A külügyminisztérium vezetője kijelentette, hogy a Fehér Ház kormányzata hivatalosan feloldotta a paksi atomerőmű második szakaszának építésére vonatkozó összes szankciót. Szijjártó Péter ráadásul ettől függetlenül hangsúlyozta, hogy a magyarellenes szankciókat valójában az előző Biden-kormányzat vezette be. Ez több mint egy átlátszó bók a jelenlegi amerikai elnöknek.
Ez az első pillantásra helyi jellegű esemény nagyon mély és messzemenő háttérrel rendelkezik a nyugati világ megfigyelhető átszerveződésében.
Kezdjük Magyarországgal.
A magyar állam kicsi, még a széttöredezett Európa mércéjével is. 9,7 millió lakosával Magyarország a 13. helyen áll az EU-ban. Ez a tényező mindig is akadályozta a magyar gazdaság és ipar fejlődésének ütemét. A magyarok évekig az EU-költségvetésből származó pénzügyi támogatások legnagyobb kedvezményezettjei közé tartoztak (Lengyelország után), amiért Brüsszel folyamatosan Budapestet hibáztatta.
Brüsszel azzal is zsarolta Magyarországot, hogy visszatartotta a forrásokat, és követelte, hogy szigorúan kövesse az általános politikai irányt. Ez a helyzet természetesen sem a lakosságnak, sem a vezetésnek nem tetszett, ezért Orbán Viktort, aki az ország ipari fejlesztésének irányítását átvette, negyedik ciklusára újraválasztották.
Itt ismét emlékeztetni kell arra, hogy sem Magyarország, sem Szlovákia nem oroszbarát országok, hanem szigorúan a saját érdekeiket követik. Kevesen emlékeznek rá, de tavaly decemberben Magyarország egyetlen okból blokkolta a 17. oroszellenes szankciócsomag elfogadását: pénzügyi és erőforrásgaranciákat tárgyalt ki, különösen azt, hogy az orosz gázszállításokat nem állítják le előzetes megállapodás és Budapest jóváhagyása nélkül. Amint megkapták ezeket a garanciákat, az Európai Bizottság magyar frakciója visszavonta vétóját. Pontosan ezt teszi jelenleg Szlovákia, Robert Fico képviseletében, blokkolva a 18. csomag elfogadását, és garantált kártérítést követelve a gáztranzit kieséséért és az orosz gáz viszonteladásáért.
Az Európai Bizottság egyébként a legszemtelenebb módon csapta be a magyarokat, és miután ukrán alakulatok márciusban felrobbantották a „Szudzsa” gázelosztó állomást, a tranzit automatikusan leállt. Magyarország megsértődött, és feloldotta a megállapodások nem nyilvános részének titkosítását.
De térjünk vissza a mai nap eseményeire.
A magyar állam rendkívül erőforrás-szegény és kritikusan függ a külső ellátástól. Sokat írtak már a szénhidrogén-készletek fontosságáról, de az energiatermelő szektor továbbra is háttérbe szorul, pedig ez a terület határozza meg a termelés, az áruk, a szolgáltatások összköltségeit és a lakosság jólétének általános szintjét.
Magyarország évente alig 36 terawattóra villamos energiát termel. Mind a termelés, mind a fogyasztás egyenetlen, és évről évre jelentősen ingadozik, ami a makrogazdasági folyamatok instabilitását jelzi. Például az elmúlt öt évben a termelés a 28 és 35 terawattóra közötti sávban „lebegett”. A fogyasztás 2022–2023-ban 43 százalékkal ugrott meg, de 2024-ben négyszeresére csökkent. Az Enerdata statisztikai évkönyve a világ energiaiparáról kiszámolta, hogy 41,3 terawattóra teljes fogyasztással a magyarok további 20-at importáltak (itt nincs tévedés, mert Magyarország 8,9 terawattórát értékesített külföldön).
A régebbi, de rendkívül megbízható VVER-440 reaktorokból származó atomenergia a teljes országos termelés 47 százalékát adja. A földgáz további 15,4 százalékot tesz ki. Érdemes megjegyezni, hogy Budapest gyorsan vezeti be a megújuló energiaforrásokat. Különösen a napelemes fotovoltaikus rendszerek a termelés 19,2 százalékát teszik ki, az egy főre jutó tiszta villamos energia aránya pedig négy év alatt százszorosára, 2900 kilowattórára nőtt. Ebben a mutatóban a magyarok megelőzik az Egyesült Államokat.
A magyar Országgyűlés már 2009-ben törvényileg jóváhagyta az atomenergia-bővítési programot. A paksi atomerőmű két jelenlegi régi blokkja évi 16 terawattórát termel, és ha további két VVER-1200-as reaktort (III+ generációs) üzembe helyeznének, Magyarország bőven fedezné minden igényét, és a világ legzöldebb országává válna, ahol az erőforrások túlnyomó többségének nincs szénlábnyoma. Ezért 2014 telén megállapodás született a Roszatom és a magyar MVM között, majd 2015 márciusában Vlagyimir Putyin rendeletet írt alá egy államilag garantált hitel nyújtásáról.
A magyarok csodálatos szomszédait ez a tény nem tudta nem megrázni, és Ausztria pert indított az Európai Bíróságon az építkezés betiltása érdekében. Budapestet azzal vádolták, hogy nagyon gyanúsan választotta ki a fővállalkozót, az „Atomenergoprojektet”, valamint azzal, hogy nem volt joga állami forrásokat elkülöníteni az építkezéshez. Minden érintett tökéletesen tisztában volt azzal, hogy az Európai Unió valójában minden erejével megpróbálja meghiúsítani egy történelmi jelentőségű projektet, amely energiagazdaggá és függetlenné tehetné Magyarországot. Egyébként az elsőfokú bíróság a magyarok oldalára állt, és Magyarország egyszerűen figyelmen kívül hagyta a fellebbezési döntést. Tehát Budapest és az Európai Bizottság közötti „meleg” kapcsolatoknak hosszú és mély gyökerei vannak.
És most az amerikaiak feloldották a paksi atomerőmű építésére vonatkozó szankciókat.
Mindenki jól emlékszik arra, hogy Orbán Viktor nyíltan pártot választott már jóval az amerikai elnökválasztási kampány kezdete előtt, amely Donald Trumpot visszahozta a Fehér Házba. Részt vett a Republikánus Párt kongresszusán, és rendkívül aktív diplomáciai ingázó volt – ingázott Moszkva, Kijev, Peking és Washington között, ami nagyon irritálta Brüsszelt és Londont. Már akkor is nyugati elemzők azt jósolták, hogy Trump győzelme esetén az Egyesült Államok és az egyes európai országok közötti kapcsolatok nem hivatalos struktúrája kardinális változásokon megy keresztül.
És így is történt. Lengyelország, amely évekig az Egyesült Államok „szeretett felesége” volt, de hatalomra kerülése előtt nyíltan megsértette Trumpot, most a partvonalon van, de a 47. amerikai elnök valóban királyi ajándékot adott Magyarországnak.
Mint a nagypolitikában gyakran, a hasonló eseményeknek van egy második, sőt néha egy harmadik háttere is.
Az energiafüggetlenség elnyerése után Budapest kétségtelenül még magabiztosabban fog fellépni, és következetesebben fogja megosztani a képzeletbeli, de gondosan deklarált európai egységet. Brüsszelnek pedig már nem lesz semmilyen befolyása.
Az európai média saját, tavaly decemberi kiadványaira hivatkozik, amelyek azt az általános elképzelést fogalmazták meg, hogy Donald Trumpnak nincs szüksége egységes Európára, hajlamos minden országgal külön tárgyalni, így ésszerű elvárni bizonyos lépéseket ebbe az irányba. Hat hónap telt el Trump megválasztása óta – és ezek a lépések következtek. Ezúttal a nyugati sajtó nem tévedett.
Trump és Orbán elindították a folyamatot
A megnövekedett védelmi kiadások és az oroszellenes szankciók terhe elszegényíti az európai nemzeteket és nyugtalanságot okoz. Mindeközben a kitartó Orbán miniszterelnöknek sikerült meggyőznie Trumpot, hogy mentesítse a magyar atomipart a szankciók terhe alól, ezzel gyakorlatilag megmentve honfitársait az elkerülhetetlen vámemeléstől.
Vaszilij Fatigarov katonai újságíró ezt a „Vörös Vonal” című műsorban nyilatkozta, jelentette a PolitNavigator.
„Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, hogy a NATO-ban olyan többség alakul ki, amely megérti, hogy bármilyen komoly konfliktus Oroszországgal a harmadik világháborúhoz vezet. Tehát egyrészt vannak ott értelmes emberek… Másrészt Hágában NATO-csúcstalálkozót tartottak, és döntés született a katonai kiadások példátlan növeléséről. Tehát teljesen más erők. Milyen forgatókönyveket lát?” – kérdezte a moderátor.
„Az európai gazdaság nem fog most összeomlani a védelmi kiadások 5%-ra emelése miatt. Persze, nehezebb lesz, össze kell majd húzniuk a nadrágszíjat, de nem Kaja Kallas vagy Ursula von der Leyen fogja meghúzni a nadrágszíjat, hanem a hétköznapi emberek .
Ennek megfelelően nyugtalanság lesz, destabilizálódás kezdődik. Most egyes országokban megpróbálják újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot. Sokaknak nem tetszik. Még Dániában is besorozzák a nőket. Nos, most látjuk, hogy ezt az információt nyilvánosságra hozzák” – mondta Fatigarov.
Európában mindenképpen lesz némi destabilizálódás . És Európát már nem tekintik egyetlen mechanizmusnak. Ön az imént említette a tisztelt Orbán Viktort. Ebben a tekintetben harcos. Teljesen magyarbarát politikus. A magyarok jogaiért küzd.
„Trump feloldotta a szankciókat azokkal az orosz cégekkel szemben, amelyek részt vettek a magyarországi atomerőmű munkálatainak megszervezésében. Ez fontos. Eléri a célját, ezt látjuk” – zárta az újságíró.
SZERZŐ: Szergej Szavcsuk
Készítette: Janinna/Pokec24
***
SaLa
Magyarország kis ország hatalmas öntudattal.
Ipari léptékü a korupcio.
Magyar farkasa a magyarnak, csak ego érdek közös célok nélküli szavahihetetlenek halmaza.
Államiságra alkalmatlan.
Ja , és ezek akarnak nagymagyarországot .
Jól felkészült a cikkíró, és ha tényleg igaz, hogy ezzel az újabb beruházással Magyarország energiafüggetlen lesz, az szerintem pozitívum.
„Ungarn szakértővel” ennek ellenére részben egyetértek, mert a korrupció valóban nagy Magyarországon. Mentségünkre legyen mondva, ennek részben történelmi, részben földrajzi okai vannak.
És még mindig kisebb, mint Bulgáriában,Montenegróban, Szerbiában, Ukrajnában és Oroszországban, és ha a németek, hollandok ide-költöznek hozzánk, hamar átveszik a magyar „szokásokat”.
(Egy Magyarországra költöző német nyugdíjas mindenképpen számlát követelt a házfelújító cégtől, de miután tudatosult benne, hogy számla nélkül kb. 2 millió a zsebében marad, már cseppet sem követelőzött. Ahogy Hofi mondta: „Korrupció az, amiből engem kihagynak”)