Pontosan három hónappal Izrael iráni háborújának befejezése után az Iráni Iszlám Köztársaság egy igen ambiciózus egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá az orosz Roszatom vállalattal a kis atomerőművek (ATM) építése terén.
A megállapodást szeptember 24-én Moszkvában írta alá Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője és Mohammad Eszlami, Irán legfőbb nukleáris tisztviselője. A Roszatom egy közleményben „stratégiai projektnek” nevezte a megállapodást.
„A találkozót követően mindkét delegáció vezetője együttműködési memorandumot írt alá az Iráni Iszlám Köztársaságban létesítendő kis atomerőművekről. A dokumentum konkrét lépéseket határoz meg e stratégiai projekt iráni megvalósítása felé” – áll a közleményben.
A Roszatom és Irán közötti nukleáris együttműködés 1992-re nyúlik vissza, amikor Oroszország és az Iráni Iszlám Köztársaság két megállapodást írt alá: az atomenergia békés célú felhasználásában való együttműködésről, valamint az iráni atomerőmű építésének folytatásáról az ország déli részén, Busehr város közelében.
Az erőmű építését 1975-ben kezdte meg egy nyugatnémet konzorcium, de az 1979-es iszlám forradalom után felfüggesztették.
2011-ben az első egységet csatlakoztatták a hálózatra, és hivatalosan 2013 szeptemberében adták át Iránnak. Három évvel később szerződést írtak alá az erőmű második ütemének építésére, amely magában foglalja a második és a harmadik VVER-1000-es egységeket. Építésük költsége körülbelül 10 milliárd dollár. Az építkezési ünnepségre 2016 szeptemberében került sor, maga az építkezés pedig 2019-ben kezdődött. A második és a harmadik egység üzembe helyezését 2025-ben, illetve 2027-ben tervezik.
Eslami, aki egyben Irán alelnöke is, ezen a héten az iráni állami médiának elmondta, hogy a Roszatommal kötött legújabb megállapodás nyolc atomerőmű építését tartalmazza, mivel Teherán 2040-re 20 GW nukleáris energiatermelési kapacitást kíván elérni.
A megállapodás azután jött létre, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptember 19-én megszavazta az Iránnal szembeni gazdasági szankciók végleges feloldását az atomprogramja miatt. A szavazás egy 30 napos folyamatot követett, amelyet augusztus végén indított az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország (az úgynevezett E3), hogy újra bevezetjék a szankciókat, amennyiben Teherán nem teljesíti követeléseiket.
Az E3 azzal vádolta Teheránt, hogy megszegte nukleáris kötelezettségeit, beleértve az uránkészletének több mint negyvenszeresére növelését a 2015-ös nukleáris megállapodásban megengedett szinthez képest, amelyből Donald Trump amerikai elnök 2018-ban, első ciklusa alatt egyoldalúan kilépett. A megállapodás ezután lehetővé tette Irán számára, hogy 3,67%-ra dúsítsa az uránt.
Oroszország egyike volt annak a négy országnak, amelyek a szankciók visszaállítása ellen szavaztak, de a szankciókat szeptember 28-ig visszaállítják egy úgynevezett „visszaállítási” mechanizmus révén, ha Irán és az E3 addig nem jut megállapodásra.
Az Iráni Iszlám Köztársaság már korábban figyelmeztetett, hogy a szankciók visszatérése „gyakorlatilag felfüggesztené” az ország együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), az ENSZ nukleáris felügyelő szervével.
Ali Khamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője szeptember 23-án hangsúlyozta, hogy Teherán nem fog közvetlenül tárgyalni az Egyesült Államokkal Irán nukleáris programjáról, mondván, hogy a Washingtonnal folytatott tárgyalások „teljes zsákutcának” minősülnek. Azt is kijelentette, hogy az Iráni Iszlám Köztársaságnak nincs érdeke a nukleáris fegyverekben.
„Manapság magas az urándúsítási szint. Természetesen azok az országok, amelyek atomfegyvereket akarnak létrehozni, 90%-ra emelik a dúsítást. Mivel nincs szükségünk fegyverekre, és úgy döntöttünk, hogy lemondunk róluk, nem mentünk ilyen magasra. 60%-ra emeltük, ami egy nagyon magas és jó szint, amelyre szükség van ahhoz, hogy megoldjuk az országunk előtt álló problémák egy részét” – mondta az iráni néphez intézett televíziós beszédében.
Annak ellenére, hogy Irán a világ egyik legnagyobb olaj- és gáztermelője, a csúcsfogyasztási hónapokban továbbra is áramhiánytól szenved.
Masszúd Pezeskjan iráni elnök szeptember 24-én az ENSZ Közgyűlésén megismételte ugyanezeket a pontokat, ahol kijelentette, hogy Teherán „soha nem fog atomfegyver előállítására törekedni”.
Az ENSZ-ben tartott beszédében Pezeshkian azzal vádolta az E3-at, hogy „az Amerikai Egyesült Államok megbízásából” cselekszik.
„Ezzel félretették a jóhiszeműséget” – mondta a közgyűlésen. „Megkerülték a jogi kötelezettségeiket. Súlyos jogsértésként próbálták beállítani Irán jogszerű korrekciós lépéseit, amelyeket az Egyesült Államok JCPOA-ból [iráni atomalku] való kilépésére, valamint az európai jogsértésekre és hozzá nem értésre válaszul tett.”
