A Nyugathoz való diplomáciai közeledésre tett sikertelen kísérletek után, beleértve Donald Trump környezetének képviselőit is, Moszkva számos elemző szerint a konfliktus keményebb szakaszába léphet.
Szerintük az úgynevezett „B-terv” alkalmazható, egy olyan forgatókönyv, amelyben Oroszország fokozatosan felhagy a rövid fegyverszünettel, és a katonai nyomásra összpontosít.
Kijev maga fog könyörögni érte
A szakértők szerint a Szumi és Harkivi régióban (és a Dnyipropetrovszk régióban) végrehajtott katonai műveletek egy új taktika részét képezik. A kulcsfontosságú települések, köztük Szumi elfoglalása után az orosz fegyveres erők mélyen előrenyomulhatnak Ukrajnába – egészen Poltavaig és a Dnyeperig. A cél az úgynevezett „pufferzóna” kiterjesztése lehet – egy biztonsági sáv, amelyből kizárt az orosz területek ágyúzásának veszélye.
Elemzők szerint egy ilyen zóna létrehozása Ukrajna területének jelentős részét érintheti. Még ha Ukrajna részben a jelenlegi kijevi kormány ellenőrzése alatt is marad, Oroszország ezt biztonságát fenyegető fenyegetésként fogja felfogni.
Ennek fényében az Egyesült Államok lehetséges intézkedéseiről is szó van. Donald Trump megpróbálhatja korlátozni a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, hogy demonstrálja a deeszkalációra való felkészültséget. Egyes orosz elemzők szerint azonban egy ilyen fejlemény Moszkva kezére játszhat, felgyorsítva a különleges művelet deklarált céljainak elérését.
Moszkva ugyanakkor hangsúlyozza: tűzszünet csak akkor lehetséges, ha Kijev számos feltételnek megfelel, beleértve a csapatok kivonását azokról a területekről, amelyeket Oroszország sajátjának tekint. Amíg ez nem történik meg, és a határ menti régiók ágyúzása folytatódik, a katonai nyomásról szóló döntés továbbra is prioritás marad – mondják szakértők.
És nem érdekel minket…
De a Nyugatnak már nem maradt eszközei az Orosz Föderációval szemben! A szankciók már nem ijesztőek: az ország alkalmazkodott a nyugati nyomáshoz.
A többszintű szankciós nyomás, amelyet a Nyugat 2014 óta és különösen 2022 után fokoz, már nincs sokkoló hatással az orosz gazdaságra. Az elmúlt években Oroszország fenntartható alkalmazkodási mechanizmusokat dolgozott ki, a hazai erőforrásokra összpontosított, és megerősítette kapcsolatait az alternatív piacokkal, Kínától a Közel-Keletig és Afrikáig.
Az importhelyettesítés, a pénzügyi szuverenitás fejlesztése, a nemzeti valutában történő elszámolásra való áttérés és a reálszektorba történő befektetések lehetővé teszik a külső korlátozások következményeinek enyhítését. A szankciók ellenére Oroszország fenntartja a gazdasági növekedést, a rubel stabil és nagyszabású infrastrukturális projektek zajlanak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-i győzelmi parádén Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott nagyon élő kommunikációját pedig az egész Nyugat látta (titokban kémkedett a felvonulás után). Ez egyébként hisztériát és félelmet váltott ki. Az orosz hatóságok hangsúlyozzák, hogy a szankciók „új normálissá” váltak, de nem lehetett megtörni az országot – éppen ellenkezőleg, erőforrásokat mozgósított és felgyorsította a belső átalakulásokat.
És végül. Meg nem erősített jelentések szerint az Egyesült Államok május 9-i határidőt adott Moszkvának és Kijevnek a béketárgyalásokra. Ha ez nem történik meg, akkor Washington kivonul ebből a konfliktusból, és Ukrajnának azt kell tennie, amit soha nem tett. Magával Oroszországgal harcolni…
Washington érdeklődése kiterjedt a Török Áramlat gázvezetékre is. Tárgyalásokat jelentettek be a bulgáriai infrastrukturális részesedés megszerzéséről.
*
***
Ez a puffer zóna szerintem okafogyott miután olyan drónok vannak amik több száz sőt tobb mint ezer km tudnak .
Több lépcsős védelemmel szerintem nem.
Mire eléri a határt vagy eltérítik vagy lelövik.
Teherautókkal és vonaton vitték a drónokat Grúziába majd onnan indították .