Sorsdöntő fordulat a devizahitelek ügyében? – Most nem lacafacázott az EU bírósága

Az elmúlt évtized talán legnagyobb „devizahiteles” bírósági győzelmét hozta egy svájci frank alapú lízingszerződés ügyében az Európai Bíróság ítélete közvetlenül a hosszú hétvége előtt. 

A döntés szerint úgy kell helyreállítani az eredeti állapotot, mintha a tisztességtelen árfolyamkockázati kikötés nem is létezett volna, ez a teljes szerződés semmissé tételét jelentheti, amennyiben erre vonatkozó szándékát az adós kifejezetten kinyilvánítja. A hitelező jogalap nélkül gazdagodott, aminek az összegét vissza kell térítenie a konkrét ügyben. Az Európai Bíróság úgy látja, felülvizsgálatra szorulhat az elmúlt évtized bírósági gyakorlata az április 30-ai döntés után, csakhogy a devizahitelesek számára nem sok babér termett 2015 óta a bíróságokon, így most még nehéz elképzelni, miként fog ez végbemenni.

Az AxFina Hungary (korábban Lombard Lízing) által 2007-ben kötött lízingszerződés ügyében fordult a Kúria előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Bírósághoz 2023 októberében. A legfelsőbb magyar bíróság ebben azt tudakolta a luxembourgi székhelyű testülettől, hogy ha megállapítják egy szerződéses feltétel tisztességtelen jellegét – jelen esetben azét, amely az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárította -,

akkor annak milyen jogkövetkezményei vannak a hitelezőre, illetve az adósra nézve.

Az eddigi magyar bírói gyakorlat a 2014-2015-ös devizahitel-elszámolási és forintosítási törvények és a Kúria e tárgyú jogegységi határozatainak a betűjét vagy szellemiségét követve a tisztességtelen árfolyam-feltételek helyébe az MNB középárfolyamát, illetve a forintosítás során meghatározott árfolyamokat helyettesítette be, amikor csak lehetősége nyílt erre. Ezzel egyrészt beégették az adósok korábban elszenvedett árfolyamveszteségeit, másrészt kizárták az eredeti állapot helyreállítását, amely azt jelentette volna, hogy az adósnak csak az eredetileg folyósított forintösszeget kellett volna visszafizetnie, a kamat és árfolyamváltozások miatti „túlfizetéseket” pedig visszakapta volna.

Az Európai Unió 93/13/EGK irányelve kimondja, hogy a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy ne alkalmazzanak tisztességtelen feltételeket a fogyasztói szerződésekben, de ha a szerződés mégis tartalmaz ilyen feltételeket, akkor azok ne legyenek kötelező érvényűek a fogyasztóra nézve. Ha pedig a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is kötelezi a feleket.

A konkrét magyar ügyben azonban a fogyasztót nem megfelelően tájékoztatták a devizaalapú szerződés árfolyamkockázatának a jellegéről, márpedig ennek a tisztességtelen feltételnek az elhagyása azt eredményezné, hogy a szerződés elsődleges tárgyát meghatározó kikötés kiesik és így a szerződés egésze érvénytelenné válik.

A Kúria azért fordult az Európai Bírósághoz, hogy ennek – az uniós szabályozással érvényben lévő – jogkövetkezményét megtudja a luxembourgi székhelyű intézménytől. Az Európai Bíróság most kimondta, hogy

a tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, úgyhogy a fogyasztóra nézve nem fejthet ki joghatást.

A tisztességtelen jelleg bírósági megállapításának főszabály szerint azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását kell eredményeznie, amelyben a fogyasztó az említett kikötés hiányában lenne – közölte a bíróság. Ez azt is jelenti, hogy

biztosítani kell a hitelező jogalap nélküli gazdagodásának a visszatérítéséhez való jogot a hitelfelvevő számára.

Megjegyzi a bíróság azt is, hogy

• a nemzeti jog által előírt szempontokra tekintettel kell megvizsgálni azon szerződés fennmaradásának lehetőségét, amelynek egyes kikötéseit érvénytelenné nyilvánították,
• az EU-s fogyasztóvédelmi irányelv célja a felek közötti egyensúly helyreállítása, főszabály szerint egy szerződés egésze érvényességének fenntartásával, nem pedig a tisztességtelen feltételeket tartalmazó valamennyi szerződés semmissé nyilvánítása.

