Tényleg visszaperelhetik tízmillióikat a magyar devizahitelesek? Ezt kell tudni az EU-s ítéletről

Mint arról nemrég a Pénzcentrum is beszámolt, az Európai Bíróság precedens értékű döntése alapján érvénytelennek minősülnek azon devizahiteles szerződések, amelyek esetében a hitelintézet hiányos tájékoztatást adott az igénylőnek az árfolyamkockázatról.
A döntés kapcsán természetesen megszólalt az ügyet az unióban kijáró ügyvéd, majd nem sokkal később reagált az MNB, később pedig az OTP Bank is közzétett egy állásfoglalást. Továbbra sem egyértelmű azonban, milyen lehetőségei vannak az egykori devizahiteleseknek, illetve konkrétan milyen procedúrára kell készülnie azoknak, akik az uniós döntéssel a kezükben bemennének elszámolni az egykor deviza alapú hitelt nyújtó bankjukba. Az alábbi írásban dr. Szabó Bianka Ilona ügyvéd igyekszik ezen kérdések tekintetében eligazodni az érintetteknek.
A magyar jog-, és gazdasági rendszerre minden bizonnyal jelentős hatást gyakorló ítélet került papírra 2025. április 30-án az Európai Bíróság tollából: a C-630/23. számú ügy egy már régóta húzódó, svájci frank alapú autó – lízing szerződéshez kapcsolódó jogvita, amelyben a Kúria terjesztett elő előzetes döntéshozatal iránti kérelmet. A döntés értelmében mellőzendő minden tisztességtelennek minősített szerződéses feltétel, azokat úgy kell tekinteni, mintha nem is léteztek volna, ami egy olyan jog-, és ténybeli állapot helyreállítását kell, hogy eredményezze, mintha a fogyasztó az adott kikötések hiányában lenne. Fontos hangsúlyozni, hogy a döntés tartalma nem foglalja magában azt, hogy minden devizakikötés tisztességtelen, ezért esetleges jogi lépések megtétele esetén a kikötés tisztességtelen mivoltának bizonyítása továbbra is a fogyasztó terhe.
Jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy mi lesz a már lezártnak – legyen az forintosítás-, jogerős ítélet-, vagy egyezség útján – tekinthető jogviták sorsa az új európai bírósági ítélet tükrében.
A válaszok előtt érdemes néhány szót említeni a döntés gazdasági előzményeiről. Számos magyar ember életét változtatta meg a 2000-es évek első évtizedeiben megkötött devizaalapú ügylete, tekintettel a svájci frank árfolyamának robbanásszerű növekedésére, így az azzal együtt járó megemelkedett fizetési kötelezettségekre. Időleges orvoslásnak tűnt a 2011-es árfolyamgát rendszere és a 2014. évben hatályba lépő rendelkezések a pénzügyi intézmények elszámolási kötelezettsége tárgyában, amely kiterjedt minden olyan túlfizetésre, amely az árfolyamrések semmisségéből és az egyoldalú szerződésmódosítási jog gyakorlásának jogkövetkezményeként keletkezett. Az elmúlt évek során mindvégig jogviták, jogértelmezési kérdések tárgyát képezte, hogy milyen szerződéses feltételek mentén érvényesek vagy érvénytelenek az érintett devizaszerződések, ezzel milyen felelősséget-, fizetési kötelezettséget róva az érintett fogyasztókra.
A devizahitelekből eredő gazdasági következmények mind a mai napig tartó hatásait az előzetes döntéshozatali eljárásból született ítélet is hűen tükrözi, amely annak is felveti a kérdését, hogy milyen hatást gyakorol ez a mai magyar joggyakorlatra. Fontos tény, hogy ez a döntés – azon túlmenően, hogy precedens jelleggel bír – az előterjesztő-, és minden eljáró bíróság gyakorlatára kötelező, ami a jogalkotó-, jogalkalmazó szervek tárgyban történő eljárásának a szükségességét hozhatja magával. Hangsúlyos kérdés lesz azonban, hogy a Kúria jelen konkrét ügyben miként fog eljárni, tekintettel a kapcsolódó döntés irányelv jellegére, az irányelvek ugyanis nem közvetlenül alkalmazandó rendelkezések az uniós tagországokban.
