II. Fejezet / II. Politikai és katonai fordulat
(idézet: A Magyar Vörös Hadsereg – 1919)
1919 május 1 — május 24,
72—139. dokumentum
A május 1-i politikai fordulat és a katonai helyzet. A szolnoki hídfő és Salgótarján védelme
72
1919 május 1
(Délután 2 óra)
A Hadügyi Népbiztosság parancsot ad a Tisza-vonal tartására és a további ellenállás megszervezésére
A Keleti Hadseregparancsnokságnak feladata hadműveleti körletében a románoknak a Tiszán át való átkelését megakadályozni, a cseheknek előnyomulását a Duna és Tisza között feltartóztatni, és a harcvonalból jelenleg visszavont erőket mielőbb harckész állapotba helyezni, abból a célból, hogy ezekkel az erőkkel egységes ellentámadást intézhessen az ellenségnek ama részei ellen, amelyek a Tanácsköztársaság központját, Budapestet a leghathatósabban veszélyeztetik, vagy amelyek ellen az ellentámadásnak a legtöbb sikerre van kilátása.
A keleti hadsereg hadműveleti körlete a Duna—Tisza között meg nem szállott terület, Solt—Fülöpszállás—Alpár vonalától északra az említett községeket és Budapest területét bele nem számítva.
A Hadseregparancsnokság fel van jogosítva arra, hogy hadműveleti körletében a nem katonai hatóságoknak és a lakosságnak is teljhatalmú parancsokat adjon, amennyiben ezt a Hadseregparancsnokság a hadműveletek érdekében szükségesnek találja1. A tisztázaton Tombor és Szántó kézjegye. — Leadták Hughes-gépen 2 óra 45 perckor.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 5. osztály. (Hünb. 501/30. hdm. sz.) — Tisztázat.
A Forradalmi Kormányzótanács május 1-i és 2-i ülésein, a fenyegető helyzetben, a jobboldali szociáldemokrata vezetők támadásba mentek a magyar proletárdiktatúra felszámolásáért. A kötetnek nem feladata a lefolyt küzdelem bemutatása, csupán annak legfontosabb hadügyi vonatkozására tér ki.
Böhm Vilmos, a keleti hadsereg parancsnoka, a Forradalmi Kormányzótanács tudta nélkül, kifejezetten annak megkerülésével május 1-én fegyverletétellel egyenértékű utasítást adott a fronton álló csapatok parancsnokságainak. Ezt bizonyítja a salgótarjáni csoportparancsnokság május 2-ról keltezett, de elsejére vonatkozó, a felettes 3. hadosztályparancsnokságnak szóló jelentése. A jelentés szerint a parancsnokság érintkezésbe lépett a Hadseregparancsnoksággal” … és ott semmit sem tudnak a békeajánlatról és az ellenségeskedések beszüntetéséről.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 84. csomó. A salgótarjáni csoportparancsnokság távirati jelentése „Az ellenségeskedések beszüntetésére vonatkozó 77/7. op. sz. ho. parancsra”.) Ott valóban nem is tudhattak, mert Böhm nem tartózkodott Gödöllőn, és a Hadseregparancsnokságon csak Stromfelddel léphettek érintkezésbe, aki nem tudott Böhm utasításáról.
Böhm fegyverletételi ajánlatáról szóló parancsát a 6. hadosztály is megkapta. Erről említést tesz tanulmányában Münnich Ferenc is, aki ekkor a 6. hadosztály politikai megbízottja volt. (A Magyar Tanácsköztársaság hősi küzdelmeiről. Szikra 1954. 129. old.) Böhm tevékenységét bizonyítja a Forradalmi Kormányzótanács ülésének május 2-i jegyzőkönyve, továbbá Böhm könyve is alátámasztja.
A Forradalmi Kormányzótanács május 2-i ülésén Kun Béla ismertette a katonai helyzetet. Ennek során bejelentette: „Böhm minden hadműveletet beszüntetett.”
A hadműveletek beszüntetésével a Forradalmi Kormányzótanács kommunista és baloldali szociáldemokrata tagjai nem értettek egyet. Ez világosan kitűnik az ülés jegyzőkönyvének további részéből: „(Kun) bejelenti, hogy a hadműveletek beszüntetésének meggátlására (Kiemelés tőlem. — H.T.) Landler és Szántó elvtársakkal egyértelműleg járt el, és azoknak hozzájárulásával intézkedéseket tett a hadműveletek további folytatása iránt.”
Böhm Vilmos „Két forradalom tüzében” (Népszava 1946. és Bécsi Magyar Kiadó 1923.) című könyvében meglehetősen pontosan ismerteti a május 2-i ülés jegyzőkönyvét, de elhallgatja a Kun—Landler—Szántóféle ellenintézkedéseket. Nyilván úgy érezte, hogy annak közlése saját árulásának beismerését jelenti.
Végül meg kell jegyeznem, hogy 1919 április 30-án — a Forradalmi Kormányzótanács tett fegyverszüneti ajánlatot Wilsonnak, a cseh, a jugoszláv és a román kormánynak. Ez — az adott körülmények között — helyes diplomáciai lépés volt, és semmiképpen nem azonosítható Böhm lépésével, a hadműveletek beszüntetésével, amely végrehajtása esetén fegyverletételt jelentett volna. Nyilvánvaló az is, hogy Kun Béla bejelentése a hadműveletek beszüntetésének meggátlására kiadott intézkedésről, nem értelmezhető másként, mint amely ellenlépés volt Böhm intézkedésére.
73
1919 május 1
A salgótarjáni csoportparancsnokság jelentése a 3. hadosztálynak a csehszlovák csapatok támadásáról
Részletes harcjelentés a Nagydaróc mellett május hó 1-én lefolyt harcokról.
Persén levő századhoz május 1-én délután 5 órakor az a jelentés érkezett, hogy a Nagydarócon levő őrségünket a csehek megtámadták. A persei század parancsnoka 42 embert és 2 géppuskát kocsikon Nagydaróc felé előrerendelt, és egy ellentámadással körülbelül 150 fő erejéig cseh csapatot sikerült Nagydarócról kiverni. A csehek Nagydarócon a kastélyt kifosztották. Az ellentámadás után a csehek Nagydarócról északra és nyugatra visszavonultak, visszavonulás közben a kastélyból elrabolt tárgyakat eldobálták. Beérkezett jelentések szerint a cseheknek több sebesültjük volt a harcoknál, de csak egy súlyos sebesültet sikerült elfogni, aki hátraszállítás közben meghalt. Saját részről csak egy könnyű sebesültünk volt. Ezzel egyidejűleg a csehek Guszona községet is megtámadták, és ottlévő 4 katonánkat, név szerint Husztai Jánost, Kós Pétert, Kis Györgyöt és Grőher Antalt elfogták. A harcnál a IX. század katonái, akik az ellentámadást végrehajtották, mintaszerűen viselkedtek. Gyors harckészültségüknek köszönhető, hogy a túlerővel rendelkező ellenséget gyorsan visszaverték. A mai nap lefolyt harcoknál is a IX. század katonái mintaszerűen viselkedtek. A mai napi harcról részletes jelentés még hiányzik.
Dandárparancsnokság,
Salgótarján
HIL M. Tan. Közt. iratai. 84. csomó. (Csop.-pság. Salgótarján. 122/17. hdm. sz.)— Eredeti tisztázat.
74
1919 május 2
(Délután 11 óra 55 perc)
A Forradalmi Kormányzótanács utasítja a Keleti Hadseregparancsnokságot a további ellenállás kifejtésére
A Kormányzótanács az összes frontok részére a legerélyesebb ellenállás kifejtését rendeli el. Budapest összes munkásai kiküldetnek a frontra, hogy a csapatokat megerősítsék. A csapatok frontról való visszaszállítása haladéktalanul beszüntetendő, és a már esetleg visszairányított csapatok is azonnal a frontra rendelendők vissza. Az összes parancsnokok hassanak oda, hogy az embereket a proletárdiktatúra ügyéért föllelkesítsék1. A Forradalmi Kormányzótanács a válságos helyzetben Budapest munkásságához fordult: fogjon fegyvert a proletárdiktatúra védelmére. A felhívásra a munkások tízezrei jelentkeztek. Ezekben a napokban az ellenség két ponton veszélyeztette a proletárdiktatúra létét: Szolnoknál és Salgótarjánnál. A veszély gyors elhárítása érdekében a Forradalmi Kormányzótanács teljhatalmú politikai megbízottakat nevezett ki, Szamuely Tibort Szolnokra, Rákosi Mátyást Salgótarjánba küldte az ellenállás és ellentámadás megszervezésére. (Lásd: Forradalmi Kormányzótanács május 2-i ülésének jegyzőkönyve. Salgótarjánban tartózkodott ebben az időben Hevesi Gyula népbiztos is, aki Rákosi Mátyással együtt szervezte a salgótarjáni bányászokat.)
A Forradalmi Kormányzótanács elhatározását a Hadügyi Népbiztosság már korábban közölte a Keleti Hadseregparancsnoksággal, semmint a Kormányzótanács távirata megérkezett volna. Ennek alapján adta ki Stromfeld május 2-án este 11 órakor a legerélyesebb ellenállásra vonatkozó parancsát: „Minden félreértés elkerülésére és a forgalomban levő kósza hírek ellenére tudatom, hogy az eddig kiadott parancsok teljesen érvényesek, tehát az ellenséggel szemben a legerélyesebb ellenállást kell kifejteni.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 45. csomó. 159. sz.)*
Hünb.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 45. csomó. (VHP 502/-hdm. sz.) — Távirat.
A Kormányzótanács fegyverszüneti javaslatára — amint az várható volt — teljesen elfogadhatatlan válasz érkezett. Román részről a következő ajánlatot tették: „1. Teljes lefegyverzés és leszerelés. Összes, a leszerelésből eredt anyag átadása (tíz napon belül). 2. Vasúti anyag kiadása, mely a Tiszától keletre Magyarország területén volt és Romániában zsákmányoltatok. 3. Hajózási anyag kiadása, mely Csap és Szeged közt a Tiszán van. 4. Összes hadifoglyok és túszok, valamint a visszavonuló csapatok által evakuált népség hazaküldése. 5. Tisza jobbpartján 20 km mélységben Csap, Tokaj, Tiszapolgár, Csege, Tiszafüred, Kisköre, Szolnok, Csongrád, Szegednél hídfők fognak megszállatni, míg fegyver sz. feltételek végre nem hajtattak. 6. Az egyezmény végrehajtásának ellenőrzésére egy román misszió jön Budapestre. 7. Abban az esetben, ha a magyar parancsnokság a megszabott feltételeket a kitűzött időben végre nem hajtja, a román hadsereg újra megkezdi Magyarország ellen offenzív hadműveleteit.” (A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplója alapján. 1919 május 5.)
75
1919 május 2
A salgótarjáni csoportparancsnokság megdicséri a füleki csoport harcosait
A füleki csoportparancsnokság alá tartozó 9. század úgy a tegnap, mint a mai nap Nagydarócnál lefolyt harcoknál túlerőben levő ellenséggel szemben igen szívósan és mintaszerűen harcolt. Ennek volt köszönhető, hogy a tegnapi nap folyamán ügyesen végrehajtott ellentámadással sokkal erősebb ellenséges csapatot Nagydarócból kiverni sikerült.
A mai nap lefolyt harcoknál is a 9. század, megerősítve a füleki munkások csoportjával mintaszerű viselkedésével a cseh támadásoknak egész nap ellenállott, és csak midőn az ellenség még nagyobb erővel támadott, vonult vissza. A füleki csoport északi szárnyát a Fülektől északra fekvő magaslatokra vonta vissza, ahol újból szívós ellenállást fog kifejteni.
A dandár többi csapatai egyelőre helyükön maradnak. De el kell készülve lenniök, hogy a csehek a közeli órákban támadásba mennek át.
A füleki csoport csapatainak mintaszerű viselkedése a lefolyt harcoknál a csapatoknak kihirdetendő.
Kiadatik: Csoportparancsnokság, Fülek, Litke, Nagyszécsény.
Dandár parancsnokság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 84. csomó. (Csop.-pság Salgótarján 122/19. hdm. sz.)
76
1919 május 3
(Délelőtt 8 óra)
A Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának összefoglaló jelentése valamennyi arcvonalról és a május 3-ig kialakult katonai helyzetről
I. Cseh arcvonal
A Duna és Ipoly mentén a helyzet változatlan.
Az 1. dandárparság f. hó 3-án a váci védőszakasz fölötti parancsnokságot átveszi, Szobtól az Ipoly mentén a szécsényi Vörös Őrség szakaszáig.
A salgótarjáni védővonalon a csehek f. hó 2-án délután a nagydaróci őrségünket túlerővel megtámadták. A persei század ugyan ellentámadásba ment át, és visszavert két ellenséges támadást, végül azonban kénytelen volt visszavonulni. Nagydarócot a csehek megszállották. Csapataink a Zsomapataktól északra fekvő helyekben újólag állást foglaltak.
Saját csapataink 3 cseh foglyot ejtettek.
Az egri 60. dandár a bánrévi szakasszal együtt az 5. hadosztály kötelékébe ment át.
II. Keleti hadsereg arcvonala
A szolnoki csoport csapatai útban Cegléd felé. A románok állítólag elérték Abonyt.
Szolnoktól északra Kisköréig a Tisza nem áll megfigyelés alatt, miután a 4. hadosztály csapatai Győrbe elindultak.
Kiskörétől Dorogmáig a Tisza megfigyelését Sárói végzi a következő csapatokkal: I/39. és egy üteg Tiszanánán, a tiszafüredi vörös zászlóalj Sarudon, Verbőczy-zászlóalj és egy üteg Poroszlón, III. vörös zászlóalj Valkón. Ellenség a Tiszát itt nem lépte át.
Az 1. hadosztály gyülekezik Mezőcsát-Hejőkeresztúr környékén, és a fegyverszünet tárgyában az érintkezést a csehekkel fölvette. (Később ettől eltiltatott.)
Az 5. hadosztály szakaszában a csehek f. hó 2-án dut. 3h-kor Miskolcot megszállották.
II. és III/19. zászlóaljak útban Eger felé.
I/1. tengerész-zászlóalj szállítás alatt Budapestre.
Különben változatlan.
III. Délszláv arcvonal
A Duna—Tisza között a helyzet nagyban változatlan.
Sándorfalva környékén a francia tábori őrsök feketék által lettek felváltva.
A csongrádi 30. zászlóalj 27 embere a parancsnok tilalma dacára, egy önkéntes vállalkozást kezdeményezve átment a hídon, ahol erős ágyú- és géppuska-tűz fogadta őket. Veszteségük súlyos.
A 44. dandárcsoportnál folyó hó 1-én dut. helyenként eredményes járőrharc.
A 20. és 18. dandárcsoportoknál nyugalom.
5. osztály ügyeletes
HIL M. Tan. Közt. iratai. 5. csomó. (Hünb. 5. osztály. Összefoglaló helyzetjelentés — Eredeti tisztázat.
77
1919 május 4
A Forradalmi Kormányzótanács felhívása a Tanácsköztársaság fegyveres védelmére
Általános mozgósítás!
Valamikor szörnyű átok, kapitalista erőszak. Ma a fölszabadítás, a nemzetközi forradalom parancsa.
A proletariátus általános mozgósítását a Forradalmi Kormányzótanácsnak el kellett rendelnie. Minden proletárnak fegyverbe kell állania! A Kormányzótanács mozgósító rendeletéből a nemzetközi forradalom parancsának viharos ereje zúgja ezt a proletariátus felé. A jelenünk áll elénk, a jövendő kényszerít, és a becsület kötelez. Nincs ellentmondás! Nincs tétovázás! Minden proletárnak fegyverbe kell állania!
A magyarországi proletariátus a megismerésnek teljes öntudatával áll a forradalomra tört veszedelmek előtt. Osztályöntudata és évtizedes forradalmi nevelése megadta neki a képességet, az erőt és a méltóság komorságát, hogy a veszedelmek viharos bonyodalmaiban megálljon a talpán, és a szervezett forradalmi cselekvés lendületével feszüljön neki az ellenforradalom támadásának. A forradalmi harcoknak állandó szervezője és kezdője, a budapesti proletariátus, amely mindig méltó volt arra, hogy a magyar proletariátus élén haladjon, ma is méltó önmagához. Szónoklatokra és értekezleti vitákra nem volt többé szüksége. Megértette mindazt, amit magába sűrít a Kormányzótanács parancsa, és nyomban cselekedett! Ezrével vonult ki a frontok tüzébe, és ezrével tódult a kaszárnyákba, hogy fölszerelve, fegyvert fogva, készen álljon az indulási parancsra! A szakszervezeti központokban megkezdődött a lajstromozás új munkája, s ezek, mint állandóan működő, újfajta káderek ontani fogják magukból a pótló csapatokat.
Ez már cselekedet, szervezett cselekvése a forradalomnak.
Ez bíztató jele annak, hogy az osztályöntudat, a forradalmi öntudat, ami bevitte a tömegeket a forradalom fegyveres csapataiba, továbbra is elvégzi a maga munkáját és végre igazán hadsereg lesz a Vörös Hadsereg. Mert a hadbaállás, a toborzás sikere, az még nem minden. A minden ott kezdődik a frontokon. A kitartás hősiességénél kezdődik, és a támadó szellem viharos lendületével folytatódik. Értsük meg egymást mindnyájan, akiknek idege, lelke, egész forradalmi gondolkodása rezonált a tornyosuló veszedelmekre, és beállottunk a sorba, hogy a vérnek és az életnek föláldozása árán is megállítsuk és visszaverjük a nemzetközi ellenforradalom támadó seregeit.
Értsük meg egymást, miről van szó?
A forradalom parancsát a végrehajtásban csak megközelítették, csak egyetlen lépést tettek érte mindazok azzal a ténnyel, hogy fegyverbe állottak. A fegyelemnek és a kitartásnak még számos hősi fegyvertényére van szükség, hogy ez a parancs teljes egészében végrehajtott parancs legyen. Mindenki gondoljon arra, ami elmúlt, amit levertünk és megbuktattunk, és arra, ami lesz és ami lehet! Az események, amelyek ránk következtek, ordítva zúgják felénk, hogy a kapitalizmus nem szentimentális. Ezt éppen most mutatta meg legjobban! Most dobta el magától a nacionalista frázisok csörgősipkáját, és most ültette a lelkébe meg a szájára az ujjongást a gyűlölet és az uszítás helyére, amit a románok, a csehek és a szerbek múlt esztendei előrenyomulása idején megnyilatkoztatott. Ez a kapitalizmus a legelső volt, amely a most megszállott városokban fegyvert ragadott a dolgozók forradalma ellen, ez esküdött össze a külföld kapitalistáival külföldre szökött csőcseléke útján, ez a kapitalizmus, ha visszakerül hatalmi pozícióiba, nem fog érzelegni és nem lesz kegyelmes! Nem akarunk mi itt rémítgetni. Nem a magunk életéről van szó, amit föl kellett ajánlanunk a forradalomnak, és nem az üldöztetésről, amelyet jól ismerünk a feudális urak tegnapi országából. Az az élet, amit a kapitalizmus visszaállított uralma meghagyna nekünk, csak nyomorult, koldus tengődés volna, nem élet.
A forradalom van itt kockán, és meg kell tudnunk, mi az, ha a forradalom elbukik?
A régi, hatosos napszámok. Ez az, ha a forradalom elbukik. A hosszú munkaidő, a termelés új anarchiája és őrült fokozása, hogy a munkába belerokkanva és az életbe ezerszer beleutálva, kifizessük az antant hadisarcát, és eltartsuk a hazai kizsákmányolókat! Ez jön, ha újra jön a kapitalizmus! Fekete, ronda élet, amelynek nincs derűje, nincs nyugalma, csak könnye van, szennye és hajszája. Összeomlása mindennek, amit fölépítettünk a dolgozó ember örömére és dicsőségére, és visszaállítása mindennek, amit összetörtünk, amit kiégettünk és ami tudatlanság volt, égig érő nyomor, megalázottság és rongyosság, koldusság a dolgozó osztályok elnyomatásában. Ez jön, ez mind visszajön, ha elbukik a forradalom, és a kapitalizmus újra beleül oda, ahonnan kivertük!
A forradalmat meg kell mentenünk, mert nem akarhatjuk azt, hogy a halálnál is szörnyűbb élet legyen a miénk.
Soha sem nézett felénk úgy a világ proletariátusa, mint most, és sohasem dőlt el annyi életfontosságú kérdés a mi magunktartásán, mint amennyi eldől most. Minden elgondolásba égjen bele ez, és minden proletár fontolja meg ezt. Belépni a hadseregbe: proletárférfinak nagy elhatározása, de ismerje föl mindenki, hogy ez a lépés csak kezdete a kötelességteljesítésnek. A fegyelem csodákat teremtő ereje és az önfeláldozás szent nagysága vértezzen föl mindenkit a frontokon. Amit négy éven át a militarizmus hóhérfegyelmének a nyomása alatt a harctereken megtanultak és gyakoroltak, azt használja föl most mindenki a forradalom, a maga és gyermekei érdekében. Minden harcos egy-egy agitátor legyen, aki magával ragadja társait, és a kitartás hősiességével állja meg a helyét, vagy a rohamok lendületével megy neki az ellenforradalom félrevezetett tömegeinek. Ha így lesz, aminthogy így kell lennie, a siker a miénk! Mert nincs az a százszorosán fölemelt zsold és nincs az a pálinkagőzben nevelt vadság, ami ellenállhat az öntudat erejének.
Az öntudat ereje: ez viszi Budapest munkásainak tömegeit a forradalom hadseregébe! Ez támadjon föl minden dolgozó lelkében, és ez vigye őket tízezrével továbbra is a csapatokba. Mindenkinek tudnia kell, miről van szó. Most nincs tétovázás, nincs fontolgató habozás, és nem lehet olyan szennyes gyávaság, ami letéríthetne bárkit is a fegyveres harc útjáról.
A forradalom van veszélyben!
Álljon fegyverbe minden proletár!
Népszava, 1919 május 4. Fegyverbe minden proletár.
Ugyanezen a napon a Forradalmi Kormányzótanács a következő parancsot adta ki: „Mozgósítási parancs! A proletárforradalom megmentésére elrendeljük a proletárság általános mozgósítását. Minden katonailag kiképzett proletár haladéktalanul tartozik frontszolgálatra bevonulni. Minden katonailag kiképzetlen munkás vagy kiképző zászlóaljakba kerül, vagy pedig erődítési munkák végzésére köteles.
Budapestet a mai naptól fogva hadműveleti területnek nyilvánítjuk.
Fölhívjuk a proletárságot, hogy a végsőkig tegye meg kötelességét!” (Népszava, 1919 május 4.)
A mozgósításra kiadott parancs csak a Budapesten és környékén levő munkásságra vonatkozott.
78
1919 május 3
(Délelőtt 11 óra 45 perc)
Az Árky-csoportról a Keleti Hadseregparancsnokságra érkezett jelentés Abony visszafoglalásáról
Szamuely népb. a csapatokkal Abonyt rövid harc után elfoglalta. Abonyt kb. 150 fehérgárdista g. p.-kal védte. Csapatunk előnyomulását Szolnok felé folytatja.
Kémhírek szerint Szolnokon kb. 300 fehérgárdista tartja fenn a belrendet. Románok csak a Tisza keleti partján vannak. Ismételt felszólítás ellenére nem voltak hajlandók Szolnokra bevonulni.
Árky-csop.-parság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 45. csomó. (VHP 503/3. hdm. sz.) — Fogalmazvány.
79
1919 május 5
(Délelőtt 8 óra)
A Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának összefoglaló jelentése, főként a csehszlovák arcvonalon történt eseményekről
Cseh—román arcvonal
A Duna-szakaszban semmi változás.
Balassagyarmat körül a csehek igen izgatottak, és élénken lövöldöznek.
A vasút Drégelypalánk és Balassagyarmat között egy telitalálat következtében használhatatlan.
A salgótarjáni csoportnál a csehek lassú nyomása folytatódott, ennek következtében az I/53. zlj. a fővédelmi vonalba Somosújfalutól északra visszavonult.
Egy cseh páncélvonat Nyékládházáig jött előre, és Nyékládházát géppuskatűzzel megtámadta (Nyékládháza Miskolctól kb. 14 km-re délre fekszik)1. Mezőnyékládházáról van szó.*
Dédesről Egerbe a csehek azt az üzenetet küldték, hogy a vöröskatonák a várost ürítsék ki.
Egy Mátranovákról Pétervásárára előrerendelt saját század állítólag Egertől nyugatra Pétervásáráig a falvakban mindenütt ellenállásra talált, úgyhogy az adott parancsnak nem tehetett eleget.
A Keleti Hadseregparság jelentése szerint a rendelkezésre álló csapatok egy része a Tisza-vonal megfigyelését átvette, az azonfelüli harcképes egységek észak felé eltolatnak.
Szamuely elvtárs népbiztos tegnap délután 6 órakor Szolnokról a Keleti Hadseregparságot értesítette, hogy saját csapatokkal meg fogja kísérelni a szolnoki híd keleti oldalát a fehérgárdistáktól elfoglalni.
Elfogott fehérgárdisták és egyéb egyének kihallgatása alapján megállapítható, hogy a románok a Tiszát, legalábbis egyelőre, nem akarják átlépni, és hogy a Tisza-vonalig csak gyenge ellenséges erők nyomultak előre.
Ezúton arról is jött értesítés, hogy a Hadseregparság által kiküldött parlamenter (Werth Henrik elvtárs) egy magasabb ellenséges parancsnokságnál (dandárparságnál?) beérkezett.
Délszláv arcvonal
Szobákpusztánál (Pécstől északra) a szerbek egy üteget (4 ágyút) állítottak fel, máskülönben a helyzet változatlan.
Vízvárnál (Barcstól kb. 23 km északnyugatra) átszökött horvát katona bemondása szerint a Dráva-vonalon a szerb katonaságot francia és angol csapatok váltották fel. A horvátokat lefegyverezték. (A május 4-i délutáni összefoglaló jelentésben már más forrásból is hasonló jelentés érkezett.)
A 2. ho. jelentése szerint Farkas vezérkari főnökről, ki fegyverszüneti tárgyalásokra f. hó 3-án Bajára ment, eddig semmi hír nem érkezett.
A német—osztrák határ mentén csak erős kordon áll. Egy osztrák tiszt állítása szerint az osztrákoknak támadási szándékuk nincsen, csupán a bolsevizmus terjedését akarják megakadályozni, és azért zárták el a határt.
