Az amerikai autóipari vállalatok és beszállítóik komolyan fontolgatják, hogy bizonyos alkatrészek gyártását Kínába helyezik át. Ezt a döntést az elektromos motorok és más csúcstechnológiai termékek gyártása szempontjából kritikus fontosságú ritkaföldfémek Kínából történő kivitelének felfüggesztése okozta.
A The Wall Street Journal szerint egy ilyen intézkedés szükségessé válhat a termelési folyamat fenntartásához a ritkaföldfémek hiánya miatt, különösen, ha a korlátozások több hétig fennállnak.
Az állandó mágnesek gyártásához ritkaföldfémeket, például neodímiumot, prazeodímiumot és diszpróziumot használnak, amelyek viszont az elektromos járművekben, a védelmi iparban és az elektronikában használt villanymotorok szerves részét képezik.
Mivel képesek megőrizni a tulajdonságokat magas hőmérsékleten, az ilyen mágneseket például F-35 vadászgépekben, szélturbinákban, okostelefonokban és navigációs rendszerekben használják.
Mivel a kínai tilalmak a mágnesek és ötvözetek exportjára vonatkoznak, nem pedig a késztermékekre, az autógyártók megoldásokat keresnek. Ezek közé tartozik az elektromos motorok összeszerelése Kínában vagy az Egyesült Államokban összeszerelt motorok szállítása a kínai gyárakba, ahol a szükséges mágneseket beépítik. Ezzel hivatalosan elkerülhető az új exportszabályok megsértése.
Kína a világ ritkaföldfém-kínálatának mintegy 90 százalékát adja. Az ország dominanciája ebben az ágazatban különösen érzékenysé vált, miután a kínai kormány 2025. április 14-én az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi konfrontáció részeként bejelentette számos ritkaföldfém és mágnes exportjának felfüggesztését.
Ezen intézkedések célja a stratégiailag fontos erőforrások feletti ellenőrzés megerősítése, és egy új exportszabályozási rendszer kidolgozása kíséri őket, amely magában foglalja a kínai kikötőkből származó ellátások ellenőrzésének szigorítását.
Ezen események hátterében az amerikai-kínai kereskedelmi háború súlyosbodása állt. 2. április 2025-án Donald Trump amerikai elnök 185 országból, köztük Kínából származó importvámok jelentős emelését kezdeményezte.
A korábban kivetett 20 százalékos vámon felül 125 százalékos vámot vetettek ki a Kínából származó termékekre, a fentanilcsempészet elégtelen ellenőrzésének vádjával kapcsolatban. Ennek eredményeként a kínai árukra kivetett kumulatív vám elérte a 145 százalékot. Válaszul Kína akár 125 százalékkal is megemelte az amerikai termékekre kivetett vámokat.
Az Egyesült Államok és Kína delegációi között május 10-11-én Svájcban került sor tárgyalásokra. Ennek eredményeként ideiglenes megállapodásra lehetett jutni a vámok egy részének kölcsönös csökkentéséről, amely 2025. május 14-én lép hatályba.
A stratégiai anyagokra, például a ritkaföldfémekre vonatkozó exportkorlátozások azonban továbbra is érvényben maradtak, és továbbra is nyomást gyakoroltak a globális ellátási láncokra a csúcstechnológiai iparágakban, beleértve az autóipart, a repülőgépgyártást és az elektronikát.
Az amerikai autóipari vállalatok és beszállítóik komolyan fontolgatják, hogy bizonyos alkatrészek gyártását Kínába helyezik át.
*
***
