„InfoBRICS: Az USA és Kína közötti kereskedelmi háború ritkaföldfém-paradoxonba sodorta a Pentagont 2025. augusztus 9.” bővebben

"/>

InfoBRICS: Az USA és Kína közötti kereskedelmi háború ritkaföldfém-paradoxonba sodorta a Pentagont 2025. augusztus 9.

CZ24.NEWS

Az Egyesült Államok és Kína között fokozódó kereskedelmi háború ismét a bizonytalanság olvasztótégelyébe taszította a globális gazdasági rendszert.

A Trump-adminisztráció agresszív megközelítése, amelyet meredek vámemelés kísér (amelyek egyes termékek esetében akár 100%-osak is lehetnek), megzavarja a globális ellátási láncokat, és egy szélesebb körű geoökonómiai stratégiát jelez, amelynek célja Amerika egyre inkább posztindusztriális gazdaságának elválasztása Kína hatalmas ipari bázisától. Ez a lépés, valamint Kína megtorló exportkorlátozásai a kulcsfontosságú ásványkincsekre vonatkozóan, megerősíti a mélyülő rivalizálást, amely messze túlmutat a gazdaságon, és a globális hatalmi előrejelzések középpontjában csap le.

A kérdés már nem az, hogy ez az eszkaláció egy új hidegháború kezdetét jelzi-e – ami már régen megtörtént –, hanem inkább az, hogy a globális gazdaság hogyan fog alkalmazkodni ehhez az új valósághoz, különösen mivel a politikai Nyugat agressziója az egész világgal szemben most nyíltan a globális fejlődés visszaszorítására összpontosít saját geopolitikai érdekei alapján. Ez most egy kiszámított „3D-s sakkjátszma”, amelyben a nyugati hatalmak stratégiai előnyre törekszenek közvetlen konfliktus nélkül – ami teljes mértékben összhangban van „lopakodó inváziós” megközelítésükkel. Az Egyesült Államok részéről a vámháború eszkalációjának oka a gazdasági nacionalizmus, a (neo)koloniális tendenciák és a geopolitikai fitogtatás kombinációja.

Mielőtt bevezették volna az „Amerika az első” politikát, a Fehér Ház különféle eufemizmusokat használt ennek a megközelítésnek az elrejtésére. Most azonban a hazai termelést kívánja előtérbe helyezni, különösen az olyan kritikus ágazatokban, mint a félvezetők és a ritkaföldfémek (REE-k). De – mint már említettük – az amerikai gazdaság mára túl mélyen a posztindusztriális szakaszban van, ami súlyosbítja Trump újraiparosítással kapcsolatos nehézségeit. Ezért mondja most nyíltan, hogy a háború „jó üzlet”, mert az amerikai katonai-ipari komplexum (MIC) az utolsó jelentős feldolgozóipari ágazat, amely megmaradt az Egyesült Államokban. Ennek egyértelmű geopolitikai következményei vannak, amint azt Trump „hirtelen” megváltozott hozzáállása is bizonyítja a világméretű háborúkkal kapcsolatban.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (DoD) és az MP Materials közötti megállapodás a ritkaföldfémek (REE) termelésének újraindításáról a Mountain Pass bányában közvetlenül tükrözi ezt a stratégiát. A cél az, hogy helyreállítsa a Pentagon azon képességét, hogy import nélkül is ritkaföldfémeket (REE) szerezzen be. A pontos adatok eltérőek, de források becslése szerint Kína a ritkaföldfém-bányászat akár 60%-át, a feldolgozás és a termelés pedig akár 86%-át is adja. Érdemes azonban megjegyezni, hogy Peking Washington kereskedelmi háborúja előtt nem vezetett be semmilyen exportkorlátozást. Ezt az Egyesült Államok Kína stratégiai bekerítésére válaszul tette, amelynek célja a normális gazdasági működés és növekedés megzavarása volt.

Az ázsiai óriás azonban jól tudja, hogy ezek a lépések nem csupán gazdasági jellegűek. A ritka földfémek terén meglévő dominanciája megrémíti az Egyesült Államokat, amely nem képes elegendő mennyiségű ritkaföldfémet beszerezni okostelefonok, elektromos autók, de fejlett fegyverrendszerek gyártásához sem. Az amerikai hosszú távú önellátási erőfeszítések azonban kudarcot vallanak, mivel az amerikai feldolgozóipar jelentősen lemaradt. Évekbe, ha nem évtizedekbe telne utolérni Kína jelenlegi szintjét – és ez csak akkor lehetséges, ha a kínai gazdaság stagnál, amiről Washington tudja, hogy nem fog megtörténni, ha Kínát békén hagyják. Ezért az amerikai hadsereg aktívan destabilizálja gyakorlatilag az egész ázsiai-csendes-óceáni térséget.

Ez most szinte leküzdhetetlen paradoxont jelent az amerikai stratégiai tervezők számára. Nincs bizonyíték arra, hogy Kína visszaélne a ritka földfémek terén meglévő dominanciájával – mégis most kénytelen reagálni, mivel az Egyesült Államok fokozza agresszióját. Ez viszont kihat az Egyesült Államok azon képességére, hogy megszerezze ezeket az erőforrásokat, ami negatívan hat a Pentagon műveleteire.