Arra azonban nem jogosultak a bíróságok, hogy a feltétel tartalmát módosítsák, még ha erre a nemzeti jog tartalmaz is megoldásokat, amilyen például a devizahiteles törvények általi említett behelyettesítés. Bizonyítani kell, hogy a szerződés fenntartása nem jár azon túlmenő módosítással, mint ami az e kikötések elhagyásából ered, ebben az esetben ugyanis a szerződés fennmaradása ellentétes lenne az uniós rendelkezéssel.

Ha a Kúria korábban már megállapította – mint  a szóban forgó ügyben is –, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés határozza meg az alapügyben szóban forgó szerződés elsődleges tárgyát, és annak megszüntetése e szerződés érvénytelenségét vonná maga után,

a szerződés fennmaradása jogilag nem tűnik lehetségesnek, amit ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróságnak kell adott esetben értékelnie.

Az Európai Bíróság már korábban kimondta, hogy a nemzeti bíróság nem tarthatja érvényben a szerződést szimplán úgy, hogy érvényesnek nyilvánítja, és egyidejűleg módosítja annak pénznemét. A bíróság ilyen beavatkozása végeredményben a tisztességtelen kikötés módosítását jelentené – húzta alá a testület.

A következmények értékelése, és így az érvénytelenség megállapítása szempontjából a fogyasztó kinyilvánított szándéka döntő jelentőséggel bír. Márpedig az érintett ügyben a magyar jog rendelkezéseitől függetlenül a két ügyfél

a bírósághoz benyújtott írásbeli észrevételeiben egyértelműen kifejezte azon kívánságát, hogy az alapügyben szóban forgó lízingszerződést teljes egészében nyilvánítsák semmisnek.

Így nem jelenthető ki, hogy az érintett fogyasztókat különösen káros következmények érik, ami ahhoz szükséges, hogy a nemzeti bíróság a megsemmisített tisztességtelen kikötést a belső jogának valamely diszpozitív vagy az ezen szerződés feleinek megállapodása esetén alkalmazandó rendelkezésével helyettesíthesse.

A tagállamoknak jogukban áll, hogy jogszabállyal vessenek véget a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazásának, megőrizve ezzel e szerződések érvényességét, de az Európai Bíróság rendelkezésére álló iratokból nem tűnt ki a testület számára, hogy a szóban forgó ügyben létezne ilyen szabályozás az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötést illetően, mivel a Kúria kizárólag olyan, árfolyamrésre vonatkozó jogszabályokra hivatkozott, amelyek célja az, hogy „a nagyszámú érvényes szerződés esetén a fogyasztókat mentesítsék az árfolyamkockázat jövőbeni viselése alól”.

Ami az érvénytelenség jogkövetkezményeit illeti,

A tagállamok feladata meghatározni a szerződés érvénytelenségről szóló megállapítás következményeit, összhangban az uniós joggal.

Ennek során több mindenre tekintettel kell lenniük, például arra a visszatartó erőre, ami abból származik a hitelező oldalán, hogy a fogyasztó számára vissza kell téríteni az érintett eladó vagy szolgáltató által az ilyen kikötések alapján jogalap nélkül megszerzett előnyöket, így nem érdemes folytatnia a tisztességtelen feltételek alkalmazását. Hasonló visszafizetési kötelezettséget kell elismerni a szerződés teljes egészének érvénytelensége esetén is.

A fogyasztóknak egyrészt jogosultnak kell lenniük a hitelintézettől legalább az e szerződés teljesítése címén megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek visszatérítését, valamint a felszólítástól számított törvényes késedelmi kamatok megfizetését követelni – mondta ki a bíróság, hozzátéve: a jelen ügyben nem elegendő, ha kizárólag az érintett hitelintézet által az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés alapján kapott összegeket térítik vissza az ügyfeleknek.

Az ítélet a bírósági gyakorlatra vonatkozóan is fajsúlyos megállapításokat tartalmaz. Emlékeztet például, hogy az Európai Bíróság korábban már kimondta, hogy álláspontja nyomán a bíróságoknak adott esetben módosítaniuk kell az állandó ítélkezési gyakorlatot, amennyiben az a belső joguknak valamely irányelv céljaival összeegyeztethetetlen értelmezésén alapul, és hogy – bírói hatalmuknál fogva – mellőzniük kell valamely felsőbb bíróság által elfogadott minden olyan értelmezés alkalmazását, amely e bíróságra nézve e jog értelmében kötelező lenne, amennyiben ezen értelmezés nem egyeztethető össze az uniós irányelvvel.

Következésképpen valamely nemzeti bíróság nem tekintheti megalapozottan úgy, hogy csupán azon okból kifolyólag lehetetlen a kérdéses nemzeti rendelkezést az uniós joggal összhangban értelmezni, hogy e rendelkezést korábban állandó jelleggel e joggal összeegyeztethetetlen módon értelmezték.

Bár elsőre radikálisan hangzanak az Európai Bíróság megállapításai, és joggal kezdtek el reménykedni a jogorvoslatot kereső devizahitelesek százai vagy ezrei, néhány tényszerű megállapítással azért érdemes lehűteni a kedélyeket, amelyekre az általunk megkérdezett jogászok is felhívták a figyelmet: 1. a bíróság ítélete a konkrét ügyben mutat irányt a Kúriának és rajta keresztül a magyar bíróságoknak, nem terjed ki közvetlenül a szerződések és peres ügyek tömegére, 2. a konkrét ügyben az árfolyamkockázatról szóló nem megfelelő tájékoztatás lett annak jogalapja, hogy megállapítsák a szerződéses feltétel tisztességtelen jellegét, ám ez nem egységesen áll meg minden devizahiteles ügy esetében, így feltehetően nem lehet rá rutinszerűen hivatkozni, pláne a más típusú hivatkozási alappal korábban beadott keresetek esetében, 3. bár a konkrét ügyben elég egyértelmű iránymutatást ad az Európai Bíróság, a szerződés érvénytelenségének a kimondása a legtöbb esetben valószínűleg nem lesz ennyire egyértelmű, ahogy itt történt, 4. még ha nagyobb számú szerződés érvénytelenségének a megállapítására sor is kerül, az Európai Bíróság a konkrét ügytől függetlenül teret hagy a hazai szabályozás és bírói gyakorlat számára, hogy megállapítsa az érvénytelenség jogkövetkezményeit, amelyek így el is térhetnek a fentiektől, amennyiben az uniós irányelv adta kereteken belül maradnak, 5. az adósok ügyében eljáró ügyvédek mindenesetre most egy elég egyértelműnek tűnő útitérképet kaptak Luxembourgtól arra vonatkozóan, milyen hivatkozásokkal lehet sikerre vinni egy ilyen ügyet – feltételezve persze, hogy a magyar bírói gyakorlat meghajol az Európai Bíróság ítélete és annak szellemisége (lényegében a fogyasztóvédelmi irányelv) előtt. Marczingós László, az adósok védügyvédje szerint az elmúlt egy évtizedben ez egyáltalán nem volt jellemző a magyar igazságszolgáltatásra, de azért úgy véli, érdemes pezsgőt bontani a friss európai bírósági ítéletre.

Az Európai Bíróság múlt heti devizahiteles ítéletének a lehetséges hatásai az OTP Csoportot nem érintik érdemben – közölte a legnagyobb magyar hitelintézet szerkesztőségünkkel erről szóló cikkünk megjelenése után. Az MNB szűkszavúan kommentálta a döntést, míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy mai sajtótájékoztatón úgy vélte, már lezárt perek is újraindulhatnak, a kérdés az, előzetesen tájékoztatták-e a lakosságot a kamat- és árfolyamkockázatokról a bankok.

Megszólalt az OTP: nincs érdemi hatás

„Az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-án közzétett előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntésének lehetséges hatásai az OTP Csoportot nem érintik érdemben. Az Európai Unió Bírósága jelen döntése ugyanis egy egyedi esethez kötődik és

azon az előfeltevésen alapul, hogy a fogyasztói devizahitelt nyújtó adott pénzügyi vállalkozás árfolyam kockázatról szóló ügyfél-tájékoztatása tisztességtelen volt,

és a devizahitel szerződés emiatt válik érvénytelenné (semmissé).

Az OTP Bank devizahitel szerződéseiben az árfolyam kockázat feltárása tisztességes volt,

ezt a bíróságok az erre irányuló fogyasztói perek elsöprő többségében (néhány egyedi, gyakorlati hibás esetet leszámítva) következetesen megállapították. Az OTP Bank devizahitel szerződései tehát kevés egyedi kivételtől eltekintve érvényesek és tisztességesek, így nem merül fel esetükben az érvénytelenségi kérdés, amelyre az Európai Unió Bírósága jelen előzetes döntése a Kúriának iránymutatást ad” – közölte a legnagyobb hazai bank.

MNB: tiszteletben tartjuk az ítéletet

„A Magyar Nemzeti Bank tiszteletben tartja a hazai és nemzetközi bírósági ítéleteket, és nem kommentálja azokat. Az Európai Unió Bíróságának C‑630/23. számú ítélete egy konkrét ügyben született, a magyar Kúria előzetes döntéshozatal iránti kérelmére. A Kúria ennek figyelembevételével fogja meghozni ítéletét. A hazai bíróságok a kúriai döntés alapján alakíthatják majd ki megfelelő ítélkezési gyakorlatukat.” – közölte tárgyilagosan a jegybank a Telex megkeresésére.

Nagy Márton: lezárt perek is újraindulhatnak

A témában a nemzetgazdasági miniszter is megnyilvánult keddi sajtótájékoztatóján. Már lezárt perek is újranyithatnak, de ez az ügy a bíróságra tartozik – kommentálta a legutóbbi devizahiteles híreket Nagy Márton. Szerinte

az a kérdés, hogy a bankok előzetesen tájékoztatták-e a lakosságot a kockázatokról, ami a kamatokból és az árfolyamokból eredt.                                    (portfolio.hu)

A qrmány a devizahitelesek ügyében meghozott bírósági ítéletről: Gyurcsány

„A magyar kormány álláspontja szerint az egyes ügyekben meghozott bírósági ítéleteket mindenkinek, így a bankoknak is tiszteletben kell tartani!” – írta a Telexnek az Igazságügyi Minisztérium a magyar devizahiteles ügyben született uniós bírósági ügy kapcsán.

Hozzátették, hogy:

„A devizahiteleket a Gyurcsány-Bajnai kormányok erőltették a magyar családokra. Az otthonteremtési támogatásokat, az államilag támogatott hiteleket eltörölték és hagyták, hogy a bankok kockázatos devizahitelekbe hajszolják a családokat. A nemzeti kormány 2010 után jelentős lépéseket tett a bajba jutott devizahitelesek megmentéséért, a devizahiteles korszak lezárásáért.”

Kedden járta be a magyar sajtót, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) egy 2007-ben kötött svájcifrank-alapú autólízing-szerződés ügyében még április 30-án úgy döntött, hogy az árfolyamkockázatról való hiányos tájékoztatás miatt a szerződés érvénytelen. Ennek megfelelően a megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek teljes összege pedig visszajár az adósoknak.

A 24.hu megszólaltatta az adósokat képviselő ügyvédet is, aki szerint nagyon komoly következményekkel járhat az EUB mostani ítélete a devizahitelesekre nézve, ugyanakkor ehhez végre kéne hajtaniuk a döntést a magyar állami szerveknek is.

A 2007-es svájcifrank-alapú autólízing-szerződés ügyében a Kúria kért előzetes döntéshozatalt az unió bíróságától. Az EUB az ítéletben kimondta, hogy „egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, úgyhogy a fogyasztóra nézve nem fejthet ki joghatást”. A tisztességtelen feltétel itt az árfolyamkockázatról való hiányos tájékoztatásra utal. Az EUB döntése szerint ha a tisztességtelen feltételek kihagyásával már nem teljesíthető a szerződés, akkor azt úgy, ahogy van, semmisnek kell tekinteni.

Ebben az ügyben kérdéseket küldtünk az MNB-nek, a Kúriának, a Bankszövetségnek és a kormánynak is, a kormány válaszolt a fent ismertetett gyurcsányozással.

Valódi kérdéseinkre (milyen következményei lehetnek a fenti ítéletnek, az mennyi embert érint, illetve lehetséges-e, hogy hatályon kívül kell helyezni a devizahiteleseket érintő törvényeket)

nem válaszoltak.

A devizahiteleseket érintő bírósági ügy értelmezése nem teljesen egyértelmű, a hírre több ellenzéki párt és politikus is azzal reagált, hogy a devizahitelesek ügyének rendezését követelték.

„…A 2007-es ügyben az adósokat képviselő ügyvéd, Marczingós László azt mondta a 24.hu-nak, hogy az EUB döntése az eddigi legjelentősebb a devizahiteleseknek. Szerinte az EUB döntésének az az egyetlen lehetséges jogkövetkezménye, hogy minden esetben vissza kell állítani az eredeti állapotot, vagyis az adósok kizárólag azzal az összeggel tartoznak, amit kaptak a pénzintézettől.

