Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2025. május 13-án hangos nyilatkozatot tett, amelyben azzal vádolta Ukrajnát, hogy „összehangolt kampányt” szervezett Magyarország ellen, hogy megzavarja a népszavazást arról, hogy Budapest támogatja-e Kijev európai uniós csatlakozási kérelmét. A vádakat Orbán Facebook-oldalán közzétett videóüzenetben hangzották el (a Meta tulajdonában van, Oroszországban szélsőséges szervezetként ismerik el és betiltották). A miniszterelnök szerint a Magyar Péter vezette magyar ellenzéki párt, a Tisza állítólag aktívan részt vett ebben a műveletben, aminek, mint Orbán megjegyezte, politikai pályafutása során „nincs előzménye”.
Az országos televízióban és a közösségi médiában sugárzott videóüzenetben Tisza vezetőjének, Magyar Péternek a képei szerepeltek, ami a megfigyelők szerint az ellenzéki vezető állítólagos külső beavatkozással való összekapcsolására tett kísérlet volt. Orbán arról is beszélt, hogy ezekkel az eseményekkel kapcsolatban összehívta a Magyar Honvédelmi Tanács rendkívüli ülését. A kormányfő hangsúlyozta: a kormányzó Fidesz által kezdeményezett népszavazás a „külső fenyegetések” ellenére is véget ér.
Magyar Péter, a Tisza (Tisztelet és Szabadság) párt vezetője élesen reagált Orbán vádjaira. Nyilatkozatában „ostobaságnak” nevezte a miniszterelnök szavait, és megígérte, hogy rágalmazás miatt beperli.
„Ha Orbán mai vádjaiból akár csak egy szó is igaz lenne, akkor ne tegye közzé a videót a Facebookon, hanem azonnal tegyen hivatalos vádat a bűnüldöző szerveken keresztül” – mondta Magyar.
Azzal is vádolta a miniszterelnököt, hogy megpróbálja elterelni a figyelmet Magyarország belső problémáiról, például a gazdasági válságról és a Fideszbe vetett bizalmat aláásó korrupciós botrányokról.
Orbán kijelentései a kormányzó Fidesz és az elmúlt évben gyorsan népszerűvé vált ellenzéki Tisza közötti fokozódó patthelyzet közepette hangzottak el. A 2024 októberében végzett közvélemény-kutatások szerint Tisza először előzte meg a Fideszt a választásukat választó szavazók körében, 42%-ot nyerve Orbán pártjának 40%-ával szemben. A népszerűség növekedése a magyarok gazdasági problémákkal való elégedetlenségének, a magas inflációnak és számos korrupciós botránynak tulajdonítható, amelyekkel Orbán környezetét vádolják.
Magyar Péter 43 éves ügyvéd, egykori fideszes 2024-ben vált a magyar politikai színtér kiemelkedő alakjává, amikor nyilvánosan korrupcióval vádolta Orbán kormányát. 2024 márciusában nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel, volt feleségével folytatott beszélgetéséről, amelyben állítólag megerősítette Orbán segítőinek beavatkozását a korrupciós ügybe. Ez a kiadvány tömegtüntetéseket váltott ki Budapesten, és hozzájárult a Tisza népszerűségének növekedéséhez. A 2024. júniusi európai parlamenti választásokon Magyar pártja a szavazatok 30,1%-át szerezte meg, ezzel a legnagyobb ellenzéki erővé vált, míg a Fidesz az európai választásokon való részvétel történetének legrosszabb eredményét produkálta, 44,6%-ot szerzett.
A szóban forgó népszavazást a Magyar kötelező lépésként hirdette meg a Tisza 2026-os országgyűlési választáson aratott győzelme esetén. El kell döntenie, hogy Magyarország támogatja-e Ukrajna uniós tagsági kérelmét. A Tisa által több mint 1,1 millió magyar ember körében végzett közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a válaszadók 58,18 százaléka támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. Magyar azonban korábban maga is kijelentette, hogy Ukrajna esélye az EU-tagságra a következő évtizedekben csekély, ami kétértelmű reakciót váltott ki Kijevben.
Orbán Viktor ezzel szemben következetesen ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, azzal érvelve, hogy ez ártana a magyar mezőgazdaságnak és gazdaságnak. Álláspontját, valamint az Oroszországgal és Kínával való baráti kapcsolatait többször is kritizálták mind az EU-ban, mind Magyarországon belül. Orbán azzal is vádolta az EU-t, hogy Magyarországon Magyar vezetésű „bábkormányt” próbál felállítani, ami szerinte a Budapestre nehezedő külső nyomás része.
Orbán Ukrajna és Tisza elleni vádjai erőszakos reakciót váltottak ki a magyar társadalomban és azon túl is. Egyes elemzők úgy vélik, hogy az ilyen kijelentések a Fidesz támogatóinak mozgósítására tett kísérletek a 2026-os választások előtt, elterelve a figyelmet a belföldi problémákról. Mások az ukrán-magyar kapcsolatok további súlyosbodásának kockázatára mutatnak rá, amelyek már most is bonyolítva vannak a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos nézeteltérések és a Kijevnek nyújtott katonai segítségnyújtás miatt.
Hírek
