A Vörös Hadsereg felállítása és szervezése
(idézet: A Magyar Vörös Hadsereg – 1919)
I. Fejezet
Kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot.
A Vörös Hadsereg szervezése.
A román burzsoá hadsereg támadása és a Vörös Hadsereg visszavonulása
1919 március 21 — április 30
1—71. dokumentum
1. Kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot
1919 március 21
Mindenkihez!
Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat.
A polgári világ teljes összeomlása, a koalíciós kormányzás csődje kényszeríti rá Magyarország munkásságát és parasztságát erre a döntő lépésre. A kapitalista termelés összeomlott, a munkásság nem hajlandó többé a nagytőkések és nagybirtokosok igájába hajtani a fejét. Az országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése mentheti meg.
Ugyanakkor külpolitikailag is teljes katasztrófa előtt áll a magyar forradalom. A párizsi békekonferencia úgy döntött, hogy Magyarországnak csaknem egész területét katonailag megszállja, a megszállás vonalait végleges politikai határnak tekinti, és ezzel a forradalmi Magyarországnak élelmezését és szénellátását végképpen lehetetlenné teszi.
Ebben a helyzetben egyetlen eszköze maradt a magyar forradalomnak a maga megmentésére: a proletárság diktatúrája, a munkások és a földműves-szegények uralma.
A proletárság diktatúrájának döntő alapföltétele a proletárság teljes egysége. Éppen ezért, a történelmi szükség parancsára teljes egyesülését mondotta ki a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja.
E két párt helyett egyetlen proletárpárt fogadja magába ezután az ország minden dolgozó férfiát és asszonyát: a Magyarországi Szocialista Párt.
A kormányhatalmat a párt megbízásából Forradalmi Kormányzótanács veszi át. E tanács kötelessége lesz a munkás-, paraszt- és katonatanácsok országos kiépítése. A törvényhozói, végrehajtói és bíráskodó hatalmat a munkás-, paraszt- és katonatanácsok diktatúrája gyakorolja.
Magyarország Tanácsköztársasággá alakul. A Forradalmi Kormányzótanács haladéktalanul megkezdi a nagy alkotások sorozatát a szocializmus, a kommunizmus előkészítésére és megvalósítására.
Kimondja a nagybirtokok, a bányák, a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vállalatok szocializálását. A földreformot nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelőszövetkezetekkel hajtja végre.
Az árdrágítókat, az élelmiszeruzsorásokat, a tömegek éhségének és rongyosságának spekulációs haszonélvezőit irgalmatlan kíméletlenséggel üldözi.
Vasfegyelmet követel. Halállal sújt le az ellenforradalom banditáira, csakúgy, mint a fosztogatás brigantijaira.
Hatalmas proletárhadsereget szervez, amellyel a munkásság és parasztság diktatúráját érvényre juttatja a magyar kapitalistákkal és nagybirtokosokkal szemben csakúgy, mint a román bojárokkal és a cseh burzsoákkal szemben.
Kijelenti teljes eszmei és lelki közösségét az orosz-szovjet kormánnyal, fegyveres szövetséget ajánl Oroszország proletárjainak. Testvéri üdvözletét küldi Anglia, Franciaország, Olaszország és Amerika munkásságának, egyben pedig felszólítja őket, hogy ne tűrjék egy pillanatig sem kapitalista kormányaik gaz rablóhadjáratát a Magyar Tanácsköztársaság ellen. Fegyveres szövetségre hívja fel Csehország, Románia és Szerbia meg Horvátország munkásait és földműveseit a burzsoák, a bojárok, a nagybirtokosok és a dinasztiák ellen. Felszólítja Német-Ausztria és Németország munkásait, hogy kövessék a magyar munkásság példáját, szakítsanak végleg Párizzsal, szövetkezzenek Moszkvával, állítsák föl a tanácsköztársaságot, és fegyverrel a kezükben szálljanak szembe a hódító imperialistákkal.
A Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzótanács fölismeri, mennyi nehézséggel és áldozattal kell megküzdenie a magyar munkásságnak, ha elindul ezen a bátor és nagyszerű úton. Háborút kell viselnünk élelmünk és bányáink felszabadításáért, harcot kell vívnunk proletártestvéreink szabadságáért és a magunk létéért. Nélkülözések, nyomorgás, szenvedés várakozik ránk ezen az úton. És mégis rá kell lépnünk, és mégis rá merünk lépni, mert bízunk a magyar proletárság hősiességében és áldozatkészségében. Rá kell lépnünk, mert csakis így vihetjük győzelemre a szocializmus világot megváltó ügyét.
Minden munkást és földművest felszólítunk, hogy dolgozzon, termeljen vagy álljon be a proletárhadseregbe, verejtékével vagy vérével áldozzon az eszme diadaláért.
Bármi várjon ránk, a szocializmus ügyének győznie kell! Éljen a proletárdiktatúra! Éljen a Magyar Tanácsköztársaság!
Magyarországi Szocialista Párt
Forradalmi Kormányzótanács
Vörös Újság, 1919 március 22. Mindenkihez!
—
A Vörös Hadsereg felállítása és szervezése.
Intézkedések a proletárdiktatúra védelmére
2
1919 március 24
Felállítják a Vörös Hadsereget
A Forradalmi Kormányzótanács a Vörös Hadsereg alakítására a következő rendeletet adta ki:
1. A Forradalmi Kormányzótanács elrendeli a Magyarországi Tanácsköztársaság forradalmi fegyelmen alapuló új proletárhadseregének alakítását, a következő alapokon1 A Hadügyi Népbiztosság a Forradalmi Kormányzótanács elvi intézkedését 7119/eln.—6—1919. sz. rendeletében a következőkkel egészítette ki: „1. A Vörös Hadsereg 2669/eln.—6.—1919. sz. hadügyminiszteri rendelet hadrendje szerint, a Vörös Hadsereg székely különítménye a 4571/eln.—6.—1919. sz. hadügyminiszteri rendelet szerinti hadrenddel alakul meg” (HIL M Tan. Közt. iratai. 6. csomó.) A 2669/eln.—6.—1919. sz. rendeletet még a polgári demokratikus forradalom Hadügyminisztériuma adta ki Fontosabb elvi intézkedései a következők. „Elnevezés: Az újonnan felállítandó önkéntes hadsereg »a Magyar Népköztársaság önkéntes hadserege« elnevezést viseli … Hadrend: Eszerint az önkéntes hadsereg három-három dandárcsoportot összefoglaló 6 gyaloghadosztályból áll. Egy különálló része a »Dunaőrség«, melyre nézve rendelkezés következik. A székely csapatok jelenlegi összeállításukban mint »székely különítmény« megmaradnak … Alárendelés: A Magyar Népköztársaság önkéntes hadserege közvetlenül a magyar hadügyminiszternek van alárendelve, ki e hadsereg szervezésénél, vezetésénél és alkalmazásánál a fennálló és a hadseregre még hozandó néptörvények rendelkezései szerint jár el … Szervezés. … Az új hadsereg a Magyar Népköztársaság meg nem szállt részein lakó, illetőleg a megszállt részekről odamenekült, önként jelentkező oly tisztekből, altisztekből és köztársasági katonákból alakul meg, kik külön megállapított feltételeknek felelnek meg. Az önként jelentkezők — a menekültektől eltekintve — általában a területi kiegészítés elvének szem előtt tartása mellett osztatnak be az egyes alakulásokba … Az önkéntes hadseregben való szolgálat állami szolgálat … A legénységi állomány fedezése az önkéntes jelentkezés alapján, toborzás útján történik. Elvileg csak olyan, már katonailag kiképzett és a világháború alatt lehetőleg harcvonalbeli szolgálatot teljesített egyének vétetnek fel, akik: a) 1919-ben töltik be 24. életévüket vagy annál idősebbek, de 42. életévüket még nem töltötték be, illetőleg csak 1919-ben töltik be. b) Magukat a mellékelt »Kötelező« szerint legalább 6 havi tényleges katonai szolgálatra kötelezik, és magukat a katonai fegyelemnek és esküdtszéki intézménynek fogadalommal alávetik, c) Valamely politikai (közigazgatási) hatóság, illetőleg társadalmi, gazdasági vagy munkásszervezet írásbeli tanúsítványával erkölcsi megbízhatóságukat és kifogástalanságukat igazolják, d) A toborzó bizottság által a katonai szolgálatra alkalmasnak találtatnak.” A rendelet a továbbiakban irányelveket közöl a szervezés végrehajtására, amelynek három fázisban 1919 március 25-ig kell megtörténni, de március 20-án a demarkációs vonalon álló csapatokat már fel kell váltani. (HIL Polg. dem. forr. iratai.4. csomó.):
A hadsereg neve: Vörös Hadsereg. A Vörös Hadsereg elsősorban a szervezett munkásságból toborzott és a jelenleg fegyverben álló proletárkatonákból áll. A hadseregbe való belépésre jogosít a csapattestek bizalmi testületének vagy a Magyarországi Szocialista Pártnak, vagy a szakszervezeteknek, vagy pedig a munkás- és földművesszegények tanácsának ajánlata.
2. A Vörös Hadsereg katonái teljes ellátást, ruházatot, felszerelést és havi négyszázötven korona fizetést kapnak. A Vörös Hadseregben szolgáló katonák hozzátartozóiról gondoskodás történik olyképpen, hogy minden családtag után havonkint ötven-ötven korona családi pótlékot kapnak. A családos katonák fél évenként 300 (háromszáz) korona lakbérben részesülnek. Jutalomdíj hat havi kifogástalan, fegyelmezett szolgálat után háromszáz korona. Karhatalmi kiküldetési pótdíj a helyőrségen kívül napi két korona. Ruházati pótdíj használható katonai egyenruha és lábbeli után napi két korona. Ruházati jutalom saját ruha hat havi viselése után kétszáz korona. A proletariátus felszabadító harcában sebesülés vagy betegség miatt munkaképtelenné vált proletárharcosokról vagy az elesettek hozzátartozóiról való gondoskodás a Tanácsköztársaságnak legszentebb kötelessége.
3. A Vörös Hadsereg legfelsőbb irányítója a Forradalmi Kormányzótanács. A hadsereg közvetlen irányítását és szervezését a Hadügyi Népbiztosság végzi.
4. A Vörös Hadsereg nagy szerepét, amely a proletárság forradalmának fegyverévé avatja, csak úgy töltheti be, ha forradalmi fegyelem tölti el. A Vörös Hadsereg forradalmi fegyelmén legfelsőbb fokon a forradalmi törvényszék őrködik, kisebb fegyelmi vétségekben, mulasztásokban, hanyagságban az osztályok és a csapattestek választott esküdtszékei ítélkeznek.
5. A Vörös Hadsereg a proletárság osztályhadserege. Minden katonájának egyenlő kötelessége a forradalmi proletárság érdekeinek védelme minden külső és belső ellenség ellen, harc a világproletárság felszabadításáért.
A Vörös Hadseregben nem lehetnek osztálykülönbségek, semmiféle rendfokozatot és rangjelzést nem ismer, csak parancsnokai és katonái vannak. Parancsnok és vöröskatona egyformán szolgálja a proletárság felszabadításának ügyét.
6. A parancsnokokat századparancsnoktól kezdve felfelé a hadügyi népbiztos nevezi ki. Minden szakasz bizalmiférfit választ, aki egyben a szakasz parancsnoka. Minden raj rajvezetőt választ1. A Hadügyi Népbiztosság 7119/eln.—6.—1919. sz. rendelete a parancsnokok kinevezését a következőképp módosítja: „2. … A parancsnokokat, századparancsnoktól fölfelé ideiglenesen a ho. parancsnokok, a bizalmiférfiak és a Hadügyi Népbiztosság politikai megbízottai meghallgatása után bízzák meg, és végleges kinevezés iránt nekem haladéktalanul tegyenek előterjesztést.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 6. csomó.)
A Keleti Hadseregparancsnokság nem sokkal megalakulása után 143/Szü.—1919. sz. rendeletével megszünteti a parancsnokok választásának rendszerét. Egyúttal meghatározza, kinek áll jogában parancsnokokat kinevezni. (HIL M. Tan. Közt. iratai. 7. csomó. Hünb. 9540/eln.—6.—1919. sz. rend.)*
7. A gazdasági ügyek ellenőrzésére, az ellátás és a kulturális ügyek irányítására minden alosztály egy-egy külön jóléti bizalmiférfit választ. Ezek minden csapattestben jóléti bizottságokká alakulnak.
8. Az alosztályparancsnokok lehetőleg a proletárság katonai tapasztalatokkal rendelkező elemeiből kerüljenek ki. Magasabb parancsnokok csak kellő elbírálás után nevezhetők ki. Ebből a célból egy bizottság alakítandó, amely a Hadügyi Népbiztosság, a munkás- és katonatanácsok és a Magyarországi Szocialista Párt egy-egy kiküldöttéből áll. A Vörös Hadseregbe szolgálatra jelentkező volt tisztek (tényleges, tartalékos tisztek és tiszt vizsgás egy évi önkéntesek) jegyzékét a sajtó útján állandóan közszemlére kell tenni, elsősorban a jelentkező régebbi ezredével kell közölni.
A jelentkezés napjától számított egy héten belül a jelentkezők egyéniségére, múltjára és politikai megbízhatóságára bárki megteheti észrevételeit a bizottságnál, amely ezeket a jelentéseket felülvizsgálja és a Hadügyi Népbiztossághoz jelenti.
9. Minden csapattesthez, illetve önálló osztályhoz a Magyarországi Szocialista Párt előterjesztésére a Hadügyi Népbiztosság politikai megbízottat rendel ki.
10. A proletárság soraiból kikerülő parancsnokok számának emelése érdekében a Hadügyi Népbiztosság külön parancsnokképző tanfolyamokat rendez.
11. A Vörös Hadseregen belül, mint annak tartaléka, munkás-tartalékzászlóaljak, csapattestek állítandók föl. Ezekben a parancsnokok kizáróan a munkásság soraiból kerülnek ki. A kiképzést kiképző tisztek végzik, akiknek sem parancsnokló, sem fegyverviselési joguk nincsen. A kiképzés a rendes munkaidőn kívül történik. A fegyvereket a gyári munkástanács őrzi.
12. A Vörös Hadsereg toborzását és megszervezését e rendelet kiadása után haladéktalanul meg kell kezdeni, minden munkás-, katona- és paraszttanács, minden hatóság, hivatal és szerv a külön kiadandó végrehajtási utasítások szerint teljes erővel végezze el a kötelességét. Mindenki, aki a toborzást és a Vörös Hadsereg fölállítását akadályozza vagy hanyagságból károsítja, forradalmi törvényszék elé kerül.
Népszava, 1919 március 25. Felállítják a Vörös Hadsereget.
3
1919 március 23
A Forradalmi Kormányzótanács felhívása
az Oroszországból hazatért vöröskatonákhoz
— Vörös Újság —
Nemzetközi Vörös Proletárkatonák!
A nemzetközi proletariátus felszabadításáért harcoltatok és véreztetek Szibéria hómezőin, az Urál őserdőiben, a Volga völgyében és a turkesztáni síkságokon. A világ első szovjetköztársaságának forradalmi proletariátusa adott fegyvert a kezetekbe, hogy a világ minden elnyomottjainak forradalmi érdekeit szolgáljátok.
A győzelem, amely a proletárvérrel öntözött orosz földön elsőízben szegődött proletár vöröskatonák fegyvereihez, a miénk lesz Magyarország forradalmi földjén is. Az első diadalnál, a proletárdiktatúra megvalósításánál azonban mi nem állhatunk meg.
Előre törhetetlenül új győzelmek, új diadalok, a világ összes proletárjainak felszabadítása felé!
Nemzetközi Vöröskatonák! A Ti feladatotok, a Ti kötelességtek elöljárni ebben a győzedelmes küzdelemben. A forradalom avantgárdája voltatok már akkor is, mielőtt csak derengeni kezdett az Urál felől a forradalom mindent bevilágító és mindent beborító fénye. Szovjet-Magyarország proletárhadseregében a legelsősorban van a Ti helyetek. Jöjjetek, a forradalmi Internacionálé proletárharcosai várnak rátok! Jöjjetek, és jelentkezzetek az 1. budapesti nemzetközi vörösezredbe. Senki sem vonhatja ki magát forradalmi kötelességeinek teljesítése alól. Szükség van mindannyiatokra!
Akik az orosz Vörös Hadseregben tanultátok meg teljesíteni a proletárforradalmi feladatot, akik orosz, német, cseh, tót, román és szerb proletártestvéretekkel együtt Szovjet-Oroszország nemzetközi Vörös Hadseregében tettetek hitvallást forradalmi tettrekészségtekről, jöjjetek, és jelentkezzetek a nemzetközi vöröskatonák első csapatába. Jelentkezni minden délelőtt 9-től 2-ig a Várban, a Lovarda utca 1. szám alatt lehet. Minden hazatért vöröskatonának az új proletárhadseregben a helye.
Éljen a nemzetközi proletariátus forradalmi Vörös Hadserege!
Éljen a szociális világforradalom!
Éljen a Nemzetközi Szovjetköztársaság!
Vörös Újság, 1919 március 23. Felhívás az orosz Vörös Hadsereg hazatért proletárharcosaihoz.
4
1919 március 24
A Hadügyi Népbiztosság légügyi osztálya intézkedik a repülőalakulatok hadállapotba helyezéséről és a legfontosabb feladatokról
Az összes rep.-alakulások megfelelő formában azonnal tájékoztatandók volnának a helyzetről, s egyben parancs volna kiadandó a legközelebbi teendők szabályozására1. Az iraton található jelzések szerint a parancsot Hughes-gépen és írásban is valamennyi csapatnak továbbították.*
Ebben a kiadványban a következő pontok foglalandók össze:
1. A párizsi békekonferencia Vyx alezredes útján f. hó 20-án a Magyar Népköztársaság elnökének átnyújtott jegyzékben olyan követelésekkel lépett föl, hogy a M. Népköztársaság kormánya azokat nem teljesíthette, és Károlyival az élén lemondott. Az uralmat Magyarországon a M. Szociáldemokrata Párt és a Magyarországi Kommunisták Pártjának egyesítéséből keletkezett Magyarországi Szocialista Párt vette át. Az új párt f. hó 21-én proklamálta a Magyar Tanácsköztársaságot, s a kinevezett Népbiztosok Tanácsa szövetséget kötött az orosz szovjet kormánnyal. Az összes repülőalakulások mostantól kezdve az új Vörös Hadsereg szolgálatában állanak, s hadiállapotba helyezettnek tekintetnek.
2. További intézkedésig az összes repülőalakulások beosztására a 2669/eln.6.sz. (toborzás!) rendelet kiadása előtti rendelkezések a mérvadók. A toborzásra kiadott összes rendeletek egyelőre hatályon kívül helyeztetnek.
Ezek szerint fennállanak:
| M. rep. Csap. parság | Prk. Steiner Bp. |
| M. rep. Anyagszertár | Prk. Majthényi |
| Cinkota | |
| 1. m. rep.-oszt. | Prk. Háry |
| Mátyásföld | |
| 2. m. rep.-oszt. | Prk. Csenkey |
| Albertfalva | |
| 3. m. rep.-oszt. | Prk. Endresz |
| Győr | |
| 4. m. rep.-oszt. | Prk. Kammerer |
| Kaposvár | |
| 4. k. m. rep.-különítm. | Prk. Albrecht |
| Szombathely | |
| 8. m. rep.-oszt. | Prk. Hartzer |
| Rákos | |
| 5. m. rep.-oszt. | Prk. Martinek |
| Szeged | |
| 5. k. m. rep.-különítm. | Prk. Haag |
| Kecskemét | |
| 6. m. rep.-oszt. | Prk. Korbuly |
| Békéscsaba | |
| 7. m. rep.-oszt. | Prk. Alexay |
| Debrecen | |
| M. rep. kiképző oszt. | Prk. Horváth |
| Szeged | |
| M. rep. gép-jav. műhely | Prk. Fabinyi |
| Szeged | |
| M. Léghajós különítm. | Prk. Allendorfer |
| Székesfehérvár | |
| M. rep. Anyagraktár | Prk. Ehlers |
| Csóth |
3. Miután bármelyik órában a délvidéki megszállott területekről kiinduló repülőtámadás várható Bp. nagyobb üzemei ellen, már f. hó 22-én parancs adatott ki az illetékes katonai hatóságoknak, hogy Bp.-től cca. 90 km-re délre, félkörben — Székesfehérvártól — Kecskeméten át Szolnokig — repülő megfigyelő állomások állíttassanak fel, melyek jelentéseiket egyenesen a 37. (légügyi) oszt.-nak adják le. Ellenséges gépek esetleges támadását a budapesti rep.-osztályok hárítják el.
4. Az összes repülőosztályok utasíttatnak, hogy ha bármi okból Budapestre indítanának repülőgépet, akkor ezt a szándékukat telefonon azonnal jelentsék, hogy vakriadók elkerültessenek.
5. Egyben utasíttatnak az összes rep.-alakulások, hogyha ellenséges repülőgépeknek Bp. irányában történő közeledését észlelik, akkor észlelésüket ,,repülőhír” jelszó bemondása mellett telefonon a légügyi osztálynak (Bp. 105—05) azonnal jelentsék.
A jelentésnek az ellenséges rep.-gépek kb. típusát, számát, irányát, helyét s az időpontot kell tartalmaznia.
A „repülőhír” jelszó bemondása utáni azonnali kapcsolásra a parancs a telefon-vezérigazgatóságnak már kiadatott.
6. A lehetőség szerint az összes használható rep.-gépeink a mellékelt rajzban feltüntetett jelvényekkel látandók el.
7. Az összes rep.-gépgyárakban levő rep.-gépek lefoglaltattak, s a gyárak egyben utasítást kapnak, hogy a rendelkezésre álló anyag és munkaerőhöz képest, az összes eddig megrendelés alatt állott rep.-gépeket gyártsák ki. A rendelkezésre álló hadi alkalmazásra felszerelt rep.-gépekhez mérten az összes rep.-osztályok és különítmények állománya rövid időn belül ki fog egészíttetni.
8. Az összes rep.-alakulatok kötelességévé teszem, hogyha saját telefonjuk nincsen, addig is, míg rendelkezések történnek a helyi elöljáró katonai hatóságaik útján, valamely alkalmas telefonállomásnak az illető rep.-alakulás részére való kiutalását vagy rekvirálását kérjék.
Az összes rep.-alakulások kötelesek az ekként megszerzett és mostantól biztosan rendelkezésükre álló telefonállomásaik számát mielőbb a 37. osztálynak s felettes rep.-parancsnokságaiknak tudomásul vételre bejelenteni.
Ezenfelül az összes rep.-alakulásoknak szigorú kötelességévé teszem, hogy bizalmi testületeik útján az illető rep.-alakulás bejelentett telefonállomásnál mostantól kezdve éjjel és nappal telefonügyeleti szolgálatot teljesítsen, hogy a hadügyi népbiztosnak a rep.-csap. végrehajtó bizottsága útján bármily időben telefonon kiadandó parancsai mindenkor telefonkönyvben szó szerint felvehetők legyenek.
9. Egyben egyelőre még elrendelem, hogy ott, ahol a rep.-gép állományviszonyok azt megengedik, az összes repülőosztályoknál és rep.-különítményeknél naponta reggel 7 órától alkonyatig egy rep.-gép egy pilótával és egy megfigyelővel oly szigorúan készültséget tartson, hogy a rep.-gép a parancs vételétől számított legalább fél órán belül felszállhasson.
Ezenfelül az összes bp.-i, a szegedi és a debreceni 7. rep.-osztályoknál legalább még egy rep.-gépnek kell a hozzávaló személyzettel akként készültségben állani, hogy a parancs átvételétől számított 1—1½ órán belül reggel 8h—du. 5h-ig felszállhasson.
10. A szükséges benzinkiutalásra a parancsok még következnek.
11. A miskolci különítmény a Debrecenben levő ember- és anyagállományával együtt egyelőre a 7. rep.-osztályhoz csatoltatik.
12. A telefonállomások számának bejelentésével egyidejűleg minden rep.-osztály és rep.-különítmény köteles a használható rep.-gépeinek számát is bejelenteni.
13. Végül tudomásulvétel és kihirdetés végett közlöm, hogy a magyar Népbiztosok Tanácsa mindenkinek kötelességévé teszi, hogy helyén maradjon és a tanács rendeleteit teljesítse. A Magyar Pilóták Szövetsége is testületileg felajánlotta szolgálatait a m. Népbiztosok Tanácsának.
14. Mindennemű anyagigénylés egyelőre a Repülőcsapatok Végrehajtó Bizottságához — Hadügyi Népbiztosság 37. (légügyi) osztályánál (Bp. I. Bécsi kapu tér 4.) küldendők be1. A Hadügyi Népbiztosság 7848/eln.—37.—1919. sz. április 8-án kiadott rendeletében intézkedik a repülőalakulatok átszervezéséről. Eszerint a légierőknél is a 2669/ eln.—6.—1919. sz. rendelet elveinek megfelelően, toborzás útján kell az alakulatokat felállítani.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 26. csomó. (Hünb. 737. bk/37.—1919. sz.) — Fogalmazvány.
5
1919 március 26
A politikai megbízottaknak kiadott első működési utasítás
A Hadügyi Népbiztosság minden hadosztályparancsnoksághoz és ezredparancsnoksághoz politikai megbízottat nevez ki. — A hadosztályhoz beosztott politikai megbízott javaslatára helyettes megbízottat küld ki.
A hadosztályparancsnoksághoz kinevezett politikai megbízott közvetlenül a Hadügyi Népbiztosságnak, a kisebb egységekhez beosztott a hadosztályparancsnokság megbízottjának van alárendelve.
A politikai megbízott jogai és kötelességei:
Az egyes katonai egységekhez kinevezett, illetve beosztott politikai megbízottak képviselői a proletárdiktatúrának és a részekkel szemben az egész proletariátus forradalmi akaratának.
Mint a felszabadulásért küzdő proletariátus reprezentánsai ellenőrzik és figyelemmel kísérik elsősorban a proletárhadsereg nem proletárelemekből álló parancsnokait, alkalmazottait (a régi hadsereg tisztjeit), azoknak tevékenységeit, sőt katonai intézkedéseit is.
Gondoskodnak — agitátor kollégium szervezés útján — arról, hogy a forradalmi szellem, a proletárharcosoktól megkívánható forradalmi fegyelem a hadseregben fenntartassék.
E célból tervszerű és folytonos agitációt vezetnek be, és intézkednek, hogy a vöröskatonák részére állandóan felvilágosító írások, proletárújságok osztassanak ki.
Meglátogatják a különböző helyeken állomásozó, a hadosztályhoz tartozó csapatrészeket, és ellenőrzik intézkedéseik végrehajtását.
A toborzásoknál különös figyelemmel vannak arra, hogy a hadsereg proletár osztályjellege szigorúan megőriztessék, e cél elérésére kötelesek a hadseregben már bent talált és a forradalomra veszélyes egyének sürgős eltávolításáról gondoskodni.
Ahol munkában való hanyagságot, könnyelműséget, vétkes mulasztást vagy éppen szabotázst állapít meg, belátása szerint, de kérlelhetetlen és pártatlan szigorral lép fel a forradalom érdekeit veszélyeztető jelenségek azonnali kiküszöbölésére.
Akinek fenti magatartása fontosabb forradalmi érdekeket veszélyeztet, azt mint ellenforradalmárt haladéktalanul letartóztatja, és forradalmi törvényszéknek átadja.
A hadosztályhoz kinevezett megbízott kézben tartja és vezeti a hadosztály összes csapatrészeinél az agitációs munkát, szükség esetén a hadsereg egyes intézményeihez (kórház, gazdasági hivatal) helyetteseket küld ki, akiket saját megbízatása erejéig teljhatalommal ruházhat fel. Az egyes parancsnokok kötelesek a politikai megbízott intézkedéseinek végrehajtására a szükséges karhatalmat rendelkezésre bocsátani.
A hadosztályhoz kinevezett politikai megbízott ellenőrző jogai és kötelességei kiterjednek a hadosztály körletében levő közlekedés és egyéb oly közintézményekre, melyek a hadsereg akcióképességét bármely mértékben is befolyásolhatná.
A harctéren működő politikai megbízott kérlelhetetlen eréllyel és szigorral köteles eljárni.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 108. csomó. 156. sz. — Tisztázat.
6
1919 március 29
A Hadügyi Népbiztosság első intézkedése a proletárhatalom védelmére
A jelenlegi demarkációs vonal ellen fegyveresen előnyomuló bármely hadsereghez tartozó csapat, ha lehetséges, vérontás nélkül lefegyverezendő. Ott, ahol a lefegyverezés kilátástalan volna, mindennemű ilyen előnyomulás ellen a legszívósabb ellenállást kell kifejteni. A parancsnok csak abban az esetben van jogosítva visszavonulásra parancsot adni, hogyha az ellenállás teljesen kilátástalannak mutatkozik.
Indokolatlan visszavonulási parancsért a parancsnokot teszem felelőssé.
Ezzel mindama kérdezősködések, amelyek a csapatok magatartása miatt az ország több részéből, akár a katonai parancsnokok, akár a helyi direktóriumok részéről ide érkeztek, elintézést nyernek.
E parancsom az egész katonaságnak és a csapatok közelében levő direktóriumoknak tudtul adandó.
Szántó s. k.
a hadügyi népbiztos helyett
HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 328/92. hdm.—1919. sz.) — Másolat.
7
1919 március 30
A Hadügyi Népbiztosság rendelete a Vörös Hadsereg toborzására
A Vörös Hadsereg toborzásának végrehajtására nézve a következő irányelvek mértékadók:
1. A toborzás vezetése.
A toborzást minden hadosztály területén belül a hadügyi népbiztos által kirendelt politikai megbízott irányítása szerint a kinevezett hadosztályparancsnok (a székely különítmény parancsnoka) vezeti.
A politikai megbízott és a hadosztályparancsnok kötelességei:
a) vezetik a hadosztály területén belül a toborzást és az alárendelt alakulások szervezését;
b) megalakítják és utasításokkal ellátják a toborzó bizottságokat;
c) ideiglenesen beosztják a parancsnokokat századparancsnoktól felfelé;
d) felterjesztik a parancsnokok névjegyzékét végleges kinevezésük végett a hadügyi népbiztoshoz;
e) gondoskodnak a volt tisztek nevének sajtó útján való közzétételéről, akik a Vörös Hadseregbe felvételre jelentkeznek;
f) ideiglenesen összeállítják a hadosztályparancsnokságokhoz beosztandó személyzetet.
2. Toborzó bizottságok.
A toborzás végrehajtására a politikai megbízottak és a hadosztályparancsnokok minden dandárcsoport részére a szükséghez képest toborzó bizottságokat állítanak fel.
A bizottságok hatásköre eszerint a politikai megbízottak, illetve a hadosztályparancsnok utasításai értelmében vagy az egész dandárcsoport területére, vagy annak csak egy részére (vagy egyes fegyvernemekre) fog kiterjedni. A toborzó bizottságok székhelyéül elvileg a Vörös Hadsereg állomáshelyei választandók.
Budapesten az 1. hadosztály az I., II. és III. kerületből jelentkezők részére a kelenföldi Bebel- (volt 29. honvéd) laktanyában, a 2. hadosztály a VIII., IX. és X. kerületből és Kispestről jelentkezők részére a Marx-laktanyában (volt 1. honv. gyalogezred) a külső Üllői úton, a 3. hadosztály a IV., V., VI., VII. kerületből, valamint az Újpest és Rákospalotáról jelentkezők részére a Martinovics- (volt 32-es) laktanyában, ezenfelül mind a három budapesti hadosztály számára a Szerb utcai laktanyában, a tengerészdandár pedig a Falk Miksa utcai laktanyában állított fel toborzó bizottságot. Valamennyi budapesti tüzér toborzása az Engels- (volt Vilmos) tüzérlaktanyában történik. Szükség szerint fiók toborzó bizottságok is felállítandók, ez azonnal a személyzet összeállításával előkészítendő.
A megszállt területekről menekültek toborzására közvetlen a demarkácionális vonalak mögött, a főútvonalak mentén a hadosztály- (dandárcsoport) parancsnokságok által szintén toborzó bizottságok állítandók fel.
A toborzó bizottságok egy katonaorvoson kívül három tagból állanak, kiknek kijelöléséről a hadosztályparancsnok gondoskodik, mindenkor a politikai megbízottakkal és a helyi direktóriumokkal egyetértően. Minden toborzó bizottsághoz a szükséges segédszemélyzet (néhány írnok és küldönc) a hadosztályparancsnokság által kirendelendő.
A fiók toborzó bizottságok orvos nélkül is működhetnek. Ez esetben az orvosi vizsgálat a csapattestnél ejtendő meg.
A toborzó bizottságok részére szükséges megfelelően berendezett toborzási helyiség rendelkezésre bocsátandó.
A toborzó bizottságok megalakulásuk után haladéktalanul lépjenek a területükön működő összes direktóriumokkal érintkezésbe.
A rendfenntartás a toborzás alatt a helyi direktórium hatáskörébe tartozik. A toborzó bizottság elnöke a szükséges intézkedéseket a direktóriummal megbeszéli.
A toborzó bizottság tagjainak az elhelyezésen és élelmezésen kívül lakóhelyükön (állandó tartózkodási helyükön) napi 40 korona, kiküldetéseknél napi 70 korona díj jár. Ezeknek az összilletményeknek kiutalása iránt az illetékes hadosztály hadbiztossága az alárendelt csapatok gazdasági hivatalait, illetve a hadosztályparancsnokság gazdasági hivatalait bízza meg.
3. A toborzás végrehajtása.
Alapelv, melytől semmi körülmények között eltérni nem lehet, az, hogy a Vörös Hadseregbe való toborzás csakis a fent megállapított toborzó bizottságok útján történhetik meg. Minden más szervezet vagy testület által esetleg összetoborzott emberek mielőtt a Vörös Hadseregbe véglegesen felvétetnének, a területileg illetékes toborzó bizottsághoz vezetendők, amely azután a toborzott embereket a toborzási lajstromba felveszi és a Vörös Hadsereg hadrendje szerint beosztja.
Csak ez úton biztosítható a toborzottak élelmezése, felszerelése s a Vörös Hadsereg tervszerű szervezése.
Budapesten, valamint kis területtel bíró toborzó bizottságok a toborzást a toborzó bizottság székhelyén fogják végrehajtani. Nagyobb területtel bíró toborzó bizottságok a toborzást egyszerre a területek több pontján hajtják végre. Mozgó bizottságok gyors felállítására minden előkészület megteendő.
A jelentkezőkkel következőleg kell eljárni: Minden jelentkező, amennyiben a toborzó bizottság által megbízhatónak minősíttetett és katonai szolgálatra alkalmasnak találtatott, valamint magát a mellékelt „Kötelező” feltételeinek (1. melléklet) aláveti, a Vörös Hadseregbe felvehető.
Mindenki, aki a Vörös Hadseregbe ily módon felvétetik a toborzó bizottság által, az ugyancsak mellékelt „Igazolvány”-nyal (2. melléklet) látandó el, melybe a bevonulási állomáshelye, csapatteste és a bevonulás napja bevezetendő.
Minden jelentkező a már kiadott toborzási lajstromba bevezetendő. Ezekből egy példány a hadosztályparancsnokságnak, egy példány pedig az aláírt „Kötelező” csatolása mellett az illetékes csapattest- (önálló osztály—alosztály) parancsnokságnak naponkint beküldendő.
Elvileg minden jelentkező azon fegyvernemhez veendő fel, amelynél a világháborúban szolgálatot teljesített. Minden fegyvernemről külön toborzó lajstrom vezetendő.
A gyalogsághoz, lovassághoz és tüzérséghez jelentkezők az elöljáró dandárcsoport-
Ha a toborzásnál véletlenül műszaki csapatnál kiképzett és ott szolgált emberek a gyalogsághoz (a gyalogsági műszaki század állományán felül) vagy a lovassághoz, vagy a tüzérséghez kerültek volna, úgy ezek az illetékes árkász-századhoz, illetve az egyéb különleges műszaki (vasút, fényszóró stb.) alakulásokhoz átteendők.
A katonailag ki nem képzett jelentkezők tartózkodási helyük (lakásuk) és foglalkozásuk nyilvántartása mellett külön lajstromokba vezetendők be. Ezek az egyes dandárcsoportokban teljesen külön-kiképzési osztagokká egyesítendők, és kiképzésük rögtön megkezdendő.
A jelenleg tényleges szolgálatot teljesítő katonák a Vörös Hadseregbe átlépni tartoznak. Megkapják leszerelési illetéküket és a magasabb zsoldot március 25-től visszamenőleg. A rajtuk levő kincstári ruházat tulajdonukba megy át, de tartoznak ezt a Vörös Hadseregben való szolgálatuk alatt az előírt térítés ellenében viselni. Tartoznak aláírni az új „Kötelező”-t. Természetes, hogy a toborzó bizottságok a nem megbízható elemeket kizárhatják a Vörös Hadseregből.
4. Jelentések, kiegyenlítések.
A toborzó bizottságok naponként táviratilag vagy küldönccel az elöljáró hadosztályparancsnokságnak s az illető csapattest (önálló osztály — alosztály) szűkebb kereteinek jelentik, hogy fegyvernemenként hány embert toboroztak. A hadosztályparancsnokságok ezek alapján szabályozzák a szervezést, intézkednek a raj- és szakaszparancsnokok azonnali megválasztásáról, és a hadosztályon belül szükséges kiegyenlítéseket, illetőleg a gyalogezredeknél a IV., V. stb. zlj. felállítását rendelik el. Ezen feles számú zászlóaljból a toborzás eredményes haladása esetén új ezredek keletkeznek.
A hadosztályparancsnokságok a toborzás eredményéről naponként a Hadügyi Népbiztosság 6. osztályához a 100 000/6.—1919. számú rendelettel kiadott jelentéseket terjesztik be.
Pogány
hadügyi népbiztos
HIL M. Tan. Közt. iratai. 6. csomó. (Hünb. 7353/eln. 6—1919. sz.) — Eredeti tisztázat
A Hadügyi Népbiztosság 9000/eln.—6.—1919. sz. alatt ezt a toborzási rendeletét kiegészítette, majd 1919 április 26-án megjelent 8945/eln.—6.—1919. sz. rendeletében a toborzás végrehajtását megváltoztatta. A toborzás végrehajtásának új rendszere a Budapesti Munkás- és Katonatanács április 19-i felhívásának következménye. (Lásd 45. sz. dokumentumot.) Az április 26-án megjelent rendelet a következőket mondja:
„1. A laktanyákban eddig folytatott toborzás ezen parancs megjelenésével megszűnik.
2. A Vörös Hadseregbe való belépés ezentúl kizárólag a kerületi, illetve a környékbeli községek munkás- és katonatanácsánál szervezett lajstromozó bizottságok útján történhetik.”
8
1919 április 1
A Forradalmi Kormányzótanács a Vörös Hadseregbe hívja a Magyarországi volt orosz hadifoglyokat
— Vörös Újság —
Megkapóan szép és jelentőségteljes gyűlés folyt le vasárnap délután a Gólyavárban. A kommunista forradalom népének Budapestre szakadt fiai, orosz alattvalók és hadifoglyok tartottak gyűlést Berman Jakab elvtárs, moszkvai vöröskereszt-megbízott elnöklésével. Berman elvtárs felolvasta a következő rádiósürgönyt, melyet az orosz szovjet kormány küldött:
„Ti hadifoglyok, kik végigéltétek az imperialista háborúnak minden borzalmát, kik saját bőrötökön tapasztaltátok az orosz és magyar burzsoának kizsákmányolását, minden erőtökkel támogassátok az ifjú Magyar Tanácsköztársaságot. Az ellenségek összefogtak már a magyar és az orosz proletár elnyomására. Minden orosz és magyar proletár és parasztnak a Vörös Hadseregben van a helye, éppúgy mint az Oroszországban tartózkodó magyar proletárok rendíthetetlenül küzdenek az ottani érdekekért. Védj étek meg a magyar proletárt! A magyar és az orosz proletár egyetemben küzd az összes proletárok közös érdekeiért.
Csicserin, orosz külügyi népbiztos.”
A távirat óriási lelkesedést keltett. Gábor Mózes a nemzetközi Vörös Hadsereg politikai megbízottja üdvözölte az egybegyűlt orosz munkásokat és parasztokat az 1. budapesti nemzetközi vörösezred IV. zászlóalja nevében. Ez a zászlóalj csupán orosz munkásokból és parasztokból áll. Az orosz proletárok fényes tanújelét adták a nemzetközi proletáregyetértés és testvéri szeretetnek, mert elsőnek siettek a proletárok fegyverrel való megvédésére. Philipoff Iván elvtárs népszerű előadásban beszélt a bolsevizmusról.
A munkásság csak azt a hazát védheti meg — mondotta —, melyben a munkásoké a hatalom. Ezért a bolsevikiek pártja küzdött 1914-ben a háború ellen, és a küzdelem győzelemmel végződött, mert Oroszország az első, ahol a tanácsok és munkások vezetik az államot. Az orosz állam azért ment tönkre, mert a munkás belátta, hogy idegen érdekekért küzd, és ezáltal még jobban a tőke hatalmába került.
A hallgatóság általános figyelme között emelkedett szólásra Szamuely Tibor hadügyi helyettes népbiztos. A gyűlést, a Forradalmi Kormányzótanács nevében, orosz nyelven üdvözli.
A proletárnak nincs hazája — mondotta. — Mi nem akartunk addig hazatérni Oroszországból, míg nem volt biztosítva ott a munkások helyzete a kapitalistákkal szemben. Meg akartuk védeni az orosz proletariátust. Itt is a proletariátus vette kezébe a hatalmat. Kéri, támogassanak bennünket, az egész világ proletariátusa egyesülni fog. Példát kell mutatni az orosz és magyar proletároknak. Mi már elpusztítottuk a mi burzsoáhadunkat, de tönkre kell tenni a többieket is. Felszólítja az orosz elvtársakat a Vörös Hadseregbe való belépésre, hogy megvédjék a világproletárok egységét. Oroszországban Urál, Szamarkand, Don-vidék és Mandzsúriában harcolnak a nemzetközi ezredek, és tudják, hogy nemcsak az orosz, hanem a világ összes proletariátusának érdekeiért küzdenek. Mert — úgymond — az orosz ellenforradalom képviseli az egész ellenforradalmat. A küzdelemben önöknek is helyük van a Vörös Hadseregben.
Radionoff Vladimir volt a következő szónok. Két évvel ezelőtt — mondotta—még ellenségek voltunk, most azonban tudjuk, hogy minket félrevezettek. A magyar proletárok Oroszországban, nem törődve azzal, hogy talán sohasem térnek vissza hazájukba, és hozzátartozóikat nem fogják viszontlátni, beléptek a Vörös Hadseregbe. Aki nem lép be a Vörös Hadseregbe, annak szégyen itt maradni e szabad hazában. Magam is harcoltam Magyarország ellen, de sohasem éreztem ellenséges indulatot, ha nem a helyzet kényszerített erre. Utána Norber User beszélt, majd a gyűlés utolsó szónoka Rafalovics szólalt fel. Az elnök ezután a gyűlést azzal rekesztette be, hogy jelentkezzenek rögtön a Damjanich utca 50. szám alatti orosz toborzó helyiségben. A jelenlevők lelkesen siettek eleget tenni a felhívásnak1. A Hadügyi Népbiztosság 1919 április 6-án 7820/eln.—6.—1919. sz. rendeletével intézkedik a nemzetközi vörösezredek megszervezésére. A rendelet kimondja: „Budapesten az 1., 2. és 3. önálló nemzetközi vörösezred alakul meg, mindegyike az 1. sz. mellékletből kivehető tagozással és a 2. sz. melléklet szerinti állománnyal. Az 1. sz. ezred ideiglenes parancsnokságával Friedrich Gyula elvtársat, a 2. sz. ezred ideiglenes parancsnokságával Rothziegel Leó elvtársat bízom meg.
Az 1. sz. ezred már megalakult, elhelyezése Bebel- (volt kelenföldi honvéd) laktanya.
A 2. sz. ezred a Bécsből ideérkezett 1000 elvtársból és a még toborzandókból alakítandó meg. Elhelyezés Jaurés- (volt Nádasdy) laktanya.
A 3. sz. ezred a székely zszlj.-ból román, bolgár, szerb, olasz és albán századokból alakítandó meg …” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 26. csomó. — A nemzetközi ezredek további szervezését lásd a II. fejezet hadseregszervezéssel foglalkozó részében.)*
Vörös Újság, 1919 április 1. A Budapesten időző oroszok belépnek a Vörös Hadseregbe.
9
1919 április 1
A Hadügyi Népbiztosság elrendeli a csepeli vörös gyalogezred felállítását
A csepeli szervezett munkásokból a „csepeli vörös gyalogezred” toborzandó és alakítandó. A toborzás végrehajtására folyó évi 7353/eln. 6. számú rendeletem határozványai mértékadók. Egyelőre csupán kettő zászlóalj állítandó fel, és csak amennyiben a 2669/eln. 6. számú rendeletem 4. a. almelléklete szerinti állományok elérettek volna, kezdendő meg a III. zászlóalj felállítása. A felállítandó „csepeli vörös gyalogezredet” a 2. hadosztálynak, illetőleg a budapesti 1. dandárcsoportnak rendelem alá. A csepeli vörös gyalogezred I. és II. zászlóaljának felállításához szükséges katonai szakközegek (volt tisztek) és parancsnokok kijelölésére a 2. hadosztályparancsnokság és a politikai megbízott a csepeli öt tagú intéző bizottsággal egyetértőleg április hó 2-án délelőtt 9h-ig tegyen javaslatot, hogy a kiképzés azonnal megkezdhető legyen. Zászlóalj parancsnokul és századparancsnokul egy-egy katonai szakismeretekkel bíró munkás jelölendő ki, aki mellé egy-egy katonai szakközeg (volt törzstiszt, illetőleg főtiszt) osztandó be. Parancsnok és szakközeg neve ide szintén április 2-án délelőtt 9h-kor bejelentendő. Hogy a toborzás könnyebben keresztülvihető legyen, a csepeli öt tagú intéző bizottság a 2. vörös hadosztályparancsnoksággal (Budapest, IV. kér. Veres Pálné utca 1.) lépjen érintkezésbe.
Czóbel s. k.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 6. csomó. (Hünb. 7507/eln.—6.—1919. sz.) — Tisztázat.
10
1919 április 3
A Vörös Hadsereg budapesti alakulatai tüntető gyűlésen követelik a hadseregszervezés meggyorsítását. A Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a hadügyi vezetésben történő személyi változásokról
— A Vörös Újság tudósítása —
Az ország most a vajúdás állapotában van. A proletárság kezébe vette a hatalmat, hogy a régi bűnös rendszert lerombolja, új világot alkosson. Most alakul ki a munkások, katonák és földmívesek forradalmi serege, hogy az ország irányítását kezébe vegye. A Forradalmi Kormányzótanácsban mindenki megbízik, és mindenki tudja, hogy most vasfegyelemre van szükség, ha azt akarjuk, hogy a szocializmus diadalmasan birkózhasson meg ellenfeleivel. A Tanácsköztársaság alkotmánytervezete már megjelent. A napokban megtörténnek a választások, és biztosítják azt, hogy az ország sorsát azok irányítsák, akikben a proletárság a diktatúra biztosítását látja.
A Forradalmi Kormányzótanács már szerdán számot vetett azokkal a szükségességekkel, amelyek a kongresszusig a kormányzat zavartalan vitelét biztosítják. Ezért nem helyes, hogy egyesek, bár jóhiszeműen, megnehezítik a Kormányzótanács munkáját, és olyan zavart támasztanak, ami úgy kül-, mint belpolitikai kihatásában a proletárdiktatúra ügyét veszélyeztetheti. Most feltétlen fegyelemre van szükség. Nem az egyesek külön akciói, hanem a választások juttatják kifejezésre a tömegek akaratát.
Az eseményekről a következő részletes tudósításunk számol be:
A szerdai éjszakai Kormányzótanács a Hadügyi Népbiztosság vezetésének ügyét tárgyalta. A tanácskozás eredményeképpen Pogány József beadta lemondását, amit a Kormányzótanács elfogadott. A hadügyi vezetésben történt eme személyi változás alkalmából csütörtökön reggel a forradalmi katonák és munkások ezrei zárt sorokban, fegyelmezetten, zenekarral fölvonultak a Várba.
A Szent György téren a Hadügyi Népbiztosság és a volt Miniszterelnökség palotája között hatalmas négyszögben kordont vontak, amelyen belül helyezkedtek el a felvonult csapatok, arcvonallal a Hadügyminisztérium palotája felé. A tömegből elkeseredett felkiáltások hangzottak el Pogány hadügyi népbiztos ellen.
Az első nemzetközi ezred parancsnoka beszél
A Hadügyminisztérium erkélyéről először az első vörös nemzetközi ezred parancsnoka beszélt a katonákhoz.
Eljöttünk ide — mondotta —, hogy megmutassuk a magyar proletariátusnak és az egész világnak, hogy készen állunk a harcra, és olyan erővel rendelkezünk, hogy a proletariátus igazát mindenütt diadalra vihetjük. Követeljük, hogy küldjenek bennünket a proletariátus ellenségei ellen, s jól tudjuk, hogy mire visszajövünk, diadalkapu fog bennünket itt várni, mert az elveknek tettre kész és elszánt harcosai vagyunk.
Ezután az összes kerületi szovjetek megbízásából beszélt egyik elvtársunk. Aki többek közt azt mondotta, hogy az egész proletariátus szinte pillanatok alatt talpra állott, amikor a nagy ügyet veszélyben látta. Eljöttünk azért is — folytatta —, hogy törhetetlen ragaszkodásunkat és tettre kész lelkesedésünket fejezzük ki fennkölt vezérünknek, Kun Bélának s az ő igaz társainak, akikről tudjuk, hogy minden erejükkel a proletariátus uralmának megszilárdítására törekszenek.
A Budapesti Forradalmi Munkás- és Katonatanácsok nevében ezután határozati javaslatot terjesztettek elő, amelyben bizalmatlanságot fejeznek ki Pogány népbiztossal szemben. A Budapesti Katona- és Munkástanácsok követelik, hogy Pogány népbiztost azonnal mozdítsák el …1 A cikk a továbbiakban Vágó népbiztos beszédét közli.*
Szántó elvtárs a hadsereg szervezéséről
A tüntetés elültével Szántó Béla elvtárs, hadügyi népbiztos helyettes szólott az elvtársakhoz.
A Forradalmi Kormányzótanács éjjeli ülésén — mondotta — megoldotta a Hadügyi Népbiztosság személyi kérdéseit. Akik ma már ezen a helyen ülnek, mind olyan elvtársak, akik tizenöt-húsz évi szervező munkára tekintenek vissza a magyar munkásmozgalomban, s garanciát nyújtanak arra, hogy a hadsereg szervezése körül szükséges munkát is a forradalmi időkhöz mért lendülettel és energiával el fogják végezni. Gondoskodni fognak arról, hogy ne csak embere legyen a Vörös Hadseregnek, hanem fegyvere és élelmiszere is, hogy nagy feladatának, a belső rend fenntartásának és az antant imperializmusa legyőzésének eleget tudjon tenni. Önökre vár a nagy feladat, hogy az imperialista hadseregek által megszállott részeit az országnak felszabadítsák, és lehetővé tegyék, hogy az orosz Vörös Hadsereggel egyesülhessünk. A Vörös Hadsereg tagjainak forradalmi fegyelemre van szüksége, mert e nélkül a forradalmat megvédeni nem lehet. Hisszük és tudjuk, mert ma már bizonyságot tettek arról, hogy ezt a fegyelmet önök soraikban fönn tudják tartani, és meg vagyunk győződve arról, hogy önök lelkesedéssel teljesítik a parancsot akár arról szól majd, hogy a harctérre vagy az ellenforradalom ellen induljanak.
Az összegyűltek ezután Kun Béla elvtársat akarták mindenáron hallani. Lelkesen szólították őt az erkélyre, de az egyik népbiztos elvtárs közölte, hogy Kun Béla egy kültelki gyár munkásai közé ment, s ezért nem tud idejönni.
Szamuely elvtárs beszéde
Lelkes éljenzés támadt, amikor Szamuely Tibor elvtárs hadügyi népbiztos helyettesnek alakját látták az erkélyen föltűnni. Szamuely néhány lelkes szót intézett a tömeghez.
Vörös katonaelvtársaim, munkástestvéreim! Magyarország Forradalmi Kormányzótanácsa mögött olyan hatalmas és erős, diadalmas és tettre kész katona-, és munkástömegek állanak, hogy a forradalom ügyét nemcsak Magyarországon, de a határokon túl is diadalra tudjuk vinni. A győzelem titka az a forradalmi fegyelem, amely el kell hogy töltse a Vörös Hadsereg és a forradalmi munkásság minden egyes tagjának lelkét.
A ti proletárakaratotok és forradalmi követeléstek minden teljesült. Magyarország sorsa nemcsak a katonáknak, hanem a munkásságnak forradalmi fegyelmétől is függ. A termelőmunkának egy pillanatig sem szabad állnia. A mi feladatunk, hogy benneteket, forradalmi katonák, minél előbb szervezett egységekben a proletariátus külső és belső ellenségei ellen küldhessünk. Ehhez azonban el kell látnunk benneteket munícióval, élelemmel, ruházattal, s ennek előállításához munka kell.
Ne engedjétek tehát, munkástestvéreink, megakasztani a Vörös Hadsereg felszerelésének munkáját. Mutassátok meg, hogy a Vörös Hadsereg nemcsak küzdeni, de győzedelmeskedni is tud. Győzedelmeskedni tud ellenségei és diadalmaskodni tud önmaga felett is. Vonuljatok ugyanabban a rendben és fegyelemben kaszárnyáitokba és munkahelyeitekre vissza, ahogyan idejöttetek, forradalmi lépéstek célját elérte. Éljen a nemzetközi forradalmi proletariátus!
A katonazenekarok rázendítettek a Marseillaise-re, s ennek hangjai mellett oszlott szét teljes rendben a hatalmas tüntető tömeg.
Vörös Újság, 1919 április 4. Pogány hadügyi népbiztos lemondott. A budapesti katonák és munkások tüntető felvonulása.
A Forradalmi Kormányzótanács Böhm Vilmost, Fiedler Rezsőt, Haubrich Józsefet, Kun Bélát és Szántó Bélát nevezte ki a Hadügyi Népbiztosság élére.
11
Miért kell a Vörös Hadsereg?
1Dátum nélkül. Valószínűleg 1919 áprilisban adták ki.
Első pillanatra ellentmondásnak látszik, hogy a szocializmus, amely mindig küzdött a hadsereg ellen, mindig antimilitarista volt, most szervezeteinek minden erejével, agitációjának egész lendületével hadsereget toboroz. De az ellentmondás csak látszólagos. Aki marxista szemmel nézi a dolgokat, annak tudnia kell, hogy minden intézmény aszerint működik, hogy melyik osztály tudja a maga szolgálatába állítani. Antimilitaristák voltunk, amíg a hadsereg a burzsoázia osztályhadserege volt, Vörös Hadsereget toborzunk abban a pillanatban, amikor a hadsereg a proletárság osztályhadseregévé lesz.
A „Kommunista Kiáltvány” állapította meg a híres tételt, hogy a proletárnak nincs hazája. De ez a tétel csak a kapitalista társadalomban igaz. Mihelyst a szocializmus, a kommunizmus rendszere válik uralkodóvá valamely országban, abban a pillanatban ez az ország már hazájává válik a proletárságnak.
Ma Oroszországban és Magyarországon van hazája a proletárnak.
A szociális forradalommal elvesztette a proletárság a láncait, és bekövetkezett az, amit a „Kommunista Kiáltvány” ígért: nyert cserébe egy egész világot. Magyarország proletársága márciusi forradalmával kiverekedte magának ezt az új világot, és új kommunista társadalmi rendjét minden ellenféllel és ellenséggel szemben meg akarja védeni, fegyverrel a kezében is. Nem ellentmondás tehát, hanem a nagy történelmi változás felismerése, ha a marxista szocialista most antimilitarizmus helyett a Vörös Hadsereg megszervezését prédikálja.
Az októberi forradalom Magyarországon polgári forradalom volt. E revolúció előőrse, a munkásság, legelsősorban arra törekedett tehát, hogy szétzüllessze a régi világ nagy erőszakszervezetét: a bürokráciát és a hadsereget. A katonatömegek megalakították a katonatanácsot.
A katonatanács a maga forradalmi szerepét abban látta, hogy kicsavarja a hadsereg vezetését a régi bürokrácia fellegvárának: a Hadügyminisztériumnak a kezéből, és hogy kiragadja a parancsnoklást az aktív tisztek markából. Egyik rohamot a másik után intézte a régi militarizmus drillje és vak fegyelme ellen. Megsemmisítette a kurtavas, a kikötés, az éhséggel szigorított magánfogság kínzását, választott esküdtszékek kezébe adta a fegyelmezés jogát. A céltalan kaszárnyai lődörgés és ácsorgás helyére szocialista előadásokat, tudományos tanfolyamokat állított, a trágár katonanóták helyére bevitte a munkásdalokat, a pokrócozás durvaságai helyére tette a sportot, a színházat, a mozit. Jóléti bizottságokat, könyvtárakat, olvasótermeket állított fel a kaszárnyákban. Mindent megpróbált, hogy a kaszárnyát kultúrpalotává és szociális otthonná tegye. Működésének kitűnő szimbóluma: szociális színházzá változtatta a 32-es kaszárnya hírhedt áristomát.
A márciusi szociális forradalom ismét új történelmi helyzetet teremtett. Most már a hadsereg teljesen a proletárság hatalmába került. Most már nemcsak, hogy semmi szükség sincsen az oszlatás munkájára, hanem egyenesen a proletárság ellen vétkezik, aki a legkisebb csorbát üti a hadsereg szervezetén vagy fegyelmén. A fegyelmetlenség erény volt mindaddig, amíg a burzsoázia kezéből ki kellett csavarni a fegyvert, a fegyelmetlenség árulássá válik és ellenforradalmi cselekedetté abban a pillanatban, amikor a fegyver a proletárság kezében van. A megváltozott történelmi helyzet mindenestől megváltoztatta a hadsereg szerepét is: a Vörös Hadsereg osztályhadsereggé lesz. A régi rendben a magántulajdont védte, most a köztulajdont védi, a régi rendben a kizsákmányolás eszköze volt, most a szociális felszabadulásé. A Vörös Hadsereg legfontosabb történelmi feladata: a proletárdiktatúra megvédése, hatalomban tartása és hatalmi körének kiszélesítése.
A Vörös Hadsereg történelmi feladata, hogy fegyvere erejével legyőzzön minden ellenforradalmat, amely vissza próbálná állítani a burzsoázia és a nagybirtokosok társadalmi rendjét.
A Vörös Hadsereg történelmi feladata, hogy leszámoljon azokkal, akik nem akarnak beleilleszkedni a szociális világrendbe, és a maguk egyéni önzését, pártoskodását és egyéni hajlamait szegezik szembe a kommunizmussal.
A Vörös Hadsereg történelmi feladata, hogy ne csupán a magyarországi tőkésekkel szemben szerezzen érvényt a proletárdiktatúrának, hanem mindazokkal az idegen imperialistákkal szemben is, akik fegyverrel törnek a Magyarországi Tanácsköztársaság ellen. Nem ismerhetünk különbséget magyar tőkések és nagybirtokosok meg cseh tőkések és román bojárok között. Nemzetközi gondolkodásunk egyenlő erővel akarja kipusztítani a kapitalizmus uralmát Magyarországon csakúgy, mint Csehországban vagy Romániában.
A Vörös Hadsereg történelmi feladata, hogy igazi tartalmat adjon a szocializálás nagy munkájának. Idegen rablók kezében vannak Magyarország legfontosabb bányái és legdúsabb élelmiszervidékei. A magyar munkásság történelmi küldetése követeli meg, hogy ne csupán a magyar tőkések és nagybirtokosok gyárait, bányáit és földjeit vegye köztulajdonba, hanem mindazokat a bányákat, gyárakat és földeket is, amelyek e pillanatban román bojárok, cseh tőkések és szerb tábornokok birtokában vannak.
A Vörös Hadsereg történelmi feladata, hogy ugyanakkor, amikor megvédi a magyarországi munkásság diktatúráját, amikor a proletárság kezébe juttatja a szocializmus megvalósításához szükséges nyersanyagot és élelmiszert, amikor megmenti az éhínségtől a dolgozó milliók asszonyait és gyerekeit, egyúttal segítsen felszabadítani minden más ország elnyomott és kizsákmányolt proletárjait is.
A Vörös Hadsereg történelmi feladata, hogy az oroszországi tanácsköztársaság működésének jelszavával és nem is nemzeti jelszóval indul a harcba, hanem a proletárság integritásának megvédését írja zászlójára, és a nemzetköziség vörös lobogója vezeti a küzdelemben.
A Vörös Hadsereg történelmi feladata, hogy az oroszországi tanácsköztársaság Vörös Hadseregével egyesülve, teljessé tegye a szocializmus diadalát, fegyverrel a kezében verekedje ki a kommunizmus győzelmét az egész világ munkásai számára, és mindörökre megdöntse a kapitalizmust.
A legnagyszerűbb történelmi helyzetben a legnagyszerűbb történelmi feladatok megvalósítása vár a Vörös Hadseregre. Nem szocialista és nem kommunista az a munkás, aki ma nem siet lelkesen és elszántan a Vörös Hadsereg toborzó irodáiba.
HIL M. Tan, Közt. iratai, 105. csomó. — Miért kell a Vörös Hadsereg? — Röplap.
12
1919 április 5
Bécsi kommunista katonák belépnek a Vörös Hadsereg nemzetközi ezredébe
— Vörös Újság —
Megjöttek tegnap a bécsi katona-kommunista elvtársaink. Kint a vasúti peronon az első nemzetközi vörösezred díszőrsége várta fegyveresen őket, három bizalmiférfival, akiket a Hadügyi Népbiztosság, az első nemzetközi vörösezred és a budapesti vöröskatonák küldtek a bécsi testvérek elé.
A fiúk, akik a nagy strapa ellenére frissek és jókedvűek voltak, mindnyájan Bécs város szülöttei. Sokan közülük az orosz Vörös Hadseregben szolgálták a proletárfölszabadítás ügyét. Mind fiatalok, és tele vannak elszánt tettrekészséggel.
Az egyik, Vogelfünger elvtárs, a köréje gyűlt magyar elvtársaknak elmondja, hogy mi indította őket a magyar proletártestvérek küzdelméhez való csatlakozásra. Lendülettel beszél, okosan, az érveket úgy csoportosítva, hogy nem volt senkinek ellenvetése. Szinte áhítattal hallgatták.
Egy elvtárs megkérdezi:
— Nagy strapa volt ugye a gyaloglás Bruck-Királyhidáig Bécsből?
A bécsi elvtárs fölnevet:
— Hát az is valami? Negyven kilométer volt az egész. Hajnali öt órakor indultunk Bécsből, este nyolckor már Királyhidán pihenőt tarthattunk. A vöröskatona több fáradságot bír el az imperialista katonánál; az csak természetes.
Sorakozót fújnak.
A bécsiek sorakoznak, a vörös díszszázad fegyveresen megnyitja a sort, a zászlóalj kivonul az indulóházból a Keleti-pályaudvar előtti nagy térségre, a barakk elé, ahol Steinbrück Ottó elvtárs, a Hadügyi Népbiztosság nevében, német nyelven köszöntötte a bécsi fegyveres munkástestvéreket. Ezek nevében Leó Rothziegel elvtárs, a zászlóalj parancsnoka szólt. Akkor azonban már nagy tömegek siettek mindenfelől a barakk elé, akiket a tüzes proletárbeszéd valósággal fölvillanyozott.
— Mit dem letzten Tropfen unseres Herzblutes werden wir für die Sache des internationalen Proletariats kämpfen!
— Szívünk utolsó csepp vérét is az Internacionálé ügyének áldozzuk!
Ezzel fejezte be a beszédét, és a hurrá és az éljenzés valóságos orkánja visszhangzott rá.
A beszédnek olyan hatása volt, hogy a hallgatóság közül több németül beszélő elvtársunk ott a helyszínen jelentkezett a bizalmiférfiaknál a Vörös Hadseregbe való felvételre.
Ebéd után, amely egyszerű volt (levest, húst főzelékkel és egy fél kenyeret kaptak), a bécsi proletártestvérek fölvonultak a Hungária úti laktanyába.
Ma már föl is fegyverezték őket, és már gyakorlatoznak is.
Vörös Újság, 1919 április 5. A bécsi kommunista katonák Budapesten.
13
1919 április 6
Bosnyákok jelentkeznek a Vörös Hadseregbe
— Dombóvári proletár —
— Bosnyák vörösgárdisták. Igen, ilyenek is vannak, éspedig tekintélyes számmal. Százával, ezrével szöktek meg hazulról édes, de sovány szülőföldjükről, főleg a muzulmánok. Odalenn, úgy mondják, elviselhetetlen az élet: rongyosan, éhesen tengenek-lengenek, kiszolgáltatva teljesen a hódító testvérek önkényének. — Átúszták hát a Szávát, a Drávát, és felcsaptak magyar vörösgárdistáknak. A magyar fiúk szívesen fogadták őket, hisz régi ismerősök: valamikor a Doberdón és a hajszás lengyel mezőkön együtt kínlódtak és véreztek céltalan célokért. Most a közös szenvedés még közelebb hozta őket.
Dombóvári Proletár, 1919 április 6. Bosnyák vörösgárdisták.
Az országban tartózkodó törökökből is többen beálltak a Vörös Hadseregbe. Erről a Hadügyi Népbiztosságnak a Hadseregparancsnoksághoz küldött 1919 június 1-i átiratában olvashatjuk: „A nemzetközi pótzlj.-nál délszláv zlj. számára török elvtársakból egy szakasz állíttatik fel. Menetkészültségük határideje f. évi VI. 2.”
Az átirat tartalmazza még a Hadseregparancsnokság 601/53. hdm. sz. intézkedését: „A Balkán nk. zlj. számára Bpesten felállított török szakasz a II. hadtest kötelékébe Oroszlóra irányítandó.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 51. csomó. 12. sz.)
14
1919 április 4
Román proletárok csatlakoznak a Vörös Hadsereghez
— Debreceni Újság —
Bihar megye 31 községében megalakultak a munkás- és katonatanácsok. A román proletárok kimondták csatlakozásukat a Tanácsköztársasághoz, és beléptek a Vörös Hadseregbe.
Debrecen, 1919 április 4. Románok a Vörös Hadseregben.
15
1919 április 13
A jászberényi gimnázium tanulói jelentkeznek a Vörös Hadseregbe
— Jászberényi Újság —
A lelkesedés, a szebb jövő reménye már erősen érezteti hatását a középiskolákban is. A fizikailag érett diákság örömmel siet a vörös zászló alá, hogy ő is közreműködhessen a szegények világának kiépítésében. Félreteszik egy időre a könyveket, hogy fegyvert fogjanak mindazok ellen, akik akár kívülről, akár belülről akarják veszélyeztetni a forradalom sokat ígérő vívmányait. Mintha a 48-as idő szelét hozta volna magával a tavasz, azzal a különbséggel, hogy azok, kiket akkor a népszabadság eltiprásában eszközül használtak fel, testestül lelkestül velünk vannak, és nem állnak meg addig, míg egy ember is lesz, ki ellene van a „mindenki boldogságának”. A helybeli főgimnáziumból: Kóródi József VI., Bartha Gyula, Bugyi Kálmán, Roszner József, Szabó Sándor VII., Freund Miksa, Baráth Béla, Tucho Tibor, Rákos László, Komáromi József VIII. oszt. tanulók léptek be a Vörös Hadseregbe.
Jászberényi Újság, 1919 április 13. Gimnazistáink a Vörös Hadseregben.
Hasonló híreket közöl a hódmezővásárhelyi „Friss Hírek” 1919 március 27-i és a „Szolnoki Munkás” 1919 április 10-i száma is.
16
1919 április 14
A Hadügyi Népbiztosság a ruszin népbiztossággal egyetértésben intézkedik a ruszin vörösgárda hadosztály megszervezéséről
A folyó évi április hó 10-én kelt 7950/eln. 6. sz. rendeletemet hatályon kívül helyezem. Ez a rendelet (mellékletek nélkül) azonnal megsemmisítendő. Helyette a következőket rendelem el:
1. Ruszka-Krajna területéből — azaz Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung vármegyék, főleg ruszinlakta részeiből, vagyis Máramaros vármegyében a Tisza völgyi, szigeti, taracvízi, técsői, huszti, dolhai és ökörmezői járások községeiből, valamint a felsővisói járásból Havasmező, Oroszkő, Visóoroszi, Petrovakraszna és Petrovabisztra községekből, Máramarossziget városból, Ugocsa vármegyéből, a nagyszőllősi és királyházi járás községeiből, Bereg vármegyében az alsóvereckei, szolyvai, latorcai, munkácsi és felvidéki járások községeiből és Munkács városából, továbbá a tiszaháti járásból, Alsóremete, Felsőremete, Kovászó, Makkosjánosi, Mezőhomok és Tiszacsoma községekből, Ung vármegyében a nagybereznai, perecsenyi, ungvári, szerednyei és szobránci járás községeiből, valamint Ungvár városából, továbbá az ellenséges megszálló csapatok kivonulása után Zemplén, Sáros, Szepes, Abaúj és Gömör vármegyéknek a Ruszin Népbiztosság által megjelölendő ruszinlakta községeiből a Vörös Hadsereghez tartozó „ruszin vörösgárda hadosztály” alakítandó meg. Az ezen területen jelenleg levő vörös hadseregbeli alakulások a ruszin vörösgárda hadosztályba olvadnak be. Benti területeken másnak, mint a ruszin vörösgárda hadosztálynak toborozni tilos.
2. A hadosztály toborzását, megszervezését, politikai megbízottainak kirendelését a hadügyi népbiztosok és a Ruszka-Krajna-i népbiztos egyetértőleg eszközlik.
3. A ruszin vörösgárda hadosztály vezényleti és szolgálati nyelve: ruszin. Azonban az 1. pontban megjelölt területekről toborzott nem ruszin anyanyelvű katonák a ruszin vörösgárda kötelékében anyanyelvűk szerint magyar, tót, román és német osztály, illetve alosztályokban lesznek csoportosítva, mely alakulatoknál a vezényleti és szolgálati nyelv az alakulatok katonáinak anyanyelve lesz.
Azon katonák, kik az 1. pontban körülírt területről toboroztattak és akik jelenleg az 5. vöröshadosztály állományába tartoznak, az 1. ruszin dandárcsoport felállítása után a felváltással egyidejűleg az utóbbiba olvadnak be.
A magyar volt közös 85. pótkeretnél toborzott és folyó évi március havában az 1. székely csoportnak átadott zászlóalj Ruszka-Krajna területére illetékes katonái, tényleges állományú volt altisztjei és volt tisztjeivel együtt a ruszin vörösgárda hadosztálynak adandók át, s ez fogja azután képezni a ruszin vörösgárda 2. dandárcsoportjának keretét. Az átadás időpontját a ruszin népbiztos a magyar Hadügyi Népbiztossággal egyetértőleg fogja elrendelni.
4. A hadosztályparancsnokság állomáshelye: Munkács. Az egyes alárendelt alakulatok elhelyezésére a ruszin vörösgárda hadosztály parancsnokság előterjesztése alapján a Ruszka-Krajna-i népbiztosság a Hadügyi Népbiztossággal egyetértően intézkedik.
Ennek megfelelően a 65. dandárcsoport-parancsnokság Nyíregyházára helyeztetik át, és toborzási területül részére Szabolcs, Zemplén vármegyék, valamint Ung és Bereg vármegyéknek az első pontban fel nem sorolt területei utaltatnak ki.
A többi parancsnokságok az újonnan megalakuló Ruszka-Krajna-i parancsnokságok által történő leváltásukig helyükön megmaradnak.
5. A ruszin vöröshadosztály hadrendjét és állományát az 1—12. mellékletek és azok almellékletei tüntetik fel, amelyek a folyó évi április hó 10-én kelt hasonló számú rendeletből idecsatolandók.
6. A ruszin vöröshadosztály toborzása a mellékelt 7353/eln. 6. sz. rendeletem alapján lesz végrehajtandó.
7. A póttestek, kiegészítő parancsnokságok és pótkeretek beosztására nézve a 8148/eln. 6. 1919. sz. rendelet határozványai mértékadók. A ruszin hadosztály póttesteit a rendelet értelmében a nyíregyházi és debreceni kerületi parancsnokságok állítják fel.8. A ruszin hadosztályba való toborzás megkezdésének időpontját a ruszin gárda hadosztály parancsnoka fogja megállapítani. Addig a toborzás a ruszin területen is a régi határozványok szerint és a régi keretekben folytatandó. A toborzás eredményéről a másolatban mellékelt 100 000/6. 1919. sz. rendelet határozványai szerint a jelentések a Hadügyi Népbiztosság toborzó osztályának és a Ruszin Népbiztosságnak megküldendők.
Szántó
hadügyi népbiztos
HIL M. Tan. Közt. iratai. 6. csomó. (Hünb. 7950/eln. — 6.—1919. sz.) — Eredeti tisztázat.
17
1919 április 16
A Hadügyi Népbiztosság jelentése a csapatok létszámáról
Létszámkimutatás
1 A jelentés első része néhány részletadatot közöl a csapatszervezés helyzetéről.*
| 1. | ho.-parság (repülő- és távíró századdal) | 108 | — | fő | |||||||||||||
| 69. | ddr.-csop. | 1087 | fő, ebből ki nem képzett … | 576 | fő | ||||||||||||
| 17. | ddr.-csop. | 1068 | fő, ebből ki nem képzett … | 155 | fő | ||||||||||||
| 44. | ddr.-csop. | 2842 | fő, ebből ki nem képzett … | 246 | fő | ||||||||||||
| Hadosztálylétszám: | 5105 | fő, ebből ki nem képzett … | 977 | fő | |||||||||||||
| 2. | ho.-parság (repülő- és távíró századdal) | 31 | fő, ebből ki nem képzett … | — | fő | ||||||||||||
| 1. | ddr.-csop. | 3938 | fő, ebből ki nem képzett … | 34 | fő | ||||||||||||
| 30. | ddr.-csop. | 1015 | fő, ebből ki nem képzett … | — | fő | ||||||||||||
| 38. | ddr.-csop. | 1567 | fő, ebből ki nem képzett … | — | fő | ||||||||||||
| 1/V. | vadász-zlj. | 750 | fő, ebből ki nem képzett … | — | fő | ||||||||||||
| Hadosztálylétszám: | 7301 | fő, ebből ki nem képzett … | 34 | fő | |||||||||||||
| A tegnapi jelentése téves volt. | |||||||||||||||||
| 3. | ho.-parság (repülő- és távíró századdal) | 127 | fő, ebből ki nem képzett … | ||||||||||||||
| 29. | ddr.-csop. | 2176 | fő, ebből ki nem képzett … | 345 | fő | ||||||||||||
| 32. | ddr.-csop. | 3333 | fő, ebből ki nem képzett … | 708 | fő | ||||||||||||
| 68. | ddr.-csop. | 2176 | fő, ebből ki nem képzett … | 65 | fő | ||||||||||||
| Hadosztálylétszám: | 7812 | 1118 | fő | ||||||||||||||
| 4. | ho.-parság (repülő – és távíró századdal) | 239 | fő | ||||||||||||||
| 20. | ddr.-csop. | 2183 | fő | ||||||||||||||
| 18. | ddr.-csop. | 1622 | fő | ||||||||||||||
| 19. | ddr.-csop. | 3029 | fő | ||||||||||||||
| 11. | vadász-zlj. | 309 | fő | ||||||||||||||
| Hadosztálylétszám: | 7382 | fő | |||||||||||||||
| 5. | ho.-parság (repülő és távíró századdal) | 29 | fő | ||||||||||||||
| 10. | ddr.-csop. | 1594 | fő | ||||||||||||||
| 60. | ddr.-csop. | 1849 | fő | ||||||||||||||
| 65. | ddr.-csop. | 1158 | fő | ||||||||||||||
| Hadosztálylétszám: | 4630 | fő | |||||||||||||||
| 6. | ho.-parság (repülő és távíró századdal) | 263 | fő | ||||||||||||||
| 39. | ddr.-csop. | — | fő még nem jelentett | ||||||||||||||
| 46. | ddr.-csop. | 2177 | fő, ebből ki nem képzett … | 150 | fő | ||||||||||||
| 101. | ddr.-csop. | 1801 | fő, ebből ki nem képzett … | — | fő | ||||||||||||
| 2. | gy.e. | 1408 | fő, ebből ki nem képzett … | 150 | fő | ||||||||||||
| 33. | gy.e. | 1408 | fő, ebből ki nem képzett … | — | fő | ||||||||||||
| 28. | vadász-zlj. | 151 | fő, ebből ki nem képzett … | — | fő | ||||||||||||
| Hadosztály létszám: | 7208 | fő, ebből ki nem képzett … | 300 | fő | |||||||||||||
| Székely klt. | parság (parság-nak közvetlenül alárendelt alakulatokkal) | 796 | fő | ||||||||||||||
| 1. | csop. | 3693 | fő | ||||||||||||||
| 21. | csop. | 194 | fő | ||||||||||||||
| 24. | csop. | 1662 | fő | ||||||||||||||
| 12. | gy.e. | 1831 | fő | ||||||||||||||
| 32. | sz. [székely] v. ezr | 1264 | fő, ebből ki nem képzett … | 123 | fő | ||||||||||||
| 23. | vadász.-zlj | 138 | fő | ||||||||||||||
| Különítménylétszám: | 9578 | fő, ebből ki nem képzett … | 123 | fő | |||||||||||||
| Tegnapi jelentése téves volt. | |||||||||||||||||
| Tengerészddr. | 3356 | fő | |||||||||||||||
| Vagyis összesen: | 1. ho. | 5105 | fő, ebből ki nem képzett … | 977 | fő | ||||||||||||
| 2. ho. | 7301 | fő, ebből ki nem képzett … | 34 | fő | |||||||||||||
| 3. ho. | 7812 | fő, ebből ki nem képzett … | 1118 | fő | |||||||||||||
| 4. ho. | 7382 | fő, ebből ki nem képzett … | — | fő | |||||||||||||
| 5. ho. | 4630 | fő, ebből ki nem képzett … | — | fő | |||||||||||||
| 6. ho. | 7208 | fő, ebből ki nem képzett … | 300 | fő | |||||||||||||
| Székely kltm. | 9578 | fő, ebből ki nem képzett … | 123 | fő | |||||||||||||
| Tengerészddr. | 3356 | fő, ebből ki nem képzett … | — | fő | |||||||||||||
| 52372 | fő, ebből ki nem képzett … | 2552 | fő1 | ||||||||||||||
HIL M. Tan. Közt. iratai. 6. csomó. (Hünb. 6. osztály. Menetkész alakulásokról jelentés.) — Eredeti tisztázat.
1 A kötet összeállítása során mellőztük az ellenségre vonatkozó létszámadatokat, mert a Vörös Hadsereg Parancsnokság hírszerző osztályának adatai sok esetben megbízhatatlanok. Václav Král „A csehszlovák burzsoázia intervenciós háborúja a Magyar Tanácsköztársaság ellen 1919-ben” (Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó 1956) című könyve a következő adatokat szolgáltatja:
„Z. Jezek kisebb létszámot igyekszik kimutatni a szlovákiai csehszlovák hadseregről. 85 zászlóaljat és 24 tüzérüteget emleget. (Boj o Slovensko [Szlovákiáért vívott harcok] 9. old.) R. Kalhous azt állítja, hogy akkoriban 102 csehszlovák zászlóalj volt Szlovákiában. Leghitelesebbnek Mittelhauser bizalmas munkájának adatait tartjuk, melyet más szerzők számára hozzáférhetetlen levéltári anyag alapján dolgozott ki.” (A szerző 34. lábjegyzete.)
Mittelhauser április 25-i adatai a következők:
„Az olaszországi légionáriusokból alakított 6. és 7. hadosztály, amelyek Piccione tábornok hadtestét alkotják. (Ezek az Olaszországban volt osztrák—magyar hadifoglyokból alakított hadosztályok egyenként három ezredből és hat tüzérütegből álltak. Föl voltak szerelve a szükséges közlekedési eszközökkel, hogy mozgékonyabbak legyenek. A magasabb parancsnoki helyeket és a különleges szolgálatot olasz tisztekkel töltötték be; Piccione tábornok a csehszlovák hadsereg főparancsnoka Szlovákiában.)
A 3. hadosztály (újonnan alakult, hazai egységekből — négy gyalogezredből és hat tüzérütegből áll, parancsnoka Hennocque francia tábornok; Piccione tábornok alárendeltje).
A 4. hadosztály (éppen most alakult meg Rada tábornok vezényletével Poprádon).
Négy önálló vegyesdandár (egyenként két gyalogezred, egy lovasszázad, egy vagy két tüzérüteg, két-három utász-század; a parancsnokok régi osztrák tisztek).
54 menetzászlóalj, melyek még nincsenek beosztva a fenti egységekbe.
Lovasság: 24 gyalogosított század és 3 lovasszázad.
Műszaki csapatok: három utász-zászlóalj, egy távírász-zászlóalj, egy vasúti ezred.
A csehszlovák hadsereg teljes létszáma tehát mintegy 180 000 embert tett ki … Szlovákiában nyomban a megszállás kezdete után számoltak a hadműveletekkel, s ezért valamennyi nagyobb egységet itt helyezték el, elsősorban Piccione tábornok hadtestét, Hennocque tábornok hadosztályát, Rada tábornok hadosztályát és a négy önálló vegyesdandárt, megközelítőleg tehát vagy hat hadosztályból álló hadsereget. …
A francia katonai misszió levéltárában talált jelentések alapján a magyar határon összevont francia, román és szerb csapatok ereje 1919 április 25-én a következő volt: (35- jegyzet: Katonai Központi Levéltár — vezérkar 2. oszt. 1007. sz. — 2/EM.).
A román szakaszon: egy lovasdandár, két zászlóalj, két tüzérüteg és négy gyaloghadosztály (7., 6., 2., 1.);
a francia szakaszon: egy lovasdandár, két gyaloghadosztály (17. és 76.);
a szerb szakaszon: egy lovashadosztály és egy gyaloghadosztály (3.).
A Magyar Tanácsköztársaság határain tehát a csehszlovák haderővel együtt több mint 15 ellenséges hadosztály állt. A velük szemben álló magyar Vörös Hadsereg ereje aránytalanul gyöngébb volt …” (Král. Id. mű. 102—04. old.)*
18
1919 április 16
Az új hadügyi vezetés felhívása a vöröskatonákhoz
a szilárd fegyelem szükségességéről
Vöröskatonák!
Fegyelem nélkül a forradalom nem egyéb anarchiánál. A forradalmi fegyelem az a betontalapzat, amelyre a forradalom alkotásai felépülnek. Minden forradalomnak, amely nemcsak győzni, hanem élni és véglegesen berendezkedni is akar, legelső gondja az egységes, szilárd, harcra kész, vasfegyelmű hadsereg.
A hadseregnek kell sakkban tartani az ország belsejében azokat az elemeket, amelyek nem akarnak és nem tudnak megnyugodni a változhatatlanba. A hatalmát és vagyonát vesztett osztályok, ha meglapulnak is forradalmunk elemi ereje előtt, sokkal jobban szeretik régi életük mocsarát, sokkal mélyebben beleélték magukat gazdasági, politikai és katonai zsarnokságukba, semhogy erről egykönnyen lemondanának. Azért van szükség a forradalmi Vörös Hadseregre, hogy a dúskálódó burzsoát, a dúsgazdag, henye mágnást, az élősdi dzsentrit és a szolgálatukban álló papságot és bürokráciát minden reményről leszoktassa. Másodsorban szükség van rá, hogy lecsapjon, és lehetetlenné tegyen minden olyan támadást, amely kívülről akarja megsemmisíteni a forradalmi proletariátus kivívott eredményeit. Annak a hadseregnek, amely erre a nagy feladatra vállalkozik, minden egyes emberben s egészében, tökéletesnek kell lennie. Hibátlan, tökéletes forradalmi példányokból kell összeválogatni ezt a hadsereget. Ennek a hadseregnek minden egyes katonája kell hogy magának a forradalomnak eleven szobra legyen. Testileg, lelkileg, szellemileg kiváló.
A Vörös Hadsereg minden egyes katonája féltékenyen őrizze az egész hadsereg tiszta, forradalmi erkölcsét és szeplőtelen becsületét.
Gondja legyen reá, hogy aki nem odavaló, azt onnan eltávolítsák!
Az a katona, aki kívül-belül nincs acélból, az összeroskad a forradalom vasfegyelme alatt. Az ilyen gyengéknek a mi hadseregünkben nem lehet helye. Vak- és feltétlen fegyelmet követel ebben a hadseregben mindnyájunk ura: a forradalom. Mi valamennyien az ő világfelszabadító, népboldogító hatalmát szolgáljuk. Az is, aki parancsol a vöröskatonának, az is, akinek a vöröskatona engedelmeskedik. A mi hadseregünk a proletárok osztályhadserege, parancsnokai mellett ott áll a politikai megbízott, úgy, hogy a Vörös Hadsereg minden egyes katonája magának a Tanácsköztársaságnak parancsait követi.
Ezek a parancsok kemények, szigorúak, mint a proletár ökle. Ezeknek engedelmeskedni, ezeket követni kell. A Vörös Hadsereg fegyelme nem tűr ellentmondást, sem habozást. Aki a fegyelmet sérti, az ellenforradalmár!
A jó vöröskatonának minden parancsot híven teljesíteni kell. Nemcsak magát vizsgálja a Vörös Hadsereg katonája, de arra is ügyel, hogy minden bajtársa így tegyen. Az öntudatos vöröskatona tartózkodik minden kicsapongástól, nem részegeskedik, mert a szesz ellensége a test és a lélek egészségének, nem lop, nem rabol, nem duhajkodik, nem érezteti fegyveres erejét védtelen gyengékkel szemben, s ha megtudná valamelyik bajtársának hasonló botlását, gondoskodni köteles róla, hogy az illetőtől a Vörös Hadsereg megszabaduljon, s a bűnös forradalmi törvényszék elé kerüljön.
A Magyar Tanácsköztársaság a legféltőbb gonddal, óvatos válogatással szedte össze a Vörös Hadsereg katonáit. A magyar proletáruralomnak díszes testőrsége ez a hadsereg, minden reményünk benne van, hogy lehetővé teszi és megvédi a régi rossz világ lerombolásának s a dolgozók boldog, új országának felépítési munkáját, össze kell fogni erre a nagyszerű munkára a katonai és a polgári proletárerőnek és tudásnak, és akkor nem lesz a pokolnak olyan hatalma, amely a Magyar Tanácsköztársaság épületét meg tudja ingatni vagy le tudja rombolni.
Katonák! Nem hódító vérengzésre, nem más testvérnépek leigázására, nem a nagy vagyon védelmére, hanem a proletárok uralmának védelmére kérjük ifjúságtok erejét, lelketek tiszta rajongását, és ezért tisztelünk meg benneteket a legnagyobb bizalommal, mikor a Vörös Hadseregbe fogadunk benneteket. Ti vagytok a világ sarából aranyvilágot gyúró, szent forradalmi eszme ereje, hatalma!
HIL M. Tan. Közt. iratai. 104. csomó. (A Vörös Hadsereg Rendeletei. 25. sz.)
19
1919 április 18
A Forradalmi Kormányzótanács forradalmi katonai törvényszékek felállítását rendeli el
A)
1. §
A Vörös Hadsereg forradalmi fegyelmét sértők katonai bűntettek felett forradalmi katonai törvényszékek ítélnek.
Minden hadosztály vagy dandár székhelyén forradalmi katonai törvényszéket kell felállítani.
A forradalmi katonai törvényszék elnökből és ezenfelül két tagból áll. A forradalmi katonai törvényszék elnökét és tagjait, úgyszintén a vádbiztost és jegyzőkönyv-vezetőt Budapesten a központi tanács, másutt a munkások, katonák és földmívesek helyi tanácsa választja katonák, továbbá katonaviselt munkások vagy földmívesek sorából.
A forradalmi katonai törvényszék eljárására nézve a Forradalmi Kormányzótanács IV. számú rendeletében (1. a Tanácsköztársaság március 26-án megjelent 1. számában) megszabott rendelkezések irányadók.
2. §
Katonai bűntettet követ el az a katona vagy parancsnok:
1. aki a Tanácsköztársaságnak akár külső, akár belső ellenségével összejátszik vagy egyetért;
2. aki az ellenséget kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy egyéb szolgáltatással támogatja;
3. aki bajtársára fegyvert fog, vagy a parancsnok parancsának ellenszegül;
4. aki őrszolgálati vagy egyéb fontos szolgálati kötelességét akár szándékosan, akár bűnös hanyagságból cselekvéssel vagy mulasztással megszegi;
5. aki az ellenség előtt gyáván viselkedik;
6. aki csapatától megszökik;
7. aki gyilkol, gyújtogat, rabol, fosztogat, lop, közvagyont rombol, vagy védtelennel szemben erőszakoskodik;
8. aki katonatársát árulásra, lázadásra, fontos szolgálati kötelességének megszegésére vagy szökésre csábítja;
9. aki a felsorolt katonai bűntettek valamelyikét megkísérli;
10. aki részt vesz oly összebeszélésben vagy egyesülésben, amelynek célja a felsorolt katonai bűntettek valamelyike.
3. §
Katonai bűntett büntetését a cselekmény súlyához képest forradalmi törvényszék szabja ki. Ha a bűntett a Vörös Hadsereg forradalmi fegyelmét vagy a Tanácsköztársaság érdekét súlyosabban sérti vagy közvetlenül veszélyezteti, halálbüntetés is szabható ki.
4. §
Ez a rendelet kihirdetése napján azonnal életbe lép.
Budapest, 1919 április 12.
A Forradalmi Kormányzótanács
B)
A Forradalmi Kormányzótanács IV. számú rendelete.
1. § Forradalmi törvényszékek állíttatnak fel a szükséghez képest.
2. § A forradalmi törvényszék elnökből és ezenfelül két tagból áll.
A forradalmi törvényszék elnökét és tagjait, úgyszintén a vádbiztost és a jegyzőkönyvvezetőt a Forradalmi Kormányzótanács nevezi ki. Ezek a megbízások nincsenek képesítéshez kötve.
3. § Forradalmi törvényszék hatáskörébe az oly bűncselekmény miatt tartozik az eljárás, amelyet a Forradalmi Kormányzótanács külön rendelettel oda utal.
4. § A forradalmi törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben sem alakszerű nyomozó eljárásnak, sem vádirat benyújtásának nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig az együttülő forradalmi törvényszék előtt, és ha csak lehet, félbeszakítás nélkül folyik le.
A terheltet elfogása után azonnal a forradalmi törvényszék elé kell állítani.
5. § A vádbiztos kötelessége a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat előteremteni, főleg a sértettet, a tanúkat és a szakértőket, ha szükséges, közvetlenül megidézni, vagy elővezetésük iránt is intézkedni.
A forradalmi törvényszék bármely órában és a szabad ég alatt is megtarthatja ülését.
6. § A terhelt bárkit választhat védőjének. Ha a terhelt e jogával nem él, vagy ha a választott védőt a tárgyalásra azonnal meghívni lehetetlen, a bíróság bárkit hivatalból kirendelhet védőnek.
7. § A forradalmi törvényszék előtt a tárgyalás azzal kezdődik, hogy a vádbiztos a terhelt ellen fennforgó tényeket előadja.
A bizonyító eljárás befejeztével a vádbiztos annak eredményét kifejti, és indítványát megteszi. Erre a terhelt és védője felel, és ha a vádbiztos még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a terheltet és védőjét illeti.
8. § A tárgyalás befejezésével a forradalmi törvényszék zárt tanácskozás után határoz. A bűnösség kérdésében a határozás titkos szavazással történik.
Halálbüntetést csak az elnök és a tagok egyhangú határozatával lehet kiszabni.
Az ítéletet rövid indoklással együtt azonnal írásba kell foglalni.
9. § A forradalmi törvényszék határozata ellen fellebbvitelnek vagy másféle perorvoslatnak helye nincs.
Az elítélt érdekében bárki által előterjesztett kegyelmi kérelemnek nincs felfüggesztő hatása a végrehajtásra.
10. § A forradalmi törvényszék által kiszabott büntetéseket az ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani.
Budapest, 1919. évi március hó 25-én.
A Forradalmi Kormányzótanács
A jelen körrendelet a Vörös Hadsereg minden köteléke előtt, egy héten át minden napiparancsban, a bevonuló katonák előtt pedig a fogadalom letételekor is kihirdetendő.
Kelt Budapesten, 1919. évi április hó 13-án.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 104. csomó. (A Vörös Hadsereg Rendeletei. 26. sz.)
20
1919 április 19
A Hadügyi Népbiztosság megszervezi a vörös vasas hadosztályt
1. Célja:
A Budapesten elhelyezett csapatoknak az őrszolgálat (laktanyák, raktárak, katonai célokat szolgáló nagyobb üzemek stb. őrzése) alól való mentesítése, a közbiztonsági szolgálat ellátása, a Forradalmi Kormányzótanács támogatása, a proletariátus védelme.
A hadosztály szervezésére tehát elsősorban ezen szempontok a mérvadók.
A hadosztálynak azonban képesnek kell lenni arra, hogy a proletariátus érdekeit Budapesten kívül is megvédelmezze.
2. Alárendelés:
A vörös vasas hadosztály katonaközigazgatási tekintetben a budapesti katonai kerületi parancsnokságnak, minden egyéb tekintetben pedig közvetlenül a Hadügyi Népbiztosságnak van alárendelve.
A hadosztály szolgálatait a hadosztályparancsnokság javaslatai alapján a Hadügyi Népbiztosság szabályozza.
3. Kiegészítés:
Elvileg csakis a Nagy-Budapest területén lakó vagy pedig ott illetékes, önként jelentkező, szervezett — lehetőleg szervezett — vas- és fémmunkások vehetők fel a vörös vasas hadosztályba.
4. Felállítás:
A hadosztály toborzását, megszervezését, politikai megbízottjainak kirendelését a hadügyi népbiztosok eszközlik.
A hadosztály felállításával Gerlach János és Hőnig Vilmos (volt tűzérezr.-beli őrnagy) elvtársakat bízom meg.
Az alábbi hadrend mutatja a hadosztály azon szervezését, melynek fokozatos kiépítésére törekedni kell.
5. Hadrend és állomány:
A vörös vasas hadosztály hadrendjét és állományát az 1—5. sz. mellékletek és azok almellékletei tüntetik fel1.1
Mellékletek:
1. A budapesti vörös vasas hadosztály tagozása.
2. Egy vörös vasas ezred tagozása.
2/a. Egy vörös vasas gyalogezred állománya.
2/b. Egy géppuskás-osztag tagozása.
2/c. Egy hegyi ágyús kísérő szakasz tagozása.
3. Egy vörös vasas tüzérezred állománya.
4. A vörös vasas lovasszázad állománya.
5. Egy automobil géppuskás-század állománya.*
6. Toborzás végrehajtása:
A hadosztály toborzása a 2669/eln. 6.—1919. és 7353/eln. 6.— 1919. számú rendeletem értelemszerű alkalmazásával hajtandó végre.
A vasas hadosztály kivételes szolgálatából kifolyólag azok tagjai, a Vörös Hadsereg katonáitól eltérőleg, a laktanyában tartoznak lakni.
A laktanyában kötelező lakás és étkezés alól kivételesen a családfenntartó s a laktanya közelében lakó katonák a csapatparancsnokok által felmenthetők.
7. Az illetmények kérdése legközelebb kiadandó rendelettel szabályoztatik …2 A dokumentum 8. pontja a vasas hadosztály elhelyezésére vonatkozik, a 9. pont a jelentések felterjesztésének módját szabályozza, és a 10. pont a címzetteket sorolja fel.*
Szántó
hadügyi népbiztos
HIL M. Tan. Közt. iratai. 1. csomó. (Hunb. 8041/eln. 6.—1919. sz.) — Eredeti tisztázat.
21
1919 április 30
Az Oroszországból hazatért cseh légió katonái jelentkeznek a Vörös Hadseregbe
— Somogyi Munkás —
Prága, ápr. 30. A „Svoboda” c. lap írja: „A Magyar Tanácsköztársaság első nemzetközi vörösezrede minden nemzet proletariátusából alakult. Vannak köztük románok, németek, csehszlovákok, délszlávok, oroszok, olaszok, sőt franciák is, kiket a szaloniki fronton fogtak el. Lesznek burzsoá árdrágítók, lánckereskedők, cseh Scheidemannok, akik ironikus mosollyal megkérdezik: tehát csehszlovákok is?
És nem hiszik el. Igen, csehszlovákok, és hozzá még olyanok, akik Oroszországban a proletárköztársaság ellen harcoltak. Néhány nap előtt Oroszországból Budapestre érkezett mintegy 500 csehszlovák, akiknek nagy része Budapestre való érkezésükkor ebbe a hadseregbe lépett be. A cseh burzsoázia próbálja csak meg Magyarországba törni, vegyék mindjárt tudomásul, hogy elsősorban a cseh proletárok ellenállására bukkannak, akik fegyverrel kezükben szegülnek ellen a cseh burzsoáziának és szolgáinak. Csak a cseh proletariátus holttestén át törhet a magyar szovjetköztársaság területére a Csehszlovák Köztársaság hadserege, hogy azt leigázza.”
Somogyi Munkás, 1919 május 1. Csehszlovákok a magyar Vörös Hadseregben.
———
A Vörös Hadsereg anyagi ellátása a szervezés kezdetén
22
1919 március 26
A Hadügyi Népbiztosság összefoglaló jelentése a hadsereg készleteiről
1. Élelem:
Átlag rendelkezésre áll kb. 30 000 ember részére 2 hónapra a katonai raktárakban.
Jelenlegi létszám megközelítőleg 200 000 ember, 30 000 ló, tehát élelem 2 hónapra van1. A szövegben eredetileg 60 000 szerepel 1 hónappal. A fogalmazvány készítőjének az írásával a fentiek szerint javítva vannak az adatok. — A javított adatok nem fedik a valóságot, nyilvánvalóan elírásról van szó.*
Sürgős beszerzés szükséges2! Ceruzával beszúrva: „Határhoz közel levő élelmezési raktárak mentése.”*
2. Fegyverzet:
Jelenlegi létszám fegyverrel el van látva a dem. vonalon.
Budapesti fegyvergyárban van
3900 95. M. i. p.
3900 14. M. Mauser
2000 orosz
5000 Werndl
1540 karabély, kurtály
250 i. pisztoly
4 géppuska.
Fegyvergyártás megkezdésére intézkedések kiadattak. Kb. 10 nap múlva eredmény. Ha üzem felvétetik — naponta 800 kész fegyver.
Lőpor semmi, minimális. Lőpor-gyártás felvételének előkészületei megkezdődtek.
Csapatnál van még: 43 350 — 95. M.; 9106 — 95. M. kurtály és tar.; 2892 Mauser; 1033 ism. pisztoly; 1038 géppuska.
3. Ruházat:
Köpeny nincs.
Köpeny nélkül teljes ruházat csak kb. 14 000 főre van.
Cipő (bakancs, hegyi bakancs) 68 000 főre.
Felszerelés, hát- és kenyérzsák kivételével, melyekből kevés van, elegendő kb. 150 000 főnek.
Sürgős beszerzés, gyártások sürgetése szükséges!
4. Gépkocsik:
Jelenleg van
Bpesten 80 teher 60 személy
vidéken 40 teher 30 személy
Rekvirálás 28-án kezdődik. Eredményről ma még beszélni nem lehet.
5. Lovak:
| Bpesten | 1456 | ép állapotban
csapatállomány = 5209 |
2638 | mezőgazdáknál = 7500 |
| Szeged | 2113 | 1437 | ||
| Nyíregyh. | 800 | 1459 | ||
| Győr | 740 | 1780 |
Lókórházakban: 2700, ebből 10 % ép = 270.
6. Egészségügy:
24 700 sebkötöző csomag, megfelelő orvosi berendezéssel.
Sürgős utánpótlás szükséges.
7. Műszaki anyagról nincs jelentés.
8. Vonatanyagról nincs jelentés1. A fogalmazvány mellett a vonatanyaggal kapcsolatban a következő feljegyzés található; ,,500 mozgókonyha, 450 főzőláda, 250 táb. sütőkemence, 700 szekér, 2000 tüzérségi 6-os fogat, 4000 köz. hámszerszám, 2000 málhásállat felszerelés, 30 000 hátasló felszerelés, 170 gp.-század — 140 kézi gp.-szakasz vonatanyaga.”*
———
Resumec: Minden kevés, sürgős utánpótlás szükséges. Miből?! Idő mire utánpótlás jöhet!
Ba.2 Balázs — az anyagi osztály vezetője.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 6. csomó. (Hünb. 6. osztály. 326/255. sz.) — Fogalmazvány.
23
1919 március 30
A Hadügyi Népbiztosság kimutatása a hozzávetőleges fegyverlétszámról
| Nevezetesen | 95 M. gy. lőfegyv. | 7/12 M. gépp. | 7,5 csm15 M. hegyi | 8 cm 5/8 M. tb. á. | 10 cm 14 M. tar. | 15 cm 14 M. neh. tar. |
| Szeged, Arad, Nagymih. | 1 910 | 48 | 4 | |||
| Székely kül. | 8 300 | 162 | 4 | 8 | 30 | |
| 39. ho (5) | 1 200 | 24 | 2 | 2 | ||
| 40. ho. | 4 000 | 58 | 8 | 4 | 2 | |
| 37. ho. | 3 500 | 88 | 8 | |||
| Zalaegerszegi védő szksz. | 3 200 | 58 | 6 | 6 | ||
| Bp. ker. védő sz. | 2 400 | 32 | ||||
| Dunapentele | 4 | 2 | ||||
| Bp. ker. csapatok | 2 000 | 316 | 4 | 4 | 45 | 14 |
| Bp. ker. egyéb | 2 700 | 92 | ||||
| Szeg. ker. hátul | 7 200 | 113 | 12 | 33 | ||
| Győri ker. hátul | 3 000 | 30 | 11 | 5 | 15 | |
| Kiskunfélegyháza | 3 900 | 79 | ||||
| Debrecen | 3 500 | 36 | ||||
| Ludovika Akad. | 3 | 2 | 5 | |||
| Fegyvertár, kiadható | 4 500 | 4 | 8 | 40 | 20 | |
| Fegyvertár egyéb | 35 000 | 16 | 65 | 87 | 3 | |
| Gyűjtőben | 28 | 14 | 50 | |||
| Nemzetőrség | 89 000 | 472 | ||||
| Összesen1: | 175 410 | 1612 | 74 | 178 | 301 | 21 |
| Kell a Vörös Hadseregbe | 60 000 | 1412 | 92 | 88 | 168 | 42 |
1 Az eredeti dokumentum hibás végösszegét javítottuk.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 6. csomó. (III. 30-i iratok.) — Eredeti.
24
1919 április 1
A Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának összefoglalója a tüzérség helyzetéről
Ezen tárgyban2 Az utalás a tüzérség szervezésének sorrendjére vonatkozik. A dokumentum eredeti címe ui. „A tüzérség szervezésének sorrendje.”* 1919 április 1-én következő megbeszélés folyt le a vezérkari főnök úrnál:
Őszerinte 12 ütegre szóló anyag áll rendelkezésre, az ezekkel felszerelendő ütegek a következő frontrészek, illetve helyek számára utalandók ki elsősorban:
| A miskolci ddr.-csoport számára | 2 üteg |
| Nyíregyházára 1. | 1 üteg |
| Salgótarján 40. ho. 60. ddr-csoport | 1 tt. üteg |
| 1 nehéztar. | |
| üteget | |
| Székely hadosztály rossz lövegei kicserélendők. | |
| Szeged és Arad a 101. és 46. ddr.-csop. | 3 üteg |
| Duna-Tisza köze (38. ddr.-csop.) | 3 üteg |
| Kaposvár (44. ddr.-csop.) | 1 üteg |
| A francia légelhárító üteg Bp.-re bevonandó. |
———
Ezekre Schreiner a következőket mondja1 A Hadügyi Népbiztosság 50. osztályának vezetője.*:
1. Anyag Budapesten magában van 12 ütegre szóló. Az országban megvan az összes hadrendileg tervbe vett üteg tüzérségi anyaga. Részben más lövegnem, mint az előírt kerül azonban kiadásra, pl. hegyi ágyú helyett hegyi tarack vagy tábori ágyú, nehéz tarack helyett régi, nehéz tarack vagy tábori tar. A megnevezett sorrend azonban be lesz tartva.
2. Szerszámzat kellő mennyiségen felül van az 53. oszt. kezelésében.
3. Ló a 38. osztály értesítése szerint egyáltalán nincsen, az eddig jelentett szám a már meglevő alakulások létszáma volt. Kiadvány készül a 38. osztály részéről oly irányban, hogy elsősorban a tüzérség számára kell lovakat lefoglalni.
4. Székelyektől 8 rossz löveg bevonatott, és a hiányzó 1 ágyú kiszállíttatott úgy, hogy a székely 1. tüzérezrednek van 4 ágyúja és 12 tarackja, a székely nehézezrednek van 16 tarackja, a székely hegyi tűz. oszt.-nak 3 hegyi ágyúja.
5. A székelyeknek külön hátsó raktáruk is volt, ez bevonatott, mert különben az egységes kezelés hátrányt szenved. Ily raktár létesítésére most is törekszenek.
6. Az 50. osztály kéri, hogy a most dívó nagy fegyverigényléseket mint pl. 10 000 fegyver azonnali kiadását, az 5. oszt. ily formában tagadja meg, mert akkor a többi megalakuló ddr.-csoportnak nem jut fegyver. Tehát a tervbe vett ddr.-csop. kellálladéka utalandó ki, sőt ha 4. és 5. zlj.-ak alakulnak meg, az 50. oszt. a fegyverzetet abban a pillanatban kiszállítja, amikor egy-egy század megalakulását jelentik, de raktáraknak, a nagyobb számú jelentkezések reményében, előre való megtöltésére nem telik.
7. Hogy hadosztályonként egy felelős közeg bízassék meg a tüzérség szervezésével, égető szükséget képez.
8. Tüzér- és fegyverigényléseknél — a gyakran dívó fantasztikus számok elkerülésére — szükséges azt is megmondani, hogy az illetőnek mije van. Ugyanez áll a lövőszerről is.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 5. osztály.) — Eredeti tisztázat.
———
A Magyar Tanácsköztársaság elleni intervenció közvetlen előkészítése és a román hadsereg támadása
25
1919 március 29
(Délelőtt 11 óra 45 perc)
Az erdélyi kerületi parancsnokság jelentése a Hadügyi Népbiztosságnak a várható román támadásról. A hadműveleti osztály véleménye a román támadás jelentőségéről
A helyzet felől kérdezve Stomm1 A székely hadosztály parancsnokság vezérkaritisztje. A beszélgetést a Hadügyi Népbiztosság 5. hadműveleti osztályának tisztje — Fischer — folytatta. A gépelt szöveg aláírása is Fischer.* következőket jelenti:
Már napok óta érkeznek hírek, hogy a románok erdélyi csapataikat észak felé összevonják (Máramarossziget—Zilah?). Két ma reggel érkezett bizalmiember ezen híreket konkrét formában megerősíti. Jelentésük szerint ugyanis a románok Zám—Déva—Piski vidékét kiürítik, s onnan csapataikat északi irányban tolják el.
Hadműveleti osztály véleménye: Nincs kizárva, hogy ezen hír a valóságnak megfelel. A Maros völgyéből kivont román csapatokat ez esetben talán a Bácskából, Temesváron át eltolt francia csapatok pótolhatnák. Nincs azonban kizárva, hogy nemcsak román csapatok (2. vadászho., esetleg 1. vadászho.) irányíttatnak Déva—Gyulafehérvár vidékéről észak felé, hanem a Bánáton át a temesvár—marosillyei vasútvonal kihasználásával francia csapatok is szállíttatnak Dés—Nagybánya felé.
Ezen feltevés az ellenség szempontjából sok valószínűséggel bír. Ellenségeink részére kétségtelenül nagy előny volna, ha sikerülne nekik bennünket az oroszokkal való közvetlen érintkezéstől elvágni. Ezt legkönnyebben úgy érhetik el, ha a románok Máramarossziget—Zilah-
Tekintettel arra, hogy a románok és ukránok egymással ugyancsak harcban állanak, ellenségeink számára kézen fekszik az a megoldás, hogy a korridor megteremtését Erdélyből francia csapatok közreműködésével kíséreljék meg. Beérkezett hírek szerint Tőketerebesen tényleg már mutatkoztak franciák. Észak-Erdélyben ilyen csapatokat még nem sikerült megállapítani. Tekintve azonban azon körülményt, hogy már napok óta erős francia csapatmozgás észlelhető Temesvár felé, viszont az előnyomulás ellenségeink részére Arad felől északi irányban sokkal kevesebb kilátással bír, gyors és döntő eredményre, mint a fentebb említett hadművelet valószínűbbnek látszik, hogy a franciák erőket Temesvár körül nem összpontosítanak, hanem azokat tovább szállítják, hogy az északi, Erdélyből indítandó akciót közvetlenül támogassák.
Az erdélyi ker. parság továbbá közli, hogy újabban is megerősítést nyer azon hír, hogy Besszarábiából egy további román hadosztály (a 9., mely állítólag Besszarábiában sok vért vesztett) jön Erdélybe, a Gyimesen keresztül. Ezen hadosztály csapatai azonban az arcvonalban mindeddig nem lettek megállapítva.
HIL M. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 5. osztály. —Telefonbeszélgetés gépelt szövege.)
26
1919 április 7
A Forradalmi Kormányzótanács tárgyalása Smuts tábornokkal, Az antant-hatalmak megbízottjával
Smuts tábornok április 4-én a Magyarországi Tanácsköztársaságnak a következő ajánlatot tette:
1. A magyar kormány hajlandó visszavonni minden magyar csapatot és fegyveres erőt a következő vonaltól nyugatra:
A vonal három kilométerre Makótól keletre elhagyja a Marost és három kilométerrel keletre halad Tótkomlóstól, Békéscsabától és Békéstől, továbbá a berettyószentmártoni útkeresztezéstől, majd tizenöt kilométerrel Debrecentől keletre húzódik, és Debrecentől északkeletre fordulva, egy Nagyecsedtől öt kilométerrel nyugatra fekvő ponton megy keresztül, és a Szamos folyót Nagyecsedtől északra éri el.
2. Az összes román csapatok parancsot kaptak, hogy jelenleg elfoglalt állásaikon túl ne nyomuljanak.
3. Az a terület, amely az 1. §-ban megjelölt vonal és a román hadsereg jelenlegi vonala közé esik, semleges zónának tekintendő, és szövetséges haderőkkel, mégpedig angol, francia, olasz és ha lehetséges, amerikai csapatokkal szállandó meg.
4. A magyar kormány elfogadja annak a katonai szerződésnek a föltételeit, és ragaszkodik hozzájuk, amelyet az előbbi magyar kormány az antant és a vele szövetséges hatalmakkal 1918 november 13-án kötött, valamint elfogadja az 1918 november 3-án kötött fegyverszünet föltételeit is, és ragaszkodik hozzájuk.
5. Határozottan kimondatik, hogy a föntebb leírt demarkációs vonal nem gyakorol befolyást az esetleges békeföltételekben megállapítandó területrendezésre.
6. Smuts tábornok ajánlani fogja a Párizsban egybegyűlt nagyhatalmaknak, hogy Magyarország blokádját rögtön szüntessék meg, és léptessenek életbe könnyítéseket, abból a célból, hogy az elsőrendű szükségleti cikkeknek, jelesen zsírnak és szénnek, Magyarországba való azonnali behozatala lehetővé váljék.
7. Smuts tábornok továbbá ajánlani fogja a Párizsban egybegyűlt nagyhatalmaknak, hogy mielőtt Magyarország politikai határait a békeszerződésben végleg megállapítanák, hívják meg a magyar kormány meghatalmazott képviselőit, adják elő álláspontjukat a határok kérdésében és minden ebből származó gazdasági kérdésben egy értekezleten, amelyet a nagyhatalmak egy képviselőjének elnöklete alatt Csehszlovákország, Románia, Jugoszlávia és Német-Ausztria képviselőivel tartanának.
Budapest, 1919 április 5.
A tanácskormány válasza az antantnak
A Magyar Tanácsköztársaság kormánya erre a következő jegyzéket intézte Smuts tábornokhoz:
Tábornok Úr!
A Magyarországi Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa nevében köszönetet mondunk Önnek az antant megbízásából velünk folytatott tanácskozásai alkalmával az Ön részéről megnyilvánult nobilitásért és jóindulatért.
Mindamellett kénytelenek vagyunk kinyilatkoztatni, hogy az átadott föltételek olyanok, hogy ezeket csupán mint parancsot fogadhatják el azok, akik e föltételek mellett az ország kormányzását vállalni hajlandók.
Támaszkodva mégis ama jóindulatra, amely tábornok úr részéről számunkra oly szokatlan módon megnyilatkoztatott, kérjük, kegyeskedjék az antant-hatalmak kormányainál következő javaslatainkat tolmácsolni:
1. Semleges zónát hajlandó megalkotni Magyarország Tanácsköztársaságának jelenlegi kormánya is, de csupán abban az esetben, ha a semleges zóna határa a jelenlegi megszállási vonaltól kezdődően nemcsak nyugatra tolatik ki, a tábornok úr által megjelölt határokig, hanem keletre is, a Maros vonaláig, amelyet az 1918 novemberi katonai egyezmény mint demarkációs vonalat megjelöl, és amelyet Besan tábornok 938. számú parancsa önkényesen és egyoldalúan megváltoztatott, gazdasági életünk pótolhatatlan kárára. (Vyx 1918 december 16-ról kelt 384. számú átirata.)
a) A semleges zónának azon részén, amely csapataink által kiürítendő és tábornok úr ajánlata szerint is nemzetközi, vagyis angol, olasz, francia, esetleg amerikai csapatokkal volna megszállandó, érvényben marad a Magyarországi Tanácsköztársaság alkotmánya, és az ez által teremtett gazdasági és szociális viszonyokba semminemű beavatkozás nem történik. Természetes, hogy Szegeden és Aradon ennek megfelelően a Tanácsköztársaság alkotmánya visszaállítandó. Megfelelően amaz alapelveknek, amelyeken a Magyar Tanácsköztársaság alkotmánya nyugszik, természetesen semmi akadálya sem lehet annak, hogy a közigazgatás a lakosság anyanyelvén történjék.
b) Legteljesebb, minden korlátozástól mentes forgalom a semleges zóna területéről, úgy a Magyar Tanácsköztársaság, mint a Román Királyság irányában.
c) Szabad tranzitóforgalom a Román Királyság által megszállva tartott erdélyi területeken.
2. Kérjük a blokádnak ezzel egyidejűen való teljes megszüntetését, a Tanácsköztársaságnak szénnel és zsírral való ellátását.
3. Kérjük az általunk ajánlott és tábornok úr által is javasolt konferenciának egybehívását, amely a párizsi békekonferencia tárgyalásaival párhuzamosan a Magyar Tanácsköztársaság, Csehország, Románia, Szerbia, Jugoszlávia és Német-Ausztria kiküldötteiből alakulva, lehetően Prágában vagy Bécsben a lehető legsürgősebben összeülne, és megállapítaná nemcsak a politikai határokat, de rendezné az országok között fölmerülhető összes gazdasági kérdéseket is. Ezzel kapcsolatban határozottan kijelentjük, hogy a Magyarországi Tanácsköztársaság nem a területi integritás elvének alapján áll, de a területi kérdéseknek az imperialista hódítás alapján való megvalósítását ellenzi.
4. Kérjük annak lehetővé tételét, hogy úgy a fölsorolt, mint a többi országokban is gazdasági képviseletet tarthassunk fönn, és viszont a külföldi államok is gondoskodhassanak megfelelő gazdasági képviseltetésükről a Magyarországi Tanácsköztársaság területén.
5. Kérjük, hogy az antant-hatalmak gondoskodjanak azonnal a barbár üldözések megszüntetéséről, amelyek a megszállott területeken a munkásmozgalom minden fajtájával szemben megnyilatkoznak.
Amikor mindezeket tisztelettel előterjesztjük, szíves figyelmébe idézzük tábornok úrnak, hogy kormányunk nemcsak rendeletet bocsátott ki az idegen alattvalók személyének különös védelméről, de késznek mutatkozott arra is, hogy az idegen alattvalók vagyonát is különös védelemben részesítse.
Fogadja tábornok úr kiváló nagyrabecsülésünk őszinte kifejezését.
Garbai
elnök.
Kun
külügyi népbiztos
Népszava, 1919 április 7. A Magyar Tanácsköztársaság jegyzékváltása az antanttal. Smuts tábornok ajánlata.
27
1919 április 14
(Délután 9 óra 45 perc)
A burzsoá román hadvezetés nacionalista röplapok ledobásával készíti elő támadását
A debreceni vonalparancsnokságtól a következő jelentést kaptuk1 A telefonjelentést a Hünb. 11. (vasúti) osztálya vette fel, és továbbította az illetékes osztályoknak és személyeknek.*: Ma reggel katonai helyzetjelentésünkben leadtuk, hogy Szilágysomlyón a román repülőgép röpiratot dobott le. A röpirat tartalmát lefordítva közöljük: Román testvérek! Mi fegyveres francia, angol, olasz, amerikai testvérek, akik mindvégig küzdöttek 4 évig, hogy minket, a románokat a magyar járom alól kiszabadítsanak, elhatározták, hogy román és francia sereggel vegyék hatalmukba mindazon területet, ahol csak egy román lélek van. E dolog a tanult magyarokat méregbe hozván és hogy mások verejtékéből éljenek elhatározták, hogy 46 évig minden férfit fegyverbe állítanak.
Román testvérek, a román fegyverek vezetői rájöttek, hogy titeket, román fiatalságot, akik Erdélyben, Bánátban, Biharban és Máramarosban laktok, a magyarok erőszakkal elvisznek a magyar hadseregbe, hogy véreteket ontsátok érettük. De a magyaroknak nincs igazságuk, hogy titeket fegyverbe állítsanak, mert ti románok vagytok, és a nagy néptanácsnál úgy határoztak, hogy mindenki csak az ő rokon hadseregében szolgáljon. Éppen ezért román hadseregbe nem akartunk felvenni magyarokat. Most a mi szent álmunk teljesedésben van. Ha a magyarok jönnek és kérnek benneteket, hogy menjetek az ő részükre, ők törvényt tipornak, ezért elveszik méltó büntetésüket. Ne hallgassatok reájuk, ők megkapták a parancsot, hogy induljanak a magyarjaikhoz, és az ő helyükbe jön a mi drága román hadseregünk. Várjátok bizalommal és testvéri szeretettel. Ne alázzátok meg magatokat a magyaroknak, és ne induljatok olyan komiszságok után, amelyek mindent pusztítanak és eltékozolnak, hogy azután benneteket okolhassanak. Román testvérek, maradjatok erősek a ti román hitetekben. Legyetek nyugodtak, mert velünk az igazság és velünk az isten, aki megsegít bennünket, hogy lássuk magunkat uraknak a mi országunkban. A román hadsereg már útban van, szívvel-lélekkel kész arra, hogy szeretettel ontsa vérét értetek, hogy felszabadítson benneteket a magyar iga alól. Ne menjetek a magyar hadseregbe, várjatok itten és testvéri szívvel, lélekkel minket. Ezt kérjük tőletek, és ezt a tanácsot adjuk nektek testvéreink.
A magyar iga alól felszabadított terület román nemzeti tanácsa
HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 5. osztály. — Telefonbeszélgetés.)
28
1919 április 15
A Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának összefoglalója hadműveleti, karhatalmi és politikai helyzetről
I. Hadműveleti helyzet
A) Cseh arcvonal
Hírek arra mutatnak, hogy a cseh hadseregben a felbomlás megkezdődik. Részletek az ellenséges híreknél. A dem. vonalon nagyobb változás nincs.
Részletek:
Saját helyzet:
4. ho. szakasza: a helyzet változatlan.
3. ho. szakasza: a pöstyéni Ipoly-hídra a csehek gp.-vel belőtték magukat. Azonkívül a csehek állandóan lőnek az Ipoly innenső partján haladó vonatokra.
A hadügyi npb. rendeletére Aszód környékén összpontosítandó 32. ddr.-csop. Aszód, Iklad, Bag, Hévízgyörk és Nagykartal községekben Aszód és Gödöllő között fog elhelyeztetni.
5. ho. szakasza: Az 1. vörösezred Sátoraljaújhelyen tartalék gyanánt elhelyezett százada a hegyaljai alszakasz keleti szárnyán levő alakulásokat felváltotta.
A felváltott csapatok Legenyealsómihályra — Sátoraljaújhelytől északra — lettek összevonva.
Málca községben — Hegyalja alszakasz keleti szárnyán, Ungvártól 34 km-re nyugatra levő tábori őrségünket — 17 ember — április 13-án éjjel egy cseh század megtámadta, saját őrsünk Abarára — Málcától délkeletre 6 km — visszavonult. A parnok és 5 ember eltűnt. Málca községet a csehek megszállva tartják.
Hírek az ellenségről:
A miskolci vp. jelentése szerint csehek a Bodvavölgyben és a torna—hidasnémeti dem. vonalon csak gyenge tábori őrsöket hagytak vissza, és a dem. vonal mögötti cseh csapatok állítólag felbomolva vonulnak Kassán át vissza.
Az 5. ho.-parság utasíttatott, hogy ezen hírek beigazolódása esetén csapataink azonnal kövessék a visszavonuló cseheket, nehogy a kiürített területen anarchikus állapotok keletkezzenek.
Az 5. ho.-parság az említett parancsra jelenti, hogy a cseh hadsereg felbomlásáról szóló hírek állítólag egy, a megszállott területről jött parasztembertől származnak, és ellenőrizhetetlenek. A ho.-parság az ellenséges tábori őrsökre vonatkozó hírek felderítését rendelte el, vérontás elkerülésével.
Megállapításaink szerint Szakáltól (Nagyszécsénytől északra) északra levő szakaszban a csehek a 102. gy. e.-hez tartozó csapataikat cseh légionárius csapatokkal, a Szakáltól délre fekvő szakaszban pedig a 8. gy. e.-hez tartozó osztagokkal váltották fel.
Hadifoglyok jelentéseiből megállapítható: A 20. sz. csehszlovák lövészezred Sáros megyéből ismét a 6. csehszlovák ho. kötelékébe helyeztetett át.
A 2. sz. ddr.-parság Losoncon, tábori posta száma 38., Rimaszombat vidékén a 19. sz. csehszlovák tüzérezred, mely Losoncról lett odahelyezve 2 héttel ezelőtt. A 32. csehszlovák légionárius ezred ismert helyzete nagyjában változatlan.
Francia és angol csapatok a felvidéken eddig nem észlelhetők.
A hadifoglyok vallomásai arra mutatnak, hogy a légionáriusok közt terjednek a bolseviki eszmék.
B) Román arcvonal
A helyzet általában változatlan. A román felváltásokat és csapateltolásokat eszközöl, állítólag egy új román ho. is beérkezett a dem. vonalra Nagybánya környékén. Így egy román támadás lehetősége megint előtérbe kerül. Részletes jelentés az ellenségekről szóló hírek alatt.
Részletek:
Saját helyzet:
Székely különítmény: Tekintettel a románoknál észlelt mozgolódás és megerősítésre a különítmény frontja előtt, a kül. parság Szatmáron a tartalékban álló zlj. és üteg részére vasúti szerelvényeket készenlétbe helyezett. 21. ezrednek Nagykároly, Tasnádra való szállítása, továbbá a gyalogsági és tüzérségi lőszer és gyalogsági fegyverek kiszállítása igen sürgős.
A különítmény parságnál és a 21. székely csoportnál általános a benyomás, hogy a románok támadást készítenek elő, mely tekintettel az ellenségnek máig megállapított csoportosítására, főleg pedig az új ho.-nak az arcvonalba való bevetésére, valószínű1. A várható román támadásra vonatkozó sorok az eredetiben pirossal vannak aláhúzva.* 39. ddr.-csoport: a helyzet változatlan.
6. ho.-szakasz: változatlan, a 39. ddr.-csoporttal az összeköttetés felvétetett. Az ellenség Halmágycsúcs környékét állandóan tüzérségi tűz alatt tartja.
Hírek az ellenségről:
Románoknál az egész arcvonalon főleg a 21. és 24. székely csoportok előtt élénk mozgás volt megfigyelhető. Románok a 21. székely csoport arcvonalán élénk járőr- és tüzelési tevékenységet fejtenek ki.
Arcvonalbeli és hírszerző jelentések alapján, továbbá menekültek bemondásaiból megállapítható, hogy a románok a Nagybánya környékén gyülekeztetett egy gy. ho.-t az arcvonalba tettek.
A 7. román ho.-nak eddig Szélszegen — Szilágycsehtől északra a vasút könyökénél — volt 16. ezrede és 3. lovas százada, máshonnan érkezett 2 üteggel és egy motoros ágyúval Szilágycsehre, ugyanezen ho.-nak Nagybányán volt 14. ezrede Vártelek Nyíresre — Zilahtól északkeletre — érkezett meg.
A 7. román ho.-nak arcvonala jelenleg a saját jobbszárnytól Szilágycsehig bezárólag, míg az új, valószínűleg 8. román ho.-é Szilágycsehtől Msziget—Nagybánya közti távolság felé terjed.
Msziget és környékén az 5. román lovas ddr. van elhelyezve.
Szeged környékén az algyői Tisza-vashíd a franciák által van megszállva. Hídőrség a 210. francia gy. e. embereiből áll. Az algyői hídtól Algyő faluig fedezeteket1 Valószínűleg fedezékeket.* építenek. A műúton kb. a Pallavicini-majorral egy magasságban egy támpont van kiépítve, kb. 40 ember részére.
Szegeden, magában csend van. A városban még mindig a 210. gy. e. van, azonkívül sok legénység látható a 13., 52. és 157. ezredtől. Hogy ez a 3 ezred teljes létszámmal a városban van-e, az jelenleg meg nem állapítható. A szegedi francia csapatok parancsnoka Bertrix ezredes.
F. hó 11-én Újszeged egy ismeretlen számú spáhi ezred által lett megszállva. A Szegedet és Újszegedet összekötő híd el van zárva, és csak oly egyének mehetnek át rajta, akiknek a francia parancsnoktól kiállított igazolványuk van. A szerb csendőrség azonban Újszegeden maradt, és ezen csendőrök azt mondják, hogy Újszeged elhagyása a szerbek részéről egy félreértésen alapszik. A szerb—horvát kormány úgy látszik rendszabályokat léptet életbe a Magyarországról jövő kommunista propaganda elhárítása céljából, amennyiben igen sok vasúti alkalmazottat, mérnököt úgy, mint a munkásokat kiutasítják.
Vasutas ruhában küldött kém- és vasútbiztosító osztag által kiküldött emberek egybehangzóan jelentik, hogy az aradi franciák, mégpedig marokkóiak és európai fehér franciák egy része, piros szalagokat hordanak a zubbonyuk alatt elrejtve, és csak az alkalmas pillanatot várják, hogy fellépjünk ellenük, mely esetben rögtön hozzánk csatlakoznak, a tisztjeiket ártalmatlanná teszik. A fegyelem, kivéve a fekete franciákat, látszólag lazult, amennyiben a frontra kirendelt franciák egyenként otthagyják helyeiket, és elszélednek a kávéházakba és vendéglőkbe.
Különféle hírek:
Személyvonat Szeged felé csak Hódmezővásárhelyig közlekedik. Az utasok, akik a műúton Algyőből Szegedre mennek és viszont, a franciák által fel lesznek tartóztatva és igazolásra szólítva. Egyes ügynökök bevallása szerint a jelenleg Szegeden levő francia csapatok közt van néhány egyén, aki a kommunisztikus propaganda részére kapható volna. Ami az úgynevezett fehérgárda szervezését illeti, pontos adatok még nem állnak rendelkezésre. Állítólag a burzsoázia fiatalsága szervezkedik.
Hódmezővásárhelyi p. u.-parság a „Szegedi Vörös Újság”-ban megjelent következő cikket közli. Az újszegedi események, hogy a szerbek eldobták a fegyvert, még nem bizonyosodott be. Annyi azonban a sok hírből, ami a városban kering, megállapítható, hogy Szerbiában forradalom van vagy készül. A szerbek tényleg elhagyták a hidat, de ma újból őrzik. A franciák is ott vannak, és csak a franciák által kiállított igazolvánnyal lehet közlekedni. A nap folyamán 4 vonat haladt át Szegeden, mind szerb katona, kik részben eldobták a fegyvert, részben lövöldözni kezdtek.
A Szilágysomlyón román repülők által ledobott röpirat az erdélyi románságot a magyarok ellen izgatja, a románlakta vidékek felszabadítását a magyar uralom alól kilátásba helyezi.
C) Délszláv arcvonal
A félegyházi védőszakasz a mai nap folyamán fő őrsvonalát Sátorfalva1 Sátorfalva elírás — valószínűleg Sándorfalva.*, Szatymaz-állomás, forosombai csárda vonalába tolta előre.
A 2. ho.-parság Kecskemétre beérkezett. Meg nem erősített hírek szerint a szerbek Bajánál tetemes megerősítést kaptak. A hírek a szerb forradalomról és a csapatok magatartásáról még mindig ellentmondóak. Különben a helyzet változatlan.
Részletek
Saját helyzet:
2. ho. szakasza:
A kiskunfélegyházi védőszakasz egy erős járőre Farkas parsága alatt a mai del. folyamán Dorozsma környékén a francia előőrs vonala mögé jutott, megállapította szemtanúk bemondása alapján, hogy a franciák a Tisza-hidat Szegeden 11-én dut. 4h-kor gyarmati csapatokkal elzárták, mivel a szerbek Szőreget és Újszegedet, fegyvereiket elhagyva, kiürítik. A franciák szolgálatukat rendesen végzik.
1. ho. szakasza:
Saját 2/29. ágyús üteg 4 löveggel Dombóvárra beérkezett. Az irányzó készülékek hiánya miatt az üteg kb. 10 napig akcióképtelen2. Az eredetiben pirossal aláhúzott lapszéli megjegyzés: „50. o. értesítve.” Aláírás: „Ba” és „Sch”, a Hünb. 50. osztálya vezetőjének és tüzérségi előadójának kézjegyei.* Az üteg Kaposszéken, Dombóvártól délre helyeztetett el.
Saját repülőfelderítés IV/14-én különös mozgolódást vagy csapatösszevonást nem állapított meg.
A Mozsgóról, Szigetvártól északkeletre, felderítésre kiküldött 4 főből álló járőrünket az ellenség elfogta, Szigetvárra vitte, és ott állítólag testüket vörösre festvén, kettőt közülük felakasztott. Az ellenség tábori őrsünk tüzelését nem erősen viszonozta. Mániánál, Pécstől északra, röpcédulákkal előreküldött vadász járőrünket az ellenség megtámadta, és két embert elfogott.
20. ddr.-csoport szakaszában a helyzet változatlan.
Hírek az ellenségről:
A kalocsai védőszakasz jelentése szerint Bajánál a szerb csapatok tetemes megerősítést kaptak, úgy, hogy ott jelenleg állítólag 3 gy.-zlj., 6 gp.-szd., 2 lovasosztag és 3 nehézüteg lenne. A nehézütegek francia tisztek parsága alatt állanak.
Bajáról jött kém jelentése: A szerbek Baján, Bokodon, Bácsalmáson, Zomborban csapatokat gyűjtenek, amelyek állítólag április 16-án a Duna—Tisza közt Budapest felé fognak előnyomulni. Belgrádból április 12-én este 5 nagy őrhajó érkezett Bajára. Április 12-én este a 8. szerb ezred érkezett meg Pécsről és Mohácsról Bajára.
II. Karhatalmi helyzet
Tegnap del. Felsőlendván, 15 km-re északnyugatra Muraszombattól, lakosság megakadályozta a toborzó bizottság működését. 10 személyt, köztük Batthyány Ernestint, Muraszombatra bekísérték.
A belügyi npb. rendeletére f. hó 12-én este feltartatott a Bp. Józsefvárosi p. u.-on Wien—Ukrajna rendeltetésű kórházvonat, mivel a kórházvonat egy pár betegen kívül csupán csempészárút továbbított. A vonat a belügyi npb. rendelete értelmében nem indítható el.
A 2. Bp.-i nemzetközi vörösezred parsága jelenti: hogy felszerelés hiánya miatt az I. és II. zlj. addig nem irányítható el, míg a szükséges felszerelési cikkek ki nem lesznek utalva.
5. osztály, éjjeli ügyeletes
HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 5. osztály, összefoglaló jelentés.) — Eredeti tisztázat.
29
1919 április 24
Berthelot tábornok parancsa a francia és román csapatoknak Magyarország megszállására
Cs. s. i.1 Csehszlovák Sajtóiroda. A parancsot az 1919 április 16-án bekövetkezett támadás előtt, nyilvánvalóan április 15-én adták ki.* Nagyszeben, április 23. Berthelot tábornok a következő hadseregparancsot adta ki a Magyarországban levő francia csapatoknak, nemkülönben a román hadsereghez: „Katonák! Az ellenség parancsainkat mellőzni merészelte! Meg kell tanítanunk az ellenséget arra, hogy akaratunk hajthatatlan. Katonák! Meg fogjátok szállni Magyarországot, és ott helyreállítjátok a rendet és a nyugalmat.”
Magyar Újság (Pozsony), 1919 április 24. Magyarországi események.
30
1919 április 16
(Délelőtt 8 óra 45 perc)
A Székely Különítmény parancsnokság első jelentése a román támadásról
Románok ma reggel a zilahi és szilágycsehi szakaszban a támadást megkezdték.
Bialu maret és Haraklányt elfoglalták.
Saját állásaink a Számos-völgyben erős ellenséges tüzérségi tűz alatt állanak. Ezen a területen szintén támadás várható.
Románok Alsó Berekszót rajtaütésszerűleg elfoglalták. Helyzetre való tekintettel kérem sürgősen 21. ezrednek Tasnádra irányítását1, A lapszélen Tombor vezérkari főnök megjegyzése: „Egyelőre bevagonírozást elrendeltem.”* továbbá gyalogsági és tüzérségi lőszernek kiszállítását soronkívül elrendelni2. A lapszélen Tombor vezérkari főnök megjegyzése: „elrendeltem”.*
Székely külön. par.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 1. csomó. (Hünb. 5. hadműveleti osztálya. A székely különítmény parancsnokság 663. hdm. sz. telefonjelentése.) — Eredeti tisztázat.
31
1919 április 16
(Délelőtt 10 óra 5 perc)
A Hadügyi Népbiztosságra érkezett távirati jelentés a románok támadásáról a délkeleti fronton
Ma reggel 6h óta túlerős ellenséges támadás a Hereada magaslatot megszállva tartó csapataink ellen Lestyóra—Leasza és Vurfutamaiuluji irányából Talácsra, Rosia irányából Zöldesre ellenséges erők előnyomulásban. Saját részről tartalékban III/46. zlj. Honctő biztosítással Zöldesen és két zlj. Talács. Csapataink harci kedve, fegyelme nem nagy. Újszentannai és világosi zlj.-ak alkalmazásra készenlétbe helyeztettek. Egyébként változás nincsen.
6. ho.-parság1 A lapszélen Tombor és Böhm kézjegye.*
HIL M. Tan. Közt. iratai, 1. csomó. (Hadügyi népbiztos házikezelősége. 645. sz. A 6. ho.-parancsnokság. 411/1. hdm. sz. távirati jelentése.) — Eredeti tisztázat.
32
1919 április 16
(Délelőtt 10 óra 30 perc)
A Hadügyi Népbiztosságra érkezett vonalparancsnoksági jelentések a román támadás kibontakozásáról
Debrecen vp. jelenti: Szinérváralja jelentése szerint a románok Iloba ellen tegnap este 8h-tól ma reggelig ágyútűzzel támogatott támadásba mentek át. A székelyek állásaikat ez ideig tartják.
Békéscsaba vp. jelenti, hogy a románok a brádi vonalon erősen támadnak, és a mieink ezen vonalon visszavonulóban vannak.
Vp. balpart jelenti, hogy Szobnál jelenleg csend van.
Vp. Miskolc jelenti, hogy a csehek a mezőlaborci vonalon Legenyealsómihályi irányából vonulnak elő, és a szörmegi hidat elfoglalták2. A lapszélen Tombor és Böhm kézjegye.*
11. osztály
HIL M. Tan. Közt. iratai. 1. csomó. (Hadügyi népbiztos házikezelősége. 644. sz. A Hadügyi Népbiztosság 11. osztályának 1189. számra érkezett telefonjelentése.) — Eredeti tisztázat.
33
1919 április 17
(Délután 3 óra)
A nagykárolyi direktórium segélykérő telefonjelentése a Hadügyi Népbiztossághoz3
3 Leadta: Kovács elvtárs, nagykárolyi direktórium.*
A románokkal Alsócobornál harcolunk, kintlevő erő igen gyenge, sürgősen kérünk muníciót, 2000 fegyvert és tüzérséget különvonattal Nagykárolyba. Két tábori ágyúnk van, azonban hozzávaló munícióval nem rendelkezünk4. 4 A lapszélen Böhm kézjegye.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 1. csomó. (Hadügyi népbiztos házikezelősége. 647. sz. — Telefonjelentés.)
34
1919 április 17
(Délután 8 órakor)
A Székely Különítmény parancsnokság jelentése a Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának csapatai visszavonulásról és a veszteségekről
A 21. és 24. ddr.-csoportok túlerejű ellenséges támadások következtében Széplak—Magyarcsaholy—
Az 1. székely csoport előretolt, elszigetelt állásából Sárköz—Aranyosmeggyes—Erdőd vonalába vonatott vissza.
Veszteségeink igen súlyosak, mintegy 60%-ra tehetők.
A csapatok fegyelme, dacára a nagy veszteségeknek és fáradalmaknak, mintaszerű, s az öntevékenység a legkisebb kötelékekben is érvényre jut1. Meg kell jegyeznünk, hogy a székely különítmény parancsnokság leadott jelentése — több hadműveleti jelentéssel együtt — nem fedi a valóságot. Ez az iratok egybevetéséből is megállapítható, de meggyőzően bizonyítja Kratochwill — a székely hadosztály parancsnoka — „Emlékezés a székely hadosztályról” című cikkében (Hadtörténelmi Közlemények, 1929. 363. old.):
„1919 április 16-án az oláh csapatok nagy erővel megtámadták a székely hadosztály egész vonalát, de különösen Hadadnál. A székely hadosztály nagy dilemma előtt állt most. Az antantnak kijelentette, hogy nem bolsevista, sőt a bolsevizmus ellen akar fordulni. Ha most teljes erővel harcol az oláh hadsereg ellen, akkor megvédi Kun Bélát és a bolsevizmust. Kár minden csepp vérért, amely a bolsevizmus érdekében és védelmében hull. A csapatok tehát parancsot kaptak, hogy a felesleges ellentámadásokat kerüljék, s ott, ahol a nyomás nagy, lassan engedjenek …” (Kiemelés tőlem. — H.T.)*
A 24. ddr.-nál a lőszer (tüzérségi is) teljesen elfogyott, s a pótlás még nem érkezett meg.
Székely különítmény parság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 5. osztály. Székely különítmény parancsnokság telefonjelentése.)
35
1919 április 17
(Délután 10 óra)
A Hadügyi Népbiztosságra érkezett jelentés a Székely Hadosztály ellenforradalmi tevékenységéről és a román csapatok előnyomulásáról1
1 A telefonjelentés eredetileg a Forradalmi Kormányzótanács elnökségére érkezett, és onnan továbbították a Hadügyi Népbiztosság címére.*
Dénes Sándor jelenti, hogy Szatmáron, a székelyek között kitört az ellenforradalom. A direktórium összes tagjait a székelyek letartóztatták. A városban legnagyobb a bizonytalanság, a vöröskatonák a városból eltűntek. Egy fél órán belül másodszor jelent meg Dénes Sándor lakásán egy járőr és egy tiszt, hogy letartóztassák Boromisza Tibort, a direktórium sajtóügyi politikai megbízottját, ki Dénesnél volt vacsorán. Boromiszát az egész városban keresik, de nem találták meg2. Az eredeti dokumentum itt csillaggal van megjelölve, és a lap alján a következő korabeli megjegyzés olvasható: „Erről a Hadügyi Népbiztosságnál ápr. 18-án összeállított összefoglaló jelentés azt mondja: »A Szatmárnémetiből a székelyek ellenforradalmáról érkezett jelentés, mely azonban izgatott emberektől származott, költött hírnek bizonyult.«”
Hozzá kell fűzni, hogy Kratochwill Károly „A székely hadosztály 1918/19. évi bolsevista ellenes és ellenforradalmi harcai” … című könyvében megerősíti mind a Dénes-féle esetet, mind a szatmárnémeti ellenforradalmi kísérletet.
Ugyancsak Kratochwill a székely hadosztály politikai beállítottságáról a következőket írja: „A székelyek … megtartották tollas Bocskay-sapkájukat, hajtókájukra piros-fehér-zöld szalagot varrtak, és parancsnokaikat rangjuk szerint szólították meg. Voltak azonban szomorú jelenségek is, melyek azt mutatták, hogy a bolsevista propagandának itt is volt hatása, de ilyesmi csak szórványosan fordult elő.” (Kratochwill Károly. Emlékezés a székely hadosztályról. Hadtörténelmi Közlemények, 1929. 362. old.)* Szinérváralja elfoglalásáról szóló hír valótlannak bizonyult.
Debreceni sajtóelőadó jelenti, hogy este fél tízkor a románok két oszlopban nyomulnak Nagykároly és Érmihályfalva felé. Kémek jelentése szerint Debrecent nem szállják meg, hanem tőle keletre 15 km-re akarnak megállani. Összeköttetést keresnek a csehekkel. Francia motorütegekkel dolgoznak, valóságos pergőtüzet adnak le. Debrecenből 2 zlj.-erősítés indult el. Szatmár felől menekültekkel a sínpárok zsúfolva, s így a II. zlj. csak éjjel 1h-kor indul el. Nagykárolyban elfogtak egy román őrnagyot; irataiból megállapították, hogy 3 zlj. nyomul előre Tasnád felé, egy hadosztály lovassággal és 3 üteggel3. Beszúrás ceruzával: Nagykároly felé.* Nagykárolyban izgatottan várják a fejleményeket. A város menekül. A tasnádi munkástanács már útban van Nagykárolyból Debrecen felé. Debrecenben a munkástanács, aki a városparancsnoksággal permanenciában dolgozik, intézkedett a menekültek éjjeli elszállásolásáról. Sürgősen szükséges volna Budapestről katonaság, muníció és felszerelés küldése1. A jelentés után a következő — géppel írt — szöveg olvasható: „Az 50. osztály utasíttatott a lőszernek Debrecenbe való sürgős elszállítására. Éjjel 1h-kor (IV. 18.) a székely különítmény (Aszt)-nyel beszéltem, mondta, hogy ott nyugalom van, a direktórium a helyén van. Péchy s. k.”*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 5. osztály. — Telefonjelentés.)
———
A Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának ellenintézkedései a támadás elhárítására
36
1919 április 18
(Délelőtt 8 órakor)
A Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának összefoglaló helyzetjelentése valamennyi arcvonalról az intervenciós támadás kezdete után
Cseh arcvonal
Különös esemény nem fordult elő.
Részletek:
Saját helyzet:
4. h.o. szakaszában: változatlan.
3. h.o. szakaszában: A 4/10. tábori taracküteg Bánrévéről Miskolcra bevonult.
5. h.o. szakaszában: változatlan.
Hírek az ellenségről
Tegnap egy százados vezetése alatt 25 fő különítmény érkezett Párkányba, 9. sz. ezredből és egy 30 főnyi különítmény a 3. ezredből. A lévai csapatok 33., 37. és 93. számokat viselik sapkájukon.
Román arcvonal
A románok folyó hó 16-án a Szamos és Maros között megindított támadásukat — a Sebes-Körös-völgyet kivéve — folyó hó 17-én folytatták. A székely különítmény közepe (Sarmaság—Szopor) és jobb szárnya (Szilágysomlyó) nagy túlerejű átkaroló támadások következtében visszavonulni volt kénytelen. A visszavonulás átlaga a támadás előtti állástól számítva —35—40 km. A székely különítmény balszárnya átkarolás elől mintegy 20 km-re vonatott vissza, Sárköz—Erdőd vonalába.
A 39. dandárcsoport csucsai frontján 17-én ellenséges behatás nem volt. A belényesi csoport túlerővel szemben 20 km-re vonult vissza.
A 6. h.o. a Fehér-Körös völgyében levő csapatait erős átkaroló támadás elől, 17-ről 18-ra hajló éjjel Sólyom—Bokszeg—Világos vonalába vonja vissza. (A támadás előtti állástól átlag 45 km-re.)
6. h.o. szakasza: A békéscsabai 101. dandárcsoport legénységének fegyelme züllött. Megparancsolt állásaikat otthagyva, erőszakosan bevagonírozták magukat, és Csaba irányában jönnek vissza. Minden intézkedés megtétetett, hogy a visszaözönlő csapatokat az ellenálló harc felvételére kényszerítsék. A hadoszt. keleti frontját Kőkaró és Dézna vonalában az ellenség megtámadta. Tekintettel az átkarolás és mindkét oldali megkerülésre, továbbá az igen kevés harcegységre, összesen 5 szd., a ho.-parnok elrendelte a következő új védelmi vonalnak Világos—Tormava—Selénd—Bodhely és továbbá északra Sólyom, a Fekete-Körösnél való megszállását. Ho.-nak 3 napon belül 4 zlj. és 1 üteg fog rendelkezésére állni. Ezen erővel, ha addig a viszonyok nem változnának, ellentámadást hajt végre. A Kőkaró—Dézna vonal az éj folyamán fog kiüríttetni.
39. dandárcsoport szakasza: A csucsai csoport a Királyhágótól északra és délre húzódó magaslatokat tartja megszállva. Ellenséges behatás ma nem volt. A belényesi csoport ellenséges támadás következtében Belényestől délkeletre Nyégerfalva—Talp vonalába vonult vissza, ahol jelenleg is védelmi állásban van, egyelőre ellenséges behatás nélkül.
Debrecenből még a mai dut. folyamán 1200 főnyi Vörös Őrség fog Nagyváradra érkezni, melyből egy szd. még az éj folyamán Hármaspatakra fog kiküldetni az élesd—szilágynagyfalui út elzárására.
Székely különítmény szakasza: A 21. dandárcsoport túlerejű ellenséges átkaroló támadások következtében Szilágysomlyóról Széplak—Magyarcsaholy (Tasnádtól 5 km-re délre) kényszerült visszavonulni. A 24. dandárcsoport ugyancsak erős átkaroló támadása következtében Magyarcsaholy—Tasnádszántó—
Az 1. székely dandárcsoportot (Tisza és Szamos között) a székely különítmény parsága Sárköz—Aranyosmeggyes—Erdőd vonalába vonta vissza, hogy előretolt, izolált helyzetében átkaroló ellenséges támadástól megóvja. Ezen csoportnál különösebb ellenséges behatás nem volt. Az ellenség a 21. és 24. dandárcsoportok visszavonuló csapatait nyomon követik, a 24. dandárcsoportnál 2—3 szd. lovassággal is.
A székely csapatok legénységét a 3 napi folytonos harcok nagyon elcsigázták, ennek, valamint a nagy 60%-os veszteség dacára a fegyelem mintaszerű, és az öntevékenység a legkisebb kötelékeknél is teljes mértékben érvényesül. A székely különítmény parság — ha szükséges lesz — Érmihályfalvára fogja álláspontját áttenni.
Hírek az ellenségről
Nagy túlerő. Egyébként hír nincsen.
Egyéb
Vonalparság Orosháza jelenti: A franciák Sándorházát — Algyőről kiindulva — megszállották. Szegeden 8—10 000 ember áll. A Tisza mentén mint egy 2000 lovas, afrikai vadászok és más gyalogságok vannak. A fehércsapatokat az első vonalból kivonják, és a városokban tartják. Tisztjeik azon kijelentést teszik, általában előnyomulásuk nincs tervben, amennyiben provokálnák őket, élnek retorzióval.
Szegedre se ki, se be nem engednek senkit.
Borossebesről a páncélvonat parnoka jelenti: A lehető legnagyobb fejetlenséget páncélvonatával fedezte, és fedezte a visszavonulást is, amennyire tőle telhetett. Honctőn a legénység által visszahagyott egy vagon fegyvert, lőszert, nagy mennyiségű élelmet nagy ellenséges tűz közepette sikerült megmentenie. 3 gpká.-ja lövés következtében harcképtelen. Saját tüzérségünk által Honctő mellett levő országúton visszahagyott 3 ágyú közül kettőt felrobbantott. Boncafalván és Honctő állomás előtt a románokat visszatartotta. Reguláris csapatok Bonca felől felfegyverkezett lakosságával egyetemben hátába került, és a sínt mögötte felszedte; nagynehezen sikerült menekülnie.
Borossebes pályaudvarparság jelenti: hogy a tegnapi nagy fegyelmezetlenséggel kapcsolatos szétoszlás után ma nyugalom van. A visszamaradt jobb érzésű töredék és a segítségül érkezett zlj. az állomásokat elfoglalta. Ellenség részéről az éj folyamán támadás nem volt. Csapatainak egy része a 101., 102. és 107. zlj.-ból Lerehegyi szds. vezetése alatt 450 ember, továbbá a szegedi 1. vörös zlj.-ból 3 ember Borosjenőn áll. A szegedi osztag Moravecz fhdgy. vezetése mellett 128 ember, 8 gpka. Rettegen. Waldtir?1 így van az eredeti dokumentumban.* ezred csoport, 4 szd. 2 gp.-szd. Borossebesen, úgyszintén a 28-as vadászok 200 embere. A 8. számú páncélvonat egész Honctőig vonult vissza, és egy síkságon felfejlődött reguláris ellenséges csapatot szétvert. Borossebes és Brád között pár helyen a vonalon robbantást végzett. Borossebes a végállomás, úgy érkezés, mint forgalmi tekintetben. A belényesi osztagparság jelentése szerint Vaskoh és Biharlonka állomásokat az ellenséges tüzérség összelőtte. Kisszedresig (Belényestől délre) visszavonultunk.
Papp elvtárs Szatmárnémetiről jelenti: helyzet rosszabbodott, kér sürgősen intézkedést, hogy Szatmárnémeti—Nagykároly, Debrecen és Nagyvárad összes szervezett munkásai azonnal fegyverbe álljanak, különben Szatmárnémeti, Érmihályfalva, Nagyvárad és Nagykároly sorsa meg van pecsételve. Ezen csapatokat kéri lehetőleg a székely különítmény parsága alá rendelni.
Debreceni sajtóelőadó jelenti, hogy este 1/2 10-kor a románok 2 oszlopban nyomulnak Nagykároly és Érmihályfalva felé. Kémek jelentése szerint Debrecent nem szállják meg, hanem tőle keletre 15 km-re akarnak megállani, összeköttetést keresnek a csehekkel. Debrecenből 2 zlj. erősítés indult el. Szatmár felől menekültekkel a sínpárok zsúfolva. Sürgősen szükség volna Budapestről katonaság, muníció és felszerelés küldése. Az 50. osztály utasíttatott a lőszernek Debrecenbe való sürgős elszállítására.
Délszláv arcvonal
Változatlan.
Részletek:
Saját helyzet
A 2. ho. szakasza: Félegyházi szakaszban a legszélső balszárny — a Tisza töltésénél álló tábori őrség — közelébe egy francia járőr jött. Beszélgettek katonáinkkal, és a beszéd végén egy emberünket el akarták fogni, de az nem sikerült nekik. Erre kölcsönös lövöldözés támadt; sebesülés nem volt.
Szegedtől északnyugatra az ellenség 200 lépés távolságban a síneket felszedte, és Dorozsma irányában elszállította.
Az ellenségről újabb hír nincs.
A 44. dandár szakasza: Saját helyzet változatlan. Mozsgónál a szerbek kb. 200 méteres darabon felszedték a síneket.
A 20. dandár szakasza: Saját helyzet változatlan.
Hírek az ellenségről:
Zágrábból érkezett vasutas jelenti, hogy oda Fiúméból egymás után érkeznek szállítmányok antant-csapatokkal. Varasdon repülőparkot állítottak fel.
Telefonon lehallgattatott:
1. A magyar újságokban terjesztett hír a szerb köztársaság kikiáltásáról nem igaz. A szerbek emiatt nagyon ingerültek, mert véleményük szerint, csak a szerb csapatok fegyelmének lazítása volt a cél.
2. Jugoszlávia felhatalmaztatott — antant-csapatokkal egyetértőleg — a Magyar Tanácsköztársaság ellen támadólag fellépni. Ez az antant-csapatok felvonulása után megtörténik.
3. Zágrábba folyton érkeznek antant-csapatok, és rövidesen észak és kelet felé tovább szállíttatnak.
Az 1. ho. jelentése szerint, az ellenség Szigetvártól észak-keletre Bükkösdön erősbítést kapott. Jelenlegi létszáma kb. 200 fő.
Egyéb
Szegeden folyó hó 16-án állítólag egy francia tábornok csapatszemlét tartott.
Szatmárnémetiben a székelyek ellenforradalmáról érkezett jelentés, mely azonban izgatott emberektől származott, költött hírnek bizonyult1. Lásd e kötet 35. dokumentumát.*
20. dandárparság jelenti: hogy Aranyosy volt századost (a gyékényesi védőszakasz parnokát) és Meyerhoffer volt hadnagyot politikai megbízottak letartóztatták — a vád ismeretlen.
Steinbrück elvtárs felhívására az 50. osztály utasíttatott, a székelyek számára kiutalt lőszernek haladéktalanul Debrecenbe való irányítására és a székely ho. értesítésére2. A szöveg után Böhm kézjegye.*
Péchy s. k.
5. osztály ügyeletes
HIL M, Tan. Közt. iratai. 1. csomó. (Hünb. 5. hadműveleti osztálya, összefoglaló helyzetjelentés.) — Eredeti tisztázat.
37
1919 április 18
A Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának taktikai utasításai a demarkációs vonalon álló csapatokhoz
A beállott hadihelyzet az ellenség által meg nem támadott arcvonalakon, valamint a harckész alakulások csekély száma szükségessé teszik, hogy a rendelkezésre álló harcászati egységek akként csoportosítassanak, miszerint más veszélyeztetett arcvonalakra gyorsan eltolhatók, avagy a helyszínen ellentámadásra alkalmazhatók legyenek.
E követelménynek nem felel meg azon eljárás, ha a demarkációs vonal mentén a megfigyelő szolgálatra a harcászati kötelékeket kordonszerű felállításban alkalmazzuk, mely által, a kordonszerű felállítás hátrányaitól eltekintve, a csoport fölösleges módon kifárasztatik és elhasználtatik.
Elrendelem tehát, hogy az összes arcvonalparságok a megfigyelő kordonszolgálatot — a helyi direktóriumokkal egyetértőleg szabályozva — lehetőleg mindenütt vörös őrségbeli alakulásoknak adják át, és a vörös hadseregbeli alakulásokat a kordon mögött nagyobb vasúti állomások mellett, honnan esetleges elszállítás könnyen lehetséges, együtt tartsák.
E rendeletem sürgősen végrehajtandó, és jelentendő, hogy mely egységek (századok, félzlj.-ak, zlj.-ak és ütegek) és mily létszámmal állanak tartalék gyanánt rendelkezésre.
A Belügyi Népb.-ot egyidejűleg megkerestem, a Vörös Őrség szerveinek megfelelő utasítása végett1. Az utasítást megkapta a 3., 4. és az 5. hadosztályparancsnokság, továbbá a 20. és 44. dandárparancsnokság. Tudomásul vétel céljából a székely különítménynek és a 6. hadosztálynak is elküldték.
Az utasítás nincs aláírva, feltehetően az 5. hadműveleti osztály vezetője, Tombor Jenő készítette.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 418/94. hdm. 5. o.) — Másolat.
38
1919 április 18
A Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának vezetője taktikai utasítást ad a román hadsereggel harcban álló csapatok parancsnokságainak
A román fronton harcoló csapatparancsnokok teljesítményeinek teljes elismerése mellett szükségesnek tartjuk a következőket megjegyezni:
1. Feltűnő, hogy a románok több helyen átkaroló mozdulatokkal körülbelül egyenlő erős saját csapatokat késztettek visszavonulásra. A részletes helyzet ugyan a Hadügyi Népbiztosságnál nem ismeretes, mégis felmerül a kérdés, nem lehetett volna-e a románok előnyomulásának megkezdésekor saját erőinket ellentámadásra készen, messzire oldalt eltolni, és aktív védekezéssel az ellenfél megkerülő mozdulatait hatálytalanná tenni.
2. Más helyen a románok tüzérségi előkészület után nagy erővel arcban támadtak. Röviddel a támadás megindítása után az a jelentés érkezett ide, hogy a parancsnokságnak tartalék nem áll rendelkezésére. Ebből arra lehet következtetni, hogy a tartalék arcban lett bevetve. A megtámadott csoport visszavonulni volt kénytelen. Feltűnő volt amellett, hogy az egész arcvonal egyik szárnyán a románok csupán kis erővel támadnak. Ez a szárnycsoport tartotta is magát. Az itteni nyilvántartás szerint a szárny mögött voltak eredetileg az egész harccsoport tartalékai. Amennyire innen megítélhető, célszerű lett volna az összes tartalékokat a szárnycsoportnál ellentámadásra latba vetni, tekintet nélkül arra, hogy a románok arctámadása sikereket ért-e el vagy sem. Ebben az esetben is hiányzott tehát együtt tartott tartalékoknak aktív latbavetése.
3. Érthető, hogy azok a csapatok, amelyek az elmúlt világháborúban majdnem mindig zárt arcvonalakon harcoltak, amidőn a sikert rendszerint az áttörés eredményezte, figyelmüket most is látszólag főképp az ellenfél arctámadásaira irányították. A mai katonai helyzetnél nincsenek ilyen összefüggő arcvonalak, és ezért lehetőleg gyengén tartott, a támadás alól esetleg kitérő arcbeli csoportokkal és erős tartalékok megkerülő mozdulataival kell sikerre törekedni. Az orosz Vörös Hadsereg harcainál is az utóbb említett harcmód biztosította rendszerint a sikert.
Kiadatik: a székely különítmény parságnak, a 39. ddr.-parságnak és az 1—6. hadosztályparságoknak.
Hadügyi népbiztos rendeletéből
Tombor s. k.
vezérkari főnök
HIL M. Tan. Közt. iratai, 5. csomó. (Hünb. 418/75. hdm.—1919. sz.) — Másolat.
39
1919 április 19
A Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának intézkedései a román támadás elhárítására1
1 Az eredeti dokumentum tárgymegjelölése a következő: Felvonulás elrendelése Nyíregyháza és Debrecen környékén.*
1. A román arcvonalon beállott események következtében a Hadügyi Népbiztosság a többi arcvonalakról minden rendelkezésére álló tartaléknak és a tüzérség zömének a Tiszántúl, Nyíregyháza, Debrecen vonalában és e mögött való felvonulását határozta el. A cseh és a délszláv arcvonalon csak annyi erő maradhat vissza, amennyi a biztosító és a megfigyelő szolgálatra elengedhetetlenül szükséges.
2. E célból a már elrendelt csapateltolásokon kívül még az alábbi csapatok irányítandók Debrecen iránnyal:
a) 4. ho.-parancsnokság és 19. ddr.-csoportból a már elirányítottakon kívül még 2 zlj. és 3 üteg, továbbá egy dunamenti üteg a 18. dandártól.
b) A 20. ddr.-csoport kettő 20. ezredbeli zászlóalja és egy ütege.
c) 44. ddr.-csoport II. és IV. zászlóalja és a 2/29. üteg.
d) A 2. hadosztály arcvonaláról a csepeli vörösezred alakulásai (egy zászlóalj és egy század), valamint a VI/38. zászlóalj.
e) A 3. hadosztály arcvonaláról a II/32. zászlóalj.
3. Ezen erők, valamint a már korábban elirányított erők következőleg vonulnak fel:
a) A 4. hadosztálybeli erők (19. ddr.-csoportból 5 zlj. és 5 üteg; a 18. dandártól 1 zlj. és 2 üteg; a 20. ddr.-csoporttól 2 zlj., 1 üteg) Debrecenben és környékén Békési hadosztályparancsnok alatt (8 zlj. + 8 üteg1). Ceruzával utólag beírva.*
b) Az első hadosztálybeli erők (44. ddr.-tól 2 zlj. és 1 üteg), valamint a 3. hadosztálybeli erők (1. ddr.-csoporttól 2 zlj., 29. ddr.-csoporttól 1 kombinált zlj., 32. ddr.-csoporttól 2 zlj. Budapestről és Salgótarjánról 1—1 üteg), a 2. hadosztálybeli erők (a csepeli vörösezred és a VI/38. zlj.), Sipos hadosztályparancsnok alatt Nyíregyházán és környékén (11 zlj. + 3 üteg)2. Ceruzával utólag beírva.*
4. Az érintett 1., 2., 3., 4. hadosztály és a 20. és 44. dandárparancsnokságok azonnal intézkedjenek, hogy az irányítási adatok a Hünb.11. osztályának bejelentessenek.
