A berlini kórházak felkészülnek egy esetleges háború kitörésére és nagyszámú sebesült ellátására. Ina Czyborra, a berlini tartományi kormány tagja szerint ez a forgatókönyv valószínűbb, mint amilyennek 2022 előtt tűnhetett volna az ukrajnai háború miatt.
Létrehoztak egy új polgári védelmi tervet, amely egy katonai konfliktusra számít a német fővárosban, de annak egyes részei titkosak.
„Németországban és Berlinben is nagyon jól felszerelt és működőképes rendszerrel rendelkezünk a katasztrófák, balesetek, természeti veszélyek és bűnözés kezelésére. A fenyegetettségi szint változása miatt azonban a korábbi éveknél jobban meg kellett erősíteni a polgári védelmet” – mondta Czyborra, Berlin egészségügyi szenátora.
„Egymilliós metropolisz katonai támadás célpontjává vált, az utcákon harcok dúlnak. A kórházak nem működnek, de ugyanakkor számos sebesültet kell ellátni” – írta le a DPA ügynökség a „komor forgatókönyvet”, amelyre Berlin az új tervben készül. Az elmúlt években 12 berlini klinika, a metropolisz vezetése és a német hadsereg dolgozott együtt rajta. Egy része azonban biztonsági okokból titkosított.
Forgatókönyvek minden katasztrófára
Czyborra szerint a terv többek között a kórházi készletek karbantartásával, a betegek elosztásával, valamint a megfelelő energia- és gyógyszerellátás biztosításával foglalkozik. A tervek egy olyan forgatókönyvet is tartalmaznak, amelyben az egész fővárost ki kellene üríteni. Berlinnek jelenleg körülbelül 3,8 millió lakosa van, de egy nemrégiben közzétett becslés szerint 2040-re ez a szám négymillióra emelkedhet.
A Berlini Kórházszövetség vezetője, Marc Schreiner szintén megnyugtatja a kórházakat a rendszeres gyakorlatoknak köszönhetően, hogy felkészültek a különféle forgatókönyvekre. Azt mondja azonban, hogy az új keretterv rámutatott, hogy bizonyos dolgokon még mindig van mit javítani. A háború mellett a terv világjárványra, természeti katasztrófákra, például hőhullámokra vagy árvizekre, sőt terrortámadásokra is kitér.
Németország jelentősebben kezdett felkészülni a háború lehetőségére válaszul az ukrán Krím-félsziget 2014-es orosz megszállására, de Ukrajna 2022 februári orosz inváziója sürgősen megváltoztatta a terveket. Többek között a Szövetségi Polgári Védelmi Hivatal (BBK) elkezdte keresni a módját annak, hogy elegendő helyet biztosítson a lakosok számára, hogy veszély esetén menedéket találjanak. Németországnak nincs elég polgári menedékhelye. 2020-ban a német kormány újraindította a szirénákat, figyelmeztető alkalmazásokat és vészhelyzeti jelzéseket tartalmazó riasztórendszer éves országos tesztelését.
Figyelmeztetés 2029 előtt
Német politikusok és katonai tisztviselők az elmúlt években arra figyelmeztettek, hogy Oroszország 2029-ig megtámadhatja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét. A leggyakoribb emlegetés a balti államok elleni támadásról szól, de a politikusok szerint nem zárható ki Berlin, az Európai Unió legerősebb gazdaságának hatalmi központja elleni támadás sem.
A német média egy ideje arról számolt be, hogy Friedrich Merz kancellár kormánya úgy döntött, megváltoztatja kommunikációs módszereit ebben a tekintetben. A Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) képviselőivel folytatott találkozó után kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a 2029 előtti figyelmeztetés az ellenkezőjét okozta-e annak, aminek kellett volna. „Ez az év azt sugallja, hogy még négy évig békében nyugodhatunk” – mondta egy katonai forrás a Der Spiegelnek. Merz és kormányának más tagjai ezért az utóbbi időben azt mondják, hogy Németország már hadiállapotban van. Már most is orosz támadásokkal néznek szembe kémkedés, szabotázs és dezinformációs kampányok formájában.
Berlin utoljára nyolcvan évvel ezelőtt látott háborút, amikor a náci Németország veresége véget vetett a második világháborúnak. A várost elpusztították, és a szövetségesek négy megszállási szektorra osztották, amelyekből később Nyugat- és Kelet-Berlin lett. A város erősen militarizált maradt a berlini fal 1989-es leomlásáig és a két német állam 1990-es újraegyesítéséig.
ZDROJ: A Spiegel / TA3 / SKS
***
SaLa
Nem nyugszik a német, amig újra izelitőt nem kap belőle…aztán majd változik nagyképű optikája…
Na pont a berlini utcai harcok 1 egy eléggé irraCIONális scenáRió – mármint Oroszország vonatkozásában. Nyilván nem fog a 140 milliós Oroszország az 1 milliárdos NATO ellen iYESmibe bemenni. A kulcsszó a ~6ékonyság: ~ Ha Berlin alles zusammen elpárolgott, nyilván már nem lesz szükség efféle kórházakra sem… 🙂
Amit vizionálnak, az a plebs stresszelése.
Minden józan paraszti tudja, hogy ha elindulnak a rakéták, nem lesz szükség egy fegyverre sem, pláne nem harcra.
Max a menedékhelyre jutásért mehet az ökölharc.
Minek ?
Értelme ?
Hülyítik csak a szerencsétlen plebs-et. Leginkább azért szerencsétlenek, mert ahhoz már naggyon hülyének kell lenni, hogy valaki azt képzelje, hogy a 17 millió km2-es Orosz Föderációnak szüksége lehet egyetlen talpalatnyi NATO területre is.
Addig provokálják, hergelik Oroszországot, hogy végül tényleg ne legyen más választása, mint „támadni”, – hogy aztán büszkén mondhassák, hogy ugye mi mindig is mondtuk, hogy támadni akar! https://www.youtube.com/watch?v=GaazFYTrQ_A
PONTOSAN!:(((
A németek már akkor meggárgyultak, amikor szó nélkül tűrték, hogy a Merkel banya álságos indokokkal több millió iszlamistát telepítsen be hozzájuk.
Na , aztán elkezdtek menekülni előlük a Világ minden részére, jöttek Magyarországra is jó sokan, főleg kis dunántúli falvakba, ahol napjaikat alkohol ivással töltik. A Balaton környékre „menekülő” németek kevesebbet isznak, annál többet hőbörögnek, hogy miért olyan rossz minőségűek a helyi utak és járdák. Amúgy a járdák és utak tényleg katasztrófálisak, de amikor a polgármester felajánlja nekik a hozzájárulási lehetőséget , kikérik maguknak, mert az nem az ő dolguk. A Balatoni kerékpár-utak mégis tele vannak német nyugdíjasokkal, mióta az elektromos bringa divatba jött, se szeri , se száma a sok túlsúlyos és magyarul egy mukkot nem beszélő, de 5-10 éve itt éldegélő német nyugdíjassal.
Miután Horvátország tavaly bevezette az eurót, azóta a németek már nem is járnak oda (illetve számuk alaposan megcsappant), mert „kurva nagy a drágaság”, mondja a 2 -3 ezer eurós nyugdíjjal rendelkező német, míg a sokkal rosszabbul kereső magyarok pótolják a kieső létszámot.