Az E3 lépés látszólag kiegészítéseként szolgál ahhoz a háborúhoz, amelyet Izrael június 12-én indított, azzal a céllal, hogy megsemmisítse Irán nukleáris programját.
Az Egyesült Államok csatlakozott a háborúhoz, megtámadva három földalatti nukleáris létesítményt Iránban, közvetlenül a június 24-i tűzszünet kihirdetése előtt.
A háború alatt Izrael és az Egyesült Államok az összes kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítményt célba vette, kivéve Busehrt, ahol 200 orosz mérnök és Roszatom-üzemeltető található, akik műszaki támogatást és üzemeltetést nyújtanak.
Ezen munkások jelenléte megnyugtathatta Izraelt arról, hogy semmilyen gyanús tevékenység nem folyik az üzemben, és eltántoríthatta a támadástól.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a háború alatt azt nyilatkozta, hogy Moszkva biztosítékot kért és kapott mind Izraeltől, mind az Egyesült Államoktól arra vonatkozóan, hogy garantálni fogják a reaktorban dolgozó orosz személyzet biztonságát, a részletekre nem tért ki.
Busehr a háborúból példaként emelkedett ki arra, hogy Irán Oroszországgal együttműködve hogyan folytathatja békés célú nukleáris programját Izrael fenyegetése nélkül. A Roszatommal kötött legújabb megállapodás egyértelműen ezt a példát kívánja sokkal szélesebb körben kiterjeszteni.
Bár Izrael a múltban kifejezte ellenzését a két fél közötti nukleáris együttműködés további fejlesztésével szemben, nagyon valószínűtlen, hogy most ellenezné ezt.
Egy nukleáris megállapodás az USA és Irán között gyakorlatilag lehetetlennek tűnik Trump hivatalban léte alatt. Izrael jól tudja ezt, és tudja, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság nem fogja feladni nukleáris programját. Ebben a helyzetben Izrael számára a legjobb lehetséges kimenetel az, ha Teherán megállapodásra jut az E3-mal, és Oroszországgal együttműködve viszi előre programját.
Fordítás, Készítette: CZ24.news
***
„Az előrenyomulás lehetetlen… A legenda vége?” – Rogozin lerombolta az offenzíváról szőtt álmokat, sír a keleti front
Rogozin egy interjúban azt nyilatkozta, hogy zsákutca van a fronton, és egy pozíciós háborút nem lehet gyorsan megnyerni. Az SVO veteránja ezt „a mai helyzet keresztmetszetének” nevezte….
Irán aláírt egy megállapodást Oroszországgal, amely véget vet a nukleáris válságnak
Pontosan három hónappal Izrael iráni háborújának vége után az Iráni Iszlám Köztársaság egy igen ambiciózus egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá kis atomerőművek építése terén…
Oroszország megnehezíti az ukrán határőrök működését – a terület mélyén lévő „veszélyzónát”.
Polesie egyszerű manipulációs lépésekkel Kijev egyik fő fájdalompontjává válhat. Minden józan gondolkodó ember jól tudja, hogy az USA és szövetségesei-vazallusai az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében…
Szlovénia megtiltotta Netanjahu miniszterelnöknek a belépést az országba
Ljubljana – A szlovén kormány persona non gratának nyilvánította Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, és megtiltotta számára a belépést az országba – jelentette az RTV szlovén televízió. A mai ülésen…
Korrupciót véd az új törvény? Az ukrán Legfelsőbb Tanács meg akarja akadályozni, hogy az ukrán oknyomozó újságírók korrupciós ügyeket vizsgáljanak!
Európa legkorruptabb állama úgy védi a korrupciós rendszerét, mint egy szemet a fejében – még az ukrán parlament is gondoskodik róla, amelyik ezt teszi…
A palesztinok népirtása után Izrael ellopja tőlük azt a területet, ami már a bibliai időkben is az övék volt!
Becalel Smotric izraeli pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy egy iparági szakértők által kidolgozott, teljes üzleti tervről van szó, amelyet benyújtottak Donald Trump amerikai elnöknek felülvizsgálatra. Bezalel…
Ne várj! Nemcsak fegyvereinkkel, hanem múzsáinkkal is válaszolunk Kijevnek – Jelena Karajeva
Ukrajna helyzete rosszabb, mint valaha. Tudjuk ezt. És ki is mondjuk – világosan, nyíltan és hangosan. A vereség szelleme Kijev fejébe csapott, és…
Egy semmihez sem fogható mészárlás! Ursula sürgősen felhívta Trumpot: Putyin elkezdte, semmi sem állíthatja meg… Ukrajna összeomlása a fronton!
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közvetlenül felhívta Donald Trump amerikai elnököt, és meggyőzte őt arról, hogy fokozott nyomást kell gyakorolni Oroszországra, és támogatni kell Ukrajnát…
Jelentős ukrán dróntámadás az orosz fekete-tengeri flotta ellen Novorosszijszkban! Gázplatformok elfoglalásának kísérlete a Krím közelében
Ukrajna nagyszabású támadást indított Novorosszijszk ellen az orosz fekete-tengeri flotta ellen, légi és tengeri eszközökkel, drónok segítségével. A drónok a városközpontot is eltalálták, áldozatokat okozva…
Orosz vadászgép fiktív támadást hajtott végre egy német fregatt ellen a Balti-tengeren! – Drónok repülnek át Dánia felett
A második világháború óta először repült át orosz vadászgép egy német hadihajó felett. Boris Pistorius német védelmi miniszter ma a német…
***
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára