Szocialista demokrácia
A szocialista demokrácia csak a kommunizmus/szocializmusban valósulhat meg, ahol már nincs kizsákmányolás, bérrabszolgaság, élősködés, ami a kapitalizmusra jellemző. A társadalomban a szocialista demokrácia, a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi(faji, nemzetiségi) egyenjogúságon alapuló demokrácia, ahol megvalósulnak az emberi jogok, nincs úr és szolga sem. Ehhez azonban a termelőeszközök tulajdonának és működésének kommunista kollektív formában kell léteznie.
A szocializmus már ellenséges osztályok-nélküli társadalmi forma, csak dolgozó osztályok, rétegek vannak (persze azért vannak gyerekek, idősek, beteget és rászorulók is, akik azonban kötődnek a dolgozó osztályokhoz). A kommunizmus/szocializmusban a tudományos világnézet uralja a társadalom egész életét, azonban a tudománytalan világnézet meghaladására nevelik a népet.
A gazdaság tudatosan a tudományos világnézetre és a tudományos módszerre alapozottan társadalmi méretekben a tervgazdálkodással működik. A szocialista demokráciában a proletárdiktatúra hasonlóan, mint a népi demokráciában, a marxista-leninista kommunista párt vezetésével, a dolgozó nép osztályérdekében a társadalmi haladás, az ellenforradalom, a fasiszta-kapitalizmus visszaállítása ellen működik és segíti a társadalom fejlődését.
A szocializmus átmeneti társadalmi forma az osztály nélküli kommunista formába. A termelőerők azonban még nem elegendőek a szükségletek szerinti elosztásra, de a legmeghatározottabb tényezők, az oktatás, az egészségügy, stb. már a szükségletnek megfelelően ingyenes mindenki számára és ez a kör folyamatosan, a lehetőségeknek, a fejlődésnek megfelelően bővül.
A szocializmusban a termelőerők magas színvonala miatt csökken a verseny szükségessége a létfeltételekért, ezért működik és fokozatosan megvalósítható a munka szerinti elosztás. Csak a szocializmusban valósítható meg a szocialista demokrácia, mert nincs felsőbbrendűség, kizsákmányolás, élősködés, bér-rabszolgaság, megszűnik ezeknek a gazdasági, világnézeti, erkölcsi alapja, ami csak a kapitalizmus meghaladásával lehetséges.
“A proletárdiktatúra állama gyökeresen eltér a kizsákmányoló államoktól. Ez utóbbiak a kisebbség, a kizsákmányolók érdekeit fejezik ki, s a többség, a dolgozók elnyomására használják fel őket. A proletár állam viszont minden dolgozónak, vagyis az ország lakossága túlnyomó többségének érdekeit juttatja kifejezésre, s a kisebbség, a kizsákmányolók ellen irányul. … A proletárdiktatúra lényegét tekintve minden más diktatúrától eltérő diktatúra, s egyszersmind a demokrácia új, magasabb típusát jelenti. Szemben a polgári demokráciával, amely mindegyik tőkésországban valójában csak a kizsákmányolók demokráciája, a szocialista demokrácia minden dolgozónak, a nép túlnyomó többségének demokráciája. A proletárdiktatúrában a szabadságjogok formális elismeréséről (ahogyan ez a tőkés világban történik) áttevődik a súlypont annak tényleges biztosítására, hogy a dolgozók élhessenek is szabadságjogaikkal.“ – A marxizmus-leninizmus filozófiája
SaLa