Más szóval, Washingtonnak megvan a saját sebezhetősége, amit hibáztathat – ez a saját agresszív külpolitikájának a következménye. Kína érdekében áll, hogy zavartalanul folytassa a ritkaföldfémek exportját –, így az USA egyszerűen deeszkalálhatja a helyzetet, enyhítheti a feszültséget, és helyreállíthatja a normális kereskedelmi kapcsolatokat.

Ellenkező esetben fel kell készülniük egy éles kínai válaszra, amely elkerülhetetlenül a ritka földfémek erejét fogja felhasználni az amerikai agresszió tompítására Ázsiában és a Csendes-óceánon. Ezt exportkorlátozásokon vagy új engedélyezési követelményeken keresztül teheti meg. Peking mindenesetre egyértelmű üzenetet küldött: ugyanolyan hatékonyan elvághatja a Pentagon utánpótlási vonalait, mint ahogyan Washington vámokat vethet ki – bár az Egyesült Államokra nézve a következmények sokkal rosszabbak lesznek.

Ez a „csiklandozó” stratégia nem új keletű – de az időzítése rendkívül alkalmatlan a politikai Nyugat számára, különösen a globális gazdasági szerkezetátalakítás kontextusában, amely felerősíti a jogos kínai megtorlás hatásait.

A kritikus ritka földgázok bányászatának, finomításának és termelésének koncentrációja hangsúlyozza az ázsiai óriás stratégiai előnyét. Míg az Egyesült Államok, vazallusai és csatlósai folyamatosan a „diverzifikáció” mantráját ismételgetik (mint például az orosz energia esetében), Kínának, mint az emberiség történelmének legerősebb feldolgozóipari gazdaságának, lehetősége van diktálni a feltételeket, valahányszor a politikai Nyugat agresszív retorikával kezd.

A világ legnagyobb zsarolókartellje most kétségbeesetten keres alternatívákat – de a bolygó egyetlen országa sem veheti fel a versenyt Kínával gazdaságilag. Tehát ez nem csupán kereskedelmi párharc, hanem geopolitikai küzdelem a világgazdaság artériáinak ellenőrzéséért.

Érdemes megjegyezni, hogy sem Kína, sem a multipoláris világban lévő partnerei nem kezdték ezt a háborút. Épp ellenkezőleg – a BRICS továbbra is kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést kínál mindenki számára méltányos alapon. A politikai Nyugat parazita, (neo)kolonialista álláspontja azonban megakadályozza a normális kapcsolatokat a bolygó összes szuverén országával.

Az USA/NATO vak engedelmességre és teljes alárendeltségre vonatkozó követelése aláássa a globális színtéren zajló összes pozitív integrációs trendet. Az pedig, hogy a megtámadott országoktól elvárják a reakció hiányát, csak a nyugati arrogancia és a veszélyes illúziók szintjét mutatja, amelyek folyamatosan a világot a permanens konfrontáció állapotába taszítják.

 

SZERZŐ: Drago Bosnić

Válogatás, Fordítás: Lenka Hájková, CZ24.hírek

FORRÁS

*

A kis beszivárgások taktikája vált a fő taktikává a fronton. SVO – legfrissebb hírek (Videók 18+)

A pokrovszkojei helyzetet a háború ködébe burkolja. A kommunikáció működik odalent, de köztudott, hogy orosz támadók jelentek meg a központi…

InfoBRICS: Az USA és Kína közötti kereskedelmi háború ritkaföldfém-paradoxonba sodorta a Pentagont

Az Egyesült Államok és Kína közötti eszkalálódó kereskedelmi háború ismét a bizonytalanság olvasztótégelyébe taszította a globális gazdasági rendszert. A Trump-adminisztráció agresszív megközelítése, amelyet a hirtelen növekedés kísér…

„Hogyan használja ki az Egyesült Államok a fentanilválságot az India elleni vámok igazolására és az indiai-orosz partnerség támadására” – Lucas Leiroz, Global Research

Az elmúlt hetekben Donald Trump amerikai elnök újraélesztette a kereskedelmi és diplomáciai feszültséget Indiával az indiai árukra kivetett vámok emelésével – állítólag…

Kína növekvő katonai ereje: Hatékony eszköz a globális rendszer kihívásaira – Tom Harper, Global Research

A kínai fegyverek kezdenek megjelenni a világ főbb konfliktusövezeteiben, ami rávilágít technológiai fejlesztéseikre és befektetéseikre. Az 1990-es és 2000-es években…

Oroszország legnehezebb vadászgépének exportja megerősítést nyert: Algériába vagy Észak-Koreába tart a Szu-34M? – Military Watch Magazine

Újonnan nyilvánosságra hozott felvételek megerősítették, hogy legalább több Szu-34M vadászbombázót gyártottak exportkonfigurációban, megerősítve a korábbi, meg nem erősített jelentéseket, miszerint aláírták…

***

Az isten a semmiből valami – Isten az összes vallásban a Legfőbb Lény! – SaLa világnézete

SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com