5. Sipos és Békési hadosztályparancsnokok a felvonulási körletbe az előkészítés végett azonnal megfelelő közegeket küldjenek ki, kik Budapesten való átutazás alkalmával a Hünb.-nél jelentkezzenek.
6. A székely különítmény további magatartását akként rendezze be, hogy a felvonulást biztosítsa.
7. Anyagi parancs következik …3 A 8. pontban a következő címzettek vannak feltüntetve: 1., 2., 3., 4., 5. hadosztály, székely különítmény, 20., 39. és 44. dandár.*
Szántó s. k.
hadügyi népbiztos
HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 419/35. hdm.—1919. sz.)—Eredeti tisztázat.
40
1919 április 20
A Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának összefoglalója a román támadás elhárítása érdekében tett intézkedésekről1
1 Az összefoglalót Böhm Vilmos hadügyi népbiztosnak küldték Debrecenbe.*
Tiszántúl való felvonulásra Hadügyi Népbiztosság eddig következőleg intézkedett:
1. Nyíregyháza környékén hét zlj. és két üteg Budapestről és környékéről, éspedig I., II/29., II. III/32., két zlj./44., egy zlj./38., egy csepeli zlj. és két üteg, melyekből már 19-én elindult kettő zlj. és egy üteg. Parancsnok Sipos 1. hadosztálypar., ki ma dut. 5h-kor útba indul.
2. Debrecen környékén tíz zlj. és 8 üteg Dunántúlról, éspedig I/71., I., II., III/19., I., II/13., III/18., két zlj./20., I., II/2. nemzetközi, négy üteg/19., két üteg/18., melyekből két nemzetközi zlj. már Debrecenben van, már 19-én elindult négy zlj. és két üteg. Ezenfelül nemzetközi orosz zlj. Érmihályfalvára 19-én elindult. Parancsnok Békési 4. hadosztályparnok., ki 21-én Debrecenbe beérkezik.
3. Berettyóújfalu környékére a 39. ddr. maradványai és két zlj. és egy üteg, éspedig I., II/1. Budapestről, melyek már 19-én dut. Püspökladányban — az itteni internáció ellenére — fel lettek tartóztatva. Parancsnok Raics ddr.-parnok.
4. Mint tartalék két tengerész-zlj. Püspökladánynál, melyből egy zlj. 19-én Pestről elindult.
5. Amennyiben Böhm népbiztos a parancsnokságot a Sebes-Körös és Tisza között átveszi, kéretik, hogy a vasúti irányítási tervezeten lehetőleg ne változtasson. Remény van rá, hogy székely kül. és 5. hadosztály csapatainak fedezete alatt ezen felvonulás nyugodtan befejezhető és azután egységes ellenakció megindítható lesz. Az ellenakcióhoz a parancsnok majd a helyzethez mérten csoportosíthatja erőit.
6. A parancsnokság átvételéhez szükséges személyzetet kérem ideiglenesen erdélyi kerületi parság. személyzetéből venni. Stromfeld ma este érkezik Budapestre.
7. Sebes-Köröstől délre parancsnokságot Rab Ákos megtartja, kihez Münnich elvtárs leutazott, aki Rab működésével teljesen meg van elégedve.
Hadügyi Népbiztosság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 420/hdm. sz.) — Másolat.
———
A munkásosztály fegyverbehívása a proletárdiktatúra védelmére. Munkásezredek szervezése
41
1919 április 20
„Veszélyben a forradalom!”
A Magyarországi Szocialista Párt, a Forradalmi Kormányzótanács és a Budapesti Forradalmi Munkás- és Katonatanács felhívása
Munkások!
Elvtársak! Elvtársnők!
A forradalom, a munkások, parasztok és katonák diadalmas forradalma, hívó szóval fordul hozzátok: fegyverkezzetek föl! Készüljetek a megtámadott proletárforradalom megvédelmezésére és továbbfejlesztésére, kiépítésére, hogy mindent megadhasson ez a forradalom, ami a szocializmus megvalósításához és a proletárok hatalmának végleges megszilárdításához kell!
Fegyverkezzetek — lélekben, gondolatban, érzésben.
A proletár lelki fegyvere: az a belátás, hogy csak az osztályharc kíméletlen és következetes folytatásából születhetik meg a kommunizmus társadalma, a magántulajdon és kizsákmányolás társadalmának romjain a dolgozók uralma az elnyomók eddigi hatalma helyett.
A proletár lelki fegyvere az a tudat, hogy önönmagán kívül senkiben sem bízhatik, és hogy ezért végleg és gyökeresen el kell szakadnia attól a gondolattól, hogy a társadalom bármely más osztályának vagy rétegének támogatására is számíthat a munka uralmáért és fölszabadításáért folyó világtörténelmi küzdelmében.
A proletár lelki fegyvere az a tudat, hogy minden kizsákmányolt és elnyomott munkás testvére ebben a küzdelemben, hogy a proletár nemzetköziség világot átfogó közössége foglalja egységbe az elnyomott, megtaposott és kizsákmányolt milliók lázadó akaratát, forradalmi tettvágyát.
Rakjon lelketekben lobogó tüzet az a fenséges hivatás, amelyet most a magyar proletárság betölt: az, hogy mi magyar munkások, parasztok és katonák ott járunk a világforradalom hadseregének élén, hogy a munkásosztály fölszabadulásának ügye az orosz proletárokon kívül a mi öntudatos, forradalmi, bátor cselekedetünktől, a szocializmus világeszméjével való összeforrottságunktól függ!
Proletárok, fegyverkezzetek! De ne csak gondolatban, érzésben, lélekben. Izmos proletárkezetekbe is vegyetek fegyvert, mert a magántulajdon, a kizsákmányolás, az elnyomatás híveinek kezében is fegyver van, és ezt a fegyvert ellenünk, proletárdiktatúránk, forradalmi hatalmunk ellen akarják fordítani! Amikor a magyarországi proletariátus elhatározta, hogy végleg és teljesen szakít a múlttal, hogy rálép a szociális világforradalomnak orosz testvéreink és a szocializmus nagy tanítómesterei kijelölte útra: tisztában volt azzal, hogy a legszörnyűbb küzdelmek, a legádázabb osztályharc minden áldozatát és terhét magára kell vennie. A kapitalista társadalmat összerombolni, a szocializmus világát fölépíteni nem lehet puszta szavakkal, rendeletekkel, régi szervezetek elpusztításával és újak megteremtésével, hanem csak cselekedetekkel, amelyeknek az élet kockáratevéséig és föláldozásáig is el kell menniök! Elérkezett a tettek ideje a nemzetközi proletárság magyarországi csoportja számára! Ellenségünk nemcsak az a magyar burzsoázia, amely meglapulva várja a világburzsoázia külső segítségét, hanem a nemzetközi világburzsoáziának az a fegyveres szervezete, amely az antant-hadseregek vasgyűrűjével veszi körül a Magyarországi Tanácsköztársaságot és amely ezt a pántot szorosabbra akarja kovácsolni körénk.
A román bojárok és tőkések a hatalmukért reszkető párizsi imperialisták parancsszavára pálinkával, gépfegyverrel, hazugsággal lerészegített és megfélemlített román parasztokat és proletárokat hajtanak küzdelembe a számra nézve kisebb magyarországi Vörös Hadsereg ellen, amely testéből és forradalmi lelkéből tart pajzsot a magyarországi munkások, parasztok és katonák hatalma fölé.
Bizonyos, hogy román proletártestvéreink soraiban is ott jár a szociális forradalom lelke! Bizonyos, hogy a kezükbe nyomott fegyvert ők is hamarosan elnyomóik és hóhéraik ellen fordítják majd!
Bizonyos, hogy a velünk szövetséges Szovjet-Oroszország Vörös Hadserege, amely átlépte Galícia határát, kelet felől támadja meg a bojárok és tőkések Romániáját.
Bizonyos, hogy a nemzetközi proletárforradalom föltartózhatatlanul halad előre nyugat felé, hogy a bajor, német proletárság döntő csapásra áll máris készen a nemzetközi imperializmusnak saját országukban tobzódó urai ellen.
A szociális világforradalom vörös hullámai hömpölyögve öntik el a kapitalista ellenforradalom országait és a fölvonuló proletár Internacionálé lépéseitől remeg az egész föld. A mi küzdelmünk a munka nagy forradalmának csak egyik ütközete, amelynek erőt, lendületet, forradalmi ihletet az ad, hogy belekapcsolódunk a proletárság világforradalmába, a szegénységnek a gazdagság ellen vívott végső és döntő csatájába. De minden ország proletárságának elsősorban saját országában, saját proletárhazájában kell ledöntenie a kapitalizmus uralmát és megvédenie a proletárok uralmát ott, ahol sikerült azt már kivívnia.
A munkások, parasztok és katonák tanácsai átvették Magyarországon a politikai hatalmat. De a hatalom átvétele még nem jelenti a kommunista társadalom megvalósítását, a burzsoázia minden gazdasági, politikai és szellemi hatalmának kiirtását, nem jelenti azt, hogy a proletárság osztályharca már elérve célját, befejeződhetik. A proletárdiktatúra csak azt jelenti, hogy most a munkásosztály küzdheti végig oly kedvező föltételek között osztályharcát, mint amilyen előnyös föltételek között azelőtt a tőkések és birtokosok harcolhattak érdekeikért. A burzsoázia, amikor a politikai hatalom az övé volt, kíméletlen osztályharcot folytatott a munkásosztály, a földmíves-szegénység, a kizsákmányoltak milliói ellen. Minden törvény, amelyet hozott, minden intézmény, amelyet megszervezett, minden nyomtatott vagy kiejtett szó, amelyet világgá röppentett: a tudatos osztályharcnak egy-egy cselekedete volt a vagyontalan osztályok, az elnyomottak és kizsákmányoltak ellen. A proletárdiktatúrát nem azért vívták ki a munkások, parasztok és katonák, hogy most már ezzel befejezzék az osztályharcot, hanem azért, hogy ezt a diktatúrát és a nemzetközi szolidaritást az osztályharc hatalmas fegyvere gyanánt fordítsák az egész tőkésosztály és a magántulajdon minden kitartottja, minden szövetségese ellen.
A proletárdiktatúra egy néhány hete kivette a legfontosabb termelőeszközöket a vagyonos herék kezéből, és a dolgozók szervezett társadalmának birtokába juttatta a bányát, gyárat, bankot, üzletet.
A proletárdiktatúra egy néhány hete megszüntette a kizsákmányoló háztulajdont, amellyel a vagyonosok egy kis csoportja adót vetett ki mindenkire, aki aludni, pihenni akart és védelmet keresett az időjárás viszontagságai ellen.
A proletárdiktatúra egy néhány hete lefoglalta a gazdagok kincseit, és véget vetett annak, hogy a tőkések és birtokosok munka nélkül, vagyis a mások munkájának eredményéből élhessenek meg.
A proletárdiktatúra egy néhány hete a nagybirtokosok és ezerholdasok összerablott földjeit a dolgozók összességének tulajdonává tette, és megmívelés céljából, boldogulásuk és fölszabadulásuk előmozdítására odaadta a falu szegényeinek.
A proletárdiktatúra egy néhány hete rést ütött a sötétség fellegvárán, amely a kapitalizmus kultúrája volt és a tudomány, művészet, színház kincseit teli kézzel készül a mesterséges tudatlanságban tartott proletártömegek között szétszórni.
Ennek az ezer formájú, sokrétű, alkotó és romboló munkának azonban csak a kezdetén vagyunk. A bilincseket repesztettük meg, a börtönajtót nyitottuk csak meg, ébresztgetjük a proletárság alkotó erejét, teremtő energiáit. De van-e egyetlen munkás is, van-e egyetlen földmíves-szegény, van-e egyetlen proletárkatona, aki ne érezné, hogy soha még ilyen idő nem járt a világon? Van-e egyetlen proletár, aki ne tudná, hogy sorsa most fog megpecsételődni és eldőlni? Van-e, aki ne tudná, hogy ha e küzdelemben elbuknék a szegénység, újból visszahajtanák a munkást a réginél is embertelenebb és tűrhetetlenebb szolgaságba? Van-e, aki ne tudná, hogy a munkanélküli jövedelem paradicsomából kikergetett burzsoázia a legszörnyűbb megtorlásra készülne minden proletár ellen, ha erre a proletárság gyöngesége neki módot adna? Van-e proletár, aki ne tudná, hogy a harc és átmenet nehézségei után emberséges élet, szabadság, jólét és erkölcsi fölemelkedés, testi és szellemi virágzás lesz a kommunizmus társadalmában minden dolgozó osztályrésze?
A hatalomért és mindazokért, amit a hatalom segítségével föl akarunk építeni: harcolni, áldozni, szenvedni kell! Azon a területen, amelyre a Tanácsköztársaság hatalma elér, a burzsoázia most lapul, mert erőtelen és meg van félemlítve. De lesben állva várja az alkalmat, vajon szövetségesei, az antant kis és nagy államainak burzsoáziája nem tud-e segedelmet küldeni számára. A demarkációs vonalon túl, a román, cseh-tót, francia fegyverek védelme alatt ellenben már nyíltan szervezkedik a fehér ellenforradalom. Szatmárnémetiben ugyanazok a polgárok, akik a proletárdiktatúra alatt nem győzték hangoztatni a szocializmushoz való hűségüket és a Tanácsköztársaság rendjéhez való alkalmazkodásukat, a román hadsereg közeledtének hírére azonnal föloldották a bankbetéteket, kiszolgáltatták az ékszereket, megszüntették a házak köztulajdonbavételét, a gyárak és üzemek szocializálását. A bankbetét, az ékszer, a magántulajdon, a kizsákmányolás eszközei: — íme ez a tőkések hazája, nemzeti érzése, politikai hűsége!
Az antant fegyvereinek védelme alatt a megszállott területeken ekképpen szervezkedik a fehér ellenforradalom. Összekötő szálai átnyúlnak a Tanácsköztársaság területére is. Egyelőre még titokban és csöndben készülődik arra, hogy aláaknázza és azután nyíltan megtámadja a proletáruralom várát.
A proletárság nem várhatja be ezt a támadást. Nem tűrheti az ellenség megerősödését és szervezkedését, mert ez veszedelembe döntené a forradalmat, és a munkásság csak nagy, újabb áldozatok után tudná csak újból visszaszerezni mindazt, ami már ma hatalmában van. A külső és belső ellenségtől, a nemzetközi burzsoáziától és cselédségétől fenyegetett magyarországi proletárforradalom védelmére szólítjuk föl a munkások, parasztok és katonák millióit. Kíméletlen erővel kell kiverni a burzsoáziát mindenhonnan, ahol hatalmának és fönnmaradásának alapjai vannak. Minden érzelgősség nélkül kell szétzúzni az elnyomók és kizsákmányolok hajdani várainak szervezeteit. De ugyanakkor, amikor a proletárdiktatúra minden követelését valóra váltjuk, amikor leromboljuk a kapitalista hatalom gazdasági, politikai és szellemi alapjait: a tett és áldozat erejével kell a munkásoknak megmutatni, hogy mindenre készek saját hatalmukért, a nemzetközi, szociális világforradalom ügyéért. A Tanácsköztársaság hatalmát, a diktatúra rendjét, a szocializmus jövőjét, a forradalom minden vívmányát ma nemcsak itthon kell védenünk a burzsoázia ellen, hanem ott is, ahol az ellenséges imperialisták csapatai megkezdték az előnyomulást és megkezdték a munkások, katonák és parasztok tanácsainak feloszlatását, ahol hatalom és fölszabadulás helyett a megbotozás és kikötés kapitalista és militarista igáját akarják újból a proletárságra rakni.
A proletárdiktatúrát, a szocializmus ügyét, a nemzetközi forradalmat ma a demarkációs vonalakon kell megvédeni. Ezért szólít rajtunk keresztül, a Forradalmi Kormányzótanácson és a Budapesti Forradalmi Munkás- és Katonatanácson keresztül a Vörös Hadseregbe benneteket a veszélyeztetett és támadott forradalom, proletártestvérek! Nem a mi szavunkat, de forradalmi és szocialista öntudatotok szavát hallgassátok meg, és seregeljetek velünk együtt minél nagyobb számban a nemzetközi szocializmusnak, a győzelmes kommunista forradalomnak lobogója alatt harcoló Vörös Hadseregbe!
Éljen a világ tanácsköztársaságainak nemzetközi szövetsége!
Pusztuljon a fehér ellenforradalom!
Fegyverbe, proletárok!
Testvéri üdvözlettel:
A Magyarországi Szocialista Párt.
A Forradalmi Kormányzótanács.
A Budapesti Forradalmi Munkás- és Katonatanács
Népszava, 1919 április 20. Veszélyben a forradalom!
42
1919 április 22
Az AMOSZ1 a Vörös Hadseregbe való belépésre szólítja fel a mérnököket
1 Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetsége és a szövetség lapjának címe*
Az AMOSZ 1919 április 22-én a Gólyavárban tartott nagygyűlését Helfgott elvtárs nyitotta meg. Rövid beszédében rámutatott arra, hogy a szociális forradalom tulajdonképpen az emberiség életösztönének a küzdelme. A kapitalizmus nem tudta tovább biztosítani a társadalom fejlődését, az emberi fajnak a haladását, és a tömegösztön egy új rendnek, egy új organizmusnak a létrehozatalára törekszik, amely hivatva lesz biztosítani a Nietzsche által megjövendölt ember fölötti embernek a megszületését. A társadalom mai forrongása világszerte tulajdonképpen egy letűnő világnak egy születő világgal folytatott titáni küzdelme, és a mérnököknek tudniok kell, hogy ők melyik világhoz tartoznak. Ennek a kérdésnek a megvilágítására fölkéri Dienes Kálmán elvtársat.
Dienes elvtársunk mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy beszédében mérnöki következetességgel nem a hallgatóság érzelmeire, hanem az értelem logikájára kíván hatni. Rávilágított arra, hogy a mai szituációban a konzekvenciát két nagy szempont útmutatása szabja meg. Az első ezek között az a helyzetkép, amelyet nyerünk, ha az eseményeket a világforradalom szempontjából ítéljük meg. Ekkor ugyanis világosan láthatjuk, hogy ma két front áll szemben egymással: a világ burzsoáziájának frontja áll szemben a világ proletariátusának frontjával, és mindenki, aki a földön él, tartozik választani a két front között. Nincs helye az ingadozásnak, nyíltan színt kell vallania mindenkinek. Tudnunk kell, hogy ha a proletariátus győz, akkor a kommunista termelési rendet valósíthatjuk meg, amely végeredményben minden becsületes munkásembernek és minden tudományosan gondolkozó mérnöknek ideálját képezi. Ha a burzsoázia győz, akkor ismét visszatér a profit bálványimádó rendszere a proletariátusra sokkal rosszabb, sokkal súlyosabb viszonyok között, mint a múltban, mert a dolgozóknak akkor meg kell fizetniük nemcsak a saját országuk burzsoáziájának a létfenntartását és a profitját, hanem a győző imperialista országok burzsoáziájának a profitját is.
A második szempont, amely bennünket vezérel, az a megállapítás, hogy a szellemi munkások nem képeznek külön osztályt. A szellemi munkások osztályhelyzete egyszerű függvénye az osztályharc mindenkori állapotának, és megvallhatjuk, hogy a múltban a szellemi munkások nemcsak proletárok voltak abban az értelemben, hogy éhbérért dolgoztak és ily módon hozzájárultak a kapitalizmus profithalmozásához, hanem erkölcsileg és szellemileg is rabszolgák voltak, mert a mindennapi kenyérért folytatott keserves küzdelemben kénytelenek voltak egészen különös szolgálatokat teljesíteni a kapitalizmusnak. A világháború után a kapitalista rendszer fenntartása világgazdasági lehetetlenség. A munkástömegek semmi áron nem hajlandók tűrni, hogy a régi rend akármilyen szelídített formában is feltámadjon. De ettől eltekintve tárgyilag is lehetetlen, mert manapság kapitalista alapon sem piacot teremteni, sem profitot előteremteni nem lehet.
Mindkét szempontból tehát a legszorosabb csoportérdek és a legönzőbb egyéni érdek az egész szellemi munkásságot a proletariátus oldalához fűzi. Magyarországon elérkeztünk a világforradalom azon fázisához, amikor fegyverrel kell megvívni a világforradalom és a világellenforradalom harcát saját proletárországunk területén. Ezzel elérkezett az a lélektani pillanat, amikor a szellemi munkások minden hátsó gondolat nélkül tettekkel dokumentálják, hogy teljesen egynek érzik magukat a fizikai munkástömegekkel, és mindörökre el akarják törölni azt a mesterséges választófalat, amelyet a fizikai és szellemi munkások közé a kapitalizmus erőszakkal húzott.
Dienes elvtárs ezen előadásának konzekvenciájaképpen előterjesztette az alábbi határozati javaslatot, amelyet a nagygyűlés egyhangúlag és lelkesedéssel fogadott el: „Az AMOSZ-ban tömörült mérnökség egyezőleg csatlakozik a Vörös Hadsereghez, hogy megvédje a proletárdiktatúrát.”
Amosz, 1919. május 1. Be a Vörös Hadseregbe.
43
1919 április 27
A Hadügyi Népbiztosság rendelete a munkásezredek végleges megszervezéséről
A folyó hó 23-án megtartott csapatszemlén részt vett gyári munkásezredek végleges megszervezését ezennel elrendelem. A tagozódást az 1. számú melléklet tünteti fel1. A dokumentum mellékletei hiányoznak.*
Az egyes századok, zászlóaljak és ezredek megszervezése és végleges felállítása mielőbb befejezést nyerjen.
A többi gyárak és üzemekből alakuló csapatrészek előzetes szervezése folyamatban van, végleges szervezéséről, valamint a parancsnokok kinevezéséről később külön intézkedem.
I. Munkásezredek célja
A Tanácsköztársaság a proletariátus hatalmának, kivívott jogainak és további fejlődésének megvédése minden oldalról jövő ellenforradalmi törekvésekkel szemben,
a saját üzem megvédése,
Budapest és környéke belrendjének biztosítása és védelme.
II. Ki lehet a tagja
Minden szervezett dolgozó munkás, akit az üzem ellenőrző munkástanácsa megbízhatónak ismer el.
Nem lehet tagja:
Aki munkanélküli-segélyt kap,
akinek a Forradalmi Kormányzótanács rendelete értelmében választójoga nincs.
A már eddig megalakított munkászászlóaljakba csak azok a munkások oszthatók be, akik előreláthatólag az üzemnél megmaradnak.
Azok a munkások, akik a Vörös Hadseregbe önként jelentkeztek, a gyári munkászászlóaljakba be nem oszthatók — illetve a már beosztottak onnan kiveendők. Ezek a Vörös Hadseregbe való behívásukig az üzemnél tovább dolgoznak, ezek kiképzés végett a gyári munkászászlóaljaktól elkülönítve üzemenkint 1—1 osztagba egyesítendők, azonban felettük csakis az üzemi direktórium rendelkezik.
III. Felállítás és a parancsnokok, politikai megbízottak, valamint ezredparancsnoki segédek
Az eddig előzetesen megszervezett és fegyverzettel ellátott gyári munkásezredek felállítását, az ezred és zászlóaljak tagozódását az ezred- és zászlóaljparancsnokok, valamint az ezredparancsnoki segédek neveit és beosztását az 1. számú melléklet tünteti fel.
Az ezred- és zászlóalj parancsnokok, valamint az ezredparancsnoki segédek folyó hó 28-án de. 10h-kor a Hadügyi Népbiztosság tanácstermében jelenjenek meg, ahol kötelmeikre és kötelességeikre személyesen fogom kioktatni. Erről személyesen már értesíttettek. Az ezredparancsnokok parancsnoksági helyiségeiket az üzemi direktóriumokkal egyetértően úgy választják meg, hogy zászlóaljaik központjában legyen.
A zászlóalj parancsnokságok helyiségeinek felállítását az ezredparancsnokok szabályozzák.
Úgy az ezred, valamint a zászlóalj parancsnokságok csakis valamelyik üzemnél állíthatók fel: e célra a városban külön helyiségek nem vehetők igénybe.
A parancsnokságok felállítási helye, telefonszáma az ezredparancsnokságok által a Hadügyi Népbiztosság 51. osztályának (lehet telefonon is) mielőbb bejelentendők.
Az ezredparancsnokok mellé 1—1 politikai megbízott kinevezését magamnak tartom fenn, erre vonatkozólag később külön intézkedem.
Minden üzem ellenőrző munkástanácsa saját kebeléből az általa felállított munkászászlóalj parancsnokai mellé 1—1 politikai megbízottat nevez ki. Ott, ahol több üzem állít fel 1 zászlóaljat, a politikai megbízottat a felállító üzemek munkástanácsai együttes ülésen — szintén saját kebelükből — választják meg, illetve nevezik ki.
A zászlóalj parancsnokok mellé kinevezett politikai megbízottak neveit az üzemi direktóriumok — jelen rendeletemre való hivatkozással folyó hó végéig a Hadügyi Népbiztosság 51. osztályába közvetlenül jelentsék be.
A megválasztott, illetve kinevezett zászlóalj parancsnoksági politikai megbízottak — megbízó leveleikkel együtt — folyó hó 30-án de. 10h-ra a Hadügyi Népbiztosság tanácstermében jelenjenek meg.
Az ezred-, zászlóaljparancsnokok és az ezredparancsnoksági segédek, valamint az ezredparancsnoksági politikai megbízottak megfelelő kinevezési okmánnyal innen láttatnak el.
A zászlóalj politikai megbízottakat kinevezési okmánnyal a választást, illetve a kinevezést foganosító üzemek direktóriumai látják el.
Minden parancsnok és politikai megbízott szolgálatban a balkaron 8 cm széles vörös karszalagot visel, amelyen az ezred, zászlóalj, század száma, valamint a beosztás fekete betűkkel feltüntetve legyen. (Pl. 3. gyári munkásezred-parancsnok, vagy 4. gyári munkásezred II. zászlóalj parancsnok, vagy 6. gyári munkásezred 5. század szakaszparancsnok, vagy 1. gyári munkásezred, III. zászlóalj politikai megbízott stb.)
Az ezred-, zászlóaljparancsnokok és ezredparancsnoki segédek, valamint az ezredparancsnoksági politikai megbízottak karszalagjainak beszerzése iránt a Hadügyi Népbiztosság elnöki csoportfőnökség haladéktalanul intézkedjék, és azokat a kebelbeli 51. osztálynak adja ki.
A többi parancsnokok, valamint a zászlóaljparancsnoksági politikai megbízottak karszalagjainak beszerzéséről az illetékes üzemek direktóriumai mielőbb gondoskodjanak.
IV. Az ezredek tagozódása
Minden ezred 3—3 zászlóaljból, minden zászlóalj 4—4 századból, minden század 4—4 szakaszból álljon.
1—1 szakasz létszáma 50 főnél több, de 36 főnél kevesebb ne legyen. Ennélfogva a parancsnokon kívül 1—1 szakasz 50—50, 1—1 század 200—200, 1—1 zászlóalj 800—800, 1—1 ezred 2400— 2500 fő létszámot meg nem haladhat.
A gyári munkásezredeknél kivételesen minden raj, szakasz és század a parancsnokát maga választja meg. Ezen parancsnokok megválasztásánál a zászlóalj parancsnokok és a zászlóalj politikai megbízottak jelen lenni tartoznak.
A megválasztott század- és szakaszparancsnokok nevei a 2. számú mellékleten az ezredparancsnokságok által — folyó hó végéig a Hadügyi Népbiztosság 51. osztályának közvetlenül bejelentendők.
Az egyes ezredeken belül a századok 1—12-ig folyó számot viselik.
Az ezredparancsnokságok minden szervezési, személyi, nyilvántartási ügyben a Hadügyi Népbiztosság 51. osztályához, minden kiképzés-, fegyverzet-, felszerelés- és lőszerügyben, valamint egyéb anyagi ügyekben pedig az 58. osztályhoz forduljanak közvetlenül. A zászlóalj parancsnokságok szolgálati úton tehát csakis az ezredparancsnokságaik útján fordulhatnak a fent megjelölt osztályokhoz.
Az ezredparancsnokságok zászlóaljaik létszámát üzemenként külön-külön 48 órán belül, a jövőben pedig minden hó 1-én és 15-én a mellékelt 3. számú minta szerinti kimutatáson közvetlenül az 51. osztálynak jelentsék be.
Ugyancsak ezen osztálynak jelentendő esetenként a 2. számú minta szerinti kimutatással minden szakasz- és századparancsnoki változás is.
V. Kiképzés
Ott, ahol a felállított gyári munkásezredekben még katonailag kiképzetlen munkások is osztatnak be, mielőbbi kiképzésükről az üzemi direktóriumokkal karöltve az ezredparancsnokságok haladéktalanul gondoskodjanak. A kiképzés általában az 58. osztály által kiadott irányelvek szerint, kezdetben természetes csak a legszükségesebb alaki gyakorlatokra, fegyverfogásokra, fegyver- és lőoktatásokra szorítkozzék.
A fő elv az, hogy mindenki a lőfegyverét ismerje, azt tökéletesen és célszerűen használni is tudja.
A kiképzetlenek kiképzése naponként 1 óra, a kiképzettek továbbképzése hetenként 2 délután egy-egy óra, éspedig csökkentett idővel dolgozó üzemekben azon idő alatt, melyért a szénsegély fizettetik: egyebütt az ellenőrző munkástanács által kijelölt napokon, illetve időben olyképp, hogy sem az üzem produktivitása csökkentve, se pedig a munkások szabad ideje túlságosan igénybe véve ne legyen.
A kiképzéshez szükséges oktatókat az ezredparancsnokok választják ki.
A kiképzetlen munkások kiképzésének felügyeletével minden ezrednél az egyik zászlóalj parancsnok bízandó meg. Ott, ahol lehetséges, a kiképzés lehetőleg egy osztagba eszközöltessék.
VI. Fegyverzet és lőszer
Az ezredparancsnokságok 48 óra alatt a Hadügyi Népbiztosság 58. osztályának közvetlenül jelentsék, hogy zászlóaljanként hány és milyen gyártmányú lőfegyver áll rendelkezésre: van-e minden lőfegyverhez szurony, a fegyverek és szuronyok jókarban vannak-e: a zászlóaljaknál mennyi még a fegyverszükséglet.
Az egyes gyártmányú fegyverekhez mennyi lőszer áll rendelkezésre.
Ugyanezen időre az üzemek direktóriumai szintén az 58. osztálynak jelenteni tartoznak, hogy az általuk alakított szakaszok, századok, illetve zászlóaljak megalakulása után még hány és milyen gyártmányú lőfegyver áll az üzem rendelkezésére.
Az üzemek ellenőrző munkástanácsai gondoskodjanak arról, hogy a fegyverek és a lőszer könnyen hozzáférhető helyen — de feltétlenül a gyár üzemén belül — raktároltassanak.
Fegyvert vagy lőszert senki magával sehová nem vihet, gyakorlat után a fegyverek kijelölt helyen lerakandók, és állandóan őrizet alatt tartandók.
Ennek pontos betartásáért a zászlóalj parancsnokok és a zászlóalj parancsnoki politikai megbízottak együttesen felelősek.
VII. Gyári munkásezredekkel való rendelkezés
A gyári munkásezredekkel — mint fegyvereserővel és karhatalommal —, mindaddig míg másként nem intézkedem, rendelkezési jogot kizárólagosan magamnak tartom fenn.
Tehát ezen ezredekkel, valamint azok egyes alakulataival írásbeli meghatalmazásom nélkül senki nem rendelkezhetik.
Aki ezen rendeletem ellen vét, afelett a forradalmi törvényszék ítélkezik.
VIII. Fegyelem
Az ezred- és zászlóaljparancsnokok a katonai fegyelmet és magatartást jóakaratú oktatással mielőbb honosítsák meg.
Fegyelmi fenyítő és megtorló intézkedésekre csakis az üzemi direktórium, illetve az ellenőrző munkástanács jogosult. Ennélfogva minden rend- és fegyelemellenes vétségek az üzemi direktóriumoknak tudomására hozandók, amelyek a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni kötelesek.
Az ezred-zászlóaljparancsnokok, valamint az ezredparancsnoki segédek felett fegyelmi fenyítő hatalmat a budapesti katonai kerületi parancsnokság gyakorolja.
A zászlóalj parancsnokságok az ezredparancsnokságaiknak vannak közvetlenül alárendelve.
IX. Illetékek
A gyári munkásezredekbe beosztott munkásoknak ezen szolgálataikért külön díjazás nem számítható fel.
Esetleges karhatalmi szolgálatra való igénybevételnél a megállapított órabérek lesznek fizetendők.
Az 1. számú mellékletben megnevezett parancsnokok és ezredparancsnoki segédek élelmezési állományba vételére és illetékeiknek folyósítására a budapesti magyar katonai kerületi parancsnokság sürgősen intézkedjen.
X. Riadó intézkedés karhatalmi szolgálatra való igénybevétel
Riadóra való intézkedések, a körzetek beosztására, valamint karhatalmi kirendelésekre vonatkozólag később külön intézkedem.
XI. Általában
Az ezred- és zászlóalj parancsnokok figyelmét felhívom arra, hogy az amúgy is kismérvű adminisztrációnál a teendőket saját maguk, illetve az ezredparancsnok segédje lássák el, e célra a beosztott munkásokból senki igénybe nem vehető …1 A rendelet további része adminisztratív intézkedéseket tartalmaz. Aláírás: Haubrich hadügyi népbiztos.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 30. csomó. (Hünb. 116. 721/5.—1919. sz.) — Eredeti tisztázat.
A munkásezredek szervezésével kapcsolatban a Hadügyi Népbiztosság májusban további intézkedéseket hozott. (Lásd a II. fejezetben.)
1919 június 10-én a Hadügyi Népbiztosság 225 033/51—1919. sz. rendelete intézkedett a gyári munkásezredek pótkereteinek megszervezéséről. „A gyári munkásezred kötelékéből a harctérre kiküldött munkáskatonák nyilvántartása és a harctéri fogyatékok pótlása céljából (felgyógyult, beteg és sebesült elvtársakból), valamint az illetékek pontos folyósítása úgy a mögöttes országrészben tartózkodó, mint a harctéren levő munkáskatonák itthon maradt családtagjai részére, minden egyes gyári munkásezred számára egy-egy külön pótkeret felállítását rendelem el.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 30. csomó.)
———
A keleti hadseregparancsnokság megalakulása és további intézkedések a Vörös Hadsereg szervezésére
44
1919 április 21
A Forradalmi Kormányzótanács a védelem jobb megszervezésére a keleti arcvonalon hadseregparancsnokság felállítását rendeli el1
1 A dokumentum a megalakult Hadseregparancsnokság 1. számú hadműveleti intézkedése.*
1. A Tisza és Maros közötti területen levő és odairányított összes csapatok, parságok és hatóságok felett a parságot ezennel átveszem. Az alattam levő parság címe: Tiszántúli Vörös Hadsereg Parancsnokság. Székhelye április 22. délelőttjétől kezdve Szolnok.
2. A hadseregen belül a következő csoportosítás lép érvénybe:
a) 6. hadoszt.-parságnak (Békéscsaba) alárendeltetnek mindazon parancsnokságok és csapatok, valamint azok az intézetek, melyek hadműveletekre szükségesek, melyek a Maros beömlésétől a Tiszába, Arad és Sebes-Körös között állanak.
b) A debreceni katonai ker. parság. (Debrecen) alárendeltetnek mindama parságok és csapatok, melyek Sebes-Körös, Sáp, Hajdúböszörmény, Téglás, Nyíradony, Szaniszló területén állanak.
c) Az 1. hadosztály (útban Nyíregyházára) parancsnoksága alá lépnek mindama csapatok, parságok és hadműveletekre szükséges intézetek, melyek Szaniszló, Nyíradony, Téglás, Hajdúnánás, Ibrány, Csap területén állanak.
d) 4. hadoszt.-parság (Püspökladány) parsága alá lépnek az összes, a 4. hadosztály hadrendjében tartozó parságok és csapatok, továbbá a Debrecen részére szükséges hadműveleti intézetek.
3. Az egyes csoportok feladatai:
a) 6. hadosztály:
A Maros-vonal megfigyelése a Tiszától való beömléstől Aradig, valamint Arad és Sebes-Körös között az ellenség előnyomulásának feltartóztatása.
b) Debrecen katonai kerületi parancsnokság:
Az ellenség előnyomulásának megakadályozása a Sebes-Körös és Nyíradony, Téglás vonala között.
c) 1. hadosztálynak:
Az ellenség előnyomulásának feltartóztatása Nyíradony—Téglás-vonaltól északra egészen a Tiszáig.
d) A 4. hadosztályparság:
A beérkező erőkből 3 zlj. és egy ütegből álló különítményt Balmazújváros környékére, a zömét a beérkező erőknek Nádudvar, Püspökladány környékére összpontosítsa. Feladata ezeket az erőket teljes harckész állapotba helyezni.
4. A 3. pontban említett feladatok végrehajtására a következő irányelvek mérvadók:
a) A Maros-vonal megfigyelése főképpen a Vörös Őrség egyénei által eszközöltessék.
b) A Maros és Tisza között az arcvonalban csakis felderítő osztagok hagyandók a főútvonalon (1 gyal.-szd., 2 gpka., néhány lovas), melyeknek feladata feltétlenül az ellenséggel az érintkezést fenntartani. — Tehát ilyen osztagok azonnal az ellenség irányába előretolandók.
c) A 6. hadosztályparság a rendelkezésre álló erőket egyrészt Kisjenő környékén, másrészt Nagyszalonta környékén összpontosítsa. — És ezekkel az erőkkel esetleg előnyomuló román erőket meglepőleg és átkarolólag támadja meg, és így verje vissza.
d) A debreceni katonai kerületi parság a rendelkezésére álló erőkből kettő csoportot alakítson. — Egy kb. zlj.-erős csoportot Berettyóújfalu környékén, melynek feladata, a Nagyváradról esetleg előnyomuló ellenséges csapatoknak támadó előnyomulás által (átkarolás) visszavetése.
A rendelkezésre álló többi erő Debrecentől keletre összpontosítandó, és ellenséges előnyomulást szintén átkaroló támadással az egész erőnek egy helyen való bevetésével akadályozza meg.
e) Az 1. hadosztályparság ugyanolyan elvek szerint járjon el a további védekezésben, mint a többi hadosztályok.
Minden erővel oda kell igyekezni, hogy az újonnan beérkező csapatok Nyíregyháza, Nagykálló, Napkor területén először gyülekeztessenek, és úgy mint a 4. ho. teljesen harckész állapotba helyeztessenek. — A székely különítmény szétugrasztott részeinek egy helyen való gyülekeztetése és ismét harckész osztagoknak szervezése a legnagyobb eréllyel hajtandó végre.
Addig amíg az 1. hadosztályparság teljesen nem tájékozódott, az 1. hadosztály csoportja fölött az 5. ho-parság viseli a parságot.
5. Mindama katonai parságok, hatóságok, póttestek, egyes egyének, melyek nem a harcra hivatvák, a következőképpen gyülekeztetendők: A 6. ho.-parság területéről Tiszaföldvár, Kunszentmárton területére.
A debreceni kat. ker. parság részéről Törökszentmiklós, Tiszaföldvár területére (azokat, melyek Nagyvárad irányából vonultak vissza) és Tiszafüred—Madaras területére azokat, kik Debrecen irányából vonandók vissza.
Az 1. hadosztály területéről Tiszapolgár, Tiszalök területére.
6. A Hadseregparsághoz az első jelentést Szolnokra április 22-én déli 12h-kor kell leadni. Ettől az időponttól kezdve minden közvetlen érintkezés a Hadügyi Népbiztossággal tilos, kivételt képez az 5. hadoszt.-pság, mely a Tiszától északra fekvő területről közvetlen jelent1. A parancsot megkapták az 1., 4., 5., 6. hadosztályparancsnokságok és a debreceni katonai kerületi parancsnokság.*
Böhm Vilmos s. k.
hadseregparnok
HIL M. Tan. Közt. iratai. 44. csomó. (VHP 421/1. hdm. sz.) — Másolat.
A Hadseregparancsnokság megalakulása után közvetlenül két kiegészítő rendelkezés jelent meg. Az első — Hünb. 423/34. hadm/eln. 5.—1919. sz. alatt — a hadműveleti események következtében megváltoztatja a Hadseregparancsnokság elnevezését. Mint a rendelet kimondja, a „Böhm népbiztos parancsnoksága alatt álló hadsereg elnevezése »keleti hadsereg«. A Szolnokon levő Hadseregparancsnokság, mint »Keleti Hadseregparancsnokság« jelölendő meg.”
A Hünb. 423/92. hdm. sz. — rendelete ismerteti a Hadügyi Népbiztosságnak közvetlenül alárendelt egységeket. Eszerint:
„1. Duna arcvonal — a győri kerületi parság alatt.
2. Ipoly-arcvonal — a Budapesten levő 3. h. o. -parság alatt.
3. Felső-magyarországi arcvonal — a Miskolcra áthelyezendő 5. hadosztályparancsnokság alatt.
4. Keleti Hadseregparancsnokság (alárendelve: 1., 4., és 6. hadosztályparancsnokság és székely különítmény). Székhely: Szolnok.
5. Bácskai arcvonal — a Kecskeméten levő 2. hadosztályparancsnokság alatt.
6. Dunántúli arcvonal — a Kaposváron levő 44. ddr.-parancsnokság alatt.
7. Muramenti arcvonal — a Zalaegerszegen levő 20. dandárparancsnokság alatt.”
Eszerint tehát a Keleti Hadseregparancsnokság is — alárendelt alakulataival együtt — közvetlenül a Hadügyi Népbiztosságnak maradt alárendelve. Változás ezen csak 1919 május 5-én történt, amikor megalakult a Vörös Hadsereg Parancsnokság.
45
1919 április 21
A Hadügyi Népbiztosság irányelvei a Vörös Hadsereg további szervezésére
Folyó évi május hó 5-től kezdődőleg a hadműveleti és karhatalmi ügyek, a Vörös Hadsereg szervezési és gazdászat-közigazgatási ügyeitől oly módon választandók el, hogy
a) a Vörös Hadsereg hadosztályparancsnokságai, a székely különítmény parancsnoksága, a tengerészdandár parancsnoksága, a 39. ddr.-csoportparancsnokság, a Ruszka-Krajna-i vörösgárda hadosztály parancsnoksága, valamint az ezen parancsnokságnak hadrendileg alárendelt csapatparancsnokságok és mozgó intézet parancsnokságok kizárólag csakis mint hadműveleti és karhatalmi parancsnokságok működnek, és csak belső gazdászat-közigazgatási ügyeiket, mint gazdászati és számadó testek intézik, míg
b) a Vörös Hadseregnek a mögöttes országrészekben folyó szervezési ügyeit, valamint a gazdászat-közigazgatási szolgálat szervezését a Vörös Hadsereg területi alakulásai veszik át.
Ezeknek az alapelveknek végrehajtására a következőket rendelem el:
I. Vörös Hadsereg
A) Hadműveleti szervezés
1. Május hó 4-ig a hadosztályparságok stb. a jelenleg a demarkácionális vonalon álló csapatokból, a (újonnan) toborzott emberekből, valamint a póttestek felesszámú, kiképzett emberanyagából megszervezik az I. melléklet szerinti hadrend és a 2669/eln. 6.—1919. számú rendelettel megállapított állományok szerinti alakulásokat olyképpen, hogy létszámhiányok esetén az egyes csapattesteken belül csak rendszeresített állományú, teljesen menetkész alakulások, pl. egész zászlóaljak, lovas- és műszaki századok, ütegek stb., állíttassanak fel, illetőleg, hogy létszámfelesleg esetén az egyes csapattesteken belül további rendszeresített állományú alakulások, pl. IV., V., VI. zlj.-ak és ezekből a rendelkezésre álló törzsekhez mérten új ezredek állíttassanak fel.
A hadosztályparancsnokságok stb. felhatalmaztatnak arra, hogy úgy a saját törzsük, valamint az alárendelt csapatok kiegészítésére a kerületi parancsnokságoktól, illetőleg a póttestektől és kiegészítő parancsnokságoktól a szükséges szakképzett személyzetet a rendszeresített helyekre imperative beosszák.
2. Az 1. pont alatti átszervezés után még fennmaradó kiképzett és ki nem képzett személyzet május hó 5-ével az illetékes póttestnek (1. alábbi) adandó át, a további szervezésnél való felhasználás, illetőleg kiképzés végett.
3. Május 5-ével a működő Vörös Hadseregen belül mindenféle más szervezésnek, parságoknak és elnevezésnek meg kell szűnni, és csakis az 1. melléklet1 A mellékletek hiányoznak.* szerinti szervezés és elnevezések maradhatnak meg.
4. Legkésőbb május hó 5-ig áthelyezendő: az 1. ho.-parság Székesfehérvárra, a 2. ho.-parság Kecskemétre.
B) Karhatalmak
1. Karhatalmak adására, amennyiben a belügyi népbiztosnak erre a célra rendelkezésre álló erők nem elégségesek, a működő Vörös Hadsereg van hivatva.
2. A karhatalmak elvileg, területileg fognak kirendeltetni.
Éspedig kirendelik:
a) A budapesti városparancsnokság: a Budapesten levő vörös hadseregbeli csapatokat Budapest város területére, Újpest, Szentendre, Vác város, biai, pomázi, kispesti, gödöllői és váci járások területére.
b) Az 1. ho.-parság az alárendelt csapatokat Fehér-, Tolna-, Somogy- és Baranya vármegyék területére.
c) A 2. ho.-parság az alárendelt csapatokat Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének nem a budapesti városparancsnokság hatáskörébe tartozó területére, Jásznagykunszolnok vármegye területére és Csongrád megyének a Tisza jobb partján levő területére, Bács-Bodrog vármegye meg nem szállt területére.
d) A 3. ho.-parság az alárendelt csapatokat Heves vármegye, továbbá Hont, Nógrád és Gömör megyék meg nem szállt területeire.
e) A 4. ho.-parság az alárendelt csapatokat Sopron, Moson, Zala vármegye területére, továbbá Esztergom, Győr és Komárom vm. meg nem szállt területeire.
f) A 20. dandárcsoport az alárendelt csapatokat Zala és Veszprém vm. területére.
g) Az 5. ho.-parság az alárendelt csapatokat Borsod és Szabolcs vármegyék területeire, továbbá Abaújtorna és Zemplén vármegyék meg nem szállt területeire, Ung és Bereg nem ruszinlakta területeire.
h) A székely különítmény parság az alárendelt csapatokat Szatmár megye területeire, Szilágy megye meg nem szállt területeire, továbbá Máramaros és Ugocsa megyék nem ruszinlakta vidékeire.
i) A 39. ddr.-parság az alárendelt csapatokat Hajdú és Bihar megyék területére.
k) A 6. ho.-parság az alárendelt csapatokat Békés és Csanád vármegye területére, továbbá Csongrád vármegye Tiszántúli részeire és Arad megye meg nem szállt területére.
1) A ruszin vörösgárda-ho. az alárendelt csapatokat Máramaros, Ugocsa, Ung és Bereg vm. ruszinlakta területeire.
II. Területi alakulások
A) Kerületi parságok
Következő kerületi parságok alakulnak meg:
1. Budapesten az 1., 2., 3., hadosztály számára; hatásköre kiterjed az eddigi bpesti kat. ker. parság területére.
2. Győrött a 4. ho. számára; hatásköre kiterjed az eddigi győri kat. ker. parság területére.
3. Nyíregyházán az 5. ho. számára; hatásköre kiterjed az eddigi nyíregyházi kat. ker. parság területére, kivéve Máramaros, Ugocsa és Szatmár vármegyéket.
4. Debrecenben a 6. ho. (39. ddr.-csoport) és a székely különítmény számára; hatásköre kiterjed az eddigi erdélyi ker. parság területére, továbbá Máramaros, Ugocsa és Szatmár vármegyékre és Szilágy vármegye meg nem szállt területére.
A ruszin hadosztály részéről a nyíregyházi és debreceni kerületekhez egy-egy ruszin csoport osztatik be.
A kerületi parságok állomáshelyük után neveztetnek el, pl. a „debreceni katonai kerületi parancsnokság”.
A kerületi parságok részletes tagozását és állományát a 2. sz. melléklet tünteti fel.
Hatáskör: Minden katonai ker. parság saját területére nézve szervezési, pótlási, elhelyezési és gazdászat-közigazgatási ügyekben területi hatóságot, a neki alárendelt parságokkal, hatóságokkal, intézetekkel és egyéb különleges alakulásokkal szemben pedig elöljáró parságot képez.
Mint területi hatóságnak kötelességeihez tartozik tehát:
1. A toborzás és szervezés vezetése az illetékes hadosztályok, illetőleg különleges alakulások számára. Ezen célból minden ker. parságnál egy toborzási és szervezési alcsoport állítandó fel, mely annyi alosztályra tagozódik, ahány hadosztály, illetőleg önálló más alakulás számára történik a szervezés. A ho.-parságok és önálló ddr.-parságok egy az eddigi toborzásban és szervezésben teljesen jártas előadót az illetékes ker. parság toborzó és szervező osztályába áthelyeznek. Oda helyeztetnek át a hadosztályoknál eddig működött toborzási politikai megbízottak is.
2. A ker. területén elhelyezett parságnál, hatóságnál, csapatoknál és intézeteknél a gazdászat-közigazgatási szolgálatnak vezetése és ellenőrzése.
3. A kerület területén az elhelyezési szükségletek és mellékszükségletek (lő- és gyakorlati szükségtáborok stb.) körül felmerülő kérdések műszaki és gazdászati elbírálása, illetőleg ez iránt javaslattétel.
4. A működő hadsereggel szemben a szállásmesteri ügykörnek ellátása, melynél vezető elvül felállíttatik, hogy az összes anyagi, elhelyezési és egyéb igénylések elvileg a működő hadsereg hadosztályának és egyéb magasabb önálló parságok javaslatai szerint intézendők el.
5. A kiképzés vezetése az alárendelt póttestcsoportoknál.
6. Közreműködés a kerület területén elhelyezett, illetőleg a kerülethez utalt, működő hadseregbeli katonai alakulások egészségügyi szolgálatának vezetésében, utóbbiaknál szintén elvileg a működő parságok javaslatai szerint.
Mint elöljáró parságot, a működő Vörös Hadsereget, kivéve a kerület területén elhelyezett összes többi parságok, hatóságok, csapatok és intézetek, valamint az ezek felszámoló keretei felett katonai parancsnoklási és a szolgálati kezelésének felügyelete és ellenőrzése illeti meg.
B) A Vörös Hadsereg póttestei
A mögöttes országrészben a Vörös Hadsereg számára folyó toborzást és szervezést f. évi május hó 5-ével a katonai kerületi parságok mint vezető szervek veszik át, végrehajtási szervül pedig nekik újonnan megalakítandó póttestek rendeltetnek alá. A póttestek állanak minden hadosztály számára egy póttestparság alatt egyesített 1—1 árkász, egészségügyi, élelmezési és vonat-pótalosztályból, továbbá minden ddr.-csoport számára egy póttestparság alatt egyesített 1—1 gyalog, lovas- és tüzér-pótalosztályból.
A póttestek beosztását a 3. sz. melléklet, állományukat pedig a 3/a, b) mellékletek mutatják.
Az autócsapatok, repülőcsapatok, vasútezred, vonatalakulások és távíró alakulások, a vörös vasashadosztály, a vörös tengerészddr. a munkás tartalék-zászlóaljak, valamint a nemzetközi alakulások szervezése és pótlása továbbra is központilag a Hadügyi Népbiztosság illetékes osztályai által vezettetik, és az autó-pótkeret, a repülőpótkeret, a vasúti-pótkeret, a távíró-iskola, a vörös vasas póttest, a vörös tengerész póttest, a vörös nemzetközi póttest által hajtatik végre. Erről a 3. sz. melléklet nyújt áttekintést.
A póttestek a kerületi parságuk részletes intézkedései alapján általában a következő irányelvek szerint állíttatnak fel:
Személyzet: A személyi állomány fedezésére rendelkezésre állanak a jelenlegi volt közös és volt honvédpóttestek és kiegészítő parságok egész személyzete, azok kivételével, akik jelen rendeletem I. szakaszának 1. pontja értelmében a működő Vörös Hadsereghez imperative beosztattak. A személyzet kiválasztásánál annak alkalmasságára tekintettel kell lenni, éspedig:
a) Irodai szolgálatra elvileg csakis csapatszolgálatra nem alkalmas rokkant katonák osztandók be;
b) kiképzőkül és segédoktatókul az ezen szolgálatra legalkalmasabb harctéri tapasztalatokkal bővebben rendelkező egyének választandók ki. A jelenleg működő toborzó bizottságok és az ezeknél beosztott politikai megbízottak a póttestcsoport állományába átvétetnek. Az ezen állomány fedezése után még fennmaradó tényleges állományú volt katonai havidíjasok, volt rangosztályba nem sorolt havidíjasok és volt hivatásos altisztek a Vörös Hadsereg további alakulásoknak szervezéshez, valamint fogyatékok pótlására állanak rendelkezésre.
C) Felszámoló póttestek és kiegészítő parságok
A Vörös Hadsereg póttestein kívül még meglevő volt közös és honvédkiegészítő-parságok, póttestek, népfelkelő parságok és huszár népfölkelő nyilvántartóságok1 Nyilvántartó osztályok.* az alábbiak szerint részben teljesen megszűnnek, részben minimális állománnyal a likvidálást, illetőleg a még függőben levő ügyek elintézését, pl. rokkantak nyilvántartását, hadifogságból visszatérők leszerelését végzik.
Teljesen megszűnnek:
1. A népfölkelő parságok, melyek beleolvadnak a volt, velük egyenlő számot viselő honvédpóttestekbe.
2. A huszár népfölkelő nyilvántartóságok, melyek beleolvadnak az ugyanazon számot viselő volt honvéd huszár póttestekbe.
Átszerveztetnek:
Az összes volt közös és honvédkiegészítő-parságok, valamint az összes eddigi közös és honvédpóttestek. Ezek mint felszámoló szervek beleolvadnak az ugyanazon állomáson működő állomásparságba. Az így kibővült állomásparságok tagozását a 4., állományát a 4/a. melléklet tünteti fel.
E felszámoló hatóságoknál elvileg csakis csapatszolgálatra nem alkalmas személyzet osztandó be.
Felesleges személyzetüket a Vörös Hadsereg póttesteinek állományába adják át, melyek ezt a személyzetet az előbbi határozványok szerint vagy saját állományának kiegészítésére, vagy új alakulásnak felállításához, vagy kiképző szolgálatra használja fel.
A felszámoló póttesteknek és kiegészítő parságoknak az állomásparságokba való beolvadását külön szakmegbízottak útján fogja a Hadügyi Népbiztosság ellenőrizni.
Nagyobb állomásokon pl. jelenleg Budapesten állomásparancsnokság helyett városparancsnokság működik.
D) Egyéb hatóságok, intézetek és különleges alakulások
A jelen rendeletben nem említett hatóságok, intézetek és egyéb különleges alakulások átszervezésére és hovatartozandóságára külön rendelkezések fognak kiadatni. Addig is elvileg mindazok a hatóságok, intézetek és különleges alakulások, melyek az eddigi rendelkezés szerint nem közvetlenül a Hadügyi Népbiztosságnak voltak alárendelve, a területileg illetékes kerületi parságnak maradnak alárendelve. Ezek jelenlegi tagozásáról, állományáról és elhelyezéséről a ker. parságok f. é. május hó 5-ig részletes kimutatást terjesszenek be a Hünb. 6. és toborzó osztályának.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 6. csomó. (Hünb. 8184/eln. 6.—1919. sz.) — Eredeti tisztázat.
46
1919 április 23
A Hadügyi Népbiztosság elrendeli a volt tisztek és altisztek kötelező bevonulását1
1 A dokumentum tárgymegjelölése a következő: „Vörös Hadseregbe való belépés kötelezettségére összefoglaló intézkedés.”*
A tényleges állományú volt katonai havidíjasok, rangosztályba nem sorolt volt havidíjasok és tényleges állományú volt hivatásos altiszteknek a Vörös Hadseregbe való kötelező jelentkezésére kiadott különböző intézkedések folytán felmerült kételyek eloszlatása végett a fent felsorolt hivatásos katonai egyének kötelező jelentkezésére a következő összefoglaló rendelet adatik ki:
1. Minden tényleges állományú, hivatásos katonai egyén (volt tisztek, tisztjelöltek, hasonállásúak, rangosztályba nem sorolt volt havidíjasok és továbbszolgáló volt altisztek) parancsnoki helyen vagy katonai szakközeg gyanánt való alkalmazás végett a Vörös Hadseregbe való belépésre jelentkezni tartozik.
A volt tisztek (hasonállásúak) annál a hadosztályparancsnokságnál, illetve a székely különítmény parancsnokságnál, a rangosztályba nem sorolt volt havidíjasok és továbbszolgáló volt altisztek pedig annál a vörös hadseregbeli csapattestnél (önálló osztálynál, alosztálynál) tartoznak azonnal felvételre jelentkezni, melynek — az önkéntes hadsereg szervezésére kiadott 2669/eln. sz. rendeletben előírt — kiegészítési területébe a felvételre jelentkező egyén állományilletékes pótteste tartozik.
Kétes esetekben tartózkodási helyükhöz legközelebb eső hadosztály (székely különítmény), illetve csapattest-parancsnokságánál jelentkeznek.
2. Jelentkezésre kötelezve nincsenek:
a) Nyugállományban vagy rendelkezési állományban lévők.
b) Azok, akik a Hadügyi Népbiztosságnál, a katonai kerületi parancsnokságoknál, pótkereteknél, katonai intézeteknél, katonai hatóságoknál vagy egyéb katonai beosztásokban jelenleg is tényleg szolgálatot teljesítenek, addig, míg ezen beosztásukban meghagyatnak.
c) Azok a rokkant, arcvonalbeli szolgálatra teljesen alkalmatlan, hivatásos katonai egyének, akik a Vörös Őrségnél teljesítenek szolgálatot.
A Vörös Őrségnél (vagy a volt nemzetőrségnél) szolgálatot teljesítő összes csapatszolgálatra alkalmas, hivatásos katonai egyének — amennyiben osztagaik már nem osztattak volna be a Vörös Hadseregbe — a Vörös Hadseregbe való belépésre azonnal jelentkezni tartoznak:
d) Várakozási illetékkel és illeték nélkül eddig szabadságolt, tényleges állományú, hivatásos katonai egyének.
e) A kórházi ápolásban lévők felgyógyulásukig, az egészségi tekintetből szabadságoltak szabadságuk leteltéig.
f) Azok, akik számára tanulmányaik folytatása végett folyó évi március hó 21. előtt szabadság engedélyeztetett. Ezek azonban szabadságuk letelte után jelentkezni tartoznak.
g) Mindazok, akik a nyugállományba való helyezésüket felülvizsgálat útján eddig kérték, továbbá kiknek felülvizsgálata hadifáradalmak, sebesülés vagy betegség következtében folyamatban van.
h) Azok, [akik] alkalmazás végett bármi okból a Hadügyi Népbiztosság (volt Hadügyminisztérium) által valamely katonai kerületi parancsnokság rendelkezésére bocsáttattak, mindaddig, míg a katonai kerületi parancsnokság által — igénylés folytán — a Vörös Hadseregbe nem osztatnak be.
i) Akik a tartalékállományba szolgálaton kívüli viszonyba vagy rendelkezési állományba való helyezésük iránti kérelmeiket legkésőbb folyó évi március hó 21-ig bezárólag benyújtották, tekintet nélkül arra, hogy kérelmük ez ideig elintézést nyert-e vagy sem.
j) Akik megszállott területen visszamaradtak.
3. Mindazok a jelentkezésre kötelezettek, akik ezen rendeletnek folyó évi május hó 1-ig eleget nem tesznek, forradalmi törvényszék elé fognak állíttatni.
4. A jelentkezettek beosztását külön kiadandó intézkedések fogják szabályozni.
5. A még tényleges szolgálatra önként visszamaradt, nem hivatásos volt tisztek és tisztjelöltek (hasonállásúak) közül
a) a csapatszolgálatot teljesítők a Vörös Hadseregbe való belépésre jelentkezni tartoznak.
b) Csapatszolgálatot nem teljesítők közül azok, akik arcvonalbeli szolgálatra alkalmasak, a Vörös Hadseregbe való belépésre szintén jelentkezni tartoznak. Akik a Vörös Hadseregbe való belépésre nem jelentkeznek, leszerelendők. Utóbbiak közül a leszerelés alól mentesek azok, akik beigazoltan a megszállott területekről menekültek, és visszatérésük rájuk nézve élet veszedelemmel járna.
6. Azok a nem hivatásos volt altisztek és köztársasági katonák (volt legénységi állományú egyének), akik a Vörös Hadsereg felállításakor a magyar néphadsereg csapatainál és működő hadosztály-, valamint dandárparancsnokságainál teljesítettek szolgálatot, a folyó évi 7353/eln. 6. számú rendelet értelmében a Vörös Hadseregbe átlépni és ennélfogva a vörös katona „kötelező”-jét aláírni tartoznak. Akik ezen rendelkezésnek eleget tenni nem akarnak, forradalmi törvényszék elé állítandók.
Azok a nem hivatásos volt altisztek és köztársasági katonák (volt legénységi állományú egyének), akik a Vörös Hadsereg felállításakor nem a magyar néphadsereg csapatainál vagy működő hadosztály- és dandárparancsnokságainál, hanem más beosztásokban (pl. kerületi parancsnokságoknál, póttesteknél stb.) teljesítettek szolgálatot, ezen beosztásukban további intézkedésig megmaradni tartoznak. Ha azonban ezen beosztásaikban valami okból (pl. felsőbb rendeletre) feleslegessé válnak, közülük a fegyveres hadiszolgálatra alkalmasok, valamint a különleges kiképzéssel bírók a Vörös Hadseregbe átlépni tartoznak.
7. A hadosztályparancsnokságok (székely különítmény, tengerészdandár) naponként expressz jelentsék a Hadügyi Népbiztosság 31. osztályának a naponként jelentkezett hivatásos katonaegyének nevét és volt rendfokozatukat, fegyvernemek, illetve állománycsoportok szerint.
8. Ezen rendelettel a tényleges állományú katonai egyéneknek a Vörös Hadseregbe való köteles belépésére kiadott és a napi sajtóban közzé tett 7806/eln. 6. 8054/eln. 31. és 102 200/6. számú hadügyi népbiztossági rendeletek hatályukat vesztik.
Fiedler R.
hadügyi népbiztos
HIL M. Tan. Közt. iratai, 1. csomó. (Hünb. 8335/eln. 31.—1919. sz.) — Eredeti tisztázat.
A parancsnoki kar utánpótlásának biztosítására eredetileg a Forradalmi Kormányzótanács intézkedett. Ennek szellemében adta ki a Hadügyi Népbiztosság április 14-én (Rendeleti Kisközlöny, 23. szám) a parancsnokképző tanfolyam megszervezéséről szóló rendeletét. A rendelet szerint: „1. A Forradalmi Kormányzótanács rendelete alapján a Hadügyi Népbiztosság Budapesten parancsnokképző tanfolyamot állít föl. 2. A tanfolyam célja a proletártömegek előtt megnyitni az utat, hogy azok, akik a szocializmus tüzében edzett jellemük, szeplőtlen múltjuk és képességeik folytán proletár katonai társaiknak vezetésére, támogatására vannak hivatva, a rendelkezésre álló rövid idő alatt megkapják az útmutatást azon legszükségesebb katonai és szociális ismeretek megszerzésére, melyek a Vörös Hadseregben a parancsnoki állások betöltésére képesítenek. 3. A tanfolyam tartama a gyalogsági és lovassági hallgatók számára egyelőre 6 hét, a műszaki és a tüzérségi hallgatók számára a megállapítandó szükség szerint hosszabb idő.”
Ezt a tervet nem sikerült végrehajtani — valószínűleg a katonai helyzet alakulása miatt.
Június 2-án a Hadügyi Népbiztosság újabb rendelete került nyilvánosságra. E rendelet más módon kívánta a tisztképzést megoldani. Abból indult ki, hogy a már részben kiképzett, volt akadémiai növendékek képzését kell befejezni.
„A Hadseregfőparancsnokságtól rövid úton vett értesülés szerint a hadrakelt sereg részére fiatalabb parancsnokok pótlásáról 6 hónapra előre gondoskodni kell. Cél az, hogy a Hadseregfőparancsnokság kívánságának minél gyorsabban lehessen eleget tenni, és hogy a hadrakelt sereg részére átadandó parancsnokok képzettsége minél tökéletesebb legyen. A parancsnokok kiképzésére Budapesten a Ludovika Akadémia épületében katonai főiskolai tanfolyam létesül. Az oktatás 1919 június hó 15-én kezdődik, és november hó 30-án végződik. A tanfolyam hallgatói a volt hadapródiskolák 4. évfolyambeli növendékei és a volt Ludovika Akadémia 2. évfolyambeli hallgatói. Ezeknek közműveltségi tárgyakban való ismerete nem egyenlő ugyan, de a különbség nem nagy mértékű. Lényeges korkülönbség nincs közöttük (egy év) .Tehát egy tanfolyamban egyesíthetők.
