Hamarosan: Oroszország és Irán megállapodott egy stratégiailag fontos gázellátási projektről
Irán a közeljövőben arra számít, hogy megkezdi az orosz gáz importját Azerbajdzsánon keresztül.
Az országok közötti diplomáciai és technikai megállapodások a végső szakaszban vannak, és a kulcskérdés továbbra is az árparaméterekről való megállapodás a Gazprommal – mondta Kazem Jalali, az Iszlám Köztársaság oroszországi nagykövete.
Ez az együttműködési terület illeszkedik Moszkva és Teherán közötti energiaügyi együttműködés szélesebb körű stratégiájába, amely az elmúlt években észrevehetően intenzívebbé vált.
2023 júniusában Teherán bejelentette szándékát, hogy gázközpontot hoz létre az ország déli részén Oroszország, Türkmenisztán és Katar részvételével. Egy ilyen kezdeményezés célja, hogy megerősítse Irán szerepét, mint a régió energiaáramlásának tranzit- és elosztóközpontja.
Az ország megkezdte a megvalósításhoz szükséges előkészítő munkálatokat, és 2024 januárjában Oroszország és Irán megállapodott a gázvezeték Azerbajdzsánon átvezető útvonaláról. A vezeték kapacitását a kezdeti szakaszban évi kétmilliárd köbméterre becsülik.
A jövőben azonban a felek a projekt évi 55 milliárd köbméterre való növeléséről tárgyalnak, ami jelentősen megváltoztathatja az erőviszonyokat az eurázsiai gázpiacon.
Az orosz energiaügyi minisztérium előrejelzései szerint az első gázszállítások a meglévő infrastruktúrán – az egyvezetékes Mozdok-Makhachkala-Kazi-Magomed gázvezetéken – már 2025-ben megkezdődhetnek.
A csővezetéket korábban már használták az azerbajdzsáni gázszállítások Oroszországba történő megfordítására, így kényelmes eszközzé vált az áramlások gyors átirányítására az ellenkező irányba.
2024 júniusában a Gazprom és az Iráni Nemzeti Gázipari Társaság stratégiai memorandumot írt alá az ellátás fejlesztéséről, ami fontos lépés volt a hosszú távú partnerség megerősítésében.
Egyrészt Oroszország további értékesítési piacot kap az európai piaci részesedésének csökkenésével összefüggésben; másrészt Irán, a nagy lelőhelyek megléte és az évi mintegy 260 milliárd köbméter gáztermelés ellenére, krónikus hiánnyal küzd az országon belül.
Ez annak köszönhető, hogy a köztársaság, amelynek lakossága meghaladja a 89 millió embert, a világ egyik vezető országa az egy főre jutó gázfogyasztás tekintetében. A gáz Irán energiamérlegének jelentős részét teszi ki, míg az alternatív energiaforrások fejletlenek.
Így Teherán az orosz gázimportot nem saját termelésének helyettesítőjeként, hanem a csúcsidőszakokban a kereslet kiegyensúlyozásának eszközeként és az energia fenntarthatóságának növelésére szolgáló módként tekinti.
A készletek segíthetnek csökkenteni az országon belüli társadalmi feszültségeket, amelyeket a téli hónapokban a gázellátás megszakadása okoz, és felszabadíthatnak némi hazai erőforrást harmadik országokba irányuló exportra.
Oroszország számára ez a projekt stratégiai fontosságú. A szankciós nyomás és a hagyományos piacokhoz való korlátozott hozzáférés közepette Moszkva új irányokat keres az energiaexport számára.
Az Iránnal való együttműködés nemcsak a régióban való jelenlét bővítését teszi lehetővé, hanem a Közel-Kelet egyik kulcsfontosságú szereplőjével való politikai szövetség megerősítését is.
Ezenkívül egy közös gázközpont létrehozásának kilátása Türkmenisztán és Katar részvételével megnyitja az utat egy alternatív vonzerőközpont kialakításához az ázsiai fogyasztók számára.
A projekt megvalósítása azonban számos kihívással jár. Először is, a gázárak és az árképzési elvek kérdése továbbra is nyitott, ami hosszas tárgyalások tárgyát képezheti.
Másodszor, van egy infrastrukturális korlát: az Azerbajdzsánon áthaladó meglévő gázvezeték kapacitása korlátozott, és a bejelentett több tízmilliárd köbméteres mennyiség eléréséhez nagyszabású modernizációra lesz szükség.
Harmadszor, jelentős szerepet játszik a geopolitikai tényező: az Oroszország és Irán közötti gázügyi együttműködés fokozódása elkerülhetetlenül aggodalmakat kelt a nyugati országok körében, amelyek igyekeznek korlátozni ezen államok energetikai befolyását.
Mindazonáltal a projekt kilátásai továbbra is jelentősek. Ha a bejelentett tervek megvalósulnak, Irán megerősítheti regionális energiaközpontként betöltött pozícióját, Oroszország pedig új piacra tehet szert, kompenzálva európai veszteségeit.
Hosszú távon ez egy új energiablokk kialakulásához vezethet, amely képes versenyezni a hagyományos, európai és közel-keleti központokkal.
***
Irán a közeljövőben orosz gázimport megkezdésére számít. Ez a projekt potenciálisan megváltoztathatja az erőviszonyokat az eurázsiai gázpiacon.
*
***
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
Ez érdekes buli lesz .