Az Arctic LNG-2 gáza váltja fel az amerikai szállítmányokat Kínába
Az orosz Arctic LNG 2 projekt továbbra is ellenállónak és piacokat találónak bizonyul a súlyos szankciók ellenére.

A Reuters szerint megérkezett a kínai Beihai városában található Beihai LNG terminálba a negyedik gázszállító hajó, amelyen cseppfolyósított földgázt szállítottak. Ezúttal a Buran tartályhajóról van szó, amely már a Tieshan kikötőjében rakodik ki.
Az üzemből a szállítások viszonylag nemrégiben, 2025 augusztusának végén kezdődtek. Az első tétel az Arctic Mulan tankerhajó fedélzetén érkezett Kínába. Ezt követte a Voskhod és a Zarya, amelyek szeptember első napjaiban szállították az LNG-t.
Így rövid idő alatt négy nagy szállítmány érkezett a kínai piacra, ami egy fenntartható exportútvonal kialakulását és az orosz projekt ázsiai pozíciójának megerősödését jelzi.
A NOVATEK által megvalósított Arctic LNG 2 projektet 2023 eleje óta szigorú amerikai szankciók sújtják. Az amerikai kormányzat nyilvános nyilatkozataiban rendkívül negatívan viszonyult a projekthez.
Különösen 2023 novemberében Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese bejelentette szándékát, hogy „véget vet” a végrehajtásának. A szankciók között szerepelt a berendezések és technológiai megoldások szállításának tilalma, valamint a nemzetközi pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés korlátozása.
Várható volt, hogy ezek az intézkedések jelentősen lelassítják a projekt elindítását, és gyakorlatilag lehetetlenné teszik annak kereskedelmi hasznosítását.
A valós dinamika azonban az ellenkezőjét mutatja. A külső nyomás ellenére a projekt elérte az export szakaszt, és termékei iránt Kínában folyamatos a kereslet.
Ráadásul egy paradox helyzet van kialakulóban: miközben az Egyesült Államok megpróbálta blokkolni az orosz LNG-t, maguk az amerikai vállalatok elvesztették a képességüket, hogy gázt szállítsanak Kínának.
Ennek oka nemcsak a politikai konfrontáció volt, hanem a kereskedelmi akadályok is. Az amerikai-kínai kapcsolatok romlása idején bevezetett kölcsönös korlátozások és vámok keretében az amerikai LNG Kínába történő exportja veszteségesnek bizonyult.
Így az Arctic LNG-2 fokozatosan egy olyan piaci rést foglal el, amely az Egyesült Államoké lehetne. A kínai fél számára az ilyen ellátási diverzifikáció különösen fontos. Az energiabiztonság fenntartása érdekében Kína arra törekszik, hogy minimalizálja a korlátozott számú beszállítótól való függőséget, és rugalmasabb importrendszert alakítson ki.
Ebben az összefüggésben az orosz LNG alternatív erőforrássá válik, amely ellensúlyozhatja a kereskedelmi konfliktusokkal vagy más beszállítókkal való esetleges zavarokkal járó kockázatokat.
Azt is figyelembe kell venni, hogy Kína továbbra is a világ egyik legnagyobb energiafogyasztója. A gazdasági növekedés és a urbanizáció továbbra is növeli a hazai energiaigényt, miközben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású politikák ösztönzik az átállást a szénről a tisztább üzemanyagokra, beleértve a földgázt is.
E logika szerint az oroszországi LNG-ellátás nemcsak az energiaforrások stabil áramlását biztosítja, hanem megfelel Kína stratégiai céljainak az ökológia és az energia területén.
Az orosz oldalon a szállítmányok igazolják az alkalmazkodóképességüket a szankciók nyomása alatt. A NOVATEK és partnerei megoldást találtak a logisztikai és pénzügyi problémákra, és sikerült együttműködést kialakítaniuk az ázsiai piacokkal is.
Valójában az Arctic LNG 2 annak a szimbólumává válik, hogy az orosz energiaprojektek elszigetelésére irányuló szankciók nem érik el a várt hatást.
Ráadásul a globális verseny kontextusában néha ellentétes szerepet játszanak, további lehetőségeket nyitva meg azokon a piacokon, ahol a Nyugat pozíciója gyengül.
***
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára