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, több millió devizahitel-szerződést érinthet az EUB döntése. Ugyanakkor elengedhetetlen lenne, hogy a magyar állami szervek végrehajtsák az EUB ítéletét. Szerinte az EUB döntésének nyomán konkrétan „felül kell írni az egész magyar bírói gyakorlatot” a devizahitelesekkel kapcsolatban…”                                                          (telex.hu)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…Bár elsőre radikálisan hangzanak az Európai Bíróság megállapításai, és joggal kezdtek el reménykedni a jogorvoslatot kereső devizahitelesek százai vagy ezrei, néhány tényszerű megállapítással azért érdemes lehűteni a kedélyeket, amelyekre az általunk megkérdezett jogászok is felhívták a figyelmet: 1. a bíróság ítélete a konkrét ügyben mutat irányt a Kúriának és rajta keresztül a magyar bíróságoknak, nem terjed ki közvetlenül a szerződések és peres ügyek tömegére, 2. a konkrét ügyben az árfolyamkockázatról szóló nem megfelelő tájékoztatás lett annak jogalapja, hogy megállapítsák a szerződéses feltétel tisztességtelen jellegét, ám ez nem egységesen áll meg minden devizahiteles ügy esetében, így feltehetően nem lehet rá rutinszerűen hivatkozni, pláne a más típusú hivatkozási alappal korábban beadott keresetek esetében, 3. bár a konkrét ügyben elég egyértelmű iránymutatást ad az Európai Bíróság, a szerződés érvénytelenségének a kimondása a legtöbb esetben valószínűleg nem lesz ennyire egyértelmű, ahogy itt történt, 4. még ha nagyobb számú szerződés érvénytelenségének a megállapítására sor is kerül, az Európai Bíróság a konkrét ügytől függetlenül teret hagy a hazai szabályozás és bírói gyakorlat számára, hogy megállapítsa az érvénytelenség jogkövetkezményeit, amelyek így el is térhetnek a fentiektől, amennyiben az uniós irányelv adta kereteken belül maradnak, 5. az adósok ügyében eljáró ügyvédek mindenesetre most egy elég egyértelműnek tűnő útitérképet kaptak Luxembourgtól arra vonatkozóan, milyen hivatkozásokkal lehet sikerre vinni egy ilyen ügyet – feltételezve persze, hogy a magyar bírói gyakorlat meghajol az Európai Bíróság ítélete és annak szellemisége (lényegében a fogyasztóvédelmi irányelv) előtt. Marczingós László, az adósok védügyvédje szerint az elmúlt egy évtizedben ez egyáltalán nem volt jellemző a magyar igazságszolgáltatásra, de azért úgy véli, érdemes pezsgőt bontani a friss európai bírósági ítéletre…”

-A balrad.hu admin – JÓMAGAM IS UGYANEBBEN „A CIPŐBEN JÁROK”! 

Én 2007 január 17. – én vettem fel a „Santander” Consumer Finance Zrt kecskeméti fiókjától 1 424 000 FORINTNYI, CHF – alapú hitelt, a tulajdonomat képező Alfa Romeo (1) Alfa 166 2,4 JTD típusú szgk – ra. 60 havi – azaz: öt esztendei – futamidőre. Az induló havi törlesztőrészlet 33 853 ft. volt.

A kölcsönszerződésben BENNE FOGLALTATIK, hogy DEVIZAALAPÚ HITELRŐL LÉVÉN SZÓ, AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATOT ÉN MAGAM VÁLLALOM!

Ám a lehetséges árfolyam NÖVEKMÉNY MÉRTÉKÉRŐL CSAK SZÓBAN LETTEM TÁJÉKOZTATVA! Miszerint az árfolyam változása max. 10 százalékos növekmény lehetséges – ÉVES SZINTEN! Ami annyit jelentett, hogy előre kalkulálhatóan, az ötödik esztendő során kb. 54 900 ft. – ra nőhetett volna a havi törlesztőrészlet. (Ami – AKKOR MÉG – VÁLLALHATÓ LETT VOLNA!)

Csakhogy a HARMADIK ÉV SORÁN A HAVI TÖRLESZTŐRÉSZLET MÁR A 100 EZER FORINTOT „SÚROLTA” – AMIT PEDIG MÁR NEM TUDTAM FIZETNI!