A Kúria mérlegelési körébe tartozik tehát az, hogy döntés tartalma mennyiben hozható összhangba a magyar jogi környezettel: tény, hogy a nemzeti jognak összhangban kell állni az Európai Unió jogával, azzal azonban, hogy a konkrét irányelvek alkalmazása nem eredményezhet jogszabályellenes környezetet. Mit is jelenthet ez abban az esetben, ha a Kúria arra az állásfoglalásra jut, hogy a magyar jogszabályi rendszer eltér a jelen döntésben foglaltaktól, ezért annak alkalmazása bizonyítottan lehetetlen? Ahogy arra a döntés vonatkozó pontja is utal, ilyen esetben állampolgári jog az az uniós irányelvvel össze nem egyeztethető magyar szabályozás miatti kárigény érvényesítése a Magyar Állammal szemben.
Tekintettel az eltelt évekre, lezárt szerződésekre és jogerős döntések sokaságára, joggal merül fel a kérdés a fogyasztóban, hogy mennyiben, milyen jogi eszközökkel érdemes érvényesíteni az egykori szerződések alapján fennállt összegeket a pénzügyi intézményekkel szemben.
Amennyiben a fogyasztó jogerős ítélet birtokában van, úgy a számára visszajáró összeg – így esetlegesen adott hitel/kölcsön kamatai, járulékai és költségei – perújítás útján érvényesíthető: a Polgári perrendtartás értelmében az ítélet jogerőre emelkedésétől számított Öt éven belül van lehetőség perújítással élni. A gyakorlatban ez azt jelenti tehát, hogy ha a fogyasztónak Öt éven belül lejárt szerződése van, érdemes jogi segítséget kérni, hogy szerződése tartalma alapján tegyenek e jogi lépéseket egykori pénzügyi intézménye felé.
Mi a teendő egy polgári peres eljárásban született egyezség esetében? A perújítás opciója itt is fennáll, javasolt ugyanis megtámadni az egyezség tartalmát azzal a szemüveggel, hogy tartalmaz e az alapul szolgáló devizaszerződés olyan kikötést, amely annak érvénytelenségét-, így a fogyasztó tisztességtelen kikötések alóli mentesítését hozza magával. A gyakorlatban tehát ez esetben érdemes megvizsgálni az alapul szolgáló szerződés tartalmát: tartalmaz e az olyan kikötést, amely tisztességtelennek minősülhet, így a fogyasztó előtt nyitva állhat e a peres út.
Amennyiben a fogyasztóval kötött szerződésben foglalt összegek az elszámolási törvények alapján forintosításra kerültek, és a fogyasztóval szemben támasztott tőke, kamat és mindennemű járulék eszerint került elszámolásra, úgy érdemes figyelemmel lenni a devizaszerződések idején hatályban volt Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezésére, miszerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.
Esedékességről az ítélet tartalmának nemzeti jogban való megjelenésével beszélhetünk, ami azt jelenti tehát, hogy a fentiekben foglalt jogi lépések megtételének megkezdése akkor indokolt, amikor a döntés tartalma – a Kúria döntései értelmében – nemzeti jogban rögzítetté válik.
Az ítélet alakította jogi helyzet hozhat magával tehát tömeges jogi eljárásokat annak függvényében, hogy annak tartalma, mikor, milyen tartalommal kerül átültetésre a magyar jogrendszerbe. A pénzügyi intézmények várhatóan a megfelelő dokumentumokkal való igazolás irányába fordulnak esetleges jogviták esetén, tekintettel arra, hogy a döntés egyediesítetten nem mondja ki, hogy minden bank minden feltétele tisztességtelen. A jövőben tehát az intézmények bizonyításán is múlik, hogy gyakorlatuk a vonatkozó jogszabályokkal – így a döntés rendelkezéseivel – összhangban áll-e, és ez alapján bírói mérlegelés kérdése lehet a továbbiakban, hogy mely szerződés esetében annak mely feltételeit minősíti tisztességtelennek. (penzcentrum.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: A fentebb bemásolt cikk címében megfogalmazott kérdés – „Tényleg visszaperelhetik tízmillióikat a magyar devizahitelesek?” – kapcsán, őszintén szólva jómagam, mint a blog adminja – finoman szólva is pesszimista vagyok! (Mármint a választ illetően!)
Ugyanis HIÁBA AZ ÉRINTETTEK HATSZÁZEZRET (!!!) IS MEGHALADÓ TÁBORA, a jelek szerint ENNEK A „TÁBORNAK” AZ INGERÉRTÉKÉT – MÉG MINTHA! – NEM ÉRTE VOLNA EL A HÍR!
Polythykay „ellenzékünk jelességei” pedig, MÉG MINDIG A – HIVATALOSAN A „magyar” QRMÁNY ÁLTAL JEGYZETT – BUZIPARÁDÉK BETILTÁSÁT ELRENDELŐ TÖRVÉNY ELLENI TILTAKOZÁSOKAT TARTJÁK MINDENNÉL FONTOSABBNAK!


Úton a totális diktatúrába Magyarországon:
https://www.kolozsvaros.com/2025/05/16/ahogy-mostanaban-szinte-semmi-nem-jott-be-ez-sem-fog-bejonni/
A Fidesz-frakció minden elemében támogatja a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Halász János fideszes országgyűlési képviselő nyújtott be a parlamentnek – közölte Kocsis Máté frakcióvezető szerdán sajtótájékoztatón, hangsúlyozva, hogy a javaslat minden olyan szervezetet érint, amely külföldi pénzből, a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, úgy, hogy az sérti a magyar szuverenitást.
Még szép, hogy támogatjátok. Elvégre ti találtátok ki. Azért talán nem árt barátkozni a gondolattal, hogy nem fog sikerülni. Már nem fogjátok tudni eltörni ennek az országnak a gerincét, mert ébredezik a legnagyobb rémálmotok; a nép. Már ha ilyen nagy szavakat akarok használni. A romániai magyarokat elveszítettétek. Az EU-t elveszítettétek. Totális diktatúrát építenétek, de ahhoz is ostobák vagytok hogy megértsétek; előbb ki kellett volna lépni az Európai Unióból. Most meg már késő, minden megváltozott. A közhangulat is. Külön Kocsis Máténak; baloldali sajtó nincsen. Sajtó van és propaganda van. Egyiknek nincs köze a másikhoz. Aztán majd meséljetek már a magyarok adójából finanszírozott romániai sajtóról is! Köszi.
https://www.kolozsvaros.com/rovidek/ebredezik-a-legnagyobb-remalmotok/
Itt az “átláthatósági” törvény, amit Orbán Viktor ígért – listázás lesz
https://youtu.be/INcIvmzT-mk
Összefogással reagálnak a civilek az átláthatósági törvényre
*https://www.youtube.com/watch?v=jxC5it1lNF0
Az előbbihez:
Benyújtották a törvényjavaslatot: Korlátoznák a szabad költözéshez való jogot – ne zavard köreimet számomra nem kívánt jelenléteddel alapon…mint Gazaban, csak éppen nem bombáznak.
https://youtu.be/PoLLG7jvC8Q
https://www.facebook.com/markizaypeter/videos/hm-tam%C3%A1s-halloigazs%C3%A1g-12-m%C3%A1sodpercben-l%C3%A1nczi-tam%C3%A1ssal-szembenszembes%C3%ADtettem-l%C3%A1nc/2391537567894029
Marczingós László az uniós bíróság devizahiteles ítéletéről: Európai szintű botrány lesz
https://24.hu/belfold/2025/05/16/marczingos-laszlo-ugyved-devizahitel-eub-itelet-luxembourg-arfolyamkockazat-arfolyamres/
A LOMBARD LÍZING, új nevén „AxFina” esetében a tisztességtelen árfolyamkockázati tájékoztató esetén úgy kell elszámolni a fogyasztóval, mintha a devizalapú szerződést meg sem kötötték volna.
https://www.portfolio.hu/bank/20250515/birosagi-fordulat-mi-lesz-most-a-devizahitelek-elszamolasaval-761417
Deviza-károsultak!
Irány a Népfürdő utcai Erste Bank-fiók! Ott van Marczingós Ügyvéd Úr is az egyik ügyfelével, hogy érvényesítsék a strasbourgi ítéletben foglalt kártalanítást. – az Erste bank vezetői nem fogadták az ügyvédet és nem válaszoltak beadványára sem.És ez csak az Erste bank, a többi még hátra van…hallgatnak, mint szar a fűben.
Osszátok az érintetteknek!(video)
A kommentek javarészt az aktuális témán kívül esnek, megpróbálnak zavart kelteni a fejekben, ezért nem is érdekel.
https://www.facebook.com/eszter.forizs.5/videos/interj%C3%BA-drmarczing%C3%B3s-l%C3%A1szl%C3%B3-%C3%BCgyv%C3%A9d-%C3%BArral-a-c63023-as-eur%C3%B3pai-b%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1gi-%C3%ADt%C3%A9lettel-/9767410513344801/
https://www.facebook.com/groups/koztarsasagot/posts/9918311828230369/
Dr. Szabó Bianka ügyvédnő korrekt nyilatkozatot tett. Perújítani lehet , de csak akkor , ha az ítélet jogerőre emelkedése óta még nem telt el 5 év. Az esetek 80 %-ában erre már nincs lehetőség. Akinél még nem járt le az 5 év , indíthatja az új pert, de bírósági illetéket, ügyvédet kell fizetni, és megint 2-3 évig bíróságra járni?
Szerintem az járhatott jól, aki később vette igénybe a devizahitelt, vagy ügyében a bíróság lassan ítélkezett. Ők bátran hivatkozhatnak a folyamatban lévő ügyekben erre az Európai Bírósági döntésre, de az ő per-nyertességük sem egyértelmű. Ugyanis nagyon sok bank és hitelező megadta az elégséges tájékoztatást az árfolyamkockázatról, de azért vettük fel mégis a CHF alapú kölcsönt – én magam is -, mert akkortájt a forint-hitel kamatok 20-25 % körül mozogtak. A CHF 2-3 % lehetett?
Nyilván, ha tudjuk, hogy ekkora árfolyam változás következik be, maradtunk volna a forint-hitelnél, de azok sem jártak jól, mert ott meg a magas forint-kamatok miatt szenvedtek.
Admin azon kérdésére tehát, hogy miért nem érte el a károsultak ingerküszöbét az EU Bírósági döntés, talán sikerült választ adni.
A Lombard/AxFina esetében mindenképpen bukik a bank.Ott 100% a nyerési esélye a becsapott devizakárosultaknak.
https://www.youtube.com/watch?v=v3Hu-5_dya4
A Kúria feltehetően nem észlelte az EUB félreértését, utasításként értelmezte a Dunai ítélet 53. pontját, és 2019-es állásfoglalásában kizárta a „hatályossá nyilvánítást”, egyedüli megoldásként az „érvényessé nyilvánítást” javasolva a magyar bíróságoknak. Az érvényessé nyilvánítás azonban ténylegesen hatályossá teszi az egyébként teljes érvénytelen szerződést, így – amint azt az AxFina ítélet most megerősítette – ellentétes az uniós joggal.
https://www.portfolio.hu/bank/20250515/birosagi-fordulat-mi-lesz-most-a-devizahitelek-elszamolasaval-761417
https://www.tiktok.com/@pttyspanni/video/7498684484330556694
Ez uton köszönöm feljebbvaloimnak profeszionális inspirácios müveletük.