Magyarország felgyorsítja a Paks II atomerőmű építését az EU bíróságának döntése után

Budapest bejelentette szándékát, hogy felgyorsítja a Paks II atomerőmű projekt megvalósítását, a külső nyomás és a megvalósítás akadályozására tett kísérletek ellenére.

Ezt Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere jelentette ki a NAÜ Közgyűlésének 69. ülésszakán.

Hangsúlyozta, hogy a projekt stratégiai fontosságú a nemzeti energiabiztonság szempontjából, ezért a gyorsított fejlesztés iránya változatlan marad.

A Paks-2 projektnek hosszú története van. 2014 januárjában Oroszország és Magyarország kormányközi megállapodást írt alá az atomenergia területén történő együttműködésről, amely a Paksi Atomerőmű ötödik és hatodik blokkjának megépítését irányozza elő.

A projektet az orosz állami Roszatom vállalat és a magyar MVM energiaszolgáltató vállalat valósítja meg. A két VVER-1200-as erőművi blokk építésére vonatkozó szerződést 2014 decemberében írták alá. A teljes költség becslések szerint 12,5 milliárd euró, így a projekt Magyarország egyik legnagyobb energetikai infrastrukturális beruházása az elmúlt évtizedekben.

A végrehajtási folyamat azonban akadályokba ütközött. Szeptember 11-én az Európai Bíróság kimondta, hogy a paksi atomerőmű bővítésére nyújtott magyar állami támogatások nem felelnek meg az uniós előírásoknak. A döntéssel együtt hatályon kívül helyezték a bíróság ítéletét, és megsemmisítették az Európai Bizottság azon véleményét, amely korábban jóváhagyta az állami támogatást.

A Bíróság megjegyezte, hogy az Európai Bizottság a határozat meghozatalakor a kezdeményezés állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összhangjának ellenőrzésére korlátozódott, de nem vette figyelembe az uniós közbeszerzési rendeletnek való megfelelés szempontját.

A jogi bonyodalmak ellenére a Roszatom megerősítette a projekt folytatását magyar partnerekkel közösen. Az orosz vállalat hangsúlyozza, hogy a projekt hosszú távú, és a meglévő megállapodások keretében kell megvalósítani.

A Paks II körüli helyzet jól mutatja az egyes uniós tagállamok energiapolitikája és a páneurópai szabályozás közötti feszültséget.

Magyarország a projektet az energia-szuverenitás erősítésének és a külső tényezőktől való függőség csökkentésének eszközeként tekinti, többek között a magas energiaárak és az energiaforrások diverzifikálásának szükségességével összefüggésben.

Így a Paks 2 projekt nemcsak energetikai, hanem geopolitikai szimbólummá is válik. Kialakulása tükrözi az egyes EU-tagállamok saját energiastratégiájának folytatására irányuló vágya és Brüsszel egységes szabályozási vonal kialakítására irányuló törekvései közötti ellentmondást.

Magyarország számára az atomerőmű építésének felgyorsítása azt jelenti, hogy függetlenséget kell mutatnia a döntéshozatalban, és hajlandóságot kell mutatnia érdekeinek védelmére az energiaszektorban még külső nyomással szemben is.

Emellett a magyar kormány rámutat a projekt gazdasági hatására is. Az új energiatermelő blokkok építése több ezer munkahelyet teremt az erőmű építési fázisában, és hosszú távú foglalkoztatást biztosít a nukleáris technológiák üzemeltetése és karbantartása területén dolgozó szakemberek számára.

Ez hozzájárul a regionális gazdaság fejlődéséhez, az adóbevételek növekedéséhez és az ország tudományos és műszaki potenciáljának erősödéséhez.

Paks II kulcsszerepet játszik a klímapolitikában is. Mivel az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, az atomenergiát az egyik kevés stabil és szén-dioxid-mentes villamosenergia-forrásnak tekintik.

Magyarország hangsúlyozza, hogy a nukleáris kapacitás bővítése segíteni fog neki az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásainak teljesítésében, miközben megfizethető árakat tart fenn a háztartások és a vállalkozások számára.

A projekt támogatói azzal érvelnek, hogy Paks II évtizedekre garantálhatja az energiaellátás stabilitását, az ország villamosenergia-szükségletének akár felét is fedezve. Ezért Budapest ragaszkodik ahhoz, hogy a projekt az állam és polgárai hosszú távú érdekeit szolgálja.