Ekkor történt meg, hogy megjelent egy ceglédi autónepper két embere a lakásomon, és közölték: HA NÉHÁNY ÓRÁN BELÜL NEM FIZETEK KI KB. 400 EZER FORINTOT! – ELVISZIK AZ AUTÓT! Délután ismét megjelentek egy trélerrel – de miután megkapták a követelést, az autót ott hagyták! SAJNOS!

ENNEK MÁR LEGALÁBB 15 ÉVE! Mivelhogy a továbbiakban már egyszerűen nem tudtam fizetni, az autót eladni sem tudtam, hiszen a törzönyve az  hitelező banknál volt!

Úgy kb három – vagy négy éve aztán megjelent nálam a ceglédi autónepper személyesen, és közölte velem, hogy ő az „INTRUM JUSTITIA” névre keresztelt HIÉNACÉG (adósságbehajtó) KÉPVISELŐJE, és ha nem fizetek az ő megbízójának, végrehajtás lesz a nóta vége! (Hát én akkor elhajtottam!)

Nem sokkal később LEVÉLBEN ÉRTESÍTETT AZ INTRUM, hogy ŐK „MEGVÁSÁROLTÁK” A Santandertől az én tartozásomat, és hogy immáron nekik kell hogy megfizessek TÖBB MINT 3 MILLIÓ FORINTOT!

Válaszra sem méltattam őket! Ezután indult be a telefonos zaklatás és fenyegetés az Intrum részéről! Hogy ha nem fizetek, végrehajtó kezére adnak! 

Aztán az egyik ilyen telefonos VESZEKEDÉS SORÁN kifakadtam! Elismerem, hogy sűrű qrrvajanyázás közepette megpendítettem nekik az autó NEM ELSZÁLLÍTÁSÁT, ami végett legaláb 15 éve ŐRZÖM ITT AZ Ő AUTÓJUKAT – hiszen a törzskönyve az náluk van! Föl is vetettem nekik az én megoldási javaslatomat: A TULAJDONUKAT KÉPEZŐ, ÁM ÁLTALAM TÁROLT ÉS ŐRZÖTT AUTÓ tárolási és őrzési díjáért NEKEM ÁLTALUK FIZETENDŐ ÖSSZEGBŐL VONJÁK LE A TÖB MINT 3 MILLIÓS TARTOZÁSOMAT, ÉS ÍGY „KVITTEK IS LESZÜNK”! (Őszintén szólva, én eléggé jutányos díjjal leptem meg őket. CSAK NAPI 10 ezer forintos tárolási és őrzési tarifával. Ami CSAK 45 MILLIÓ FORINTOT JELENT(ene!) A 15 ÉVRE!)

A válaszuk az volt, hogy ŐK NEM BÍZTAK MEG ENGEM A FEADATTAL! ÉS HÁT JÖTT A végrehajtótól a levél, hogy LETILTÁST FOGANATOSÍT! AMI AZ Ő JUTALÉKÁVAL ÉS AZ EGYÉB JÁRULÉKOS DOLGOKKAL EGYÜTT MEG IS HALADJA A 4 MILLIÓ FORINTOT!

-Mindezeket csak azért írtam meg itt, hogy érzékeljék a Nyájas Olvasók: MEKKORA MEGKÖNNYEBBÜLÉST JELENT(ene) SZÁMOMRA A luxemburgi bíróság ítélete! MÁR HA VALÓBAN ÉRVÉNYRE JUT(hat)NA Döbrögisztánban!

Ám én úgy vélem, hogy – LEGALÁBBIS EGYELŐRE – NE FOGADJUK MEG Marczingós ügyvéd úr minden kétséget kizáróan jóindulatú tanácsát! EGYELŐRE NE BONTSUNK PEZSGŐT!

Tekintettel arra, hogy az Európai Bíróság ítélete vélhetőleg Brüsszel újabb fojtófogásainak az egyike a vajda nyakára, és NEM A MAGYAR DEVIZAHITELES KÁROSULTAK MEGMENTÉSÉT CÉLOZZA! (Hiszen VOLT MÁR ILYEN AKCIÓJA A T. Bíróságnak, és mégis csak ott toporgunk a startvonalon!)

Ennek  mostani ítéletnek CSAKIS AKKOR LESZ/LEHET ÉRTELME, HA ÉRVÉNYT TUD SZEREZNI NEKI A MAGYAR TÁRSADALOM! DE AZ A NAGY KÉRDÉS, HOGY EZ SIKERÜLHET – É! 

MÁRPEDIG ÉN EBBEN A TEKINTETBEN NAGYON PESSZIMISTA VAGYOK!