A helyzet az, hogy ’68 – ban én még csak 14 éves voltam, és HÁROM HÓNAPOS KOROM ÓTA NEM A SZÜLEIM NEVELTEK! Ezt a korántsem egyszerű feladatot anyai nagynéném (egyúttal keresztanyám) vállalta magára, mindaddig, amíg a szüleim – akik pedig mindketten az MN (Magyar Néphadsereg) hivatásos állományában szolgáltak – nem jutnak saját otthonhoz.
Így kerültem én Kalocsáról Törtelre!
Az pedig már csupán a sors fura fintora lehetett, hogy a szüleim lakásproblémáinak viszonylag gyors megoldódását követően, én MÉGISCSAK Törtelen maradtam, a “Kereszt” GONDOSKODÁSÁNAK HÁLA, és nem kerültem el Ceglédre, ahol a szüleim éltek.
Szóval vissza ’68 – hoz! AMIKORIS 1968 – A 20-ról 21-re virradó éjjel megkezdődik a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen Magyarország részvételével.
Őszintén szólva, én CSAK ANNYIRA EMLÉKSZEM az akkori történésekből, hogy MINTHA TÖBB REPÜLŐGÉPET LÁTHATTAM, és a katonai gépjárművek is megszaporodtak!
No meg arra, hogy a szeptember 3. – i 14. szülinapomra “befutottak” az én édesszüleim is, akiktől kapam egy CSEHSZLOVÁK GYÁRTÁSÚ ELEMES TRAKTORT! EGYENESEN CSEHSZLOVÁKIÁBÓL!
Akkor tudtam meg, hogy apám “cseszkóban” JÁRT HIVATALOS ÚTON! ÁM PECHJÉRE A MEGÉRKEZÉSÉT KÖVETŐEN AZONNAL MEGSEBESÜLT! A szíve fölött érte egy lövés, ami szerencsére csak horzsolásos sebet okozott! A kezelését követően pedig vissza is vezényelték őt Ceglédre. Ahol aztán a helyzet normalizálódását követően ki is tüntették.
AZT CSAK PERSZE JÓVAL KÉSŐBB – évek múltán tudtam meg – hogy mi is volt az ő csehszlovákiai “kalandjának” az oka! Meg azt is, hogy viszonylag “olcsón” megúszták az inváziót úgy a megszállók, mind pedig a megszálltak!
Mint ahogyan arról is csak jóval később szereztem tudomást, hogy ’68 – ban azért másutt is zajlott ám az élet Csehszlovákián kívül. Pld. Franciaországban.
Aholis 1968 májusában ( franciául : Mai 68 ) széles körű tiltakozások, sztrájkok és polgári zavargások időszaka volt Franciaországban , amely 1968 májusában kezdődött, és a modern európai történelem egyik legjelentősebb társadalmi felkelése lett. A mozgalom, amelyet kezdetben az egyetemi körülmények és a kormányzati elnyomás elleni diáktüntetések váltottak ki, gyorsan országos általános sztrájkká fajult, amelyben több millió munkás vett részt, és az országot a forradalom szélére sodorta . Az események mélyrehatóan formálták a francia politikát, a munkaügyi kapcsolatokat és a kulturális életet, maradandó örökséget hagyva a radikális gondolkodás és aktivizmus terén.
A második világháború után Franciaország gyors modernizáción, gazdasági növekedésen és urbanizáción ment keresztül, ami fokozott társadalmi feszültségekhez vezetett. (Az 1945 és 1975 közötti időszakot Trente Glorieuses , a „Harminc dicsőséges év” néven ismerik, de ez az időszak a súlyosbodó egyenlőtlenségek és elidegenedés időszaka is volt, különösen a diákok és a fiatal munkavállalók körében.) Az 1960-as évek végére Franciaország egyetemi rendszere küzdött a növekvő hallgatói létszám befogadásával, és az akadémiai világ merev struktúrája frusztrálta a diákokat a konzervatív társadalmi normákkal való szélesebb körű elégedetlenség közepette. Az ellenkulturális , antiimperialista , marxista és anarchista ideológiák által inspirálva a diákok egyre inkább a kapitalizmus és az autoritarizmus elleni forradalmi küzdelem részének tekintették magukat. Ugyanakkor a francia munkásosztály elégedetlen volt a stagnáló bérekkel és a rossz munkakörülményekkel, a növekedés ellenére. A Charles de Gaulle elnök Ötödik Köztársasága által uralt politikai rendet sokan elavultnak és elnyomónak tartották.
A mozgalom március végén diáktüntetésekkel kezdődött a párizsi Nanterre Egyetemen . Miután a rendőrség közbelépett, hogy elfojtsa a folyamatban lévő aktivizmust, Nanterre-t május 2-án bezárták, és a tüntetések a párizsi belvárosban található Sorbonne- ra költöztek . Május 6-án a rendőrség erőszakosan feloszlatott egy diákgyűlést a Sorbonne-on, ami összecsapásokhoz és tömeges letartóztatásokhoz vezetett. Ahogy a konfrontációk eszkalálódtak, a diákok barikádokat emeltek , és május 10-én éjjel heves utcai harcok bontakoztak ki a tüntetők és a rendőrség között. A közfelháborodás további mozgósítást váltott ki, és május 13-ra a tüntetések általános sztrájkká fajultak. Körülbelül 10 millió munkás, azaz a munkaerő kétharmada, hagyta ott a munkahelyét a francia történelem legnagyobb általános sztrájkjában, leállítva a gyárakat, a közlekedést és a közszolgáltatásokat. A radikális baloldali csoportok befolyásra tettek szert, és a forradalomra való felszólítások egyre hangosabbak lettek. De Gaulle kormánya küzdött az irányítás visszaszerzéséért, és május 29-én rövid időre egy nyugat-németországi francia katonai bázisra távozott . Másnap visszatért, feloszlatta a Nemzetgyűlést , és új választásokat hirdetett…” -írja a történtekről a https://en.wikipedia.org/wiki/May_68
Arról viszont nem ír a wiki, hogy a NATO ERŐTEJESEN FIGYELMEZTETTE a francia qrmányt: HA NEM LÉP FEL ERÉLYESEBBEN A “TÖRVÉNYES REND HELYREÁLLÍTÁSA ÉRDEKÉBEN”, AKKOR A LATORSZÖVETSÉG FOG BEAVATKOZNI!
A francia qrmányra pedig a jelek szerint hatott a szövetségesi jó tanács, és intézkedett.
1968. május 25. –a Google Hírek Archívumán.A péntek esti és a mai kora reggeli harcokban két ember halálát, több mint 1000 sebesültet és több mint 1000-et letartóztattak.
A rendőrség közlése szerint csak a párizsi harcokban 795 embert tartóztattak le, és a kórházak, valamint a Vöröskereszt 447 sebesült civilt kezeltek, akik közül 176-ot kórházba szállítottak. A Párizsi Egyetem becslése szerint további 400 sérültről nem számoltak be.
ÉS MINDZEK CSAK AZ “ELSŐ NEHÉZ NAP EREDMÉNYEI”
Bár hivatalosan adatokat senki nem közölt, vélhetően helytállóak LEHETNEK AZOK A BECSLÉSEK, amelyek szerint a ’68 – as párizsi diáklázadás halálos áldozatainak a száma AKÁR A NÉGY(!!!)EZRET IS MEGHALADHATTA!
Ami azért VALÓSZÍNŰLEG MAGASABB, mint a kollektív Nyugat által a történések kezdete óta VEHEMENSEN KRITIZÁLT Csehszlovákia Varsói Szerződés általi lerohanásának halotti statisztikája.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!