5. osztály éjjeli ügyeletes
HIL M. Tan. Közt. iratai. 5. csomó. (Hünb. 5. osztály. Reggeli összefoglaló helyzetjelentés) — Tisztázat.
80
1919 május 5
Böhm Vilmos Salgótarján feladását javasolja Kun Bélának
A csehek készülődése azt mutatja, hogy Salgótarján felé támadást fognak intézni, anélkül, hogy ez a támadás egy nagy stratégiai mozdulat volna, csupán úgy látszik, hogy Salgótarjánt el akarják foglalni. A magam részéről nem tartanám helyesnek megint zászlóaljpolitikát űzni, s egyes már kész zászlóaljakat kitolni, hogy Salgótarjánt ideig-óráig védelmezzék. Ennek az volna a következménye, hogy az így kiküldött zászlóaljak demoralizálódnának, s valószínű, hogy ennek ellenére is Salgótarjánt elveszítenénk. Célszerűbbnek tartom, hogy kitartsunk eredeti hadműveleti tervünk mellett. A csapatokat összegyűjtjük, erős, egységes hadsereget szervezünk a most induló munkás-zászlóaljakból, és ezzel egységes erővel lépünk fel, ami feltétlenül biztosítja számunkra a cél elérését. Ilyen körülmények között Salgótarjánnak néhány napra való elvesztése se jelentene nagy veszedelmet, mert biztos, hogy néhány nap után feltétlenül minden körülmények között visszakapjuk. Hogy ez elérhető legyen, kérem azonban önt, hogy minden személyes befolyásával igyekezzék a csapatok kiküldését siettetni, hogy az eddigi felvonulási tervünket megvalósíthassuk. Kérem azonnali válaszát, hogy tervünket helyesli-e. Jelen távirat elküldetett Szántó és Kun Béla elvtársaknak.
Böhm
HIL M. Tan. Közt. iratai. 45. csomó. 306. sz. — Távirat.
Böhm Salgótarján feladására vonatkozó javaslatával sem Kun Béla, sem Szántó Béla nem értett egyet. A város védelmét nem „zászlóalj-politikának” tekintették. Mint ismeretes a bekövetkezett hadműveleti események azt bizonyították, hogy a várost meg lehet védelmezni.
A két népbiztos válasza a következő volt:
„Hadseregfőparancsnokság, Böhm elvtárs.
Ha lehetne összeegyeztetni Salgótarján védelmét az általános felvonulási tervvel, azt nagyon szeretném. Ennek elsősorban morális és politikai szempontból volna fontossága. A csapatok kiküldését minden erővel siettetjük. Kun.” (PI Arch. Böhm-irattár. 157. dosszié. II. pallium. — Fotomásolat.)
„Hadseregfőparancsnokság, Böhm.
Kun táviratában foglaltakhoz hozzájárulok, Szántó.” (PI Arch. Böhm-irattár. 157. dosszié. II. pallium. — Fotomásolat.)
Mindkét távirat alján Böhm kézjegye.
81
1919 május 6
A 3. hadosztályparancsnokság jelentése a hadseregparancsnokságnak a salgótarjáni harcokról
Az 1. ddr. szakaszában a Szécsény elfoglalásával megbízott Kecskeméti volt főhadnagy Pöstyént is visszafoglalta, és a cseheket Nógrádludányba űzte, hol még utcai harcok folynak.
Salgótarjáni csoport balszárnyával az összeköttetés helyreállíttatott. 11. cseh ezred Nógrádludány környékén egy fogoly által megállapíttatott. Egyébként nincsen változás.
Salgótarjánért a küzdelem folyik. Az egyik nyomás Karancsberény és Karancskeszi irányából, a másik Vecseklő—Zagyvaróna felől érezhető. A beérkezett IV/46. zlj. (180 puska) Karancsaljára lett irányítva.
A 6. ho. értesítése szerint 4. zlj. már ma beérkezik Pásztó környékére.
Javasolom a Túra—Aszód körül gyülekező székely osztagokhoz mielőbb egy tetterős parancsnokot kirendelni, ki a szervezést és a parancsnoklást átveszi. Egyelőre teljes tájékozatlanság és vezetés [hiánya] van a székely csapatoknál. Kár az itt levő értékes anyagot szervezetlenül hagyni (több mint 2000 fő, sok gp. és nagy tüzérségi anyag).
3. ho.-parság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 46. csomó. (sz. nélk.) — Telefonjelentés.
82
1919 május 6
Abony és Szolnok visszafoglalása és az ellenforradalom letörése
— A Ceglédi Népakarat tudósítása —
Néhány óráig május 2-án közvetlen veszélyben forgott a magyarországi proletariátus uralma, olyan veszedelemben, amely az egész nemzetközi proletárforradalomra is kihatással bírhatott volna.
A veszedelmet a proletárszolidaritás, a proletáröklök kemény munkájával sikerült elhárítani a fejünk felől, és a román hordáknak segítséget nyújtó aljas és a burzsoázia nemzetközi szolidaritása révén ellenforradalomra mindig szervezett burzsoázia fehér forradalmát levertük.
Alább számolunk be ezekről az eseményekről.
*
Mialatt május elsejét ünnepeltük, a román csapatok Szolnok felé közeledtek, és ennek hírére a fehérgárdisták a szolnoki burzsoáziával egyetemben a legképtelenebb rémhírek terjesztésével zavart okoztak nemcsak a városban, de a vöröskatonák soraiban is. A volt tisztek, volt rendőr- és csendőraltisztek a románok közeledésének a hírére ellenforradalmi elhatározásokkal a már jó előre elkészített fehér szalagokat és karszalagokat előszedték, és munkához fogva a proletárkatonák egy részét néhány megfélemlített gyáva ember segítségével lefegyverezték. Elől a hídon jöttek a románok, de egyben a szorongatott vöröskatonákat a burzsoázia bérencei a városból orvul hátba támadták. A két tűz közé került csapatoknak vissza kellett vonulniok, és a szolnoki házakra hamarosan fehér zászlók kerültek ki, és mindenünnen eltűnt a vörös szín. A vöröskatonák egy kis részét elfogták, később azonban ezek is kiszabadulva Budapest irányában elmenekültek.
Ugyanez történt a csapatok legnagyobb részével is, amely a trénnel és ágyúkkal futva menekült. Útközben a menekülő csapatok nyomán a legőrültebb rémhírek keltek szárnyra, és ennek következtében több helyütt a fehérgárdáknak sikerült felülkerekedniük.
A Ceglédtől alig 16 kilométernyire fekvő Abonyban a románok közeledésének már csak a hírére is felütötte fejét az ellenforradalom.
A hadifőparancsnokság1 A Hadseregparancsnokság nem tartózkodott Cegléden. Nyilván valamelyik katonai parancsnokságról van szó.* hagyta ott elsősorban állomását, majd Abony direktóriuma is fejvesztve hagyta ott helyét, és szökve igyekezett bőrét megmenteni, anélkül, hogy a legkisebb ellenállást is megkísérelték volna.
A távíró gyorsaságával rohanó rémhírek délben már azt jelentették Ceglédre, hogy a románok Abony alatt állanak, és hogy ott már teljesen a fehérgárdisták lettek úrrá. Úgy látszott mintha a proletárforradalom végképpen elveszett volna, mert a rémhírek szerint a vöröscsapatok ellenállásra képtelenek, mert a proletariátus nem tudja megérteni, hogy a saját uralmának a megvédéséről van szó.
A helyzet ilyennek mutatkozott, és bár hatalmas csapatok álltak Cegléden is a Tanácsköztársaság rendelkezésére, már-már arról beszéltek illetékes helyen, hogy fel kell adni minden reményt, a románokat visszaszorítani nem lehet, és jobb hogy ha egészen Budapestig még a védekezést sem kíséreljük meg.
Ekkor következett be az a történelmi szerep, amelyet ezek a halálosan komoly órák a ceglédi direktóriumnak juttattak, mert ez a direktórium mindenkinek a véleményével szemben azt a határozott álláspontot képviselte, hogy ha tényleg jönnek a románok, akkor minden meglevő erőnkkel az utolsó csepp vérünkig védeni kell a proletariátus diktatúráját, és nemcsak védenünk kell, hanem offenzívába kell átmennünk, és az ellenforradalom letörésével egyben meglepetésszerűen vissza kell szorítanunk a román hordákat.
Mindenütt nagy volt a csüggedés, és aligha volt egy hely, ahol oly nagy elhatározással néztek volna az események elébe, mint itt a direktóriumban, amely állandó telefonösszeköttetésben állott a vidékkel, igyekezett a rémhírekkel szemben mindenütt a való tényállásnak megfelelően ismertetni a helyzetet, és megnyugtatni azokat, akik reszketve néztek a román csapatok beözönlése elé. Nemkülönben állandó érintkezést tartottak fenn Stromfeld vezérkari főnökkel, az összes népbiztosságokkal, akik előtt folytonosan hangoztatták, hogy az itt állomásozó vöröscsapatok offenzív erővel bírnak. Közben a város rendjének és nyugalmának a megőrzésére emberfeletti munkát fejtettek ki a városparancsnoksággal és a város szovjetjének őrzésére rendelt nemzetközi vörösezreddel karöltve. Egyben azonban nemcsak a fegyverek erejével igyekeztek a város nyugalmát biztosítani, hanem Reiner elvtárs, miután erre nézve (nemkülönben a dolgok intézésére nézve) a Belügyi Népbiztosságtól szabad kezet nyert, nyugodt mérlegelés után egybehívatta a ceglédi burzsoákat, akik előtt föltárta a helyzetet, és akik az értekezletből kifolyólag a város rendjének biztosítása céljából a következő felhívást bocsátották ki:
„Városunkban felelőtlen egyének rémhíreket terjesztenek. Ezek a rémhírek alkalmasak arra, hogy a város rendjét és a lakosság nyugalmát megzavarják. A helybeli munkás-, katona- és paraszttanács vezetősége kijelentette, hogy a város rendjét és nyugalmát, a lakosság személy- és vagyonbiztonságát minden rendelkezésre álló eszközzel meg fogja védeni. Ehhez azonban a város összes lakosságának támogatására van szükség. Mi, alulírottak kérjük ennélfogva a város összlakosságát, hogy a Munkás-, Katona- és Paraszttanácsot a rend és közbiztonság fenntartására irányuló rendelkezéseiben teljes erejével támogassa. A város rendje, a lakosság személy- és vagyonbiztonsága legfőképpen attól függ, hogy a lakosság nyugalmát megőrizze. Felhívjuk ezért a város lakosságát, hogy a rémhírek terjesztőinek és a bujtogatóknak szavára ne hallgasson, mindenféle csoportosulástól saját érdekében tartózkodjék, és higgadtságát ne veszítse el. Cegléden, 1919. évi május hó 2-án megtartott értekezlet nevében: Id. Füle János, dr. Nagy Sándor, Sándor Rezső, Szilágyi Imre r. kat. plébános, Takács József ref. lelkész, E. Tóth János.”
Estefelé ezután elrendelték — a Budapesti Munkás-, Katona- és Paraszttanács történelmi ülése után — a támadást a román csapatok ellen.
A csapatok teljes felszereléssel és óriási lelkesedéssel, nótával az ajkukon és vörös zászlókkal vonultak az abonyi határ felé. Minden egyes csapatköteléket előre küldtek, és tartalékul, nemkülönben a város védelmére a városparancsnokság alá rendelt nemzetközi vörösezredet hagyták hátra, amely az új járásbíróság épületében helyezkedett el, onnan irányítva a posta, a pályaudvar és a középületek őrizetét és a város nyugalmának fenntartását. — A direktórium a városházát is géppuskákkal vette körül.
Érdekes jelenség volt, hogy miként tűntek el az ablakokból a vörös zászlócskák és a proletárdiktatúrát éltető feliratok. Ekkor láttuk csak voltaképpen, kik azok, akikre minden időben számítani lehet.
Lassankint ráborult az éjszaka a városra, és ezen az éjszakán, amíg mindenki más álomra hajtotta a fejét, a városháza egyik szobájában a legnagyobb lázassággal dolgoztak a direktóriumnak azon tagjai, akik a végsőkre is elhatározták magukat. Mindegyikük készen arra, hogy a következő pillanatban talán el kell esnie az eszméért vívott harcban, mégis ezen a dolgozó direktóriumon, amely a legnagyobb nyugalommal várta a következendőket és közben, amikor a munka engedte, még jóízű tréfákat is kovsoltak, célozgatván lámpavasra és a legördülő fejekre … nem láthatta volna meg senki, hogy a legkomolyabb perceit éli át. Tudták valamennyien hogy vagy-vagy …
Vagy a mi fejünk, vagy az ellenségeink fejei gördülhetnek le. Valamennyien megegyeztek egyben, abban ti., hogy előbb és inkább a burzsoák fejei kerüljenek a fűrészporos kosárba. Így érte őket a hajnal és a reggel, amikor a munka legnemesebb része következett.
Kora reggel a direktórium három tagja a Vörös Hadsereg által reggel megindított támadás hírére Abony felé indult, ahol a csapatok már megindultak, hogy ott is visszaállítsák a proletariátus diktatúráját és elűzzék a románokat.
Csapatainkat azonban csupán a fehérgárdák várták tűzzel, a románoknak azonban híre-hamva sem volt. Kisebb harcok után lefegyverezték a fehérgárdát, amelynek tagjai, nemkülönben mindazok, akik hozzájuk csatlakoztak és hivatalos funkciót végeztek a néhány órás uralom alatt, hurokra és akasztófára kerültek.
A harc után csapataink — élükön vezetőikkel és a ceglédi direktórium 3 tagjával bevonult Abonyba, ahol a hivatalokat egy ideiglenes direktóriummal töltötték be, visszaállították a proletariátus diktatúráját, és megfelelő számú csapatot hagytak hátra a munkásság védelmére.
A hős vöröskatonák tovább vonultak, és délután 6 órakor heves harcok után Szolnok is a kezükben volt, az ellenforradalmat vérbe fojtották, a románokat visszavonulásra kényszerítették és a fehérgárdát megsemmisítették.
Az események így igazolták a ceglédi munkásdirektóriumot, így igazolták azt a felfogásunkat, hogy a proletariátus egy jó része a legvégsőbb harcra is kész, és éppen ezért csakis a Vörös Hadsereg támadása az, amely a román hadsereget, a lerongyolt, kiéhezett és fázó, vak tömeget feltartóztatni és visszavonulásra kényszeríteni képes.
A proletárforradalom megmentésének a munkája a vöröskatonák érdeme, de nem kisebb része volt a ceglédi direktóriumnak is ebben, amely a nagy zűrzavarban és fejetlenségben is megállotta a helyét, tudta mi a kötelessége, nyugodtan dolgozott, és mint egy jól megerősített vár állotta meg azt a helyet, amelyre a proletariátus érdekének a megőrzésére állították oda őket.
Népakarat (Cegléd), 1919 május 6. A proletárforradalom megmentői.
83
1919 május 6
A salgótarjáni csoportparancsnokság Karancs visszafoglalása érdekében megerősíti az ott harcoló II/53- vadászzászlóaljat
A zlj. azonnal induljon Karancsalja községbe, ahol a II/53. vadász-zlj.-parságnak lesz alárendelve, amely az ottani védőszakasz parnoka.
A zlj.-nak készen kell arra lenni, hogy Karancsaljába való beérkezése után azonnal harcba tudjon lépni. A szükséges tájékoztatást a II/53. zlj. parnoka, Puppi volt szds. fogja megadni.
A vonatból csak a legszükségesebb rész viendő el, a többi Salgótarjántól Karancsalja felé vezető út mellett visszahagyandó. Salgótarjánban lovak elhelyezésére hely nincsen.
R1 Radváner.*
dandárparancsnok
HIL M. Tan. Közt. iratai. 84. csomó. (Csop.-pság Salgótarján. 126/13. hdm. sz.) — Eredeti tisztázat.
84
1919 május 7
A salgótarjáni csoportparancsnokság kitartásra buzdítja egységeit a felmentő csapatok beérkezéséig
A Homorú tető, Láz oldal, Sátoros, Medves magassa és Vecseklő-puszta vonalában álló csapataink Medves-alsópuszta és Medves magassánál ok nélkül kitört pánik következtében, amely azután a fent jelzett vonalra is átragadt, a legnagyobb rendetlenségben egész Salgótarjánig visszavonultak.
A visszavonuló emberek ezen magatartását annál inkább kell elítélni, mert megállapítást nyert, hogy éppen ezeken a pontokon, ahol a visszavonulás történt, az ellenség nem is támadt és indokolatlan visszavonulásokkal a többi csapatokat is állásuk elhagyására kényszerítették.
Ott pedig, ahol az ellenség támadt, mint pl. Lapújtőnél, a 6. és 12. szd. egész napon át tartó harcokban helyét kiválóan megállta.
Éppen így ki kell emelnem azon csapatrészeket is, amelyek dacára annak, hogy egyes részek visszavonultak, helyükön törhetetlenül kitartottak.
A dandárhoz beosztott ütegek a harcoknál fényes munkát végeztek. A legnagyobb ügyességgel minden felfejlődő ellenséges csapatot azonnal tűz alá vettek, és igen sokszor már csírájában fojtották el támadási törekvésüket.
Ennek köszönhető, hogy az ellenség támadása nem történt olyan erővel, mint ahogy történhetett volna.
Minden embernek tudnia kell, hogy Salgótarján milyen fontosságú az országra nézve, éppen ezért Salgótarjánt minden erőnk megfeszítésével tartanunk kell, addig, míg a hátul gyülekező 6. hadosztály be nem érkezik és a támadást meg nem kezdheti. Addig is 1—2 napig, amíg ez bekövetkezik, megfelelő erősítések még az éj folyamán be fognak érkezni, melynek segítségével addig kitarthatunk, és a csehek minden támadását visszaverhetjük.
A dandár csapatai az éj folyamán a Ságújfalu, Kása h., Csingés h., Ivánka, Kercsek-tető, K. Salgó, Schlossbg., Zagyvaróna vonalában gyülekeznek és rendezkednek.
A vonalon túl minden hátrálóra méltó büntetés vár.
Az új védőállásban az alábbi védőszakasz-beosztás lép érvénybe.
Ságújfalu melletti Vár h., 313, a 7. d.-parság, Daráska, Kása h., Csingés h., Ivánka h., a II. zlj.-parság, Kercsek-tető, Bezerme h., az I. zlj.-parság, K. Salgó, Schlossbg., Freireich-csoportparság, Schlossbgtől Zagyvaróna magaslatig a 10. szd.-parság.
Az 53. vörösezred parság átveszi a parságot az I. zlj. Freireich-csoport és 10. századparság védőszakasza fölött, mint közbeeső főcsoportparság.
A csoportparságok és a főcsoportparságok kötelessége mindent elkövetni, hogy a csapatok a vonalat tartsák, és az egyes részek az összeköttetést egymás között fenntartsák.
A kötelékek rendezésére pillanatnyilag idő nincsen, de az egyes védőszakaszokon belül az egy kötelékbe tartozó emberek egyesítendők, s ezután később lesznek a kötelékek rendezve.
Vázlat a csapatok helyzetéről déli 12 óráig a csoportparságok által ide beküldendő.
A tüzérség külön utasítást kap a tüzelőállások elfoglalására. Kiadatik: 53. vörösezred-parság, II. zlj., I. zlj., 10. szd. és a 7. szd.-parságnak, Freireich-csoport és II/68. tüzéroszt.-parságoknak.
Dandár parancsnok
HIL M. Tan. Közt. iratai. 84. csomó. (Csop.-pság Salgótarján. 126/15. sz.) — Eredeti tisztázat.
85
1919 május 7
A 6. hadosztályparancsnokság átveszi a parancsnokságot valamennyi Salgótarján környéki katonai egység felett, és ismerteti a további feladatokat
A ho.-parság május hó 7. dut. 9 órakor átveszi mindama parságok, intézetek s többi felett a parságot, melyek Szentjakab—Pétervására (ezt kizárólag) —Feled és Szentjakab—Megyer (Nagyszécsénytől 8 kilométer nyugatra)—Endrefalva között tartózkodnak, illetőleg működnek.
A 6. ho. feladata: ezzel a rendelkezésére álló erővel egyelőre az ellenségnek Salgótarján felé való előnyomulását föltétlenül megakadályozni.
Ennek alapján következőket rendelem el:
1. A salgótarjáni ddr.-parságot még az éj folyamán átveszi Köller volt alezredes. Hozzá beosztva Folkusházy. Egy motor Köller ddr.-parnok rendelkezésére bocsáttatik kisterenyei pályaudvaron.
2. A I. és 46. zlj.-ak, továbbá a 6. ho. rohamszázada és 46. árkász fél század id. Szabó volt százados parsága alatt folyó hó 8-án délelőtt 6 órakor beraknak (vonat nélkül) Kisterenyén és vasúton Salgótarjánba szállíttatnak, ahol Köller ddr.-csoport rendelkezésére bocsáttatnak (vonat gyalogmenetben követi a csapatokat).
A Köller-ddr. feladata:
a) Az ellenséges előnyomulást a salgótarjáni ddr. jelenlegi első vonalában feltétlenül megakadályozni.
b) Nagyszécsény—Losonc—Fülek és Almágy irányában intenzíven felderíteni, és a szomszédos csapatokkal összeköttetést keresni és fenntartani.
3. Az I., V., I/101. zlj.-ak, a 101. árkász félszázad, 2. és 4/101. ütegek Polyákovics ddr.-csoport parnok vezetése alatt folyó hó 8-án délelőtt 6 órakor gyalogmenetben Pálfalvára útba indul. Ott akként csoportosul, hogy úgy északnyugati, [mint] északi és északkeleti irányban harcba vethető legyen.
4. A VI/46. zlj. ifj. Szabó zlj.-parnok vezénylése alatt folyó hó 8-án délelőtt 6 órakor Etele-pusztára megy (Pétervásárától 10 kilométer nyugatra), ott biztosítja Nádújfalu és Etele vonalában a ho.-nak Salgótarján irányában megindított akcióját azon ellenséges erőkkel szemben, melyek esetleg Pétervásáráról Nádújfalu irányában előnyomulnának.
Felderítési körlet:
A kisterenye—pétervásári-
5. Egy század biztosító szolgálatban Alsózsunynál (pásztó— szécsényi-úton).
6. Lőszer felvételezés kisterenyei pályaudvaron május 8-án délelőttől.
7. Betegek, sebesültek a Köller-ddr.-tól a salgótarjáni, a 46. ddr.-tól és az ifjabb Szabó zlj.-tól a pásztói kórházba szállítandók.
8. Élelmezési raktárak:
Salgótarjánban és a kisterenyei pályaudvaron.
9. A 6. ho.-parság folyó hó 8-án délelőtt 7 órakor motoron a kisterenyei pályaudvarra teszi át székhelyét.
10. Kiadatik: a salgótarjáni és 46. ddr.-parságnak, 2/46. és 2/101. ezredparságnak, ifj. Szabó zlj.-parnoknak és Köller volt alezredesnek. (Kézbesítés: a 46. ddr.-csoportparság által.)
Rab
ho.-parnok
HIL M. Tan. Közt. iratai. 84. csomó. (Csop.-pság Salgótarján. 128/5. sz.) — Eredeti tisztázat.
86
1919 május 8
A Salgótarján felmentésére beérkezett 6. hadosztályparancsnokság előzetes intézkedéseket ad ki a hadműveletek előkészítésére
A 6. hadosztály ismert feladata, hogy a Köller-dandárral és a 6. ho.-nak Salgótarján területére szállított és még szállítás alatt álló 11 zászlóaljával és 6 üteggel a közeli időben a cseheket megtámadja és visszavesse.
A támadás végrehajtására vonatkozó parancsok annak idején tudtul fognak adatni. A támadás előkészületeire vonatkozólag az alábbiakat rendelem azonnali foganatosításra.
1. Köller-dandár alapos harcfelderítést végezzen egész harcvonala előtt, hogy az ellenség ereje, kiterjedése és összetétele megállapíttassék. A pontos harcfelderítés eredményéhez képest állapíttatik meg a következendő támadási csoportok feladata.
2. Kisterenyére beérkezett 3/69. taracküteg és 5/29. nehéz taracküteg május 9-én Kisterenyéről gyalogmenetben Salgótarjánba menetel, ahol a Köller-dandárparságnak rendeltetik alá azon feladattal, hogy Karancsaljától keletre állásba menjenek, fő lőirány Karancsapátfalva. Ezen ütegek parnokai május 9-én Salgótarjánba előrelovagolnak, és ott a Köller-dandárparságnál a további parancsokat átveszik.
3. Útszemrevételezések hajtandók végre, mégpedig: 46. dandár: Salgótarján—Karancsalja, továbbá Andrásfalva—Ságújfalu, VI/46. zlj.: Homokterenye—Mátranovák—Bárna—
4. Biztosítás minden csoport által önmagában, mégpedig a 46. ddr. által a baglyasalja—lajosaknai-
5. Felderítés valamennyi csoport által intenzíven folytatandó az 507/30. hdm. számmal kiadott intézkedés szerint. Kémek felfogadandók, jutalmazásuk pénzzel. E célból a Köller és 46. ddr.-parságoknak 5000—5000 koronát, a VI/46. zlj.-nak 1000, azaz egyezer koronát kiutalok. Fontos tudnunk, hogy az ellenségnek mily ereje van az Ipolytól északra és különösen Losoncnál, továbbá, hogy mily erők vannak Felednél és Rimaszombatnál.
6. Minden helyzetjelentésben jelentendő (reggel 6, del. 11 és dut. 5 órakor), hogy mennyire haladt az ellenség felderítése.
7. Minden csoport mozgékonnyá teendő (vonat, mozgókonyha), hogy az előnyomulás akadálytalanul történhessék. A felszerelés mindenütt tökéletesbítendő és kiegészítendő. Kötelékek rendezendők! Fegyelmezés, szigorú szolgálatkövetelés. A vétkesek megfenyítendők. A politikai megbízottak teljes eréllyel álljanak a parnokok segítségére, hogy ahol a fegyelem még meg nem szilárdult volna, az helyreállíttassék.
8. Kiadatik: titkos közlésként Köller-dandár, 46. dandár, 3/69. üteg, 5/29. üteg, VI/46. zlj.-parságoknak1. Az intézkedést „Titkos! Sajátkezű felbontásra.” jelzéssel a 6. gyaloghadosztály-parancsnokság 508/25. hdm. — 1919. sz. alatt Kisterenyéről adta ki.*
Rab
hadosztályparancsnok
HIL M. Tan. Közt. iratai. 84. csomó. (Csop.-pság Salgótarján, 139/7. hdm. sz.) — Eredeti tisztázat.
87
1919 május 9
A hadseregparancsnokság felhívja a 6. hadosztályparancsnokság figyelmét a csehszlovákok támadási szándékára és utasítást ad ellentámadásra
Lehallgatott távbeszélő beszélgetés szerint a csehek ma Salgótarján irányában támadni szándékoznak.
A Hadseregparancsnokság elvárja, hogy a 6. ho. a támadást nemcsak visszautasítja, hanem kellő pillanatban ellentámadásba átmenve a cseheket északi irányba visszaveti. A ho. parancsnokság ennek a parancsnak megfelelő harcászati csoportosítást azonnal kezdje meg.
Hadseregparancsnokság1 A lap alján Stromfeld kézjegye.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 46. csomó. (VHP 509/7. hdm. sz.) — Távirat fogalmazvány.
88
1919 május 10
A 6. HADOSZTÁLYPARANCSNOKSÁG INTÉZKEDÉSE A SALGÓTARJÁNI MEDENCE FELMENTÉSÉRE IRÁNYULÓ HADMŰVELETEK ELŐKÉSZÍTÉSÉRE
A folyó hó 8-án kelt 508/23. hdm. számú parancsom kapcsán a Losonc irányában végrehajtandó támadásra vonatkozólag rendelem:
1. A támadás az alábbi intézkedések szerint a legkisebb részletekig pontosan úgy készítendő elő és az összes alcsoportparancsnokságokkal úgy beszélendő meg, hogy még később adandó rövid avisora azonnal megkezdhető legyen.
2. Támadási csoportok:
a) Fő támadó csoportok: Polyákovits volt alezredes elvtárs az I., V., IX/101. és IV/46. zlj.-jal, a karancsalji tüzércsoport parsággal (3/69., 5/29., 3/17., 3/101. üteggel) támad, egy negyed óra hosszat tartó erős tüzérségi és géppuska bevezető tűz után Karancsaljáról Lapújtő irányában.
Feladata: Az ellenséges arcvonalat Losonc irányában áttörni, és tekintet nélkül a szomszéd csoportok helyzetére, feltartóztatás nélkül Losoncra előnyomulni.
A csoport gyorsabb előnyomulása céljából a támadó csapatok egy része úgy tartandó készenlétben, hogy egy ágyús üteg és a hadosztályparancsnokság által készenlétbe állított autóoszlopon legalább egy gyalogszázad az áttörés után Losonc irányában előre mehessen. A támadás ideje május x-én1 Vagyis egy később megállapított időpontban.* del. 5. órakor.
b) Biztosító csoport: Köller volt alezredes elvtárs az egész 53. vadászezreddel a rendelkezésre álló I. és V/46. zlj.-jakkal.
Feladata: a Polyákovits-dandár támadását a Salgótarján ellen netalán irányuló ellenséges támadásokkal szemben biztosítani. A Gácspatak völgyében Osváth Béla volt százados elvtárs parancsnoksága alatt egy különítmény tolandó előre, azon feladattal, hogy a Gács völgyében levő ellenséget megtámadja, és Fülekre bevonulva, az ellenség háta mögött zavart és rendetlenséget idézzen elő.
Ez a különítmény a 2-es és 8-as páncélvonatból és a hadosztály rohamszázadából áll, amely a két páncélvonat között vasúti szerelvénybe rakva nyomul előre. Füleket elérve ez a különítmény a rohamszázaddal és a 8-as számú páncélvonattal megszállja Füleket, míg a 2. számú páncél vonat feltartóztatás nélkül Losoncra megy és oda előrenyomulva támogatja a Polyákovits-dandár előrenyomulását Losonc felé. A Köller-dandár zöme az 53. vadászezred és a salgótarjáni tüzércsoport (2/68., 3/18., 1/101. és 4/101. üteggel) a Polyákovits-dandár előnyomulásához képest követi Fülekre az Osváth- különítményt, azzal a feladattal, hogy annak szárnyát biztosítsa a netalán Fülek felől előre nyomuló ellenséges erőkkel szemben. A gyors előrenyomulás elősegítésére a vadászezred egy részének számára Salgótarjánban vasúti szerelvény állíttatik készenlétbe.
Az I. és V/46. zlj.-ak a füleki előnyomulásban nem vesznek részt, azok mint hadosztály-tartalék Salgótarján nyugati részén a Losonc felé vezető út mentén állítandók készenlétbe. Az Osváth-különítmény támadását Fülek irányában május x-én del. 5 órakor kezdi meg.
c) Demonstráló csoport: Tóth volt főhadnagy parsága alatt a VI/4/. zlj. május x-én reggel akként indul el Homokterenyéről, hogy Bárnán át előnyomulva Bárnáról del. 5 órakor további előnyomulását Cered felé megkezdhesse. E csoport feladata a Zagyvarónánál álló ellenség déli szárnyát átkarolva megtámadni és Tajti— Cered környékét, birtokba véve a Köller-dandár keleti szárnyát, az Almágy felől netalán előnyomuló ellenséges erőkkel szemben biztosítani.
d) Leöchey volt alezredes elvtárs a II., VI/101. zlj.-akkal követi mint hadosztálytartalék a Polyákovits-csoportot, úgyhogy a hadosztálytartalék elé május x-én del. 5 órakor élével 318. magaslatnál legyen (Salgótarjántól 1 és ½ km-re északnyugatra).
3. Parságok felállítási helyei:
a) Hadosztályparancsnokság május x-én del. 5 órától Eisenbahnstation Salgótarján (Déli-pályaudvar, Fő-pályaudvar).
b) Polyákovits-dandár a losonci országút a Koch-puszta mellett.
c) Leöchey-dandár 318 magaslat Salgótarjántól nyugatra.
d) Köller-dandár Salgótarján irodahelyiségében.
e) Tüzér-dandárparság a Koch-pusztánál a Polyákovits-dandárral.
4. Minden előkészület feltűnés nélkül teendő meg, a tüzérség feltűnés nélkül lője be magát. Titoktartás!!
5. Jelentések május x-én del. 5 órától kezdődőleg minden csoport által óránként.
6. Az anyagi intézkedések külön adatnak ki.
7. Minden parancsnok kötelessége teljes erejével azon lenni, hogy az alája rendelt vöröskatonákat a remélhető siker jegyében lelkesítse és buzdítsa.
8. Mint összekötő tisztek beosztatnak:
a) A Köller-dandárhoz Hemledi volt őrnagy.
b) A Leöchey-dandárhoz egy autó és 10 lovas.
c) A Tóth zlj.-hoz 3 kocsi és 4 lovas.
d) Köller-dandárhoz egy sínen futó motoros kocsi.
Egyébként minden csoport elsősorban a meglevő telefonokon keressen a hadosztályparancsnoksággal összeköttetést.1 A 6. hadosztályparancsnokság ezt az intézkedést a Hadseregparancsnokság május 10-én kelt 510/10. hdm. sz. parancsára adta ki, melyben elrendeli: „A 6. ho. május 12-én vagy V. 13-án reggel 5 órakor Losonc irányában támadni fog. Fő támadás Polyákovits-csoport 4 zlj. és 4 üteg Karancsalja—Lapújtő irányában …”*
Münnich Rab
HIL M. Tan. Közt. iratai. 46. csomó. (6. vörös hadosztályparancsnokság. 510/1. hdm. sz.) — Eredeti tisztázat.
89
1919 május 10
A salgótarjáni csoportparancsnokság jelentést tesz a 6. hadosztályparancsnokságnak Karancs visszafoglalásáról
Ma reggel Puppi II/53. vadászzlj.-parnok vezetése alatt csapatainknak sikerült Karancs 727 magaslati pontot elfoglalni, és ott 3 géppuskát zsákmányolni. Erre föl a csehek Somosújfaluból, valamint Somosújfalutól északra álló tüzérségük északi irányba menekülésszerűen visszavonult. Tüzérséggel a visszavonuló cseheket tűz alá vettük. Karancs elfoglalása lehetővé tette, hogy a Tarján völgyében levő csapatainkat kb. Karancs 727 Somosújfalu vasútállomástól egy kicsit délre és 409 magaslat vonalába előbbre vittük.
Karancs-magaslat biztos megtartása céljából 4/46. zlj. egy százada, egy géppuskás-szakasszal parancsra felrendeltetett. A szd. most van odamenetben.
A védőszakasz többi részében nincs semmi változás.
Dandárparság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 84. csomó. (Csop.-pság Salgótarján. 130/2. hdm. sz.) — Eredeti tisztázat.
90
1919 május 10
A Hadügyi Népbiztosság a beérkezett jelentés alapján közli a hadseregparancsnoksággal Szécsény elfoglalását
1919 május hó 8-án délután 3 órakor kimentünk az általunk tartott Szécsény körüli vonalra, hogy ott a katonáinkat, akik minden rémhírnek felültek, felvilágosítsuk, fegyelemre és kitartásra buzdítsuk. 48 óra legénység közötti munkánk után a vonalunkat teljesen megerősítettük. 10-én délután erős gépfegyvertűz alatt tartották állásainkat a csehek, közben megjelent egy páncélvonat, amely több gránátlövést adott le a Herminapusztára, ahol egy lakóházat erősen megrongált, de emberéletben kárt nem okozott. 10-én éjjel 12 órakor, mikor az előőrsöket ellenőriztük, egyszer csak a legnagyobb golyózápor közepette Kovács István és Uffring Vilmos vörösezredbeli katonák, akik a megszállás alatt Szécsényben bújkálva fegyvereikkel együtt átszöktek hozzánk, és a szécsényi helyzetről bennünket a következőképpen informáltak: a csehek körülbelül 3000-en vannak, 42 géppuskával és egy páncélvonattal, de távirati parancsot kaptak azonnali visszavonulásra Losonc felé. Ezek után a következőket határoztuk, tekintettel a kis erőnkre, 30 gépfegyverrel és 150 főből álló gyalogsággal a csehek kivonulási útját fedett helyről, oldaltűzzel meglepjük, azért, hogy felszereléseiket részünkre zsákmányul ejthessük, összpontosítva a fent említett erőinket, mire megállapított helyre jutottunk, 10—15 perccel előbb a csehek kivonultak a városból. Bevonultunk a városba a lakosság legnagyobb örömére, és a közigazgatást átvettük. További támadások ellen saját belátásunk szerint minden intézkedést megtettünk. Jelenleg továbbra itt maradunk.
Elvtársi üdvözlettel
| Schwartz Kálmán vörösezred politikai megbízott |
Jártó Gyula belügyi politikai megbízott |
HIL M. Tan. Közt. iratai. 47. csomó. (VHP 514. sz.) — Másolat.
91
1919 május 11
(Délelőtt 10 óra 30 perc)
A hadseregparancsnokság közli a 3. és az 5. hadosztállyal, valamint a III. hadtesttel a 6. hadosztály jelentését a csehszlovák csapatok Salgótarján környéki visszavonulásáról
6. ho. jelenti, hogy a csehek Salgótarján környékéről és attól nyugatra, északi irányban visszavonulóban vannak Fülek és Losonc felé.
A 6. ho. előnyomulását Fülek és Losonc felé megkezdi. Repülő felderítés bevezetve1. A fogalmazvány tartalmazza még a 6. hadosztálynak szóló parancsot a légifelderítés bevezetéséről Fülek—Losonc térségében. — A táviratot „Nagyon sürgős”jelzéssel továbbították.*
Hadseregparság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 47. csomó. 9. sz. (VHP 511/7. hdm. sz.) — Fogalmazvány.
92
1919 május 14
A hadseregparancsnokság dicsérete a Salgótarján védelmében részt vett csapatoknak és parancsnokságoknak
A salgótarjáni és füleki harcokban a 6. hadosztály és annak kötelékében harcoló dandárok és zászlóaljak proletárkatonái valóban minden dicséretet megérdemlő elszántsággal és támadó lendülettel verték meg a magyarországi proletáruralmat veszélyeztető ellenséget.
A fiatal Tanácsköztársaság hálásan emlékezik meg a proletárhősökről. A Tanácsköztársaság Kormányzótanácsa és a magam nevében különös elismerésemet fejezem ki a harcokban részt vett valamennyi zászlóalj parancsnokainak, politikai megbízottainak és vöröskatonáinak. Külön dicséretet érdemel a harcokban részt vett 2., 6. és 8. számú páncélvonat parancsnoka és vöröskatonái, akik a legnagyobb eréllyel, proletárbátorsággal biztosították proletárcsapataink előrenyomulását. A céltudatos és fáradságot nem kímélő vezetésért pedig külön elismerésemet fejezem ki Rab Ákos hadosztályparancsnoknak, Bengyel Gyula vezérkari főnöknek és Münnich Ferenc politikai megbízottnak.
Böhm
hadseregfőparancsnok1
1 Lap alján: Stromfeld kézjegye. Alatta: V. 14. dut. Hughesen továbbítva, Erb.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 47. csomó. 220. sz. (VHP 514/13. sz.) — Eredeti tisztázat.
———
A munkások tömeges felfegyverzése a proletárdiktatúra védelmére
93
1919 május 6
A budafoki munkások jelentkeznek a Vörös Hadseregbe
A budafoki direktórium jelentése szerint budafoki elvtársakból egy teljes zlj. állítható fel.
Felhívom a budafoki direktóriumot, hogy ezen zlj.-at haladéktalanul alakítsa meg, éspedig 4 gyal.-századdal, á 150 ember.
Amennyiben a zlj.-törzs ott jelentkezett volt tiszt elvtársakból fel nem állítható, megfelelő zlj.-parnok és segéd beosztása iránt a Hadügyi Népbiztosság 31. osztálya, század- és szakaszparnokok beosztása iránt pedig a 69. dandárcsop.-parság intézkedjék. A direktórium az említett parancsnoki szükségletet a 69. dandárcsoport-parsághoz jelentse be.
A megalakult zlj. mint a 8888/eln. 6.—1919. sz. rendelettel felállítandó zlj.-ak egyike a 69. gyal.-ezred „II/69. zlj.” ezen ezred kötelékébe tartozik, és megalakulása után lehetőleg még f. hó 10-én a 69. gyal.-ezred laktanyájába (Bebel volt 29-es kelenföldi laktanya) vezetendő. A zlj. elhelyezése, további felszerelése és menetkész állapotba helyezése iránt a szükséges intézkedéseket és igényléseket a 69. gyal.-ezr. parsága tegye meg.
Ezen zlj. mihelyt menetkészültségét eléri a hadsereg főparancsnokságának fog rendelkezésére bocsáttatni azon célból, hogy a már a frontra kiküldött és igen alacsony létszámmal bíró II./69. zlj. ebbe beleolvasztassék. A hadsereg főparancsnoksága tudassa ide, hogy az újonnan alakuló II/69. zlj. hová irányíttassék.
A népbiztos rendeletéből:
Tombor s. k.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 7. csomó. (Hünb. 9504/eln. 6.—1919. sz.) — Másolat.
94
1919 május 9
A proletár hadsereg munkatársainak tudósítása a front mögötti munkászászlóaljak szemléjéről
A 2. munkásgyalogezred szemléje1
1 A cikk bevezető része általánosságban méltatja a munkászászlóaljak szerepét.*
Böhm elvtárs hadseregfőparancsnok Kun Béla, Landler Jenő és Pogány József elvtársak kíséretében pénteken korán reggel indult el a front mögött tartalékba helyezett munkásgyalogezredek szemléjére. Először a második munkásezredet látogatták meg, amely a Lipták, Hofherr, Teudloff, Dietrich, Schrantz, Orenstein és Koppel gyárakból, valamint a volt autójavító-műhely régi fegyelmezettségű munkásaiból alakult meg három zászlóaljjal. Békési elvtárs hadosztályparancsnok fogadta a főparancsnok elvtársat és kíséretét, és tette meg neki jelentését a munkászászlóaljakról és elhelyezésükről. Az ezred oszlopokba felsorakozva várta a hadseregfőparancsnokot, aki végignézte a vasfegyelmezettségre valló soraikat, azután a négyszögbe felállított ezredhez rövid beszédet intézett …
— Eljöttem — mondotta —, mint a hadsereg főparancsnoka, Kun Béla elvtárssal, hogy megszemléljük a Vörös Hadsereg első, igazi munkáskatonáit. Örömtől repeső szívvel látom, hogy mennyivel nagyszerűbb katonák önök, mint az első idők katonái voltak. Az igazi, az öntudatos proletárság ragadott fegyvert, amikor önök a fegyvert a kezükbe vették, és ezt a fegyvert nem fogják kiadni soha többé a kezükből. Ha eddig is olyan lett volna a fegyelem mindenütt, mint amelyet önöknél látok és tapasztalok, akkor a Magyar Tanácsköztársaságot már nem szorongatnák többé az idegen rablók hadai. Fölösleges itt sokat beszélni. Nem kérek, nem könyörgök, hanem parancsolok a proletárság nevében, mert a proletárság parancsolja önöknek, hogy biztosítsák a Tanácsköztársaságot minden ellenségével szemben. Fegyelmezetten és újra fegyelmezetten: előre, előre!
Kun Béla elvtárs mondott még az ezredhez rövid beszédet.
— Elvtársak, vöröskatonák — mondotta — a Forradalmi Kormányzótanács és a még Budapesten lévő proletárság üdvözletét hozom önöknek, és megmondom, hogy azok a burzsoák, akik még pénteken kárörvendő mosollyal nézték és várták a proletárság vereségét, azoknak úri ajakára ráfagyott a korai mosoly. Mert megmozdultatok ti és megmutatjátok, hogy nem vagytok hajlandók a hatalmat kiadni a kezetekből. Akik azt hitték, hogy a proletárság veresége fog bekövetkezni, csalódottan néznek, mert tudják és látják, hogy Budapest proletársága talpra állt, és félelmetes erővel és fegyelmezettséggel indult el a döntő harcba ellenségei ellen. Itt a ti erőtök, a ti fegyelmetek, harcra és minden áldozatra készségtek a biztosítéka annak, hogy nem térhet többé vissza a proletárság leigázottságát jelentő kizsákmányolás. A fegyverek, amelyeket eddig idegen kapitalista érdekekért kellett forgatnotok, most a kezetekben felszabadító fegyverekké váltak, amiket soha többé kiadni a kezetekből nem fogtok. Éppen előttetek nem kell külön hangsúlyoznom, hogy fegyelemre és újra fegyelemre van szükség, ha a harcot diadalmasan meg akarjuk nyerni. A parancs, amely erre hív fel benneteket, az egész világ proletárságának parancsa, és azt teljesíteni ellentmondás nélkül és mindenre elszántsággal minden öntudatos proletárkatonának kötelessége. Minden erőnket megfeszítve mozdultunk meg, mozdultatok meg, hogy ne legyen itt többé úr fölöttetek a kizsákmányolás, hanem a tiétek legyen itt minden, akik az élet javait megteremtitek. Kiáltsátok velem, hogy éljen a Magyar Tanácsköztársaság, éljen az orosz szövetséges szovjetköztársaság, éljen a világforradalom, azután előre, előre!
Kun elvtárs szavait éppen úgy, mint a főparancsnok elvtárs szavait, a vörösezred dörgő éljenzése követte.
Innen a hadseregfőparancsnok elvtárs és kísérete a 22. munkásezred megszemlélésére ment. Ez az ezred, ha lehet, még gyönyörűbb, még nagyszerűbb képet nyújtott minden tekintetben. A csepeliek ezrede ez, akiknek fegyelmezettségét és forradalmi elszántságát régóta ismeri az egész magyar proletárság. Kifogástalanul felszereltek, és olyan kemény, olyan gyönyörű fegyelmezettségűek, amilyennel még a háború első idejében sem találkoztunk bármilyen csapattestnél. Biztató és lelket gyönyörködtető látvány volt nézni a mozdulataikat, a menetelésüket és a fegyverforgatásukat. Ennek az ezrednek a fegyelmezettsége is épp úgy, mint a többi ezredeknél, nagyrészben köszönhető a fáradhatatlan, odaadó politikai megbízottaknak és főbizalmiaknak.
Böhm elvtárs hadseregfőparancsnok és Kun elvtárs a csepeliek nagyszerű gárdájához néhány rövid lelkesítő szót intézett.— Ma egy hete kiáltotta felétek Kun elvtárs — mondotta többek között Böhm elvtárs —, hogy ha nem jöttök a Tanácsköztársaság, a proletáruralom védelmére, akkor elveszett minden, s elpusztultok valamennyien. De ha jöttök, mindent megnyerünk. És ti jöttetek, talpra állt és jött az egész magyar proletárság, hogy teljesítse kötelességét. Eddig több mint húsz munkászászlóalj sorakozott már a magyar proletárhadsereg piros lobogói alá, seregünk napról napra nő, és nemsokára eljön az ideje, amikor megmutatjuk, hogy itt nem lehet úr többé a kizsákmányolás, hogy a Magyar Tanácsköztársaságot megdönteni, orvtámadásokkal elpusztítani nem lehet. Csepeliek, nem kell sok beszéd, csak azt mondom még, hogy győzni fogtok, mert győzni kell. Előre!
Kun elvtárs elmondotta, hogy a napokban jártak nála a csepeli proletárok feleségei, akikkel beszélgetett, s akik azt üzenik most általa a forradalom harci zászlaja alá sorakozott férjeiknek, hogy nem akarják soha többé, hogy a csepeli gyár a Weiss Manfrédeké legyen, azt akarják, hogy a férjeik védelmezzék meg a Magyar Tanácsköztársaságot. A csepelieknek nem kell ezt mondani, a csepeliek meg fogják védeni, s azt sem kell mondani a csepelieknek, hogy fegyelem nélkül nem lehet a nagy harcot megvívni. Meg fogjuk vívni úgy, hogy abból erőt meríthet az egész világ proletársága. Előre az imperialisták banditái ellen, előre, hogy a proletárság hatalmát senki többé meg ne dönthesse itt!
A hadseregfőparancsnok elvtárs megszemlélte még az ezred jól felszerelt és szintén nagyszerű fegyelmezettségű gépfegyveres osztagját, azután az ezred csapattestekre oszolva megkezdte gyakorlatait …1 A tudósítás befejező része a 29. munkásezrednél tartott szemlét ismerteti, és közli Böhm Vilmos nyilatkozatát a megtekintett csapatokról.*
Proletár Hadsereg, 1919 május 10. A munkászászlóaljak szemléje.
95
1919 május 14
A Hadügyi Népbiztosság rendelete a soproni munkások megszervezéséről
A soproni direktórium jelentése szerint az ottani szervezett munkások hajlandók a Vörös Hadseregbe belépni.
A direktórium ezen egyéneket bocsássa a 18. ddr. rendelkezésére. Ezekből a szervezés alatt álló 18. gy.-ezred azonnal teljes állományra egészítendő ki, és fokozatosan a IV., V. stb. zászlóaljak állítandók fel …1 A rendelet a továbbiakban néhány adminisztratív intézkedést tartalmaz.*
A népbiztos rendeletéből:
Tombor s. k.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 1. csomó. (Hünb. 10167/eln. 6.—1919. sz.) — Tisztázat.
96
1919 május 14
A kaposvári szervezett munkások felvételüket kérik a Vörös Hadseregbe
Értesülésem szerint, a kaposvári szervezett munkásokból egy gyalogezred volna felállítható2. A kaposvári szervezett munkások már áprilisban is szolgálatot teljesítettek a demarkációs vonalon, mint erről az ott állomásozó 44. dandár politikai megbízottja április 23-i jelentésében beszámolt.
„Szerb demarkácionális vonalról a népbiztosság rendeletére minden erő elvonatván, jelenleg oly gyengén van megszállva, hogy még legkisebb erőkkel végbevitt támadást is alig lehetne tartani. Ezért szükséges volt felfegyverzett munkásokat e vonalra állítani, akik mint katonai alakulatokban rendes szolgálatot teljesítenek. Számuk jelenleg 700, és fokozatosan nő. Kérem ddr.-parságot sürgősen utasítani, hogy ezen felfegyverzett munkásoknak szolgálatuk igénybevételének tartamára ugyanazon illetményeket fizesse ki, aminőt a vöröskatonák kapnak. Hajdú Gyula a ddr. pol. megbízottja”. (HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. Hünb. 5. osztály. — Távirat- másolat.)*
A direktórium ezen egyéneket bocsássa a 44. dandár rendelkezésére. Ezekből a szervezés alatt álló 44. gy.-ezred azonnal, teljes állományra egészítendő ki, azután pedig fokozatosan a IV., V. stb. zlj.-ak állítandók fel …1 A rendelet a továbbiakban néhány adminisztratív intézkedést tartalmaz.*
A népbiztos rendeletéből:
Tombor s. k.
HIL M. Tan. Közt. iratai, 1. csomó. (Hünb. 10166/eln. 6.—1919. sz.) — Tisztázat.
97
1919 május 17
A Hadügyi Népbiztosság a diósgyőri vasgyár menekült munkásaiból megszervezi az 5. munkásezredet
A diósgyőri vasgyár menekült munkásaiból a Hadseregfőparancsnoksággal történt megállapodás szerint az 5. munkásezred állítandó fel. — Az ezred állományára folyó évi 2669/eln. 6. sz. rendeletem mérvadó.
Az ezredtörzs a Martinovics-laktanyában levő személyzetből állítandó fel. Esetleg szükséges volt havidíjasok közvetlenül a Hadügyi Népbiztosság 31. osztályától igénylendők.
Az ezredtörzs felállításával Kossatzky (volt százados) elvtársat bízom meg, aki a Budapesten felállítandó zászlóaljak megszervezésénél is közreműködni tartozik.
Az 5. munkásezred I. zászlóalját a 69. ezred V. zászlóalja képezi, mely folyó hó 16-án a harctérre útbaindíttatott.
II. zászlóalja a Martinovics-laktanyában jelenleg elhelyezett katonailag kiképzett diósgyőri menekült elvtársakból állíttatott fel. Ez a zászlóalj V. 17-én dut. indul a harctérre.
III. zászlóalja a Martinovics-laktanyában jelenleg elhelyezett XV/32. zászlóalja képezi. Szintén V. 17-én indul el a harctérre.
Az ezred részére szükséges anyagi felszerelés a Hadügyi Népbiztosságtól már igényelve és kiutalva.
A Diósgyőrről menekült, katonailag ki nem képzett elvtársak Budapesten egyesíttetnek, ahol is velük a kiképzés haladéktalanul megkezdendő.
E célból felkérem a Hadseregfőparancsnokságot, hogy az Emőd, Harsány és Kisgyőrre, valamint ezen községek környékére menekült diósgyőri arcvonalbeli fegyveres szolgálatra alkalmas, katonailag ki nem képzett elvtársakat szállítmányokba alakítva Budapestre a Pongrác utcai üdülőbe irányítani. Felkérem a Hadseregfőparancsnokságot, a szállítmányok létszámát — irányításuk előtt — a Hadügyi Népbiztosság 6. osztályának tudtul adni.
Ezen a Pongrác utcai üdülőben elhelyezendő elvtársak kiképzését a 29. dandárpóttest-parancsnokság vezesse. Kiképző személyzet a Hadügyi Népbiztosságtól lesz kirendelve, és a parancsnokságnál való jelentkezésre utasítva.
Élelmezésbe ezek a 32. tüzérpótalosztálynak (Frank1 Helyesen: Frankel.* Leó laktanya) adandók át.
A Buharin és Bebel-laktanyában elhelyezett diósgyőri menekült, katonailag ki nem képzett arcvonalbeli fegyveres szolgálatra alkalmas elvtársak katonai kiképzése jelenlegi elhelyezési körletükben a 69. dandárpóttest, illetőleg a Buharin laktanyaparancsnokság vezetése mellett haladéktalanul megkezdendő.
A folyó hó 18-án hason szám alatt kiadott rendelet hatályon kívül lép és megsemmisítendő.
Szántó
hadügyi népbiztos
HIL M. Tan. Közt. iratai. 1. csomó. (Hünb. 10251/eln. 6.—1919. sz.) — Tisztázat.
98
1919 május 23
A Hadügyi Népbiztosság intézkedése a salgótarjáni acélgyári munkások katonai kiképzéséről
A Salgótarjánban lévő acél- és löveggyári munkások közül azok, akik katonai szolgálatra alkalmasak a 30. és 38. ddr.-póttestnél rövid katonai kiképzésben fognak részesülni, és azután zászlóaljakban alakítva a Hadseregparancsnokság rendelkezésére fognak bocsáttatni2. A salgótarjáni acélgyári munkások megszervezésére már áprilisban sor került. A zászlóalj megszervezésének befejezését a Hadügyi Népbiztosság 8808/eln. 6—1919. sz. rendeletével biztosította: „A salgótarjáni acélgyárban a munkásság körében egy munkásgárda felállítása van folyamatban. Ezen egység a Vörös Hadsereg kötelékébe »Salgótarjáni acélgyári zászlóalj« elnevezés alatt sorolandó be … A zlj. parancsnokául Winkler Károly volt százados elvtársat nevezem ki. Nevezett útbaindítása innét elrendeltetett …”*
Kérem, hogy a Hadseregparancsnokság aziránt intézkedjék, hogy az említett munkások közül 800—800 a 30. ddr.-póttesthez Ceglédre és 38. ddr.-póttesthez Kecskemétre szállítassék.
A budapesti katonai kerületi parancsnokság gondoskodjék arról, hogy ezen munkások ott megfelelően elhelyeztessenek, és századokba formálva katonai kiképzésük megkezdessék.
A katonailag már kiképzettek természetesen külön századokba alakítandók …1 A továbbiakban néhány adminisztratív intézkedés következik.*
Szántó
HIL M. Tan. Közt. iratai, 1. csomó. (Hünb. 131. 575/6.—1919. sz.) — Tisztázat.
———
A Vörös Hadsereg parancsnokság megalakulása és a hadsereg újjászervezése
99
1919 május 5
A hadseregparancsnokság megalakulása. Intézkedés a hadsereg átcsoportosításáról
A Kormányzótanács határozata alapján a köztársaság összes harcra kész csapatai felett a parancsnokságot május 6-án dut. 6h-kor átveszem. Eme csapatok, parancsnokságok stb. összes ügyeit ennélfogva a „Hadseregparancsnokság” vezeti, Gödöllő székhellyel. A hadseregen belül a következő csoportosítást rendelem el.
1. Cegléden felállíttatik az I. hadtestparancsnokság.
Hadtestparancsnok: Vágó Béla népbiztos elvtárs, vezérkari főnök: Politovszki elvtárs.
A hadtestparancsnokságnak alárendeltetnek: a 2. hadosztályparancsnokság és a budapesti csoportparancsnokság az ezeknek alárendelt parancsnokságokkal és csapatokkal.
Feladata: Duna és Tisza közt fekvő terület, valamint a Tisza mentének Alpártól Kisköréig bezárólag való megfigyelése.
A hadtest csapataiból egy erős tartalékcsoport vonandó össze Nagykörös—Cegléd—Abony területére. A Hadseregparancsnokság óhaja az volna, hogy ezen területen legalább a 68. gyalogezred és az 1. vadászezred alakulatai nyerjenek elhelyezést.
2. 5. hadosztályparancsnokság. Székhelye: Füzesabony.
Hadosztályparancsnok: Szakáll Kálmán elvtárs, vezérkari főnök: Németh elvtárs, hadosztály politikai megbízott: Illés népbiztos elvtárs.
Az 5. hadosztályparancsnokság átveszi a parancsnokságot a jelenleg már a hadosztályparancsnokságnak alárendelt csapatok és a Sároi-Szabó-dandárcsoport felett.
Feladata a Tisza-vonal megfigyelése Kiskörétől északra, továbbá a Tisza és Verpelét—Pétervására—Rimaszécs (az összes helységeket beleértve) között fekvő terület megfigyelése.
3. 3. hadosztályparancsnokság: Székhelye Aszód.
Hadosztályparancsnok: Ferjentsik Ottó elvtárs, vezérkari főnök: Horváth Dénes elvtárs, hadosztály politikai megbízott: Pogány József elvtárs. Feladata: a jelenleg a hadosztályparancsnokságnak már alárendelt csapatokkal az 5. hadosztálytól nyugatra és az Ipolynak a Dunába való beömlése között fekvő terület megfigyelése.
4. Székesfehérváron felállíttatott a II. hadtestparancsnokság.
Hadtestparancsnok: Hamburger népbiztos elvtárs, vezérkari főnök: Craenenbrock Edgár elvtárs.
Ennek a hadtestparancsnokságnak alárendeltetnek az egész Dunántúl területén levő összes parancsnokságok és csapatok, melyek hadműveletekre alkalmasak.
Feladata: északon a Duna-vonal, délen a jelenlegi demarkácionális vonal megfigyelése. A II. hadtestparancsnokság csapatainak zömét Hajmáskérre, Veszprém területén mint hadtesttartalékot vonja össze. A Hadseregparancsnokság óhajtaná, hogy ezen területen kb. 9 zlj., megfelelő számú tüzérség és lovasság legyen összpontosítva.
5. III. hadtestparancsnokság: Hatvan székhellyel a III. hadtestparancsnokság állíttatik fel. Parancsnok: Landler népbiztos elvtárs, vezérkari főnök: …1 Néhány nappal később nevezték ki Julier Ferencet.*
A III. hadtest kötelékébe kerülnek az összes tartalékba, illetve gyülekezésben lévő seregtestek éspedig az 1., 4., 6. hadosztályok és a székely különítmény.
———
Hadműveleti területek:
Hadműveleti területet képez az egész terület, amely a Dunától északra és keletre fekszik, Budapestet beleértve, a dunántúli területből pedig a Dunántúl és a Jugoszláv demarkációs vonaltól 20—20 km-re északra, illetve délre fekvő terület.
A hadműveleti területből az egyes rendelkezési egységeknek kiutaltatik:
1. I. hadtestparancsnokságnak a Dunaegyháza—Pilis—Jászberény—
2. Az 5. hadosztályparancsnokságnak az I. hadtestparancsnokságtól északra fekvő terület Jászberény—Gyöngyös (ezt kizárólag) Pétervására—Rimaszécs (ezeket a helységeket beleértve) közötti terület.
3. A 3. hadosztályparancsnokságnak az 5. hadosztálytól nyugatra és Gyöngyös—Vác-vonaltól északra fekvő terület.
4. A II. hadtestparancsnokságnak a dunántúli összes hadműveleti területek.
A fent nem említett és hadműveleti területet képző egyéb terület a Hadseregparancsnokságnak közvetlenül marad alárendelve.
A kiutalt hadműveleti területeken belül az összes direktóriumok és egyéb politikai hatóságok a parancsnokságokat legteljesebb mértékben támogatni kötelesek, és így ezekkel az érintkezés az irányban azonnal felveendő. Ennek ellenében az illető parancsnokságok a belrend teljes fenntartásáért felelősek, és ott, ahol szükséges e tekintetben a direktóriumokat stb. támogassák.
Böhm
HIL M. Tan. Közt. iratai. 45. csomó, (VHP 505/12. hdm. sz.) — Másolat.
100
1919 május 7
A Hadügyi Népbiztosság rendelete a harctéri és a hátországi ügyek intézésének különválasztásáról
A hadműveletek egységes vezetése érdekében a következőket rendelem:
1. F. hó 6-tól dut 6h-tól kezdve Böhm Vilmos népbizt. a magyar Vörös Hadsereg összes hadműveleti egységei felett átveszi a parancsnokságot, mint a magyar Vörös Hadsereg főparancsnoka. Állomáshelye: Gödöllő.
2. A Hadseregparancsnokság szárazföldön, vízen és levegőben minden hadműveleti egységgel kizárólagosan intézkedik, és ezek [a] főparancsnokságnak alárendeltetnek.
3. A Hadseregparancsnokság hatáskörének megfelelően a Hadügyi Népbiztosságnak a következő közegei helyeztetnek át f. hó 6-ával Gödöllőre, és rendeltetnek alá a főparságnak.
a) Az 5. osztálynak hadműveleti alosztálya és nyilvántartó alosztályának azon része, amely a hadműveleti kész egységek nyilvántartását végzi.
b) A 62. osztályból Bartha Károly (műszaki) és Heckl Frigyes (vonat).
c) A 14. osztályból Kankovszky Ede mint a hadihajózás összekötő szerve.
d) A 37. osztályból két hadműveleti és egy műszaki előadó.
4. Az 5. osztálynak hírszerző alosztálya és a hadihajós főparancsnokság a Hadseregfőparancsnokságnak rendeltetik alá, ezeknek állomáshelye azonban Budapest marad. A katonai helyzetet a Hadügyi Népbiztosság részére a hírszerző alosztály fogja nyilvántartani.
5. A 11. osztály a Hadügyi Népbiztosságnak marad alárendelve, a Hadseregfőparancsnokságnak közvetlenül veendő irányítási parancsait azonban a hadműveleti körletben teljesíteni tartozik.
6. A 14. és 37. osztály a szervezési, kiképzési és egyéb közigazgatási tekintetben a Hadügyi Népbiztosságnak marad alárendelve, a hadműveletekre vonatkozó intézkedéseket azonban, amennyiben szükséges, ezen osztályok közvetítésével csakis a Hadseregfőparancsnokság adhatja ki.
7. A 14., 37. és 61. osztály abban a terjedelemben, amennyiben ezen osztályok a Hadügyi Népbiztosságnak vannak alárendelve, a közlekedési csoportban egyesíttetnek, csoportfőnök: Somogyi Lajos, a csoport alárendeltetik a szervező főcsoportnak — a szervező főcsoport vezetője Tombor Jenő.
8. Az 5. osztály nyilvántartó alosztályának az a része, amely a nem hadműveleti egységek nyilvántartását végzi, továbbá a 62. osztálynak néhány közege a 6. osztályba olvad bele. A 62. osztály eszerint feloszlik.
9. A Hadseregfőparancsnokság a Duna-arcvonal parancsnokságával egy külön hadműveleti parancsnokságot bízzon meg, abból a célból, hogy a győri ker. parancsnokság mint a Hadügyi Népbiztosságnak alárendelt hatóság kizárólag szervezési és közigazgatási tekintetben működhessék.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 46. csomó. (VHP 507/5. hdm. sz.) — Másolat. (A Hadügyi Népbiztosság eredeti kiadványának száma: Hünb. 626/vkf. bk. — 1919. sz.)
101
1919 május 7
A Hadseregfőparancsnokság elrendeli a forradalmi katonai törvényszékek felállítását
A Hadseregfőparancsnokság parancsnoksága alatt álló minden zászlóaljparancsnokságnál, minden ezredparságnál, minden önálló dandár-parságnál, minden hadosztály- (hadosztálycsoport) parancsnokságnál, minden hadtestparságnál és a Hadseregfőparancsnokságnál egy-egy forradalmi katonai törvényszék állíttatik fel.
I
Összeállítás
Minden forradalmi katonai törvényszék az elnökből és kettő tagból áll. Azonkívül egy állandó vádbiztos és egy állandó jegyzőkönyvvezető van a forradalmi katonai törvényszék mellé beosztva.
Az egyes forradalmi katonai törvényszék elnöke az illető alakulat politikai megbízottja, a kettő tagját, valamint a vádbiztost és jegyzőkönyvvezetőt a parancsnok a politikai megbízottal egyetértőleg nevezi ki.
II
Az egyes katonai forradalmi törvényszék hatásköre
A zászlóaljparancsnokság forradalmi katonai törvényszéke alá tartozik minden a zászlóalj kötelékébe álló egyén, kivéve a zászlóaljparancsnokságnál beosztottakat.
Az ezredparság forradalmi katonai törvényszéke alá tartoznak az ezrednek alárendelt zászlóaljparságok, valamint az ezredparságnak alárendelt és nem zászlóalj kötelékbe tartozó alakulatok.
Az önálló dandárcsoport-parságok forradalmi kat. törvényszéke alá tartoznak az alárendelt ezredparancsnokság és a dandárcsoport-parancsnokságnál alárendelt és nem ezredkötelékbe tartozó alakulatok.
A hadosztály-, hadcsoportparság forradalmi kat. törvényszéke alá tartoznak az alárendelt ezredparancsnokságok, dandárparságok, továbbá a hadosztályparancsnokságnak, illetve a dandárparancsnokságoknak közvetlenül alárendelt alakulatok.
A hadtestparancsnokság forradalmi kat. törvényszéke alá tartoznak a hadosztályparancsnokságok és a hadtestparancsnokságnak közvetlenül alárendelt alakulatok.
A Hadseregfőparancsnokság forradalmi kat. törvényszéke alá tartoznak a hadtestparancsnokságok, a Hadseregfőparancsnoksághoz beosztottak és a közvetlenül a főparancsnokság alá rendelt alakulatok.
Forradalmi katonai törvényszék bírálja el mindama cselekményeket, melyek megtorlására a parancsnok a fegyelmi fenyítőhatalmat elégtelennek találja.
Forradalmi kat. törvényszékek előtti eljárásra a Forradalmi Kormányzótanács IV. számú rendeletében (közzététetett a „Vörös Hadsereg Rendeletei, Szabályrendeletek” folyó évi április hó 18-án kiadott 26. számában) foglalt rendelkezések mérvadók1. Lásd e kötet 19. sz. dokumentumát.*
Jelen parancs kihirdetése napján azonnal életbe lép.
Böhm
hadseregfőparancsnok
HIL M. Tan. Közt. iratai. 46. csomó. 134. sz. (VHP ikt. sz. nélkül.) — Tisztázol.
102
1919 május 8
A Hadügyi Népbiztosság rendelkezése a parancsnokok fegyelmi jogairól
A fegyelmi fenyítő hatalom gyakorlására a következőket rendeljük.
Mindenféle esküdtszék azonnal megszűnik, a fegyelmi fenyítő hatalmat kizárólag a parancsnok gyakorolja. A beosztott politikai megbízottnak ellenőrző joga van, de kötelessége a parancsnokot e tekintetben teljes erejével támogatni is.
A fegyelmi fenyítő hatalom addig is, míg a részletes határozványok ki nem adatnak, értelemszerűen a Szolgálati Szabályzat I. Rész XIII. fejezete alapján gyakorlandó.
Fenyítési nemek mindenkire egyformán [vonatkoznak], azonban kizárólag a következők [lehetnek]:
1. Dorgálás a kihallgatásnál.
2. Dorgálás az egész alosztály parancsnokai és katonái előtt. Parancsnokok (vezetők) dorgálása csak egyenrangú és magasabb parancsnokok előtt.
3. Sértő szavak visszavonására és a megsértett megkövetésére való utasítás.
4. Zsoldmegvonás 30 napig. Más illeték nem vonható meg.
5. Szobafogság 21 napig.
A parancsnoki állásból büntetésképp való elmozdítás, valamint a Vörös Hadsereg kötelékéből való kizárás a hadrakelt sereghez nem tartozó alakulásoknál a katonai forradalmi törvényszék hatáskörébe tartozik.
A Szolgálati Szabályzat I. Rész 659. pontjának a parancsnok fegyverhasználatára vonatkozó 1., 2. és 4. bekezdése érvényes, mely szerint, ha kivonult csapatoknál egyeseknek ellenszegülése fordul elő, a parancsnoknak kötelessége az engedelmességet kierőszakolni, a körülményekhez képest az ellenszegülőt egy név szerinti felhívás útján azonnal alakítandó járőr által letartóztatni.
Szükség esetén, nevezetesen riadóknál, a közrend és csend fenntartására vagy helyreállítása okából való kivonulásoknál, valamint heveskedve vagy tettlegesen ellenszegülő alárendeltek ellenében minden elöljáró parancsnoknak jogában áll fegyverét használni, hogy a parancsai iránt szükséges engedelmességet kieszközölje, ha ahhoz más eszköz rendelkezésére nem áll.
Ugyancsak érvényben van a 33. pont, mely szerint: Aki ellenség előtt válságos pillanatokban csüggeteg szavakat ejt, aki fegyvert vagy lőszert elhány, az engedelmességet megtagadja, magát az ütközetből önhatalmúlag kivonni igyekszik vagy zsákmányol, az elrettentő példa gyanánt a csapat szeme láttára, a csapatparancsnok, illetőleg a közbelépő elöljáró által személyesen vagy ennek parancsára haladéktalanul felkoncoltatik.
A parancsnok, aki ezen rendkívüli rendszabályok egyikét alkalmazta, az esetet azonnal legközelebbi elöljárójának bejelenteni tartozik.
A Szolgálati Szabályzat rangi megkülönböztetései természetszerűleg megszűnnek. Altiszti és tiszti megjelölés értelemszerűen a megfelelő beosztásban levő jelenlegi parancsnokokra vonatkozik.
Ezen rendelet a katonai forradalmi törvényszékeket nem érinti, melyek továbbra is a Vörös Hadsereg forradalmi fegyelmén legfelsőbb fokon őrködnek. Ezzel a 32203/eln. karh. 918. körrendelet a 2092/eln. 7. és ezek kiegészítésére kiadott rendeletek hatályon kívül helyeztetnek.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 104. csomó. (A Vörös Hadsereg Rendeletei. 35. sz.)
103
1919 május 8
A Hadseregparancsnokság intézkedése a hadsereg új szervezetének KIALAKÍTÁSÁRA
Az utóbbi hetek eseményeinek természetes folyománya volt, hogy a hadseregen belül és az ország területén a legkülönfélébb alakulások szerveztettek meg. Hadműveleteket csak akkor lehet vezetni, ha rend és rendszer uralkodik. Minden felesleges törzset és alakulást meg kell szüntetni, mert csak így lehet a rendelkezésre álló erőt és anyagot gazdaságosan kihasználni. Ennek következtében a hadsereg területén belül a következő szervezést rendelem el:
Magasabb parságok:
Mint magasabb parságok, a következő parságok működnek:
1. Hadseregparancsnokság,
2. I., II., III. hadtestparság.
3. 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. ho.-parságok.
4. Dandárparságok:
1., 10., 32., 65., 46., 101., 39., 38., 19., 20., 44.
5. Gyalogság: hadrend mellékelve.
6. Lovasság, tüzérség stb. hadrendjei legközelebb kiadatnak.
Fenti parancs végrehajtására a következőket rendelem:
1. Magasabb parságok:
a) A budapesti csoportparság május hó 10-én délelőtt 6h-tól a 7. ho.-parság nevét veszi fel.
b) A Sároi-Szabó-csoport május 10-én d. e.-től 39. dandárparság nevét veszi fel.
2. Sorgyalogság:
a) 1. vörösezred alakul a Szolnoknál lévő 1. vörösezred parságból és az ugyanott már összpontosított I/1., II/1., IV/1. z. aljakból, továbbá a jelenleg az 5. hadosztály kötelékében levő III/1. zlj.-ból. Utóbbi zászlóaljnak az ezred zöméhez való mielőbbi átirányítását a hadseregparság tervbe vette.
b) A 3. gy. e. a 3. h. o. kötelékben lévő 1. vörösezred parságából, továbbá a V/1., VI/1., VII/1 zlj.-akból alakul.
c) A 4. bihari ezred a jelenlegi bihari gárdából alakul.
d) A 10. ezred az 5. h. o. kötelékében levő összes 10. ezredbeli, 65. ezredbeli, 66. ezredbeli alakulásokból, továbbá a gömöri zlj.-ból alakul meg.
e) A 16. ezredet az eddigi felvidéki ezred képezi.
f) A III/18. zlj. mint önálló zászlóalj a 4. h. o. kötelékében megmarad.
g) A 19. ezred az 5. és 4. h. o.-nál levő 19. ezredbeli z. aljakból alakul meg.
A hadseregparság szándéka az egész ezredet az 5. h. o. körletébe összpontosítani.
h) A 29. ezred az 1. h. o. kötelékében levő II/29., 29/25. Tisza menti vadász-zászlóaljakból alakul meg.
i) A 32. ezred az 1. h. o. kötelékében levő I., II., III. 32. z. aljakból alakul az 1. h, o. kötelékében.
j) A 30. és 38. gy.-ezredet a 2. h. o.-parság állítja fel. A 68. gy. e. felosztandó. Ezen ezred összes részei a 2. h. o. -parságnak rendelkezésére bocsátandók.
k) A 46. és 101. gy. e.-ket a 6. h. o.-parság állítja fel.
l) Az 53. gy. e. jelenlegi szervezését megtartja, és az összes budapesti vadászezred egyéb alakulásait magába felveszi. Tehát az I. hadtest kötelékében levő alakulás[ai] a vadászezrednek mielőbb Hatvanba vonattal elszállítandók.
m) A 83., 20., 44. gy. e.-ket a Il. hadtestparság állítja fel. A 20. és 44. ezredek már a rendelkezésére álló zj.-aiból.
n) A 39. ezredet a Sároi-Szabó-csoportnál levő összes gyalogsági alakulásokból a Sároi-Szabó-dandárcsoport állítja fel.
3. Munkáscsapatok:
a) A 2., 13. és 22. munkásezredek jelenlegi összes alakulásukban megmaradnak.
b) A 6. munkásezredet a 4. h. o. kötelékében levő három/29. munkászászlóaljból alakítsa meg a 4. h. o.-parság.
c) A 7. munkásezredet az 1. h. o.-parság a h. o.-parság alá rendelt négy/32. munkászászlóaljakból alakítsa meg.
4. A tengerészgyalogság:
A hadrend szerint alakítandó meg.
Minden egyéb gyalog alakulása a tengerészdandárnak feltétlenül beszüntetendő. A tengerészdandár-parság május 15-én megszűnik, és ezredparsággá alakul át. A megalakítást a 7. h. o.-parság rendeli el és ellenőrzi.
5. Nemzetközi gyalogság:
A nemzetközi gyalogság szintén a hadrend szerinti alakulásokat állítja fel. A megalakítás a 7. h. o.-parság feladata.
A déli fronton levő bosnyák nemzetközi zászlóalj a II. hadtest kötelékébe fog szállíttatni.
6. Vörös őrség tábori alakulás:
a) Az 50., 52. zászlóaljak megalakítása a 7. h. o.-parság feladata.
b) Az 1. és 2. tábori vörösezred szervezését a Hadseregparság maga fogja intézni.
c) Egyéb Vörös Őrség tábori alakulásaira még külön fogok intézkedni1. 1919 május 10-én jelent meg a Hadseregparancsnokság 510/309. — 1919. sz. rendelete a Vörös Őrség tábori alakulatainak végleges megszervezéséről és feladatairól: „Az összes karhatalmi szerveknek legintenzívebb kihasználása és céltudatos együttműködésük biztosítása érdekében a Vörös Őrség országos főparancsnokságával történt megállapodás alapján a következőképpen rendelkezem:
Szándékom:
I. A Vörös Őrség által már kiállított tábori alakulatok harci értékét emelni.
II. A hadsereget tehermentesíteni akként, hogy a demarkácionális vonal mentén a megfigyelő és biztosító szolgálatot az e célra szervezendő vörösőr-alakulatok veszik át.
III. A tábori rendészeti szolgálatot fejleszteni.
IV. A belrend fenntartása szolgálatában maradó vidéki Vörös Őrségeknek a működő hadsereghez való viszonyát elvileg szabályozni.”
A rendelet a továbbiakban részletesen ismerteti az I—IV. pontokban foglaltak végrehajtására vonatkozó utasításokat. A szervezést május 20-ig be kellett fejezni. „F. hó 21-től kezdődőleg az 1. tábori vörösőr-ezred a 23. számot, a 2. tábori vörösőrezred a 24. számot viseli és vörös gyalogezrednek neveztetik.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 46. csomó.)*
———
A Hadseregparancsnokság elvárja az összes katonáktól, hogy fenti parancs intencióit megértve a legnagyobb eréllyel és a leggyorsabban ezt a parancsot végrehajtják.
Az új számozás folyó hó 12-én del. 6h-kor lép érvénybe.
Mindent el kell követni, hogy a szervezés maga folyó hó 15-ig befejezést nyerjen.
Fenti szervezés végrehajtásának alkalmával számos anyag (gépp. fegyverzet, mozgókonyha, jármű) és számos ló fog felszabadulni és új alakulások felszerelésére rendelkezésére állani. Mindezen felszabadult anyagokat az I. hadtest Cegléden, a II. hadtest Székesfehérváron, a III. hadtest, 5.ho., 3. ho. Hatvanban gyűjtse össze, és folyó hó 15-én dut. 6 órakor jelentse az összegyűjtött anyag minőségét és mennyiségét a Hadseregparancsnokságnak.
F. hó 16-tól a hadsereg egész területén repülőbizottságok fognak működni, melyek fenti parancs végrehajtását a legszigorúbban ellenőrizni fogják. Azokat, akik a fenti parancsnak nem feleltek meg teljesen, vagy pedig anyagot stb., visszatartottak, a Hadseregparancsnoksághoz szállítják be, és ezek felett azután a Hadseregparság forradalmi törvényszéke fog ítélkezni.
A székely különítmény nem szállíttatik el Csótra.
A volt székely különítmény megmaradt csapatrészeiből zászlóaljak szervezendők.
A Hadseregparság a közeli napokban a székely csapatokat meg fogja látogatni.
A szervezés és alakulás előrehaladása jelentendő.
Kiadatik: az alárendelt hadtestparancsnokságoknak és az összes hadosztályoknak és tudomásul a Hadügyi Népbiztosságnak.
Hadseregparancsnokság
Böhm s. k.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 46. csomó. (VHP 508/17. hdm. sz.) — Tisztázat.
104
1919 május 10
A Hadseregparancsnokság intézkedése a hadsereg politikai megbízottjainak kinevezésére és tevékenységére
Kiadandó valamennyi hadosztályparságnak és önálló dandárparságnak, továbbá valamennyi hadosztályhoz és önálló dandárhoz beosztott politikai megbízottnak.
A Hadseregfőparság hatáskörének kiterjesztése következtében a Keleti Hadseregparságnak a politikai megbízottakra vonatkozó rendeletei a fronton levő valamennyi fegyveres haderő alakulataira kiterjesztetnek. A politikai megbízottak hatáskörének egységes kezelése s a hadműveletek vezetésének szakszerű biztosítása céljából a politikai megbízottakra nézve a köv. rendelkezéseim irányadók:
1. Politikai megbízottak csak a köv. alakulatokhoz oszthatók be:
a) zászlóalj,
b) ezred,
c) dandár,
d) hadosztály.
Századhoz politikai megbízottak nem oszthatók be. A fent jelzett alakulatoknál mindenütt legfeljebb csak egy politikai megbízott működhet.
2. Politikai megbízó igazolványokat csak a Hadseregfőparság adhat ki. Mindazok a politikai megbízó levelek, amelyeket nem a Hadseregfőparság adott ki, jelen rendeletem napjától kezdve érvénytelenek. Elvileg csak oly politikai megbízottak nevezhetők ki, akik a főhadiszálláson levő politikai megbízotti tanfolyamot elvégezték. Kivételt ez alól csak a hadseregfőparnok személyesen adhat.
3. A politikai megbízottak kinevezésére vonatkozóan köv. elvek irányadók:
A Hadseregfőparság minden hadosztály és önálló dandár részére egy politikai megbízottat nevez ki. Ez a politikai megbízott tesz előterjesztést a parságához tartozó alakulatok politikai megbízottainak kinevezésére vonatkozólag. A megbízóleveleket a hads.-főparság állítja ki és kézbesíti a kinevezett politikai megbízottnak.
A hdo. politikai megbízottak rendszerint csak olyan elvtársakat ajánljanak politikai megbízottul, akik a jelzett tanfolyamot elvégezték. Kivételes esetben olyanok, akik tanfolyamot nem végeztek, de hosszabb idő óta megelégedésre és helyesen töltik be a politikai megbízotti tisztet, szintén ajánlhatók kinevezésre.
4. Politikai megbízottak hadműveleti kérdésekbe semmi körülmények között be nem avatkozhatnak. Azok a politikai megbízottak, kik hadműveleti kérdésekbe beavatkoznak, helyükről haladéktalanul elmozdítandók. Erről a körülményről a Hadseregfőparság politikai osztálya (különvonat) értesítendő, hogy az ilyen, hatáskörüket túllépő megbízottak többé kinevezhetők ne legyenek.
5. Politikai megbízottak magatartására nézve a mellékelt utasítás irányadó, amelyből egy-egy példány minden politikai megbízottnak kikézbesítendő1. A mellékelt utasítás azonos az április 26-án kiadott „működési utasítással”.— Lásd e kötet 47. sz. dokumentumát.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 46. csomó. (VHP 510/18. sz.) — Tisztázat.
105
1919 május 12
Az I. hadosztály politikai megbízottja javaslatot tesz Böhm Vilmos hadseregparancsnoknak a politikai munka jobb megszervezésére
A mai napon érkezett általános rendelkezésre (a politikai megbízottakra nézve) a következőket jelentem:
Hadosztályparancsnoksághoz politikai megbízottul Kun Béla népbiztos elvtárs által küldettem ki a Hadügyi Népbiztosság 6. osztályából folyó év április hó 17-én, és azóta ezen minőségben teljesítek szolgálatot, az 1. hadosztálynál (előzőleg az 5. hadosztálynál).
Én a főparancsnokságnál felállított politikai megbízott tanfolyamot nem végeztem, s megbízólevelem sincs a főparancsnokságtól.
Így a rendelet értelmében, ha beosztásomban nem maradhatok, kérem egy oly ezred parancsnokságával megbízni, melytől nagy teljesítményeket lehet várni és megkövetelni, mivel körülbelül egy évig vezettem ezredet, és Kun Béla is alattam szolgált a 21. ezredben, vagy vezérkari minőségben való alkalmazásomat kérem, hol több nehézséggel kell küzdeni.
Tekintettel, hogy a mai nehéz viszonyok között is mai minőségemben több tapasztalatot szereztem, ezen új intézmény szervezésére sokoldalú ember és feltétlen képzett katona alkalmazását tartom ideálisnak, ki amellett sok tapintattal és tapasztalattal is kell hogy bírjon.
Kérem a hadosztálytól felfelé minden parancsnokságnál egy politikai osztály felállítását is elrendelni, melynek vezetője a politikai megbízott lenne.
Ezen osztályban lenne feldolgozva minden politikai irányzattal bíró esemény, kémszolgálat, a hadosztály csapatainak a körletében a direktóriumokkal való szoros érintkezés (ellenőrzés, azok megalakítása, új direktórium választása stb.) felvétele és fenntartása, s így a hadsereg zavartalan működése; rekvirálás ellenőrzése és szabályozása; ellenforradalmi mozgalom leleplezése és elfojtása; forradalmi törvényszékek központi vezetése, a hadosztály csapatainál személyes (volt tiszti) ügyekbe való betekintés a hadműveletekre nézve helyes megítélőképességgel, szükség esetén jelentéstétel; fegyelem és az alárendelt parancsnokságoknál működő politikai megbízottak ellenőrzése.
Nyomozók központi vezetését csak ezen parancsnokságtól felfelé tartom megengedhetőnek. Körülbelül ez lenne a hadosztálypolitikai megbízott hatásköre.
Ezen osztály több személyt ölelne fel, éspedig egy helyettest, továbbá egy volt hadbírót, mint igazságügyi előadót, ki a forradalmi törvényszékben a hadosztálynál vádbiztos, 2 fogalmazót, 1 irodavezetőt, 15—20 volt csendőrt vagy detektívet, 1 gépírót, 2 küldöncöt.
A hadosztály-politikai biztos a hadosztály parancsnoka alá nem rendelhető, de mint a politikai osztály vezetője a hadosztályparancsnok referense, és minden ilyen irányú intézkedése a hadosztály eligazításában adandó ki.
Javaslatom jóváhagyásáig ily értelemben dolgozom, kérek erre vonatkozólag sürgős utasítást1. A lap alján a Hadseregparancsnokság pecsétje, Böhm kézjegye és dátum: „Gödöllő, 1919 május 14.” — A hátlapon megjegyzés: Böhm hadseregparancsnok elvtársnak: „Sok igen jó eszme van a jelentésben. Célszerű volna, erről tényleg komolyan gondolkodni. — V. 14. Stromfeld.”
Mielőtt Domján politikai megbízott javaslatait felterjesztette volna, a hadosztályon belül annak szellemében dolgozott. Erről jelentést is küldött Böhm hadseregparancsnoknak. A jelentés nyomán a következő táviratváltás zajlott le a hadseregparancsnok és Domján politikai megbízott között:
„1. hadoszt. pol. megbízottja, Vámosgyörk.
A pol. megb. a parancsnok jogaiba semmi körülmények között sem avatkozhatik bele, s így 42. számú, táviratilag bejelentett intézkedései teljesen helytelenek. A pol. megbízott csak az alája rendelt és a pol. megbízottak hadrendi beosztása tárgyában tehet hozzám javaslatot. — Böhm s. k. főparancsnok.”
„Hadseregfőparság, Böhm hadseregfőparancsnok, Gödöllő.
291. sz. táviratra jelentem, hogy a parancsnok jogaiba nem avatkoztam bele. 42. sz. táviratra jelentem: intézkedéseket a ho.-parság tette Landler és Pogány népbiztos elvtársak utasítására. Így az intézkedésekért a megjegyzés a népbiztos elvtársakat érinti, amiért 10 h-kor a hadtestparancsnok elvtársnak jelentést is tettem. — Domján 1. ho. politikai megbízott.” (Mindkét távirat: HIL M. Tan. Közt. iratai. 46. csomóban található.)
Böhmnek ez a merev elzárkózása minden javaslat elől, végigvonul egész működésén, és kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy egyrészt biztosítsa legközvetlenebb befolyását a politikai munkára, másrészt biztosítsa a volt tisztek befolyását a politikai megbízottak háttérbeszorításával.*
Domján s. k.
1. vöröshadosztály pol. biztos
PI Arch. Böhm-irattár. 150. dosszié. 9. pallium. — Fotomásolat.
106
1919 május 16
A Hadseregparancsnokság rendelete a hadsereg végleges szervezeti formájáról
A Hadseregparancsnokság május hó 8-án 508/17. számú rendeletének1 Lásd e kötet 103. sz. dokumentumát.*
kiadása óta a hadsereg szervezése kialakult, s így ennek a rendeletnek a kiegészítése válik szükségessé.
A hadsereg részére a következő szervezés állapíttatik meg:
I. Magasabb parancsnokságok:
1. Hadseregparancsnokság.
2. Hadtestparancsnokságok: I., II., III.
3. Hadosztályparancsnokságok: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8.
4. Dandárparancsnokságok: 1., 2., 3., 10., 17., 18., 19., 20., 29., 30., 31., 39., 44., 46., 65., 69., 80., 101.
II. Gyalogság:
1. Gyalogezredek: 1., 2. m., 3., 6. m., 7. m., 8. m., 9. m.,10., 11. m., 12., 13., 14. m., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22. m., 23., 24., 30., 31., 32., 33., 38., 39., 44., 46., 49., 53., 101. tengerész- és nemzetközi gyalogezred.
Az ezredek megjelölésére az 508/17. számú rendelet mértékadó. Tehát a megjelölések: 1. vörös gyal.-ezr., 2. vörös munkás gyal.-ezr. tengerész vörös gyal.-ezr., nemzetközi vörös gyal.-ezr.
Különleges megjelöléssel megjelöltetnek a 4. vörös gyal.-ezr., mint „bihari”, a 16. mint „felvidéki”, a 15. gyal.-ezr. mint „bácskai” gyalogezred.
A 31. vörös gy.-ezr. harmadik zászlóalja mint VI/31. vadászzászlóalj szerepel.
A II/13. és III/47. zászlóaljak addig, míg csapattesteikhez be nem vonulnak, mint önálló gyalogzászlóaljak szervezendők meg.
2. Vadász-zászlóaljak: II., IV., V. vadász-zlj.
3. Önálló zászlóaljak: az I. m., 51. és 52. zlj.-ak és a 6. hadoszt.- parság kötelékébe tartozó 6. rohamzlj.
Fenti gyalogsági alakulások felállításának történetét, azaz, hogy az egyes ezredek mily zászlóaljakból alakultak, mily zászlóaljakból vonattak össze és hogyan számoztattak át, az első számú melléklet mutatja.
A gyalogsági csapattestek stb. seregtestekbe való összevonását a második melléklet mutatja.
III. Lovasság:
A) Minden hadtest- és hadosztályparancsnokságnál 10 lovasból álló törzs lovasszakasz rendszeresíttetik.
B) Hadosztálylovasságként egyelőre minden hadosztálynál egy három szakaszra tagozódó lovasszázad felállítását rendelem el.
A hadosztálylovasságként alkalmazott ezen 8 lovas századon felül még felállítandó lovasszázadokat önálló lovasosztályokba fogom összevonni.
A lovas géppuskás-századok felállítása az anyaghiányra való tekintettel egyelőre beszüntetendő.
A lovas géppuskás-kereteknél meglevő géppuskás és kiképzett géppuskás-legénység a gyalog géppuskás-századok felállítására használandó fel.
A törzs lovasszakaszok és lovasszázadok felállítása, illetve összevonása részleteit a harmadik számú melléklet tartalmazza.
A lovasság átszervezését az erre kirendelt parancsnokságok a legnagyobb eréllyel és sürgősen hajtsák végre.
IV. Tüzérség:
A tüzérség egy újabb átszámozását elkerülendő, továbbra is a 2669/eln. 6. Hünb. rendelet szerint tartandó hadrendszerűleg nyilván.
A hadosztályok mindig a megfelelő harchelyzetnek és az esetleges szándéknak megfelelőleg lesznek tüzérséggel dotálva. A tüzérség jelenlegi csoportosítását az 514/121. hdm. számú rendelet tartalmazza, (melléklet kiadatik). Ezen csoportosítás jelenleg folyamatban van.
V. Műszaki csapatok:
Minden hadosztály számára csak egy árkász-századot rendszeresítek, mely az illető hadosztály számát viseli. A hadosztály árkász-századon felül még felállítandó árkász-századok 11-től kezdődőleg számoztatnak, és a hadtest, illetve Hadseregparancsnokság rendelkezési egységeit képezik.
Az árkász-századok átszámozását, illetve megalakításának részleteit a 4-es számú melléklet tartalmazza.
Műszaki munkásszázadok felállítása a rendelkezésre álló emberanyaghoz képest szintén folyamatba vétetett.
A hadtestparancsnokságok, illetve Hadseregparancsnokság rendelkezési egységeit képezik.
A műszaki munkásszázadok megalakításának részleteit szintén a 4. számú melléklet tartalmazza.
VI. Különleges fegyvernemek:
A) Repülőszázadok:
A 8. repülőszázad hadrendileg a hason számú hadosztályparancsnokságnál tartatik nyilván. Alkalmazásuk és alárendeltségük az eddig kiadott intézkedések szerint.
B) Páncélvonatok:
A páncélvonatokkal közvetlenül a Hadseregparancsnokság intézkedik. A harchelyzetnek megfelelően egyes páncélvonatok a hadosztálynak rendeltetnek alá.
VII. Intézetek:
A ho.-ok intézetei, valamint a hadsereg hadtápalakulások felállítására külön intézkedem.
———
Fent elrendelt szervezés a legnagyobb eréllyel hajtandó végre. A Hadseregparság meg van róla győződve és elvárja, hogy mindenki fenti keretekbe értelemszerűleg teljesen beleilleszkedik, és belátja, hogy csak egységesen szervezett alakulásoknak van létjogosultságuk.
Ennek a szervezésnek befejeztével sem a Hadseregparság, sem pedig a Hadseregparancsnokság alá tartozó egyéb parancsnokságok szervezéssel többé nem foglalkoznak.
Ezzel a megszervezett erővel kell a hadműveleteket végrehajtani. És ennek a vezetése leend úgy a Hadseregparancsnokság, mint az egyéb parancsnokságok kizárólagos feladata.
A további szervezés, valamint elsősorban a fenti rendelet szerint megszervezett alakulások állományának állandó fenntartásáról a Hadügyi Népbiztosság fog gondoskodni.
A pótlásként szükséges menetalakulások igénylésére az intézkedések később fognak kiadatni.
A hadosztályparancsnokságok az alájuk rendelt összes alakulásokról az 5. számú melléklet szerinti létszámkimutatást pontosan kitöltve minden hó 10., 20. és 30-ig a Hadseregparancsnokságnak terjesszék elő. — Első terminus május 20.
A helyesbített hadrendek minden hó 13. és 27-én ezen nappal lezárva felterjesztendők. — Az első helyesbített hadrend a rendelet kézhez vétele után azonnal beterjesztendő.
Böhm
hadseregparancsnok
HIL M. Tan. Közt. iratai. 47. csomó. (VHP 515/19. hdm. sz.) — Eredeti tisztázat.
107
1919 május 16
A Hadseregparancsnokság intézkedése a parancsnoki jelzések bevetéséről a hadseregben
Az elmúlt harcok tapasztalatai világosan mutatták, hogy a harcoló csapat érdekében feltétlenül szükséges, hogy azok a katonák, akik arra vannak hivatva, hogy társaikat a harcban vezessék, ismertetőjelekkel láttassanak el.
Ezen ismertetőjel kizárólag csakis a betöltött parancsnoki állást jelöli meg, s arra szolgál, hogy a harcvezetést megkönnyítse; semmi esetre sem akar azonban rang- vagy rendfokozati megjelölés lenni.
Az alább megjelölt jelvényeket tehát kizárólag azon katonai személyek viselhetik, kik a működő hadsereg kötelékében a Hadseregparancsnokság alá tartozó csapatoknál tényleg parancsnokságot viselnek.
Nem jogosultak tehát az ismertető jel viselésére pl: a századnál a szolgálatvezetői teendőkkel megbízott katona, magasabb parancsnokságoknál beosztott szakelőadók, fogalmazók stb.
Magától értetődik, hogy a nem harcoló csapatoknál, intézeteknél stb. ismertetőjelvények nincsenek.
A jelvény viselésének joga azonnal megszűnik, mihelyt az illető a parancsnokságot átadja, vagy oly szolgálati állásba helyeztetik, hol jelvény viselésre jogosultsága nincs.
Egyidejűleg a különböző felírásokkal ellátott parancsnoki karszalagokat beszüntetem.
A hadihajós főparancsnokság ezen rendeletem szellemének megfelelően ide mielőbb tegyen javaslatot.
A rendelet kihirdetése napján lép életbe.
Mindazok felett, akik a parancsnokok részére rendszeresített jelvényeket jogtalanul viselik, vagy annak viselését igazolni nem tudják, a forradalmi katonai törvényszék ítélkezik.
Parancsnokságot nem viselő katonák által eddig a sapkán hordott, s tisztán az ügy iránti lelkesedésből eredő különböző vörös szalagok — melyek ezek után megtévesztésre vezetnek — szintén azonnal beszüntetendők, és ezek helyett a sapkarózsa helyén vörös gomb alkalmazandó1. Az orvosok továbbra is viselték az április közepén bevezetett vöröskeresztes jelzésüket.*
A jelvények a zubbony és köpeny jobb karjának az ujján (a legalsó sáv a köpeny- zubbonyujj alsó szélétől 6 cm-re), valamint a sapkarózsa helyett tervbe vett 5 ágú csillag elkészültéig a sapkán is viselendők.
És a következők:
Rajparancsnok: egy körbefutó 1 cm széles vörös csík.
Szakaszparancsnok és zászlóaljsegéd: két 1 cm széles vörös csík.
Századparancsnok és ezredsegéd: 3 cm széles vörös csík.
Zászlóaljparancsnok és ddr. vezérkari szakközeg: egy 3 cm széles vörös csík, és felette (1 cm térközzel) 1 cm széles vörös csík.
Ezredparancsnok és ho. vezérkari főnök: egy 3 cm széles vörös csík és felette két 1 cm széles vörös csík.
Ddr. parancsnok: egy 3 cm széles vörös csík és felette három 1 cm széles vörös csík.
Hadosztályparancsnok és hadtest vezérkari főnök: egy 3 cm széles vörös csík és felette két 1 cm széles sárga csík.
Hadtestparancsnok és hadsereg vezérkari főnök: egy 3 cm széles, vörös csík és felette 3 egy cm széles sárga csík.
———
A sapkán viselendő parancsnoki jelvények az újonnan rendszeresített tányér alakú sapkán úgy helyezendők el, hogy a raj, szakasz, és századparancsnokok jelvényei a sapka legalsó részét képező merev keretre kerüljenek.
Ugyanerre a felületre kerülnek, zászlóalj parancsnoktól felfelé a 3 cm széles vörös csíkok, míg az efelett viselendő egy cm széles vörös, illetve sárga csíkok a sapkának legbővebbre szabott kerületén arányosan helyezkednek el.
A régi szabású tábori sapkán a csíkok elhelyezése hasonló, azonban feltétlenül a sapka külső vázát képező kereten. (S nem a sapka tetejét képező puha részen.)
Hadseregfőparancsnok
HIL M. Tan. Közt. iratai. 48. csomó. (VHP 516/8. hdm. sz.) — Tisztázat.
A „Proletárhadsereg” 1919 június 12-i számában megjelent a rendelet, hogy parancsnoki jelzéseket kell bevezetni a Dunaőrség és a Vörös őrség tábori alakulatainál is. A rendelet szerint az alábbi jelzéseket vezették be:
Dunaőrség: „Hajómester hajón, ágyúnaszádon, őrnaszádon, gépmester hajón, ágyúnaszádon, őrnaszádon, ágyúmester hajón (monitoron), aknamester folyamvédvonalnál, torpedómester torpedóvető-állomáson, repülőmester vízirepülő-állomáson, távírómester parton, rádióállomásparancsnok, külön kinevezett uszályparancsnok, hadihajós megfigyelőállomás parancsnoka: a zubbony és köpeny mindkét alsó ujján egy körbefutó egy cm széles, fekete csík; motorosnaszád-parancsnok két csík; vízirepülő-állomásparancsnok, folyamvédvonal-parancsnok, torpedóvető-állomásparancsnok, hajóparancsnok-helyettes, gépparancsnok helyettese három csík; hajóparancsnok, aknaosztag-parancsnok, torpedóosztag-parancsnok, vízirepülő-osztagparancsnok, hajóshadtáp-parancsnok, hajóraj törzskari főnöke, gépparancsnok egy három cm széles és fölötte egy keskeny fekete csík; hajóparancsnok, hadihajós főparancsnokhelyettes, hadihajós főparancsnok törzskari főnöke egy széles és két keskeny csík; hadihajós főparancsnok egy széles és három keskeny csík; szakképzett önálló hadihajósok (motornaszád-parancsnokok és magasabb parancsnokságot viselők) felső sávja egy 4 cm külső és 2 cm belső átmérőjű hurkot képez, a műszakiak jelvénye ezen hajóshurok nélkül.
A sapkán, a tervezett öt ágú csillag elkészültéig ideiglenesen egy vörös gomb viselendő. Ezen kívül az alsó merev kereten a hajómester (és a vele egy csoportba soroltak) egy 5 cm széles körbefutó fekete csíkot, motorosnaszád-parancsnok két csíkot, vízirepülő-állomásparancsnok stb. három csíkot, hajóparancsnok stb. 1 cm széles és két keskeny csík, hadihajós főparancsnok egy széles és három keskeny csík.
Akik nem viselnek semmilyen parancsnoki jelvényt, azok a sapkán a hajó nevét viselik szalagon vagy a »Hadihajó-raj« felírást.”
Vörös Őrség: „A Hadseregfőparancsnokság jelvények viselésére vonatkozó rendeletét a Vörös Őrség alakulatainak parancsnokaira, akik arcvonalban, kombattáns csapatokkal együttműködnek, kiterjesztem, s elrendelem, hogy ugyanazokat a parancsnoki jelvényeket ugyanoly módon viseljék, mint azt a Hadseregparancsnokság hivatkozott rendelete a hadsereg tábori alakulatainak parancsnokaira nézve elrendelte.” (E jelzéseket lásd a 107. sz. dokumentumban.)
108
1919 május 23
A Hadseregparancsnokság intézkedése a politikai megbízottak ismertető jelvényeinek bevezetéséről a hadseregben
A parancsnoki jelvényeket szabályozó rendeletemben lefektetett elveknek megfelelően a hadrakelt seregnél beosztott politikai megbízottak részére is rendszeresíttetnek ismertető jelvények.
Általános ismertető jelvény egy 12 cm széles vörös karszalag, amely a bal felsőkaron viselendő. Ennek a közepén arányosan elhelyezve a zlj.-parancsnok mellett beosztottak egy körülfutó 1 cm széles sárga csíkot, az ezredparancsnok mellé beosztott kettőt, dandárparancsnok mellé beosztott hármat! A hadosztály politikai megbízott egy 3 cm széles sárga csíkot visel.
A sapkán ismertető jelvények nincsenek.
Ezen karszalagok hordására a parancsnoki jelvényeknek megfelelően csakis a harcoló csapatoknál beosztott és fent említett politikai megbízottak jogosultak.
Ezen rendeletem kihirdetése napján lép életbe.
Böhm
hadseregfőparancsnok
HIL M. Tan. Közt. iratai. 49. csomó. (VHP 523/33. hdm. sz.) — Eredeti tisztázat
A Vörös Hadsereg anyagi ellátása
109
1919 május 15
A Hadseregparancsnokság mozgó vasúti élelmiszer-, illetve lőszerraktárak létesítéséről intézkedik
A hadseregvonatok teljes hiánya, a hadosztályok nagyfokú mozgékonyságának szükségessége arra késztetik a Hadseregparságot, hogy hadosztályonként vasúton mozgó lőszer- és eleségraktárakat létesítsen. Ezen vonatok legcélszerűbben a hadosztályparság állomáshelyén levő vasúti állomáson állíthatók fel, és a hadosztálynak kibővített „ellátó hivatalát” képezik.
Ezen lőszer- és eleségraktár egy 100 tengelyes vonatban elhelyezhető volna, de vasúttechnikai okokból (nagy súly stb.) kettő — legfeljebb 60 tengelyes vonat — veendő igénybe. Ezek célszerű tagozása az alábbi lehetne:
1. Egyik vonat főleg mozgó vasúti lőszerraktár. Megterhelése 506/106. tűz. hdm. szám alatt kiadott intézkedés szerint az ott kiszabott lőszermennyiség. A hadosztályon belül maximumnak tekintendő. Ezen vonatban azon lőszermennyiség raktározandó el, amely az ütegnek nincs kiadva. A hadosztály-lőszervonaton helyezhető még el az egészségügyi felszerelésből a gőzfertőtlenítő, valamint egyéb egészségügyi anyag és a hadosztályparság intézkedései szerint esetleg autó — (műszaki stb.) anyag is.
2. A másik vonat mozgó vasúti élelmiszerraktár. Tartalma: a hadosztály összes létszámára (úgy embernek, mint lónak) 4 napi szabványos és 2 napi tartalékadag. Azonfelül ugyancsak ezen vonaton kell lenni az 509/557. szám alatt elrendelt vasúti kocsira szerelt sütődének is (a vonaton levő 4 szabványos adagnak megfelelő lisztkészlettel). Mindkét vonat üres kocsijai a manipuláció (kiadás, raktározás, valamint személyzet lakása stb.) céljaira és nem több tartalékkészlet elvitelére szolgálnak. A személyzet a minimumra redukálandó.
Tekintettel a 3. hadosztály különleges ellátási viszonyaira (váci dandár Budapestről láttatik el) nála a lőszer és eleség egy 60 tengelyes vonatban egyesítendő.
Jelen rendeletem 1., 2., 3. és 4. hadosztálynál azonnal, többieknél 18-án estig hajtandó végre. Végrehajtás jelentendő.
Hadseregparancsnokság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 7. csomó. (Hünb. 517/257. Ht/6—1919. sz.) — Eredeti tisztázat.
Az itt közölt szöveg a Hadseregparancsnokság 515/406—1919. sz. alatt a Hadügyi Népbiztosságnak megküldött átirata alapján került közlésre. A Hadügyi Népbiztosság 1919 május 17-én adta ki. A kiadványt a népbiztos rendeletéből Tombor írta alá.
A hátországi hadtápügyek szervezésére a Hadügyi Népbiztosság 614/266. Ht/6.—1919. sz. alatt 1919 május 31-én adott ki rendeletet. A rendelet kimondja:
„1. Három hadtápfelügyelőség állíttatik fel, éspedig Hatvanban, Cegléden és Székesfehérváron. A hatvani működési területe északon és nyugaton a front, illetve a Duna, keleten a front, illetve a Tisza, délen pedig Pécel—Kóka—Jászberény—
Ezen vonaltól délre a Duna és Tisza, valamint a déli front közötti területen működik a ceglédi hadtápfelügyelőség.
A székesfehérvári hadtápfelügyelőség működési tere a Dunántúlra terjed ki.
Budapest területére egyik hadtápfelügyelőség hatásköre sem terjed ki.
A hadtápfelügyelőségek elsősorban felügyelő és csak másodsorban adminisztratív szervek. Parancsnokának tehát lankadatlan buzgalommal a helyszínen kell meggyőződnie a dolgok állásáról. Hiányt, mulasztást gyorsan orvosolni, vagy az orvoslást illetőleg a hadseregparságnak konkrét javaslatot tenni.
Elv: Sokat látni, a helyszínen intézkedni, keveset írni!
Hadtápfelügyelőség állománya: egy parancsnok, két segéd (volt századosok), egy írnok és három katona.
A hadtápfelügyelőségek közvetlenül a hadseregparságnak vannak alárendelve …”
110
1919 május 24
A Hadügyi Népbiztosság légügyi osztályának előterjesztése a repülőgépgyártásról
A múlt tapasztalatain okulva arra kell törekedni, hogy a szűkös hazai viszonyok mellett egy kicsi, de kiváló rep.-csapatot tartsunk fenn. A rep.-csap. nagyságának meghatározásánál a gyárak termelőképességét, illetve egy rep.-századnak ¼ évi rep.-gép elhasználását veszem alapul, éspedig gyárt a
| Magy. Ált. Gépgyár (Mág) havonta | 6 | rep.-gépet, |
| Magy. Rep. Gépgyár (Máre) | 10 | rep.-gépet, |
| Lloyd Rep. Gépgyár (Lloyd) | 4 | rep.-gépet |
összesen 20 drb. rep.-gépet, ¼ évenként tehát 60 drb-ot. Egy 10 rep.-gépből álló század átlag ¼ év alatt használja el teljes rep.-gépállományát, a fenti 60 drb-ból iskolacélokra és Sicherheitskoeffiziens-ként 10 gépet levonva, 5 századnak rep.-gép ellátását lehet tehát csak a jelenleg üzemben levő rep.-gépgyárak által biztosítani.
Ezen öt századból álló rep.-csapatnak emberállománya a szükséges intézetek (anyagszertár etc.) és a vízi rep.-századot is beleszámítva kb. 1500 fő volna …1 A továbbiakban a várható anyagi szükségletekről és adminisztratív intézkedésekről van szó. — Lent az osztályvezető olvashatatlan aláírása és Hegyi politikai megbízott neve.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 26. csomó. (Hünb. 1257/bk/37.—1919. sz.) — Eredeti tisztázat.
III
A Hadügyi Népbiztosság a Vörös Hadsereg szükségleteinek fedezésére elrendeli a ruházati anyagok beszolgáltatását
A Hadügyi Népbiztosság rövid idővel ezelőtt a Vörös Hadsereg szükségletének fedezésére elrendelte a textilanyagoknak és a kész ruházati cikkeknek a magánosoktól, üzemektől, gyáraktól ipartelepektől, kereskedőktől és ószeresektől való elrekvirálását. A rekvirálás a legnagyobb energiával folyt le, és elég jó eredménnyel járt. Felszerelési cikkek és bőráruk nagy mennyiségben állanak rendelkezésre, és csak kész textiláruban van némi hiány. Ennek az az oka, hogy a nagy mennyiségű gyapjú nyersanyagot a rendelkezésre álló gyár még éjjel-nappali munka mellett sem képes feldolgozni.
A rekvirálás, mint említettük, elég jó eredménnyel járt, és ennek további intenzív kihasználása folyamatban van. Hiány főleg köpenyegekben mutatkozik, mert ennek készítéséhez egyelőre nehéz (meleget tartó) szövet nincs elég. Ezzel szemben a hadügyi igazgatás ezt a kérdést sokkal praktikusabban oldja meg, mint az előző rendszerek, mert prémmellényt és posztóból készült, úgynevezett alsóköpenyt ad a katonáknak, amely egyrészt könnyebb, másrészt sokkal jobban tartja a meleget.
A fővárosban történt rekvirálásról az illetékes megbízottak már jelentést tettek. Minthogy azonban a Vörös Hadseregnek az ország összes területén rekvirált anyagra és ruhaneműre is szüksége van, a Hadügyi Népbiztosság ismételten felszólítja a Csepelen, Erzsébet-falván, Kispesten, Újpesten, Rákospalotán, Pestszentlőrincen, Budafokon, Albertfalván, Szentendrén, Rákosfalván, Cinkotán, Rákoskeresztúron, Pomázon, Budakalászon, Ürömön, Békásmegyeren, Pesthidegkúton, Budakeszin, Budaörsön és Soroksáron működő rekviráló bizottságokat, valamint az ország különböző területén működőket is, hogy a rekvirált készleteket haladéktalanul jelentsék be a Hadügyi Népbiztosság 42. (ruházati és felszerelési cikkeket beszerző) osztályának, és az átvett dolgokat az illető fórumoknak a legrövidebb időn belül adják át.
A Hadügyi Népbiztosság ismételten felszólítja az összes proletárokat, hogy a hadsereg ruhaellátása érdekében a rendeletben előírt anyagokat az illetékes fórumoknak, annál inkább is szolgáltassák be, mert ez proletárkötelességük, másrészt az anyagok elrejtése, illetve be nem jelentése, büntetendő cselekmény.
A munka, I. évf. 11. sz. 10. old. (A folyóiraton dátum nem szerepel.) A Vörös Hadsereg ruházattal való ellátása.
112
A Vörös Hadsereg a csapatok ellátása érdekében földbirtokokat vesz igénybe
A Vörös Hadsereg katonáinak élelmiszerrel való ellátása igen nagy munka. Ezt a munkát akarta megkönnyíteni Pest vármegye birtokrendező és terméstbiztosító bizottsága akkor, amikor akciót indított, hogy a vármegye területén megfelelő birtokokat bocsássanak egyes alakulatok rendelkezésére, s e birtokok termését a Vörös Hadsereg szükségletének kielégítésére fordítsák. Az akció eredménnyel járt, és ma már közel másfélezer holdon gazdálkodnak a Vörös Hadsereg gazdasági szakemberei. Az akció eredményéről a vármegye gazdasági fő megbízottja a következőket mondotta:
Kezd[eményez]ésünkre tárgyalás indult meg Pestszentlőrinc munkástanácsa és az 1. számú vörösezred parancsnoksága között. A tanácskozás azzal az eredménnyel járt, hogy Pestszentlőrinc határában Szemere Miklós volt 1495 holdas gazdaságából ezer holdat átadtak az 1. számú vörösezrednek. A község kikötötte, hogy az átadott területen 100 holdon a község részére konyhakertészetet kell berendezni, a telep termékeit pedig a mindenkori hatósági árral a községben kell értékesíteni. Kikötötték azt is, hogy a birtokon létesítendő tehenészet termelésének harminc százalékát a maximális áron szintén a község részére kell eljuttatni. Az ezred elfogadta a feltételeket, és a munka már zavartalanul folyik. A 100 holdon kívül még 300 holdon rendeztek be konyhakertészetet, ez az ezred szükségletét fedezi. A régi gazdatiszt megmaradt, és az ezred bizalmi testületének irányítása mellett vezeti a gazdálkodást. A birtokon 600 holdon szántógazdaság van.
A munkát részint a helybeli földmunkások látják el, de szó van arról, hogy az egyik kadetiskola kétszáz növendéke jön ide, hogy a munkálatoknál segítsen. Ezenkívül harctéri szolgálatra alkalmatlan katonák is fognak alkalmasint dolgozni.
Vácott is kaptak földet a vöröskatonák. Itt a Vörös Hadsereg 3. hadosztályának adott át a község 150 holdat a volt Marx-féle gazdaságból. Ezt a területet minden kikötés nélkül kapta meg a hadosztály, amely ott konyhakerti gazdaságot létesített. A rokkantak is kaptak földet Pest megyében: Károlyi László volt gyálpusztai uradalmából adtak át a Timót utcai utókezelő intézet rokkantjainak 90 holdat. Ezen a területen szintén konyhakertészetet rendeztek be, és ott jobbára a rokkantak maguk dolgoznak.
A Munka, I. évf. 6. sz. 10. old. (A folyóiraton dátum nem szerepel.) A Vörös Hadsereget saját birtokai élelmezik.
———
Kísérletek a szovjetorosz—magyar katonai együttműködés megteremtésére
113
1919 május 5
Kun Béla bizalmas külpolitikai összefoglalója a Hadseregparancsnokságnak
Ezentúl naponta kap jelentést, ha fontos események történnek, esetleg többször is naponta. Belpolitikában különösebb újság nincsen, Hódmezővásárhelyen tegnapelőtt a fehérgárda kerekedett felül, letartóztatták a direktóriumot. Embereink ott vannak, és remélhetőleg már rendet teremtettek. Délszláv mozgolódás Hamburger bíztatása szerint két napon belül meg fog állni, mögöttük insurrectio. Csehországban semmi változás. Az esetben, ha a kormány invázióra határozná el magát, megáll a munka, különösen pedig a széntermelés, minthogy Chladno a mi kezünkben van. Csicserin távirata szerint az orosz előnyomulás Kelet-Galíciában megkezdődik. Nyugat felé folytatódnak a nem kötelező megbeszélések, személyváltozás és a propaganda megszüntetése alapján. Konfliktus az antant körében, nevezetesen a délszláv—francia-blokk és Olaszország között kiéleződtek. Olaszok összeköttetést keresnek velünk, kiküldötteik Budapesten vannak, nem hivatalosan tárgyalunk, eddigelé csak kereskedelmi kedvezményekre és úgynevezett morális támogatásra hajlandók, mint amilyen a fiúmeieknek a Tanácsköztársaság védelme alá való helyezése. Kérem a közleményeket, melyek csakis Önnek és a népbiztosoknak szólnak, megfelelő módon felhasználni1. A hátlapon: Bizalmas! Betekintésre Stromfeld elvtársnak. B.*
Kun
PI Arch. Böhm-irattár. 150. dosszié. XII. pallium. — Fotomásolat.
A Magyar Tanácsköztársaság ellen 1919 áprilisában megindított román támadás után az ukrán Vörös Hadsereg fokozta tevékenységét a vele szembenálló román csapatok ellen. Ennek eredményességéről tanúskodik Presan tábornoknak Foch tábornagyhoz intézett előterjesztése is. (Lásd e kötet 65. sz. dokumentumának 2. pontját.)
Ismeretes Leninnek egy április végén keltezett parancsa, amelyben az ukrán Vörös Hadsereg vezetőit utasítja, hogy fokozott erővel folytassák a galíciai hadműveleteket a Magyar Tanácsköztársaság megsegítése érdekében. A parancsot a „Lityeraturnaja Gazeta” 1957 április 21-i száma közölte. Magyar fordítása a következő:
„A Galícia és Bukovina egy részébe történő előnyomulás a Tanácsmagyarországgal való kapcsolat miatt szükséges. E feladatot minél gyorsabban és tartósabban meg kell oldani, e feladat határain túl azonban Galíciának és Bukovinának semmiféle elfoglalása nem kell, ugyanis az ukrán hadseregnek semmilyen körülmények között se szabad eltérnie két legfőbb feladatától. Éspedig: az első, legfontosabb és legsürgősebb — segítséget nyújtani a Don-medencének. E segítséget gyorsan és nagy arányban kell elérni. A második feladat — szilárd vasúti kapcsolatot teremteni Tanácsmagyarországgal.
Tájékoztassanak az Antonovnak adott utasításaikról és a végrehajtásuk ellenőrzésére tett intézkedéseikről.
A Védelmi Tanács Elnöke:
Lenin”
A fentiekben közölt május 5-i külpolitikai összefoglalót követően Kun Béla május 12-én ismét foglalkozott a szovjet-oroszországi katonai helyzettel és a Magyar Tanácsköztársaság megsegítésére indult támadással:
„A szovjet csapatok fő tevékenységüket e pillanatban a románok ellen koncentrálják, a románok ellen vonják össze csapataikat, és Trockij a keleti frontról a nyugatira utazott. A hangulat Oroszországban teljesen mellettünk van. A Magyarországi Tanácsköztársaság ügyét a nemzetközi politika legfontosabb ügyének tekintik.” (PI Arch. Böhm- irattár. 150. dosszié. XII. pallium. — Fotomásolat.)
114
1919 május 11
Stromfeld vezérkari főnök összefoglalója Kun Bélának a Szovjetorosz katonai segítség szükségességéről
„A Magyar Tanácsköztársaságnak rendelkezésére álló katonai erőből jelenleg öt hadosztály áll a demarkácionális vonalon, s három hadosztály áll a tanácskormány részére mint tartalék. Ezen utóbbi csapatok a legjobb és legfegyelmezettebb erőt képviselik. Az ellenség a demarkácionális vonalukkal szemben mindenütt legalábbis egyforma erővel áll; ezenkívül Zagrebtől északra legalább három antanthadosztály, a Duna és Tisza között pedig három francia és két gyenge szerb hadosztály vonult fel. A román erők le vannak kötve, látszólag csak egy hadosztály áll a román hadvezetőség részére mint mozgó tartalék. Úgy látszik, hogy az antant általános támadása előtt állunk.
A Magyar Tanácsköztársaságnak létérdeke, hogy az orosz erők Kolameából Stryjen át Csap felé előretörjenek, s ezáltal a magyar csapatokat legalább a román fronton tehermentesítsék”1. Az iraton Stromfeld kézjegye. — A közölt szöveg után még a következők olvashatók: „Van szerencsém a katonai helyzet rövid összefoglaló méltatását az alábbiakban megküldeni.”
A helyzetösszefoglaló összeállításának fontosságát — segítség kérése a várható antant-támadás elhárítására — aláhúzza a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójában történt bejegyzés május 11-én; „Tekintettel az antant közeli támadására, Kun Béla, felkéretett, hogy eszközölje ki (Kiemelés tőlem. — H.T.) az orosz Tanácsköztársaságnál az orosz hadsereg mihamarábbi előrenyomulását Stryjen át Csap felé …”*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 47. csomó. (VHP 511/15. hdm. sz.) — Fogalmazvány.
115
1919 május 13
Szamuely Tibor jelentése a román hadsereg állapotáról
Szamuely Tibor jelenti, ma Félegyháza körül két francia altisztet fogtak el a 145. francia tüzérezredből, akik eltévedtek, és így a mieink kezébe kerültek. Szamuely hallgatta ki őket, állításuk szerint egyáltalán nincsenek felkészülve támadásra. Az első vonalban állanak mindössze két kis kaliberű üteggel. Szerintük nagyon csekély francia erők vannak együtt. A legénységet és altiszteket óriási honvágy kínozza, melynek kifejezést is adnak, semmiről nem akarnak hallani, csupán a hazamenetelről. Ugyancsak Szamuely jelenti, hogy a Tiszán két fehérgárdista jött át, akik attól való félelmükben menekültek hozzánk, hogy a románok Besszarábiába akarják őket szállítani. A 82-es brassói gyalogezredhez tartoznak. A románok a megszállott területen szászokat, magyarokat és németeket soroztak, azzal a hitegetéssel, hogy a magyar kommunisták ellen vonultatják őket, de most, hogy állításuk szerint Besszarábiát támadják, ezeket a besorozottakat az oroszok ellen vonultatják. A román hadsereg óriási ruhahiányban szenved. Kicsiny erők felett rendelkezik. A legénység nem egy ízben szállott már szembe tisztjeivel. Szamuely szerint egy kis nyomás elegendő volna a román hadsereg dezorganizációjához, ezt a jelentést azonnal megtáviratoztuk Oroszországba1. Szamuely Tibor jelentését a Hadügyi Népbiztosságnak küldte, melyet onnan továbbítottak a Hadseregparancsnokságnak.*
HIL M, Tan. Közt. iratai. 47. csomó. 180. sz. (VHP R. 513/- sz.) — Távirat.
116
1919 május 15
Lenin távirata Kun Bélának ukrán szovjet csapatok Dnyeszter mentén indított támadásáról
A tegnapi román jelentés arról számol be, hogy a románoknak sikerült megakadályozni az oroszoknak a Dnyeszteren való átkelését. Ezzel szemben Lenin egy ma érkezett chiffrírozott szikratáviratban határozottan állítja, hogy az ukrán csapatok legyőzték a románokat, és átlépték a Dnyesztert. Egyébként Lenin távirata, mely különben is érdekes dolgokat tartalmaz, a következőképp hangzik:
„Kun Bélának
Budapest
Csupán május 13-án kaptam meg április 22-i levelét. Meg vagyok győződve, hogy Magyarország proletárjai az óriási nehézségek ellenére is megtartják a hatalmat és megszilárdítják azt. Üdvözlöm a magyar munkások és parasztok erősödő Vörös Hadseregét. Az antant kegyetlen békéje fokozza a Szovjethatalommal való együttérzést.
Tegnap ukrán csapatok, a románokat legyőzve, átlépték a Dnyesztert.
Legszívélyesebb üdvözletemet küldöm önnek és az összes magyar elvtársaknak.
Lenin”
HIL M. Tan. Közt. iratai. 48. csomó. 27. szánt. (VHP R.-516/- sz.) — Másolat. (Lásd még: Lenin Magyarországról. Szikra 1954. 96. old.)
Lenin a fenti táviratot május 13—14-e között küldte. Mivel az ukrán csapatok Dnyeszter menti támadása csak egy nappal előbb indult, Lenin még nem ismerhette a megkezdett támadás fejleményeit. A két hír között tehát nincs ellentmondás.
A román sajtó jelentést a Hadügyi Népbiztosság hírszerző osztálya is megkapta május 14-én. A jelentés a következőket tartalmazza: „Sajtójelentések: Román főhadiszállás május 12-én: Keleti front: Az oroszok azon kísérlete, hogy a Dnyeszteren átkeljenek, tüzérségünk által meghiúsíttatott, és nagy veszteséggel járt. — Nyugati front: a Tisza mentén jelentéktelen csatározás.”
A fentieket a Hadügyi Népbiztosság tudatta a Hadseregparancsnoksággal.
117
1919 május 16
A Csongrádi Proletár a szovjetorosz csapatok Dnyeszter menti támadásának jelentőségéről
Néhány nap előtt jutott köztudomásra az a hír, hogy úgy az orosz, mint az ukrán szovjet csapatok a Dnyeszter folyó mentén megtámadták a román hadsereget, azzal a célzattal, hogy a Magyar Tanácsköztársaságon segítve, a reájuk nehezedő imperialista nyomást gyengítsék, és a román bojárok uralmát végképp megdöntsék.
Ez a rövid jelentés nagyon sokat mond. Legelsősorban az európai imperializmus bukását s az egész dolgozó emberiség felszabadítását jelenti a földkerekségen.
Közel van az a pillanat, amikor az egész világ munkássága összefogva megdönti a reá nehezedő tőke uralmát, s szabaddá, boldoggá, megelégedetté teszi az egész dolgozó emberiséget.
Történelmi pillanatokat él át jelenleg nemcsak Magyarország, hanem az egész világ dolgozó népe. Most a jelen napokban döntünk saját magunk és gyermekeink sorsa felett. Ha összetartunk, ha a szociális eszme hű követői leszünk, akkor győztünk, akkor szabadok, megelégedettek, boldogok leszünk; de ha a kishitűséget, meghunyászkodást választjuk, akkor el leszünk nyomva az idő végtelenségéig, s a tőke, a csengő arany rabszolgái leszünk mindörökre.
A jelen nagy napok megmutatják, hogy mit választ a munkásság, a szegények nagy tömege. Inkább választja a dicső halált, a sok szenvedést, a nagy nélkülözést egy rövid időre, de rabszolga sorsba nem akarja tudni továbbra sem magát, sem gyermekét.
Közeleg az a pillanat, amikor a dolgozó emberiség megdönti a pénz urainak hatalmát, s az a munkáshadsereg, amely ma fegyverben áll, megelégedetten, boldogan tér vissza a régi helyéhez, a munka asztalához.
Csongrádi Proletár, 1919 május 16, Történelmi pillanatok.
Szamuely Tibort a Forradalmi Kormányzótanács május közepén Szovjet-Oroszországba küldte. Szamuely az utat Kievig repülőgépen, onnan Moszkváig autóval tette meg. Kievben Podvojszkij ukrán hadügyi népbiztossal, Moszkvában Leninnel tárgyalt. A megbeszélés részletei ma még ismeretlenek. Több adatból mégis arra következtethetünk, hogy szovjetorosz katonai segítségről is szó volt.
Szamuely Tibor május végén tért haza, és még hazatérése napján beszámolt a Budapesti Forradalmi Munkás- és Katonatanács ülésén. Itt is kifejezést adott a szovjetorosz katonai segítség reményének: „Mondom ezzel a bandával 12 nap alatt végzett az ukrán Vörös Hadsereg (Grigoijev atamán fehérgárdista hadseregéről van szó. — H.T.), és ugyanakkor volt ideje arra és volt benne erő és készség arra, hogy testvéri segítséget nyújtson nekünk, és támadást indítson a román bojárok hada ellen. (Éljenzés.) Közölhetem, elvtársak, hogy az ukrán Vörös Hadsereg, átkelve a Dnyeszteren, elfoglalta Budesti városát, és 13 versztnyire, 13 kilométerre tartózkodik most Kisinyev várostól.”
Mint ismeretes, Grigorjev csapatait — májusban — nem sikerült teljesen megsemmisíteni. A Dnyeszter mentén indított támadás sikertelenségének egyik oka éppen Grigorjev csapatainak lázadása és nagyerejű támadása volt. Tény azonban, hogy a szovjetorosz támadás célja a Magyar Tanácsköztársaság megsegítése volt. Erre mutat a moszkvai „Vecsernyije Izvesztyija” május 16-i számában megjelent és a „Proletárhadsereg” 1919 május 31-i számában közölt cikk: „Az ukrajnai szovjet csapatok áttörve a román frontot, Tanácsmagyarország segítségére sietnek, és a segítség a magyar munkásságnak idejében jön. Az ukrajnai támogatás nagy diadala a szocialista forradalomnak. Ez reális alapra állítja a szövetséget az orosz szovjet köztársaság és Tanácsmagyarország között.” (Az én kiemelésem. — H.T.)A szovjetorosz és magyar Vörös Hadsereg egyesülésére nem kerülhetett sor.
Lenin és Szamuely tárgyalásaira, valamint a katonai együttműködés és a helyzet perspektivikus értékelésére adatokat szolgáltat Szamuely Tibor „Riadó” című könyvének Kun Béla által írt bevezetője is: „Este beszámolt nekem moszkvai útjáról — írja Kun Béla —. Reggelig beszélgettünk. A beszámoló lényege az volt, hogy nem számíthatunk hamarosan arra, hogy Kelet-Galícián keresztül egyesülhessünk az orosz Vörös Hadsereggel; lehetséges, hogy a Besszarábia elleni katonai tüntetéssel a románok figyelmét keleti határaikra vonja az ukrajnai szovjet kormány, de a katonai helyzet Szovjet-Oroszországban még nehezebb mint nálunk.” (Szamuely Tibor. Riadó. Kossuth könyvkiadó 1957. 32- old.)
118
1919 május 26
Kun Béla értesíti a Magyar Tanácsköztársaság moszkvai követét a Dnyeszter mentén indított szovjetorosz támadás kedvező hatásáról, egyúttal további segítséget kér1
1 Az eredeti címzés: Rudnyánszky, Moskau. — A dokumentum német nyelvű.*
A Dnyeszter-átkelésről még mindig nem vagyunk tökéletesen tájékoztatva, kérjük a hadműveleteket folytatni, hogy a román erőket lekössék. A keleti csapás már ma érezhető nyugaton. Részünkre igen kívánatos lenne, ha az internacionalisták támadást intéznének Galícia vagy legalább Csernovic ellen. Egyébként ahhoz tartsa magát, amit Szamuely mond.2 Szamuely Tibor ebben az időben tartózkodott Moszkvában.* Igen kevés repülőnk van, ezért nem vagyunk abban a helyzetben, hogy rendszeres repülőösszeköttetést tartsunk fenn, talán az oroszok meg tudják ezt tenni. Kérem a hadifoglyok között azt felhasználni, hogy a kisparasztokat nem sajátítjuk ki, sőt inkább minden szénagyűjtőt elengedtünk; hadifoglyokat ne küldjenek Magyarország[ra?], azokat a csehek elfogják, megkínozzák és bebörtönzik. Kérem ezt a tényt agitációra is felhasználni.
Kun
PI Arch. TK. (F 21. (49) op. 1. 13.) — Távirat fotomásolata.
———
A Hadseregparancsnokság hadműveleti tervei és a csapatok „kecskeméti felvonulása”
119
1919 május 10
A Hadseregparancsnokság intézkedései a déli irányból várható ellenséges támadás elhárítására
Az általános külpolitikai helyzet, valamint az ellenségről beérkezett hírek lehetségessé teszik, hogy az ellenséges csapatok általában délfelől az előnyomulást a legközelebbi napokban (május 12-én?) megkezdik1. A fenti intézkedést megelőzően a Hadseregparancsnokság hírszerző csoportja naponta jelentette a déli demarkációs vonal mögötti csapatmozdulatokat. „Utóbbi időben francia csapaterősítések érkeztek be Steinbrück—Zagreb—Gyékényes vidékére (állítólag 9 hadosztály). Zagreb tömve van francia katonasággal (egy onnan visszaérkezett tiszt jelentése). Általános benyomás, hogy délszláv fronton az antant támadásra készül.”
„Kémhírek szerint Újvidékről Bajára gyarmati csapatok vannak eltolás alatt. Bajánál a szerbek állítólag antant-csapatok által váltatnak fel. Zagreb tájékán nagyobb francia csapatok felvonulása állapíttatott meg.” (Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójának május 7-i és 9-i bejegyzése alapján.)
Az ellenséges területről visszatért hírszerzők jelentései is megerősítik az antantcsapatok támadási szándékát. „A franciák csapataikat tovább képezik, és határozott támadási célzattal vannak Budapestre. Utóbbi tényezőt több francia tiszt megerősítette.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 46. csomó. — VHP 508/182. hir. sz.)
A déli demarkációs vonal mögötti csapatmozgásokról tömegével érkeztek jelentések. Egyes kortársak és történészek szerint a déli támadásnak semmi alapja nem volt; a beérkezett jelentéseket a Hadseregparancsnokság ellenforradalmi érzelmű hírszerző tisztjei és a hírszerző csoport vezetője, Stojakovits Döme félrevezető szándékkal állították össze.
A kérdés teljesen még nem tisztázott, de a támadási szándék kétségkívül megállapítható. Függetlenül a hírek túlzottságától vagy hamisságától, a jelentések komolyan foglalkoztatták a legfelsőbb vezetést (lásd a további dokumentumokat), mert a román és csehszlovák burzsoá hadseregek támadása után nem hagyhatták figyelmen kívül az esetleg délről bekövetkező támadás veszélyét sem.*
A Hadseregparancsnokság szándéka ez esetben az összes rendelkezésre álló erőket egységesen felvonultatni, és az ellenséges előnyomulást támadólagosan visszaverni.
Ezen cél az összpontosított erők gyors felvonulását követeli meg, mert elsősorban a meglepetés sikerével kell számítani. A Hadseregparancsnokság minden előkészületet megtett, hogy naponta 24 katonavonattal a csapatokat elszállíttassa az új felvonulási körletbe.
Eltolásra elsősorban a III. hadtestparancsnokság az 1. és 4. ho.-kal fog kerülni, melyek már most két nagy berakodó csoportban Hatvan és Vámosgyörk környékén vannak összpontosítva.
Az elszállítást egységes vasúti szerelvények, éspedig egy-egy zászlóalj vagy egy-egy üteg részére összeállítva fogják végezni.
A III. hadtest jelentse, hogy Hatvan és Vámosgyörk kornyékén mely állomásokra és hány szerelvény szükséges.
A berakodás a következő állomásokon történik
A hatvani csoportnál Hatvan, Hort, Túra, Isaszeg állomás.
A vámosgyörki csoportnál Vámosgyörk, Jászárokszállás, Jászdósa, Adács jönnek tekintetbe.
Az egyes berakó állomásokra mozgó siklókat fog a vasút küldeni.
A III hadtestparancsnokság az elszállításra szükséges előkészületeket tegye meg, és a csapatok felszerelését, tartalékélelmét, fegyverzetét, lőszerét és ruházatát egészítse ki. Avval kell számítani, hogy az elszállítás május 12-én este megkezdődjön.
Fenti parancs kizárólag a hadtestparancsnok és vezérkari főnök tudomására szolgál, és a rendes katonai foglalkozást, valamint kiképzést, fegyelmezést nem szabad, hogy befolyásolja.
A tett intézkedésekről május 12-eig délelőtt 9 óráig jelentést várok.
Hadseregparancsnokság
Stromfeld
vezérkari főnök
HIL M Tan. Közt. iratai. 46. csomó. (VHP 510/28 hdm. sz.) — Eredeti tisztázat.
120
1919 május 11
A Hadseregparancsnokságon tartott haditanács határozata a dél felől várható támadás elhárítására
Május hó 11-én del. a Hadseregparancsnokságnál Kun Béla, Szántó Béla, Böhm Vilmos népbiztos elvtársak a katonai viszonyok ismertetése után1 A katonai viszonyokat Stromfeld ismertette. Beszámolója szerint az ellenséges támadás Gyékényes vagy Szeged irányából várható Elsősorban gazdasági okokra hivatkozva, a Gyékényes irányú offenzív fellépést javasolja, mivel a Szeged irányából bekövetkező támadás esetén még a védekezés is kedvezőbb számunkra. A haditanács fenti határozata azt mutatja, hogy az offenzív fellépést csak az ellenséges támadás bekövetkezése után kívánták (HIL M .Tan. Közt. iratai. 46. csomó. 329. sz.)* a kővetkező
Határozatot hozták1:
1 A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójának május 8-i bejegyzése alapján ismeretes, hogy Kun Béla, Stromfeld Aurél és Böhm Vilmos egy ízben már tárgyalást folytattak ugyanezen célból.*
„Az antant előrelátható általános támadása alkalmával a hadműveletek vezetésére a következő irányelvek mértékadók:
Az ország demarkácionális vonalain csak a legszükségesebb erők hagyandók meg, melyeknek feladata a megfigyelőszolgálat és az ellenség előnyomulásának lehető hosszú ideig való késleltetése.
Az összes ekként felszabadult erők a Duna—Tisza között előnyomuló ellenség ellen támadólag alkalmazandók.
Kun Béla, Szántó Béla, Böhm”
HIL M. Tan, Közt. iratai. 47. csomó. (VHP 511/12. hdm. sz.) — Eredeti tisztázat.
121
1919 május 11
Stromfeld vezérkari főnök megszervezi a déli irányból várható támadás visszaverését
Beérkezett hírek szerint nagyobb ellenséges erők előnyomulásával az egész déli frontról észak felé számolni kell.
A támadás megkezdése május 12-étől kezdődőleg várható.
A kormány elhatározásából az esetben a hadseregnek csak legszükségesebb része marad a demarkácionális vonalakon, a többi összes erők a Duna és Tisza között össze vonatnak, és egységesen az előnyomuló ellenség ellen támadólag fognak felhasználtatni.
Fenti elhatározás alapján a következőket rendelem:
I. Támadó erő összevonása:
1. Mint támadó erő elsősorban a III. hadtestparancsnokság alatt a mellékelt hadrendben (1. melléklet) feltüntetett parancsnokságok, csapatok stb. jönnek tekintetbe. Szándékom ezt a hadtestet vasúton, Kecskemét környékére eltolni, hol a hadtest a hadtestparancsnokság által akként csoportosítandó, hogy az a Hadseregparancsnokság parancsára Kiskunfélegyháza irányában támadó előnyomulását megkezdhesse.
2. A III. hadtestet közvetlenül követni fogja a 6. hadosztályparancsnokság parancsnoksága alatt mindama erő, amely a cseh frontról elvonható lesz.
II. A demarkácionális vonalon meghagyott összes csapatok feladata leend az ellenséges előnyomulást teljes erejük latba vetésével a lehetőségig késleltetni, hogy így a hadsereg támadó csoportjának ideje legyen nemcsak ezen az egy irányban a döntést végrehajtani, hanem azután más helyen ismét, más ellenséges csoportok ellen támadólag fellépni.
III. Irányelvek a végrehajtásra:
1. III. hadtest.
A) A vasúti eltolás időpontja az ellenség támadásának megkezdésétől függ.
Az előkészületek azonban akként hajtandók végre, hogy az első szállítmányok berakása május 12-én délután 6h-tól kezdve megkezdhető legyen. A hadseregparancsnokság május 12-én délelőtt a hadtestparancsnokságot az általános helyzetről és elhatározásáról az időpontra nézve értesíteni fogja.
B) A vasúti szállítás végrehajtására a III. hadtestparancsnokság részére egy külön utasítás mint 2. melléklet mellékelve van.
2. 6. hadosztály
A 6. hadosztály abban az időpontban, amikor a harcászati helyzetet alkalmasnak tartja, az észak felé való előnyomulást beszünteti, és amennyire a harcászati viszonyok azt megengedik, a mellékelt — 3. melléklet — hadrendben feltüntetett parancsnokságokat, csapatokat stb. Salgótarján környékén egyelőre mint tartalékot összevonja.
A 6. hadosztályparancsnokság felelős azért, hogy eme mozgások és csapatkivonások által Salgótarján felé az ellenség eredményt ne érjen el.
6. hadosztályparancsnokság további intézkedésig az eddigi csapatok felett a parancsnokságot megtartja, azonban minden előkészületet tegyen meg, hogy a hadosztály elszállítása esetén a parancsnokságot ismét a 3. hadosztályparancsnokság átvehesse.
3. A demarkációs vonalon megmaradt II. hadtest, I. hadtest és 5. hadosztály, valamint a 3. hadosztály eddigi feladataikat megtartják.
A Cegléden, illetőleg Füzesabonyban összevonandó tartalékok feletti rendelkezési jogot a Hadseregparancsnokság magának fenntartja.
IV. Anyagi intézkedések:
1. Élelmezés:
a) Az elszállításokra tekintetbe jövő csapatok az 511/555. számú rendelet értelmében felvételezendő 2 napi tartalékélelem-adagon kívül még 2 nap szabványos adagot is visznek magukkal.
A szállítás alatt az étkezés a vonaton (mozgókonyhákban) készítendő el.
Hatvanon, Rákoson, Cegléden étkezési állomások vannak felállítva, ezek azonban csak oly szállítmányok által vehetők igénybe, melyek mozgókonyhával (főzőládával) ellátva nincsenek. Az étkezés ezen állomásokon idejekorán táviratilag igénylendő.
b) Ceglédi pályaudvaron élelmezést felvételező állomás működésben.
2. Lőszer:
Cegléden lőszertelep van felállítva.
3. Egészségügy:
Cegléden egy tábori kórház állíttatik fel a III. hadtest és 2. hadosztály összes betegei és sebesültjei részére.
4. Hadianyag: A csapatok csak az előírt mennyiségű hadianyagot (ló, jármű, élelem stb.) vihetik magukkal, minden felesleg a hatvani pályaudvaron felállított anyaggyűjtő-állomásnak adandó le.
Ugyanott a pályaudvar mellett egy beteg nyugvó állomás már működésben, Cegléden és Kecskeméten állandóan egy kórházvonat áll rendelkezésre1. Stromfeld kézjegye. — A támadás elhárítására kiadott előzetes intézkedés a következő mellékleteket tartalmazza: 1. A III. hadtestnek a felvonulás idejére szóló hadrendjét. 2. A vasúti szállításra vonatkozó utasítást. 3. A 6. hadosztály hadrendjét. 4. A hadsereg- és hadtestparancsnokság közötti összeköttetés megteremtésére vonatkozó utasítást.*
Böhm
HIL M. Tan. Közt. iratai. 47. csomó. (VHP 511/21. hdm. sz.) — Tisztázat.
———
Miskolc felszabadítása és a Salgótarján felmentéséért folytatott hadműveletek befejezése
122
1919 május 14
Letovsky altábornagy, a csehszlovák hadsereg „losonci csoport”-jának parancsnoka intézkedik Salgótarján bekerítésére és elfoglalására
Irányelveink az ellentámadás keresztülvitelére:
1. M. N. O. nem akarja, hogy a magyar előnyomulás tovább menjen, és 14 922. számú paranccsal elrendelte, hogy legsürgősebben ellentámadást intézzünk a Losonc felé előnyomuló magyarok szárnyai ellen, és verjük őket vissza az új demarkácionális vonalra.
2. Szándékom elsősorban Salgótarján körletét megszállani és biztosítani. E célból a kiinduló helyzetből Kisterenye—Fülek vonala ellen akarok ellentámadást intézni, és az ellenséget az Ipoly folyó elhagyására kényszeríteni.
3. Ellenséges helyzet: A salgótarjáni körlet a magyar 6. hadosztály által van megszállva, mely számos felfegyverzett munkással van megerősítve.
4. Az erők elosztása:
a) 6. hadosztály részei, zlj.-ak és ágyúk a III. ddr.-parság alatt május 16-ig Járdánháza, Nádasd, Apátfalva körletén gyülekeznek.
b) IV. dandár május 18-ig 4 zlj.-at küld ki, ezekből kettőt a 67. gyalogezredtől, mint az én tartalékom, és két üteget Rimaszombatra, egy zlj.-at Rimaszécsre, egy zlj.-at Bátkára.
c) II. dandár május 19-ig Tőrincs—Pöstyén-vonalra küld ki 3zlj.-at és egy gépfegyverszd.-ot, a 7. dragonyos szd.-ot Pöstyén közelébe az ágyúsüteget nem messze Bussától.
5. Az ellentámadás keresztülvitele:
a) a III. dandár május 17-én Pétervására, Nagyújfalun át Kisterenyére kezdi előnyomulását, és összeköttetést tart fenn a IV. dandárral Pétervásárról Zabar—Tajtin át Salgótarján felé.
b) a IV. dandár Rimaszombat—Bátka—Rimaszécs gyülekezéséből Feledet koncentrikusan foglalja el, azután Balogfalva—Ajnácskő—Almád—
c) a II. dandár május 20-án Tőrincs—Pöstyén-vonalán demonstrál, és mihelyt az ellenség ezt a vonalat elhagyja, előnyomulását a következőképpen kezdi meg:
1 zlj. és a lov. szd.-dal Szécsény—Toldon át megszállja Bokri- és Topke-hegyeket és Pásztót,
1 zlj. a légion, gépfegyver szd.-dal és 1 üteggel Endrefalván át megszállja Andrásfalvát és Alsópálfalvát,
1 zlj. Litke—Karancskeszin át Salgótarjánra.
II. dandár előnyomuló részei Salgótarján nyugati részeit foglalják el.
6. A földerítő szolgálat továbbra is minden eszközzel folytatandó, az ellenséggel való harcérintkezés minden áron fenntartandó.
7. Elesik.
8. A helyzetjelentések naponta reggeli 7, délelőtti 11 és esti 7 óráig esedékesek.
9. Ezen parancs szigorúan titkos.
10. Ezen parancshoz kiegészítések adatnak ki.
E parancs vétele táviratilag elismerendő.
Elosztó: II., III., IV. dandár, 4. 6. 7. hadoszt., belterületi katonai prsg., fölterjesztve a főprsg.-nak.
Losonc, 1919 V. 14.
Letovsky altbgy.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 70. csomó. (III. hdt.-pság. sz. nélk.) — Fordítás a csehszlovák parancs eredeti példányáról.
A fenti parancsot a III. hadtest hírszerző csoportja fogta el. A csehszlovák parancs eredeti száma op. 48. Ezzel együtt a III. hadtest hírszerző csoportja elfogta az op. 550. számú parancsot is, melyet Letovsky altbgy. adott ki a III. dandárparancsnokságnak Putnokra: „A 48. hadm. számhoz, mely futárral küldetett át: A IV. dandár-prsg. V. 15-én dél. 9h jelenti, hogy Feled el van foglalva. Ennek folytán a IV. dandár V. 19-ig Rimaszombat—Bátka—Rimaszécsről Feled körletébe tolja erőit (9/6 zlj. 2 üteg). A II. dandárral az összeköttetést fenntartja, s Füleken át Salgótarjánra nyomul elő, és harci érintkezést tart fenn az ellenséggel. Előnyomulás május 20-án az op. 48. parancs szerint …” A parancsból önmagából is kitűnik, hogy a Salgótarján elfoglalását célzó ismételt támadásnak nagyobb a jelentősége, mintsem hogy helyi jellegű katonai akcióként lehetne kezelni. Mindezt — lényeges kiegészítő adatok közlésével — alátámasztja V. Král a már idézett könyvében:
„A második dandárnak ez az első és komoly kudarca Salgótarján mellett. (A szerző a salgótarjáni harcok első szakaszáról beszél — a május 1—14-i támadásról és kudarcról. — H. T.) szorongatott helyzetbe juttatta a 6. hadosztályt, mely Miskolc környékét szállta meg … Klofác minisztériuma ezért május 14-én parancsot adott Piccionénak …, hogy indítson ellentámadást a Vörös Hadsereg salgótarjáni egységei ellen. Piccione a támadási övezetben összevonta a II. és a IV. dandárt, úgyhogy a csehszlovák egységek itt jelentős számbeli fölényre tettek szert … A nyugatról, északról és keletről Salgótarjánra támadásra készülő három dandár parancsnokává Letovsky altábornagyot nevezték ki …
A május 16-i, tisztjeinek szóló hadműveleti parancsban az új támadás célját így határozza meg: »Hadseregünknek az újonnan megszállandó területen az a feladata, hogy mielőbb rendet és nyugalmat teremtsen, a magyar bolsevik kormányt eltávolítsa, szerezzen érvényt a csehszlovák kormány tekintélyének, biztosítsa az állami és a magántulajdont, és fegyverezze le a polgári lakosságot« (17. jelzet: KKL — Szlovákia 1919. Letovsky-csoport 3/1/20.) Az új offenzívának tehát világosan intervenciós jellege volt: a gazdag salgótarjáni szénmedence elfoglalásán kívül az volt a célja, hogy eltávolítsa a magyar bolsevik kormányt.” (V. Král. Id. mű. 161—62. old.)
123
1919 május 15
A Hadseregparancsnokság előzetes intézkedése Miskolc felszabadítására
1. A Hadseregparancsnokság szándéka Miskolc környékét visszafoglalni.
2. Az ellenségről ismeretes, hogy Miskolc, Diósgyőr, Mály környékén körülbelül nyolc zászlóalj és három üteg van. Ezen csapatok a 6. hadosztályhoz tartoznak és Zenkone olasz tábornok parancsnoksága alatt állanak. Eddig a 32-es légiós ezred jelenléte ismeretes. Lehetséges, hogy Szikszó környékén (Miskolctól északkeletre) még kettő—három zászlóalj van elhelyezve. Putnok környékén körülbelül három zászlóalj. Apátfalva környékén legfeljebb egy zászlóalj ellenség.
3. A parancs végrehajtása a III. hadtestparancsnokságra bizatik, melynek az 1. és 5. hadosztály1 Beszúrás Stromfeld kézírásával: „(utóbbi V. 16. déli 12h-tól)”.* alá rendeltetik.
A támadás gyors és meglepetésszerű végrehajtása céljából az 1. hadosztály csapatai minél előbb Emőd, Harsány és Vatta környékén gyülekezendők, és akként csoportosítandók, hogy a főerővel Harsány, Miskolc irányában, mellékerőkkel pedig Mály, Kistokaj irányában az előnyomulást megkezdhessék.
A Hadseregparancsnokság avval számol, hogy az előnyomulás május 17-én délelőtt megkezdetik.
Gyors vasúti szállítás végrehajtásához a központi vonalparancsnok a III. hadtestparancsnoksághoz kirendeltetik.
4. A III. hadtestparancsnokság állomáshelyét Füzesabonyba tegye át.
5. A feladat keresztülvitele után egyelőre a Sajó—Hernád, továbbá a Szikszó—Sajószentpéter—
6. A 4. és 6. hadosztály2 Beszúrás Stromfeld kézírásával: „A Hadseregparancsnokságnak közvetlenül alárendelve”.*, mint hadseregtartalék, az előbbi a mostani körleten, az utóbbi Salgótarján környékén elhelyezésében megmarad, azonban vasúttal való elszállításra kész legyen.
H adseregparancsnokság3 Stromfeld kézjegye.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 47. csomó. (VHP 515/17. hdm. sz.) — Tisztázat.
124
1919 május 17
A Hadseregparancsnokság tüntető fellépésére ad parancsot a román fronton álló I. hadtestnek
A III. hadtest az alárendelt 1. és 5. hadosztállyal május 19-én1 A Hadseregparancsnokság a támadás megkezdésének időpontját módosította május 20-ra. Erről 518/9. hdm. sz. alatt értesítette az I. hadtestparancsnokságot: „…Ennek következtében az 517/15. sz. hdm. számmal elrendelt közreműködés május 20-ra elhalasztandó.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 48. csomó. 256. sz.)* reggel Kisgyőr, Borsodnyék környékéről Miskolc felé a támadó előnyomulást megkezdi.
A miskolci akció támogatására az I. hadtest szakaszában az ellenséges erők demonstráló magatartással a következőképpen lekötendők:
1. Mindszenttől Kisköréig alkalmas helyen járőrökkel a Tiszán való átkelés megkísérlendő.
Gyalogsági és tüzérségi tűz fokozandó.
2. A szolnoki hídon (ha a harcászati viszonyok megengedik) igyekezzék egy különítmény a Tiszán átkelni. A különítmény a híd közvetlen biztosítására egy kis hídfőt szálljon meg, mely hídfőt csak akkor ürítené ki, ha az ellenség határozott ellentámadási szándéka nyilvánvalóan mutatkozik.
3. A kiskörei hídon át egy vegyes különítmény mint portyázó csapat Kunhegyes felé derítsen fel. A sötétség beálltával ezen különítmény visszavonandó a nyugati partra. A különítmény 1—2 gyalogszázad erős legyen.
4. Ezen akció egyszersmind nagyobb mértékű felderítésre is felhasználandó.
A miskolci akció esetleges elhalasztását idejekorán tudtul fogom adni.
Hadseregparancsnokság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 48. csomó. (VHP 517/15. hdm. sz.) — Tisztázat.
125
1919 május 19
A salgótarjáni csoportparancsnokság feljegyzése a csehszlovák csapatok május 19-i Salgótarján ellen indított támadásáról és a nap folyamán történtekről
Del. 8h II/53. zlj.: Ellenség Péterfalva, Zabár irányából támad. III/46. 1 százada Zabár felé harcol, a többi Salgó irányában elment. Az ellenség túlerőben van. IV/53. megpróbál mindent, de ha nem sikerül, hová vonuljon vissza. Feltétlenül ellentámadni. Vecseklő-psz. Gegy-h. túl nincs visszavonulás.
Del. 9h 45: 3. ho.: III/46. zlj. alá rendeltetik.
Del. 10h: II/53: a csehek Ajnácskőt elfoglalták. Parancs: Almágyon lévő csapatokkal ellentámadás. Ajnácskőt visszavenni (Péterfalva, Zabárról még jelentés nem jött).
Del. 10h 15: I/53. is jelenti, hogy II/53. Almágy irányában visszament.
Del. 10h 20: 3. ho. II/11. zlj. 5—6 óra múlva Kisterenyén lehet, alárendeltetik. Ddr. kéri ezt Kisterenyén hagyni vasúti szerelvénnyel.
Del. 10h 30: Mátranovákba a csehek bevonultak, erő ismeretlen (telefonon).
Del. 10h 35: III/46. parancs 139/16.
Del. 10h 40: Salgó telefonista: a telefonállomás Cereden kikapcsolt, Tajtira megy.
Del. 10h 50: Mátramindszent vasúti állomás: A csehek Mátramindszent vasúti állomástól északra 2000x állást vettek és lövik a páncélvonatot. A páncélvonat lövi őket.
Del. 11h 17: Kisterenye: nagyobb cseh erők Nádújfaluról nyugatra előnyomulnak, saját gyalogságunk Nemti körüli magaslatokat megszállta, a páncélvonat előttünk operál. Páncélvonat-parság, Hinckel, leadta: távirász.
Del.11h 30: III/46. zlj. 2 szd. Salgón, 1 szd. harcban Zabár felé.
Parancs: A 2 szd. ebéd után Zagyvarónán át Gegy-h.-re megy, ott biztosít és egy ellenséges támadást oldaltámadással visszavet. 1 munkászlj. Zagyvavölgy és Szilváskő. Összeköttetés Szilváskőre keresendő.
Del. 11h 50: 3. ho.: A csehek Recsket elérték. A III. hadtest reméli, hogy a Batától észak felé induló támadás következtében a Recski cseh erők visszavonulnak. A 3. ho.-parság tájékoztatott a III/46. helyzetéről és a 3 munkásszd. kirendeléséről.
Dut. 1h-kor: Páncélvonat: Dandárparság Salgótarján—Kisterenye állomáson át jelenti, hogy egyelőre Nemtit tarthatjuk, a csehek túlerőben előnyomulnak. Kérek sürgősen erősítést. Ungár. Páncélvonatparnok.
1h 22’ 3. ho.
Dut. I/11. zlj. 2 órán belül Kisterenyén lesz. A parnok jelentkezett telefonon. Legjobb lesz ott, a helyszínen (Kisterenyén) a helyzetről tájékoztatni. 3. ho. vezr. főnök.
Dut. 1h 25’: Mátranovákról elmenekült 10 fő vöröskat. (oda való munkás) azt mondja, hogy oda del. 10h 30-kor 250 fő cseh katona 3 irányból bevonult. Nádújfalu felől jött a fő csapat.
Dut. 1h 30’: a baglyasi bányaigazgatóság jelenti, hogy mizserfai szénrakodót a csehek megszállták.
Dut. 2h.: Ddr.-parnok személyes benyomása: 7. szd. és 8. sz. páncélvonat Nemtitől keletre még tartják magukat. A csehek tényleg túlerőben vannak.
Dut. 2h 05: 3. ho. helyzetről tájékoztatott. 3. ho. közölte, hogy II/11. zlj. nem volt hajlandó menni, mert sok a beteg, még Hévízgyörkön van. I/11. zlj. ellenben szerelvényben Hatvanban a hdsg.-parság rendelkezésre bocsátotta. 4h-ra Kisterenyén lehet (ddr.-parnok parancsot már otthagyott részére Kisterenye vasúti állomáson).
Dut. 2h 10: Munkásezred-parság parancsot kapott, hogy a 3 szd. azonnal induljon útba. Ezredparság jelentette, hogy 25’ múlva indulnak.
Dut. 2h 15: Vasúti szerelvény a III/53. zlj. részére Ragyolcra és MÉMOSZ1 A Magyar Építőmunkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ) tagjaiból szervezett egységről van szó.* részére kirendeltetett.
Dut. 2h 20: 53 e.-nek: a Ragyolcon levő 2 szd. és MÉMOSZ-gp. [-ok] vasúton Salgótarjánra indul[nak], vonat gyalog, 3/18 üteg szintén Salgótarjánba.
Dut. 2h 45: vasúti nagy állomás közli, parancsot kapott a kiürítésre.
Dut. 3h 04: II/53.: változatlan a helyzet. Zabáron rend. Almágyon szintén, zlj.-parnok most megy Ajnácskőre2. Aláírás nincs.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 84. csomó (Csop.-pság. Salgótarján. 139/1. sz.) Fogalmazvány.
126
1919 május 19
A 80. dandárparancsnokság utasítja a salgótarjáni munkásezred egységeit az ellenség feltartóztatására
Miután a III/46. zlj. a dandárparancsnokságnak alárendeltetett, és ez a biztosítást Cered felé átvette, a munkásezreddel következőképpen intézkedem:
A munkásezredtől két jó század induljon azonnal útba a Zagyva völgyében Mátraszelén át Homokterenye és egy század Kazáron át Nádújfalu irányában, és az ott levő kisebb cseh erőket vesse vissza. Tájékozásul közlöm, hogy a csehek ma reggel óta Pétervására felől Kisterenye irányában előnyomulnak, és ma déli 11 óráig Nádújfalu és Mátranovák községeket érték el. Kisterenyéből Nemti felé a 6. sz. páncélvonat és az 53. ezred VII. százada nyomul elő. Két tábori vörösőr-járőr Kazár és Mátraszele községekbe küldettetett előre biztosításra és felderítésre. Egy lovas járőr Salgótarjánból a Zagyva völgyében Mátraszele és Homokterenyén át Nádújfalu felé előreküldettetett. A III/46. zlj. Gegy-h. 483. magaslaton van, és biztosítja a dandár jobbszárnyát Cered felől. A III /46. zlj.-al való összeköttetés céljából a Zagyva-völgyben előreküldendő két századtól egy erősebb járőr Szilváskő 628. magaslatra küldendő ki.
A kazári század a parancs vétele után azonnal indul.
Az ezred többi része egyelőre Salgótarjánban marad.
Köller
dandárparancsnok
HIL M. Tan. Közt. iratai. 84. csomó. (80. ddr.-pság. 139/20. hdm. sz.) — Eredeti tisztázat.
127
1919 május 20
A 3. Hadosztályparancsnokság parancsot ad ,,az Ipoly menti állások visszafoglalására”
Hadseregparság értesítése szerint a salgótarjáni helyzet visszaállítása céljából a 80. ddr. szakaszában a következő erők irányíttatnak: 46. ddr.-parság, I., II/101. zlj.-ak, IV/46. zlj., egy üteg Hatvan környékéről azonnal, III/11. zlj. Füzesabonyból rövidesen.
A 46. ddr.-parság feladata a 80. ddr.-parsággal egyetértőleg a fent rendelkezésre álló csapataival az Ipoly menti állások visszafoglalására ellentámadásba átmenni. Időpont a tlatrani1 Eredetiben így.* csoport beérkezésétől, de lehetőleg még május hó 21-én délelőttjén, a 80. ddr. elsősorban a tüzérségét és a szárnyak biztosítására nem okvetlen szükséges egyéb csapatait állítsa az ellentámadó csoport rendelkezésére.
Az 5. ho. balszárnyán kialakult helyzet lehetővé fogja tenni a jobbszárny lendületes előrevitelét.
Szándékolt csoportosítás a támadás iránya, megindításának időpontja ide jelentendő. A 16. ezred jobb szárnya K. H. Putri, Dolány, Baronits-psz. és Szalmatercs vonalában. 3. szd. egy páncélvonattal megerősítve szintén az ottani előnyomulással összhangban a régi vonalak elérésére támadásba fog átmenni2. A rendelkezést aláírás nélkül a 3. hadosztályparancsnokság adta ki 950/32. hdm. sz. alatt a 80. és 46. dandárparancsnokságnak, és tudatta az 1. dandárparancsnoksággal.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 84. csomó. (Csop.-pság. Salgótarján. 140/19. hdm. sz.) — Telefonjelentés
128
1919 május 20
A 3. Hadosztályparancsnokság repülőgépről ledobott parancsában utasítja a Salgótarjánnál bekerített csapatokat déli irányú támadásra
Kisterenyénél az összeköttetés a salgótarjáni 80. ddr.-ral megszakítva. A 3. repülőszázad haladéktalanul küldjön repülőt Salgótarjánba, aki ott a 80. ddr. számára a következő parancsot dobja le: „Pétervására visszafoglalva. Kisterenyénél álló ellenséget délről támadjuk. Salgótarjáni csapatok feladatai Kisterenyére északról és északkeletről azonnal támadni és az ellenséget bekerítve elfogni.”
3. ho.-par.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 26. csomó. (3. ho.-pság. 95/6. hdm. sz.) — Tisztázat.
129
1919 május 20
(Délelőtt 8 óra)
A III. hadtestparancsnokság helyzetjelentése a Hadseregparancsnokságnak A Miskolc felszabadítására indított támadás megkezdéséről és az elért eredményekről
Helyzet május 20-án del. 8h: 1. hadosztály csapatai támadó előnyomulásban Borsodnyék—Aranyos—Harsány—
III. hadtestpar.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 48. csomó. 263. sz. (III. hdt. 520/10. hdm. sz.) — Távirat.
130
1919 május 20
A III. hadtestparancsnokság módosítja az 1. és az 5. hadosztály feladatát, és parancsot ad a Miskolc felszabadításáért indított támadás folytatására
1. Felfogott szikratáviratban a cseh parancsnokság következőket közli az ungvári cseh hadosztállyal: „Magyarok Miskolc és Apátfalva irányában előnyomulnak. Rossi tbk. hat zlj.-a segítségünkre jött ahhoz a művelethez, mely a losonci szakaszon folyt le. Tartalékja már nincs, nekem sincs. — Kérek a magyar jobbszárny ellen Szerencs irányából előretörést. — Ezt a műveletet egy 3 zlj.-ból és 1 ütegből álló oszlop hajtsa végre, amely oszlop vasúttal Sátoraljaújhely—Sárospatak—
2. Fentiek alapján elrendeltetik:
A Miskolc visszafoglalására irányuló és folyamatban levő támadás folytatandó. — Miskolc elfoglalása esetén egyelőre csak biztosító csapatok különítendők ki északi és keleti irányban, a hadosztály zöme Miskolc—Diósgyőr—Csaba—Szirma-
Legalább 3 zlj. és 2 üteg egy dandárparnok vezetése alatt még a 21-ére virradó éjjelen Ládháza—Ónod—Sajópetri-
Az 5. hadosztály 21-én támadást Apátfalván át erélyesen folytassa, és lehetőleg Visnyó—Nádasd vonalát érje el.
Kiadatik az 1. és 5. ho.-parságnak.
III. hadtestpar.1
1 A lap alján Julier kézjegye. — Az elfogott táviratot a Hadseregparancsnokság továbbította a III. hadtest részére 520/22. szám alatt. (HIL M. Tan. Közt. iratai. 48. csomó. 220. sz.)*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 70. csomó. (III. hdt. 520/5. hdm. sz.) — Táviratfogalmazvány.
131
1919 május 21
(Délelőtt 1 óra 15 perc)
Az 1. hadosztályparancsnokság ismerteti a III. hadtestparancsnoksággal a hadosztály május 20-i esti helyzetét és további terveit
Az 1. ho. csapatai Csaba—Benedekhegy—Magoshegy vonalában álló ellenséggel dut. 6h -kor erős harcban állottak.
8h-kor koncentrikus támadással az ellenség a Benedekhegyről visszadobatott. Az ellenség ellenállása erre megtört, s a visszavonulást megkezdte.
A ho. csapatai az ellenséget Avas- és Magoshegy irányába üldözték, s jelenleg a következő vonalban állanak: 10. ddr.-csoport zöme Ujjenke-puszta és Szhk-nál — 32. ddr. 7. ezrede Szirma—Görömböly keleti vége vonalában — 8. ezred két zlj.-a Csaba—Görömböly — 9. ezred Dudoiha-puszta—Magoshegy—
1/8. zlj. egy üteggel Poklostető—Nagykőmázsa-hegy területén. Négy üteg a Csosnatetőn, egy ágyús és két tarackos üteg Kistokaj és Pusztaujjenkénél. A 32. ezred mint ho. tartaléka Csosnatetőn.
Szándék f. h. 21-én: A 8. ezreddel az ellenség üldözése Besenyő —213—Csatos-irtás—Kerekhegy vonaláig, és azután az érintkezés fenntartása az ellenséggel, felderítés útján.
A 9. ezred az üldözést Miskolctól délre fekvő magaslatokig folytatja, azután Miskolcra, a Rudolf-laktanyába vonul be.
A tüzérség öt ütege az üldözés alatt a miskolci és diósgyőri magaslatokon fog készenlétben állani. A 32. ezred egyelőre Csabára menetel.
A 10. ddr. a hdts. által adott feladat megoldására — a változott viszonyok folytán —, most már az egész 7. ezreddel és két üteggel lesz megerősítve és Ónod—Sajópetri—Ládháza körletében gyülekezik.
A Miskolcon való megfelelő átvonulásra a ho. az intézkedéseket megteszi.
1. ho.-parság.1 A fejlécen Julier kézjegye.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 70. csomó. (521/1. hdm. sz.) — Távirat.
132
1919 május 21
A Hadseregparancsnokság valamennyi hadtest- és hadosztályparancsnoksággal közli Miskolc visszafoglalását
A Landler-hadtest nagyszerű proletárkatonái minden dicséretet felülmúló hatalmas lendülettel elfoglalták Miskolcot. Pétervására mellett támadó csapataink elfogtak egy zászlóalj-törzset két cseh ezrednek a maradványaiból, 295 katonát, azonfelül 35 gépfegyvert és sok hadianyagot zsákmányoltak. Az új Vörös Hadsereg nagyszerű proletárkatonáinak ez a sikere biztos záloga jövő győzelmeinknek. A proletárság örök hálája illeti meg önfeláldozóan harcoló vöröseinket. Éljen a Tanácsköztársaság! Éljen a proletárdiktatúra! Éljen a Vörös Hadsereg!
Jelen táviratom távirati vagy telefonúton haladéktalanul kihirdetendő valamennyi a fronton és tartalékban levő csapattestek katonái előtt.
Böhm
hadseregfőparancsnok
HIL M. Tan. Közt. iratai. 70. csomó. (III. hdt. 521/3. hdm. sz.) — Távirat.
133
1919 május 22
(Délután 2 óra)
A Hadseregparancsnokság helyzetjelentése az ellenség üldözéséről
1. hadosztály 32. ezred Sajószentpéter felé előnyomulóban. Felderítő különítmények Sajókazinc—Edelény—Szikszó—
III. hadtest
HIL M. Tan. Közt. iratai. 49. csomó. (III. hadtest. 522/4 hdm. sz.) — Távirat.
134
1919 május 23
(Délelőtt 9 óra)
A 3. hadosztályparancsnokság a csehek salgótarjáni visszavonulását jelenti a Hadseregparancsnokságnak
Az Ipoly-szakaszon Hugyagig a helyzet változatlan. Szécsénytől délre tábori őrs vonalunkat az esteli órákban Krivacsi, Kaprányi-puszta 166. és 229. magassági pontokig (1:75 000) toltuk előre. Az éj folyamán a 16. gye. osztagai páncélvonattal Szécsény felé erőszakosan felderítettek, és az ellenséget nyugtalanították. Most előnyomulóban Szécsény felé. A csehek a salgótarjáni szakaszban mindenütt visszavonulóban, csapataink erélyesen üldözik1. Salgótarján felmentése befejeződött. Ugyanezen a napon a Salgótarjánban tartózkodó termelési népbiztos jelentést küldött a Hadseregparancsnokságnak, amelyben többek között beszámolt a szénbányászat helyzetéről. Beszámolójának ez a része híven tükrözi Salgótarján felmentésének gazdasági jelentőségét: „A cseh támadást megelőzőleg a szénbánya elérte már a napi 259 kocsi termelést, és 19-én tisztán a nyugtalanító hírekre ez a mennyiség 172 kocsira süllyedt le, 20-án pedig már csak 76 kocsi volt a termelés. A csehek visszaszorítása következtében a termelés felemelkedett 21-én 144 kocsira, 22-én pedig már 151 kocsira, és amennyiben a helyzet állandó szilárdságot fog mutatni, úgy a termelés fokozása napról napra várható. ” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 50. csomó. 35. sz.)* A 46. gye. osztagai Hidegkútot, Egyházaspásztót elérték, és előnyomulóban vannak Almagyar, Zabár felé. A 101-es csapatok éleikkel Mázahegyet, Ragyolcot, Béna hegyet elérték, és előnyomulóban vannak Fülek felé. Az V. vadászzászlóalj Karancsberényben tüzérségünk hathatós támogatásával 2 századnyi ellenséges erőt szétugrasztott, és a helység menekülésszerű elhagyására kényszerített. A Nagypatak völgyében csapataink Szalmatercset elhagyták, és Endrefalva felé nyomulnak előre. Az üldözés teljes eréllyel folyik. A MÉMOSZ géppuskás-század ma éjjel vonattal Mezőnyárádra irányíttatott. A III/11. zászlóalj megérkezett, és az I/11.-et felváltotta. Az I/11. pihenés végett Mátraverebélyen helyeztetett el. Az éj folyamán 2 nemzetközi ezred és 3/30. üteg Salgótarjánba beérkezett. A legutóbbi ellenséges támadások folyamán összesen 32 cseh foglyot szállítottunk be. Kisterenyénél az ellenség kezébe került gépkocsijaink ismét visszavétettek. A III. hadtesttel egyetemben a jobbszárnyon a következő határ állapíttatott meg: Simonyi (Feledtől DK.)—trig. 257—trig. 309—trig. 352—Lóhullás 466—Dudar 369.
3. ho.-pság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 49. csomó. 122. sz. (3. hadosztály. 98a/1. op. sz.) — Távirat.
135
1919 május 22
Az 1. hadosztályparancsnokság a III. hadtestparancsnokság jelentést tesz a csehszlovák csapatok Miskolc ellen indított koncentrikus támadásáról
1. hadosztály harcban áll. — Ellenség Miskolcot koncentrikusan támadja jelentékeny erőkkel. — Sajószentpétert ellenség megszállta.— Kívánatos, hogy az 5. hadosztály Dédesi csoportjának részei még ma 23-án a Sajó völgyét elérjék és Sajókazincon át az ellenséget hátában nyugtalanítsák1. Aláíróként a III. hadtestparancsnokság szerepel, mert a telefonon beérkezett és papírra vetett feljegyzést egyúttal a kiadásra kerülő intézkedés fogalmazványaként használták fel. A lap alján Julier kézjegye és az 1., valamint az 5. hadosztálynak szóló címzés is az ő írása.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 70. csomó. (III. hdt. 523/10. hdm. sz.) — Táviratfogalmazvány.
136
1919 május 23
A III. hadtest vezérkari főnőkének visszavonulási szándéka ellenére, Stromfeld parancsot ad Miskolc feltétlen megtartására
A III. hadtest dut. 6h-kor telefonon a következőket jelenti:
Csapataink helyzete Miskolctól északra és északkeletre teljesen ismeretlen.
A 32. gye. teljes felbomlásban vonult vissza.
Miskolctól keletre levő Sajó-hídnál a 8. és 9. munkásezred maradványai csehekkel harcban állanak. Miskolcon nagy pánik. Az 1. ho. parsággal összeköttetés délelőtt óta nincsen.
Alsózsolca és onnan délkeletre saját csapataink.
A III. hadtest szándéka:
Miskolcot az éj folyamán kiüríteni és az ottan levő csapatokat Alsózsolca—Szirma—Benedekhegy—
Május 24-én reggel Magoshegy és Alsózsolca irányába ellentámadással Miskolcot visszafoglalni.
Hadsereg vezérkari főnök dut. 6h 30’-kor a III. hadtest vezérkari főnökével a következőket tudatta:
1. Miskolc kiürítésével nem ért egyet, Miskolc feltétlenül tartandó.
2. Ha csapataink Miskolcot mégis kiürítenék, a fent említett vonalban gyűjtendők, és az ellentámadással Miskolc visszafoglalandó1. Aláírás nincs. A feljegyzés alatt a Hadseregparancsnokság hadműveleti tisztjeinek kézjegye.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 49. csomó. 120/1. sz. (VHP sz. nélkül.) Telefonjelentés.
137
1919 május 23—24
Az 1. hadosztályparancsnokság helyzetjelentése a III. hadtestparancsnokságnak a csehszlovák ellentámadás sikeres elhárításáról
F. hó 23-án az ellenség Miskolc ellen 4 irányból koncentrikus támadást intézett. A ho. arcvonalára legveszélyesebb és legerősebb támadás keleti irányból történt. Az ellenség ezen csoportjának támadása a ho. összes tartalékának felhasználásával ismételt ellentámadások árán megtört, és az ellenség Sajóhídvég, Telegrad-puszta, Onga vonaláig vonult vissza. Ezen vonalból f. hó 24-én del. csak Sajóládházától keletre volt némi mozgás látható, mely azonban tüzérségi tüzünkre megszűnt.
A ho. parságnál kihallgatott foglyok egybehangzó bemondása szerint és a foglyoknál talált okmányokból, valamint egyenruhájuk számozásából megállapíttatott, hogy a f. hó 23-i támadásnál Tiszalúcról Sajólád irányában a 81. román ezred 3 zlj., Ongáról Felsőzsolcára II/21. zlj. a 23. francia—cseh légió és 1 olasz légió, Szikszóról Felsőzsolcára a 31. cseh ezred ismeretlen részei 2—3 zlj., Sajószentpéterről Miskolcra 32. morva ezred 1 zlj.-a, az első tót ezred 1 zlj. és a 35. ezred cseh zlj., mindegyik csoport 2—3 üteggel támogatva vett részt. Miskolctól északra húzódó arcvonalak ellen f. hó 24-én kora del. az ellenség 3 zlj.-al támadáshoz csoportosult, és a 281., 282. magassági pontok vonalába felfejlődött. Az ezen várt támadás elhárítására felállított 5 ütegünk csoportosított tüze az ellenséget előnyomulásban megakadályozta, és részben visszavonulásra kényszerítette.
A del. folyamán beérk. ismételt és egybehangzó jelentések szerint ellenséges járőrök és 2—3 szd.-ra becsült ellenséges rajvonal a Lyukovölgybe, Nereujötető1 Valószínűleg elírás* és Ostoros-hegyen előnyomulásban észleltetett.
Diósgyőrnél és a Szarkatetőn felfejlődött tartalékunk a diósgyőri és vasutas munkásokból felfegyverzett osztagaink az ellenséget részben visszavetették, részben vele még harcban állnak.
Az utolsó napi harcokban főleg a 8—9 munk.-ezr. tűnt ki hősies magatartásával. Saját veszteségeink még ismeretlenek.
1. ho.-parság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 70. csomó. (1. ho. 524/4. hdm. sz.) — Távirat.
138
1919 május 24
A Hadseregparancsnokság helyzetjelentése a Miskolc környéki hadműveletek sikeres befejezéséről
Cseh—tót arcvonal:
Duna és Ipoly mentén a helyzet változatlan.
3. ho. csapatai Fülek tájékát érték el, és Salgótarjántól északkeletre Feled irányában vannak előnyomulóban.
Az 5. ho. csapatai a Bükk-hegységben Ózd és Tapolcsány irányából Putnok felé nyomulnak előre.
A tegnapi nap folyamán a csehek és románok egyesített támadása Miskolc ellen és Miskolctól délkeletre az esti órákig tartott.
Váltakozó harcokban a románokat a Hernádtól keletre vetettük vissza.
Alsó- és Felsőzsolca községeket ellentámadással visszafoglaltuk (Miskolctól keletre). Miskolctól északnyugatra fekvő magaslatok saját csapataink által vannak megszállva. A miskolci harcokban 12 géppuskát és 2 ágyút zsákmányoltunk.
Román arcvonal:
Mindszentnél a románok átkelést kíséreltek meg, tűzzel visszaverettek.
Délszláv arcvonal:
Változatlan.
Hadihajós helyzetjelentés:
Helyzet változatlan1. A helyzetjelentést Stromfeld láttamozta. Aláírás a dokumentumon nem szerepel.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 49. csomó. (VHP 524/2. sz.) — Tisztázat.
A sikeres harcok nemcsak a magyar vöröskatonákat töltötték el lelkesedéssel, hanem a Vörös Hadsereg soraiban küzdő internacionalistákat is. Erről szól az alábbi távirat:
„Következő távirat érkezett: csapataink sikeres előnyomulása nagy lelkesedéssel tölt el bennünket, és kérjük a hadseregparancsnokot, hasson oda, hogy a szerb fronton álló jugoszláv zászlóalj 3. százada, kiegészítve a Bebel-laktanyában levő tót elvtársakkal az északi sereg kötelékében harcolhassanak a cseh imperialisták ellen. A század megbízásából Maszele századparancsnok. — Beosztásuk kívánatos, lehetőleg kiegészítve mint önálló zlj.2 Az utolsó mondat a III. hadtestparancsnokság megjegyzése.* III. hdt.-pars” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 50. csomó. 341. sz. (III. hdt. 526/5. hdm. sz.) — Távirat.)
139
1919 május 24
A Diósgyőr-vasgyári munkások harca a csehszlovák megszállók ellen
— Miskolci Munkás —
Ha elgondoljuk a vasgyári munkásság forradalmi szerepét, az jut eszünkbe, hogy a szociális forradalom olyan, mint a mesebeli sárkány. Egy helyen leütik a fejét, a másik helyen tíz új fej nő helyette. Lokális vereségekkel nem lehet megölni. Nem lehetett megölni a vasgyári munkásság forradalmi szellemét sem, pedig a világháború utáni idők hoztak neki igazán keserű napokat.
Az októberi forradalom napján a gyárban a fegyveres hatalmat egy 16 tagú bizottság vette át. A gyár vezetését Allender igazgató távozása után ideiglenesen Malasits Géza miniszteri biztos, a vasmunkások szakszervezetének titkára vállalta magára. Később Garami, volt kereskedelmi miniszter kinevezte gyárigazgatónak. A 16 tagú bizottság megmaradt továbbra is; állandó permanenciában volt a miskolci nemzeti tanáccsal. Voltak napok, amidőn az egész Borsod megyében a vasgyári karhatalmi készültség tartotta fenn a rendet. A vasgyári munkásság március 19-én az ózdi vasmunkássággal önként készültségbe lépett, mert a demarkációs vonal oly közel volt, hogy ki volt téve a fontos vastelep egy támadás veszélyének.
Amidőn március 21-én a proletárforradalom kitört, a vasgyári munkásság a legnagyobb lelkesedéssel és a legnagyobb természetességgel állott a proletárdiktatúra zászlója alá. Az országban itt alakították meg először a munkazászlóaljakat. Amikor a Vörös Hadsereg helyzete Miskolc körül bizonytalanná vált, a vasgyári munkásság volt az, amelynek nagyon sokat, talán mindent köszönhetünk. — Garadnán a cseheket 90 vasgyári munkást hetekig tartotta föl sikerrel. Amikor a Vörös Hadsereg Sajószentpéternél megkezdette visszavonulását, ismét a vasgyári munkásság karhatalmi zászlóaljára hárult a feladat, hogy Miskolcon és a vasgyártelepen a közbiztonságot megőrizze.
Azon a napon, amidőn a csehek bevonultak Miskolcra, a vasgyárban a munkásság még megünnepelte a május elsejét. A munkásétteremben összegyűlt több ezer elvtárs előtt Malasits és Hajdu elvtársak beszéltek a nap jelentőségéről, délután mozielőadást tartottak a gyermekeknek, és ingyen zsemlét osztogattak. Tehették mindazt a legnagyobb lelki nyugalommal, mert nem volt semmi közük a csehek bevonulásához.
A vasgyári munkásság Miskolc átadásába nem egyezett bele
A város megszállása után három nappal inkognitóban jött ki a gyárba két cseh tiszt, hogy a helyzetről kémkedjék. Azután egy bizottság akart a csehek részére nagyobb rendelést végezni a vasgyárban. Később megérkezett a vasúti vonalon Krisko Bohus csehszlovák kormánybiztos Esner vasúti főfelügyelővel, és a diósgyőri műúton két század cseh katona felfejlődött és megszállta a gyárat.
Krisko sietett az összehívott vezetők előtt kijelenteni, hogy a gyár a csehszlovák állam tulajdona és ugyanezen nyilatkozatát megismertette a munkásság előtt is. A munkásság vezetői tiltakoztak az ellen, hogy a megszállást véglegesnek jelenthesse ki valaki, hivatkoztak a párizsi békekonferencia döntésére, és kijelentették, hogy magukat továbbra is a Tanácsköztársaság tagjainak érzik és vallják.
Krisko azonban ragaszkodott előbbi kijelentéséhez, és hozzátette, hogy a gyár hivatalos nyelve ezentúl a tót, és mindenkinek meg kell tanulni tótul.
Ennek hatása alatt a vasgyárból százas csoportokban szöktek át az emberek Ernődre, ahol jelentkeztek a Vörös Hadseregbe való felvételre. A munkások közötti nyugtalanságot fokozta az a Miskolcon kiragasztott plakát, hogy minden 18 éves férfiúnak jelentkezni kellett összeírás céljából, amelyet ők úgy magyaráztak, hogy a jelentkezés sorozás végett történik. Ennek eredménye az lett, hogy mintegy 7000 ember hagyta el a gyárat, és átszökött a Vörös Hadsereghez.
Erről tudomást szerzett a Miskolcon székelő Zincone tábornok, városparancsnok. Az olasz tábornok nyomban kijött, és beszélt a vasgyárban maradottakhoz. Biztosította őket, hogy amíg ő itt lesz, nem történik senkinek bántódása, és kérte a munkásokat, hívják vissza dolgozni a társaikat.
Zincone tábornok másodszor is kiment, és egy láda narancsot osztatott szét a kórház betegei között. Kijelentette a vezetőség előtt, hogy jön még idő, amikor még egyszer eljön a vasgyárba, és akkor bizonyítsák majd be a feleségüknek, hogy ő már járt itt a munkások között.
De akkor már Kun Béla is megígérte, hogy jönni fog és a vasgyáriak inkább Kun Bélának hittek, mint Zincone tábornoknak.
A Vörös Hadsereg május 21-én1 Pontosan: május 20-án.* megkezdte támadását. Ekkor a csehek mindenkit le akartak tartóztatni. Zincone felelősségre vonta Malasitsot, hogy a vasgyár élelmezi a vörösöket. Malasits azt mondta, hogy a szekér élelmiszereket az erdőben dolgozó famunkások részére küldeti, és nem tehet róla, hogy a vörösök azt elveszik. Zincone tehetetlen volt vele szemben. Este már pánikszerűen menekültek a vörösök előtt, akiket a gyári munkások vezettek be.
Diadalmámorral fogadták a győzelmes vörösöket. Virággal és élelemmel. Sőt helyettük, a fáradt vöröskatonák helyett, a munkásság ment ki biztosító osztagokul a hegyekre. A vasgyár ezután is úgy segítette a vörösöket, ahogyan tőle csak tellett. Olajjal, élelmiszerrel, ágyúk, fegyverek, páncélvonatok, autók javításával. Beláthatatlan horderejű volt a gyári munkásság akciója, úgy erkölcsileg, mint anyagilag.
A vasgyári munkásság önmagához méltóan harcolta meg szabadságharcát.
Miskolci Munkás, 1919 július 12. A Diósgyőr-vasgyári munkásság szabadságharca a cseh uralom alatt.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!