Remélhető létszám 200 fő.
A volt akadémikusok túlnyomórészt a hadrakelt seregnél teljesítenek szolgálatot, ezek jelenlegi foglalkozásukat, mely nekik ideiglenesen megélhetést biztosít, fizetéssel is jár, bizonyára nem szívesen cserélik fel az iskolapaddal, de kívánatos, hogy éppen ezek a tanfolyamon lehetőleg teljes létszámban résztvegyenek, mert a hallgatók között ők képviselik az értékesebb elemet. Szükséges tehát, hogy a tanfolyam hallgatására a volt Ludovika Akadémia 2. évfolyambeli hallgatói, de a hadapródiskolák 4. évfolyambeli növendékei is szoríttassanak. Szolgálati kényszer alkalmazására jogot ad az a körülmény, hogy az említettek már előbb katonai pályát választottak hivatásul, és már egy évig legalább, de sokan 4 vagy több évig is állami nevelésben részesültek.
Felkérem tehát, utasítsa arra az alárendelt parságokat, hogy a hadapródiskola 4. évf. növendékeket és a volt Ludovika Akadémia hallgatókat Budapestre a Ludovika Akadémia épületébe a katonai főiskola parságához úgy indítsa útba, hogy ott június 12-én jelentkezhessenek. Ha az említettek a tanfolyamon részt venni nem akarnak, akkor a hadrakelt seregnél se élelmezést, se zsoldot ne kapjanak. Fiedler s. k. hadügyi népbiztos”. (HIL M. Tan. Közt. iratai 52. csomó. 218. sz. (Hünb. II. 133/eln. 31—1919.) — Tisztázat.)
A június 15-re tervezett tanfolyam sem indult meg. Végül július 21-én — az április 14-i rendelet szellemében — megkezdődött a parancsnokképzés. Befejezésére a Tanácsköztársaság bukása miatt nem került sor.
47
1919 április 26
Működési utasítás a politikai megbízottak részére
1. Politikai megbízott minden cselekedetében és föllépésében erélyes és határozott legyen. Ha kell, irgalmatlanul vegye igénybe a proletárdiktatúra által rendelkezésére álló büntető eszközöket.
2. A parancsnokkal egyetértésben szervezzen a legmegbízhatóbb és legöntudatosabb katonákból fegyelmi gárdát, és ezekkel együtt gondoskodjék a fegyelem fenntartásáról és a kiadott parancsok végrehajtásáról.
3. A politikai megbízott legyen a katonák jóléti gondozója. Amennyire a hadműveletek helyzete és a csekély készletek megengedik, gondoskodjék a parancsnokkal egyetértőleg a katonák elhelyezéséről, élelmezéséről, ruhaellátásáról és az általános szükségletek lehető kielégítéséről.
4. Mindenkor ismerje a hadihelyzetet, és legyen segítségére a parancsnoknak a hadifeladatok megoldásában.
5. A hadügyi politikai megbízottaknak kötelessége a fronton harcoló és a front mögött tartalékban álló csapatok harci készségét a forradalom és a Tanácsköztársaság védelmére fenntartani, a fegyelmet és a harcra való készséget minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítani.
6. Kötelessége a megbízottaknak a fegyelem fokozása szempontjából minden lehetőt elkövetni. Fel kell hívni a csapatok figyelmét arra, hogyha a régi kapitalisztikus rendszer alatt tudtak a kizsákmányolók érdekében fegyvert ragadni, és négy és fél esztendőn keresztül ezért a lövészárkokban, idegen országokban szenvedni, tudjanak a proletárhaza érdekében — amely most már a dolgozók társadalmáé — vért áldozni, és ezért, ha kell, életüket is adják oda. Meg kell magyarázni a vöröskatonáknak és világosan meg kell velük értetni, hogy minden harci tűz és lelkesedés hiábavaló akkor, ha a nemzetközi ellenforradalom sikerrel támadhat a nemzetközi proletárforradalomra. Mit ér a forradalom, ha az országot az idegen imperialista uralom katonái tartják megszállva. Mindent el kell tehát követnünk, hogy a forradalmat, a Tanácsköztársaságot megtisztítsuk az imperialista hadseregek katonáitól. A mi forradalmunk leveretése az egész nemzetközi forradalom vereségét jelenti, és visszaveti a forradalmi proletariátust évtizedekre a felszabadulástól. A mi győzelmünk azonban győzelmét jelenti az egész világ proletariátusának, felszabadulását minden, a kapitalizmus igája alatt nyomorgó testvérünknek.
7. A csapatok parancsnokai kötelesek a hadügyi politikai megbízottakat e törekvésükben a legmesszebbmenő módon támogatni. A megbízottak a csapatok parancsnokaival a legteljesebb egyetértésben szolgálják a forradalmi proletariátust. A politikai megbízottak részére az a határozott parancs, hogy a vöröskatonákkal és azok parancsnokaival szemben a legudvariasabb módon tárgyaljanak. Nem jelenti azonban ez azt, hogy a megbízott ne lépjen fel kellő eréllyel. Általában rendkívüli nagy figyelemmel és a forradalom szent ügyében szolgálatot teljesítő elvtársak mélységes komolyságával kell szolgálatára állni a Tanácsköztársaságnak.
8. Ha valahol a politikai megbízott azt tapasztalná, hogy a csapatok között fegyelmezetlenség vagy pláne ellenforradalmi hangulat van, a legerélyesebb intézkedéseket kell foganatosítani. A bűnösöket minden esetben a rögtönítélő törvényszék elé kell állítani.
9. A hadügyi politikai megbízottnak nem szabad beleavatkoznia hadműveleti ügyekbe. Ezeket a hadvezetőség parancsai szerint kizáróan a parancsnokok intézik.
10. Kötelessége a politikai megbízottnak arról gondoskodni, hogy a parancsnokok által kiadott parancsok és utasítások haladék és késedelem nélkül azonnal foganatosítassanak. Minden parancs, amit a csapatparancsnokok kiadnak, a hadsereg főparancsnokának nevében adják ki. A hadsereg főparancsnoka megbízatását a Forradalmi Kormányzótanácstól, tehát a magyar proletariátus megbízottaitól kapta. Aki e parancsnak ellenszegül vagy a kiadott parancsot nem teljesíti, az egész proletariátus diktatúrájával helyezkedik szembe, és azokkal szemben úgy kell elbánni, mint a proletárdiktatúra árulóival és ellenségeivel.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 46. csomó. (VHP 510/18. sz.) — Tisztázat.
Működési utasítás az 1919 március 26-ihoz hasonlítva (lásd 5. dok.), főleg a 9. pontban tér el jelentősen. A március 26-i utasítást még a honvédő harcok megindulása előtt adták ki, míg az április 26-it akkor, amikor a Vörös Hadsereg visszavonulása miatt gyengült a parancsnokok tekintélye. A katonai helyzet javulása viszont nagymértékben a parancsnoki tekintély, a forradalmi tekintély helyreállításán múlott. Ezért az áprilisban kiadott működési utasítás hangsúlyozza a parancsnokokkal való jó együttműködést. Sajnos, az együttműködés hangsúlyozása mellett az ellenőrzés háttérbe szorult, s ez a későbbiek során károsan éreztette hatását. (Pl. a június 24-i ellenforradalom idején. Vö. 237. dok.-al.)
Említésre méltó, hogy az április 26-i működési utasítással egy időben más tartalmú irányelveket is adtak ki egyes csapatrészeknél a politikai megbízottak részére. Például Karikás Frigyes az általa kiadott irányelvekben a politikai megbízottak feladatairól többek közt a következőket mondja: „Mint a felszabadulásért küzdő proletariátus reprezentánsai ellenőrzik és figyelemmel kísérik elsősorban a proletárhadsereg nem proletár elemekből álló parancsnokait és azok tevékenységét.” — (PI Arch. Böhm irattár. 156. dosszié. 124. pallium. — Fotomásolat.)
Karikás Frigyes azok közé tartozott, akik a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltását megelőzően részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és polgárháborúban. Amikor a székely hadosztály parancsnokság árulása után megkezdődött a proletárdiktatúrához hű székely csapatok újjászervezése, Karikás, okulva az áruláson, még fokozottabb mértékben ragaszkodott a parancsnokok ellenőrzéséhez. Ezért Böhm — hivatkozva az április 26-i utasításra — egyik átiratában közölte az újjászervezést vezető Sároi-Szabóval, oktassák ki Karikást, hogy a jövőben katonai jellegű kérdésekbe ne avatkozzék. — (PI Arch. Böhm irattár. 138. dosszié. 8. pallium. — Fotomásolat.)
———
Jelentések a szembenálló hadseregek katonáinak forradalmi hangulatáról
48
1919 április 14
A Hadügyi Népbiztosságra érkezett hírszerző jelentés egyes francia csapatok politikai hangulatárók1
1 A jelentést a demarkációs vonalon szolgálatot teljesítő Kalmár osztagparancsnok küldte, és a békéscsabai vonalparancsnokság továbbította a Hadügyi Népbiztosság 11. osztályának.*
Aradról beérkezett jelentés szerint és az oda kiküldött titkos megbízottunk jelenti, hogy a francia katonaság nagy része, különösen az arabok és a fehér európai franciák között olyan a hangulat, hogy részünkről egy határozott akciót várnak hozzánk való átpártoláshoz, és azonkívül a kedvező pillanatot felhasználhassák, tisztjeiknek ártalmatlanná való tételére. Nagyon soknak piros szalagja van a dolmánya alatt elrejtve, és azt az Áradra menő elvtársainknak azzal a megjegyzéssel mutogatják, hogy mi is vörösök vagyunk. Általában a francia katonaság között nagy fegyelmezetlenség tapasztalható. A tisztjeik parancsait nem respektálják, sőt azokat nyílt utcán tettlegesen inzultálják, mint az esetről, egy általunk Aradra beküldött ember személyesen is meggyőződött. Itt a vonalon a helyzet változatlan.
HIL M, Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 5. osztály. — Telefonjelentés.)
49
1919 április 17
A Vörös Újság cikke a Pécset megszálló szerb—francia csapatok hangulatáról
Terjed a megszálló szerb csapatok között a bolsevizmus. Még a franciák sem akarnak fegyvert fogni a proletárok ellen.
A megszállott Pécsről csempészték át hozzánk a demarkációs vonalon keresztül az alábbi tudósítást:
A megszállott Pécs proletariátusa a legnagyobb bizalommal és lelkesedéssel fogadta a proletárdiktatúráról érkezett első híreket. A város sorsa felől mindenki teljesen nyugodt. Bízunk abban, hogy rövid időn belül sikerül lerázni nyakunkról a szerb imperializmus ólomsúllyal ránk nehezedő igáját, és hogy az eszme átcsap Szerbiába is, amiről már biztos értesüléseket szereztünk.
Tudomásunk szerint a belgrádi szocialista párt és a jugoszláviai kommunista párt a katonák között és egész Szerbiában a legerősebb agitációt fejti ki.
Ennek ellensúlyozására a szerb parancsnok hetek óta nem engedi be katonáit a városba, hanem a huszárkaszárnyába zárja őket. Okot erre az adott, hogy a pécsi bányákban elhelyezett 400 szerb katona vörös zászlókkal éltette a magyar proletariátust: „Zsivio magyarszki proletár”1. Hasonló esetről számol be az Almamelléken állomásozó század politikai megbízottja is 1919 április 15-i jelentésében: „Almamellékről jelentem, hogy Szulimánnál levő szerb katonák a katonáink jelentése szerint sapkájukra kitűzték a vörös szalagot … Ők nem lőnek proletárokra.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. Jelentések április 17-ről.)
Az I. hadtestparancsnokság május 16-i jelentése szintén egyes szerb katonai alakulatok forradalmi szellemét bizonyítja: „Egy szerb katonaság soraiból átszökött egyén a csoportnál kihallgatva a következőket jelenti: … A franciák úgy szállották meg a vonalat, hogy a szerb katonaság előtt színes és fehér francia katonákat helyeztek el az okból, hogy a szerb legénység átszökését megakadályozzák. A szerb katonaság fegyelme még meglehetősen jó, s igen nagy szigorral tartatik fenn. Ennek dacára előfordul ismételten, hogy a szerb legénység az engedelmességet megtagadja. Így pl. f. é. május elsején egy támadási parancs végrehajtását megtagadták. Előfordult, hogy a »Drina« -ho. legénysége fegyvereit a Tiszába dobta. Az élelmezés általában rossz és elégtelen. A szerb legénységet nem lehet a Vörös Hadsereg ellen támadásra vinni, mivel át vannak hatva a bolsevizmus eszméitől.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 48. csomó. 257. sz.)*
A villányi állomást az ott elhelyezett szerb katonaság összelövöldözte, és belőtt a dandárparancsnok lakására is, amire a pécsi szerb parancsnokság lefoglalta a táblabíróság tíz szobáját a villányi brigadéros és tisztikara számára.
A városban állandóan szállítanak szerb katonaságot, a mostani létszám 3000 ember. A demarkációs vonal egy részén rajvonalak állanak, patrulok járnak, és mindenkire lőnek, aki a közelükbe merészkedik.
A város hónapok óta el van zárva a külvilágtól. A szerbek állandó erődítéseikkel a gyűrűt mind szorosabbra vonják, és így sem újságokat, sem leveleket nem kap a lakosság.
Az első magyar repülőgép egy héttel ezelőtt jelent meg a város felett, magyar és szerb nyelvű röpiratokat dobott le, s bár a szerbek minden járókelőt megmotoztak, az összes iratok eljutottak rendeltetési helyükre, főleg a szerb kaszárnyába.
A szerbek két héttel ezelőtt népszavazást rendeltek el, bízva abban, hogy a budapesti eseményektől megrémült burzsoázia rájuk fog szavazni, mert tény, hogy burzsoá, főleg papi körökben Szerbia mellett erős agitáció folyik. A szervezetek propagandájának eredménye, hogy maguk a pécsi kereskedők kérték azt, hogy nyíltan szavazhassanak, hadd lássa mindenki, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni.
A népszavazás azonban csak humbug volt a szerbek részéről, ennek az örve alatt a legnagyobb erőszakot követik el. Pandurovics jugoszláv főispán és pécsi kormánybiztos karhatalommal átvette a városházát. Szombaton, április 12-én a szerbek kidobták a tanfelügyelőséget, és a szerb tanfelügyelő bejelentette látogatását az elemi iskolákban, amire azzal feleltek, hogy a bizonyítványokat rögtön kiadták és a tanítást beszüntették.
A szerb imperialista hadvezetőség is érzi, hogy erőszakosságai már saját katonaproletárjai körében is visszatetszést szülnek. Hogy a szerb megszálló csapatok között a rendet fönntarthassák, francia katonaságot hoztak, körülbelül 100—150 embert. De ezeket nem engedik ki a városba, hanem egy kaszárnyában tartják őket bezárva. Hangulatukra jellemző, hogy ők maguk terjesztették a város lakossága között azt a hírt, hogy az egész 102. divízió, amelyet az oroszok ellen akartak vinni, egyhangúlag megtagadta az engedelmességet.
Pécs proletariátusa a megszállás dacára végzi az agitáció veszélyes munkáját. A Kormányzótanács rendeleteinek végrehajtását előkészítették, s kidolgozzák már például az üzemek szocializálásának tervét is.
Vörös Újság, 1919 április 17. A megszállott Pécsről.
50
1919 április 25
A Vörös Újság cikke a csehszlovák hadsereg egyes alakulatainak forradalmi hangulatáról és csatlakozásukról a Magyar Vörös Hadsereghez
Ungvárnál két cseh zászlóalj csatlakozott a Vörös Hadsereghez. A Losoncon állomásozó cseh géppuskások felrobbantották munícióraktárukat.
Amit mindennap vártunk, végre bekövetkezett, megindul a forradalom a Tótföldön, megmozdul a cseh katonaproletárok tömege, a cseh imperialista kormány eddig megdönthetetlennek hitt támasza.
A demarkációs vonalon, Ungvárnál két zászlóalj cseh katonaság jött át a Magyar Tanácsköztársaság területére, azzal az elhatározással, hogy a magyar proletariátus Vörös Hadserege ellen harcolni nem fog, hanem a nemzetközi szocializmus intenciói szerint együtt harcolnak a magyar proletariátussal a Tótföld és Csehország proletárjainak felszabadítása, valamint az egész világ proletárjainak érdekében.
A forradalmi mozgalom és a cseh katonaság elégedetlensége éppen így nyilvánul meg a Tótföld belsejében: A Losoncon állomásozó cseh gépfegyver-ezred osztagai fellázadtak, megtagadták az engedelmességet, és levegőbe röpítették lőszerraktárukat, összes muníciókészletükkel együtt1. E hírt megerősíti és egyéb adatokat szolgáltat dr. A. Szana „Die Geschichte der Slovakei” (289. old.) nyomán Oldner Vladimir. „A Szlovák Tanácsköztársaság (1919)” című tanulmánya. „A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása óta a tanácsok egyre nagyobb hatást gyakoroltak a cseh hadseregre is — írja. Április végén két cseh zászlóalj Ungvárnál Tanácsmagyarország területére lépett át, azzal az elhatározással, hogy nem harcol a Vörös Hadsereg ellen, hanem a magyar proletariátussal együtt felszabadítja Szlovákia és Csehország proletariátusát.
Ezzel csaknem egyidejűleg fellázadt a losonci géppuskás-ezred, és felrobbantotta a hadianyag-raktárt.” (A Magyar Tanácsköztársaság hősi küzdelmeiről. Szikra 1954. 208. old.)*
Érsekújváron, ahol nagy tartalékok, a cseh imperialista köztársaság nagy reménysége állottak, amelyeket a demarkációs vonal legfontosabb részeire akartak vinni, határozatot hoztak arról, hogy részlegesen le fognak szerelni. Minden harminc esztendősnél idősebb katona hazájába visszatér, a többiek rendfenntartásra visszamaradnak, de harcolni nem fognak.
A budapesti cseh és tót szocialista szekció, amely tudomást szerzett erről az eseményről, üdvözletét küldte a cseh és tót harcosoknak, akik a magyar szocialista köztársaság mellé állottak. Köszöntötte a losonci géppuskások és az érsekújvári cseh katonaproletárokat, és felszólította az összes cseh és tót katonákat, hogy kövessék az ungvári, losonci és érsekújvári példát.
Vörös Újság, 1919 április 25. A cseh—tót katonaság lázadása a Tótföldön.
———
Védelmi hadműveletek a Tiszántúlon, és e területek kiürítése. A hadvezetőség tervei és intézkedései a Tisza-vonal védelmére
51
1919 április 22
A 6. hadosztály politikai megbízottjának jelentése a csapatok fegyelmi helyzetéről
Csapatparnokok egybehangzó jelentése és személyesen szerzett meggyőződésem szerint az eddigi rendkívüli nagy veszteségek oka a teljes fegyelmezetlenség. Ezen fegyelmezetlenség fő oka a parancsadás és így a vezetők hiánya. A parancsadás és a vezető azért hiányzik, mert hirtelen átmenet folytán a volt tisztek volt parancsoló tekintélye nincs meg. A legénység több ízben ignorálja és inzultálja őket. Az annyira jól bevált tovább szolgáló altiszti [és] egyéb altiszti vezetés teljesen megszűntnek mondható. Úgy [az] előre-, mint hátramenetel[nél] sokszor nem katonai alakulatok[ról] és formákról, hanem egy magától mozgó tömegről lehet [beszélni], ahol mindenki parancsnok. A fegyelem annyira süllyedt, hogy alosztályok harci beavatkozás nélkül a frontot önhatalmúlag elhagyják. Az ügy érdekében fekvőnek találom, hogy oly változás történjék sürgősen, amely ezen állapotokat teljesen megváltoztatja, mert jelen körülmények semmiféle katonai sikert nem biztosítanak. A jelentéshez teljes mértékben hozzájárulok.
Münnich s. k.
6. hadosztályparancsnokság1
1 A fogalmazványt Münnich Ferenc, a 6. hadosztály politikai megbízottja írta alá, míg a jelentés elkészítése a parancsnok munkája. Erre utal a jelentés utolsó mondata is.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 5. osztály. — A 6. hadosztály 422/9 hdm. sz. telefonjelentése.)
52
1919 április 23
A hadseregparancsnok távirata a Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának a debreceni munkások helytállásáról és a város kiürítéséről
Debrecen kiürítése befejezést nyert. Csapatok részben Balmazújváros, részben Hajdúszoboszló, Püspökladány felé vonulnak vissza. Mindkét oldalon erős különítményeket állítottam fel csapatok fegyelmezésére. Délelőtt tízkor utazom Szolnokra, ahonnan részletes jelentést vezérkari iroda küld. Debrecenben a munkásság utolsó pillanatig kezében tartotta a hatalmat, elismerésre méltó bátorsággal és fegyelmezettséggel teljesítette kötelességét, elsősorban Vágó népbiztos erőteljes fellépésének hatása alatt. Jelen távirat bizalmas jellegű, népbiztosokkal közlendő.
Böhm
HIL M. Tan. Közt. iratai. 44. csomó. (VHP 423/5. hdm. sz.) — Távirat.
53
1919 április 23
Jegyzőkönyv Nagy Pál székely dandárparancsnok ellenforradalmi tevékenységéről
Felvétetett: 1919. évi április hó 23-án a Hadügyi Népbiztosság politikai osztályában.
Jelen vannak: Tóth Gusztáv a nagykárolyi direktórium elnöke, Márkus Gyula a nagykárolyi munkástanács tagja, párttitkár.
Tárgy: Nagy Pál székely dandárparancsnok kijelentései a Tanácsköztársaság tagjairól.
Nevezettek előadják a következőket:
F. évi április hó 17-én a románok 10—20 kilométernyi távolságra megállottak Nagykárolytól. Rémhírek keringtek a városban, s azért, hogy a valóságot megtudjuk a vasútállomáshoz mentünk, ahol Nagy Pál székely dandárparancsnok két székely zászlóaljjal befűtött vonatok előtt állott. Megjegyezzük, hogy már megelőzőleg lehetetlen volt Budapesttel és a környékkel telefonkapcsolást szerezni, mert Nagy Pál a postaépületet is saját embereivel szállotta meg. Az állomáson arra kértük, hogy adjon fegyvert és muníciót rendelkezésünkre, míg kellő számú embert toborozunk, s azokkal igyekszünk feltartani a románokat. Érdeklődtünk a románok előnyomulása iránt és a hadihelyzetről. Nagy Pál a következőkben válaszolt: Fegyverem és munícióm nincs, nincs is célja semmiféle toborzásnak, jönnek a románok, de ez így van jól, csodálkozom azon, hogy önök, munkásemberek, ez ellen állást foglalnak egy ilyen kormányzattal szemben …1 A továbbiakban Nagy Pál különböző diktatúraellenes kijelentéseiről van szó.* Helyesen van, hogy jönnek románok mert hiszen az antant felszólította a kormányt, hogy adja át a helyét egy másik kormánynak, amelyet az antant akar, amellyel tárgyalni is fog, de nem tette meg, most aztán lássa a következményét; fél órával később a beszélgetés után ellenünk és az exponált elvtársaink ellen Nagy Pál elfogató parancsot adott ki, lakásunkon kerestek is az őrjáratok, és menekülésünk csak úgy történhetett meg, hogy az őrjáratban levő két elvtársunk figyelmeztetett az elfogató parancsra, és hívott fel a menekülésre.
Később menekülő elvtársainktól tudjuk, hogy a régi rendet még azon éjjen Nagykárolyban a régi vezetőkkel visszaállították.
Megjegyezzük még, hogy fenti beszélgetést Putovics László a nagykárolyi Vörös Őrség politikai megbízottja és Torma István a nagykárolyi Vörös Őrség parancsnoka is végighallgatták.
A székelyek a nagykárolyi Vörös Őrséget le akarták fegyverezni, ezek közül azonban 170-en a városból elmenekültek. Ezt a Vörös Őrség elmenekült tagjaitól tudjuk. (Tudomásul az összes népbiztos és Freistadt elvtársnak és az 5. osztálynak.)
HIL M. Tan. Közt. iratai. 108. csomó. 461. sz. — Eredeti tisztázat.
54
1919 április 24
(Délután 10 óra)
A hadseregparancsnokság helyzetjelentése a Hadügyi Népbiztosságnak a székely hadosztály visszavonulásáról.
Az utolsó jelentés óta a székely különítmény a következő vonalba ment vissza: Nagyvarsány—Ilk—Petneháza—
A saját 4. ho.-nál a már jelentett saját különítmény Hajdúszoboszlót megszállotta.
A 6. ho. szakaszában Ottlaka és Gyula az ellenség által megszállva.
Keleti Hadseregparság1
1 A lap alján Stromfeld kézjegye.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 44. csomó. (VHP424/15. hdm. sz.) — Eredeti fogalmazvány.
55
1919 április 24
A Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának összefoglaló helyzetjelentése valamennyi arcvonalról és a frontra irányított, újonnan felszerelt zászlóaljakról
Cseh arcvonal
A Duna és Ipoly mentén a helyzet változatlan.
Sátoraljaújhelytől 20 km-re északkeletre Málca községnél a csehek IV. 23-án a demarkációs vonalon át kb. 5 km-re előre nyomultak, és elfoglalták Abarát és azon községeket, amelyeket 10 nappal azelőtt már egyszer birtokba vettek, de ellenakciónkra ismét kiürítették. Ungvártól 4 km-re délnyugatra átkeltek az Ungon, és megszállották Őrdarma ungmenti községet. Ezen előnyomulásoknak csak lokális jelentősége van, mert csak gyönge erők által hajtatták végre. Ellenakció csehek visszaverésére folyamatban.
Az Ungváron álló 36. cseh ezredben terjed a kommunista szellem. A legénység nem akar szolgálatot teljesíteni, 120 ember le van tartóztatva.
Az abaújnádasdi parlamenter tárgyalás helyi érdekűnek bizonyult. Az abaújnádasdi cseh védőszakasz-parancsnok Tincone tábornok parancsára felvilágosítást kér a Hidasnémeti—Lasztóc-szakasz magyar parancsnokától, hogy miért szálltak meg magyar csapatok egyes olyan községeket is, melyek a fenti 2 pont közötti légvonaltól északra fekszenek.
Ruszinkrajna
Munkácson kikiáltották a ruszin köztársaságot. Stefan kormányzó ellen merényletet követtek el, de sikerült elmenekülnie. A tegnapelőtti harcoknak több halottja és sebesültje van.
Csap—Bátyú—Munkács-vasútvonal még szabad, de Csap kivételével csapatok által nincs biztosítva.
Beregszászra a románok bevonultak.
Keleti hadsereg arcvonala
A legészakibb szárnyon Csap és Vásárosnamény között semmi különös.
Vásárosnamény, Nagydobos, Vaja, Nyírbátor vonalában a székely különítmény 10 zlj.-a áll. Meglehetős szoros érintkezés az ellenséggel, melynek egy kb. ddr. erős csoportja Mátészalkát tartja megszállva, és a székely különítmény vonala ellen erősebb különítményeket tolt előre. Az ellenség előnyomulását — nyilván a székelyek zárt felállítása miatt — egyelőre nem folytatta.
A székely kül. parság jelenti, hogy a csapatok állománya a súlyos veszteségek miatt a felére olvadt le. Legénység a 7 napos mozgóharc következtében kimerült, de elkeseredetten harcol. Nyomasztólag hat, hogy egyes felelőtlen osztagok székely katonákat helyenkint minden ok nélkül lefegyvereznek, és parnokait inzultálják.
A székely különítmény fedezete alatt a bpesti 29. és 32. ddr.-csoport részei Nyíregyháza környékén gyülekezőben. A parnokságot 1. ho. (Sipos elvtárs) vette át, 5. ho.-parság (Szakáll elvtárs) IV/24. Miskolc1. Ismeretlen személytől tintával beszúrás: Ma teszi át székhelyét.* Sipos-csoport a székely különítmény déli szárnyának meghosszabbítására Balkányra egy zlj.-at (29. ezredből) tolt előre, és Hajdúhadháza felé a felderítést bevezette. Erdély ker. parság (Sároi—Szabó) részeivel összeköttetés hiányzik.
Az ellenség IV/23-án a déli órákban vonult be Debrecenbe. Lovassága Balmazújváros felé előrenyomulását azonnal folytatta, és ezen vonalat állítólag már el is érte. Saját csapataink zöme Debrecenből Hajdúszoboszló felé vonult vissza, s ott IV. 23-án részben gyülekezett, egy kisebb csoport ellenséges lovasság által üldözve, Balmazújvárosnak vett irányt, egyes részek Hajdúhadházát szállották meg. A helyzet Debrecentől nyugatra még nincs felderítve. Minden valószínűség szerint a visszaözönlő csapatok zöme a 4. ho.-parság (Békési elvt.) hatásköre alá kerül és Püspökladányban lesz gyülekeztetve. Egyes zlj.-ak önhatalmúlag vonaton a Tisza mögé vonultak vissza. Ezek közül egy tengerész-zlj. Füzesabonyból, a soproni III/18. zlj. Hatvanból lett a front felé visszairányítva a Keleti Hadseregparság rendeletére.
Berettyóújfalunál álló csoport Sáp—Földes vonalába vonult vissza.
Püspökladányból úgy Berettyóújfalu mint Hajdúszoboszló felé egy-egy páncélvonatunk felderítés végett előretolva.
A 6. ho.-parság szakaszában az ellenség előrenyomulását folytatta. Nagyváradról előrenyomuló osztagaival a Sebes-Körös mentén Komádi és Zsadány községeket érte el. Nagyszalonta felől ellenállás hiányában Sarkadig nyomult előre. E vonalon álló saját I/46. és VI/101. zlj.-ak vonakodtak a ho.-parság. által elrendelt Kötegyántól keletre fekvő állásban megállani, gyorsabb visszavonulás végett szekeret rekviráltak, és végül kierőszakolták vasúton Szeghalomra való elszállításukat. A Kötegyán—Szeghalom vasúti vonalat a III/46. zlj. Vésztőnél biztosítja. Békésgyula irányában az ellenség a Sarkad—Gyula—Vári-vonalat érte el. Gyula úgy katonailag, mint anyagilag kiürítetett. Az itt álló három 101-es zlj. Békésgyulától 6—8 km-re keletre és délkeletre félkörben vettek felállítást.
Úgy a 6. ho.-parság, mint a ho. pol. megbízottja jelentik, hogy az alárendelt csapatok fegyelme felbomlott, s ellenállóképessége megszűnt. Előfordult, hogy a legénység illetményeinek kifizetését kierőszakolta, azután elszéledt.
Arad és Békéscsaba között a románok elérték Kürtöst. Maros mentén a helyzet változatlan, Makón ellenforradalmi mozgalom, Vásárhelyi elvt. politikai megbízottat meggyilkolták. A direktórium helyén van, és kihirdette a statáriumot.
A keleti hadsereg arcvonalára irányított erők helyzete. IV/23-án dut.
1. Beérkeztek Nyíregyháza—Debrecen—Szolnok területén:
I/9., II/29., I/32., III/32., I/71., III/18., 1/2. nk., II/2. nk.,
IV. nk. or., II/1. tg., I/2. tg. I/1., II/1., II/44 …..
3/1., 2/29., 3/29., 1/18., 3/19., 5/19 ………………
2. Szolnokra útban vannak:
I/19., II/13., IV/44., IV/20., II/18., I/csep.2 .…..
I/19., 2/19., 4/19 ………………………………
3. IV[24-én indul:
Egy zlj./20. Alsólendváról, VII/38. Kiskunhalasról,
egy 68. zlj. Szolnokról, 1 munkászlj. Aszódról, 1 vörös
őrségbeli zlj. Budapestről ……………………..
Egy 20. ezredbeli üteg a Mura frontról ……….
4. Menetkészültség elrendelve:
IV/32. és III/29. Bpest, II/19. Győr, 2 zlj. 17-es
Székesfehérvár, 2 zlj. 68-as Szolnok, 1 zlj. 69-es Bpest,
1 zlj. 30. és 1 zlj. 38 Duna—Tisza köz …
és IV/25-től naponta 1 vörös őrségbeli zlj. Bpesten
(összesen 9 zlj.) …………………………
Déli arcvonal:
Duna—Tisza köze: Újra jelentik, hogy a szerbek a Szabadka—kiskunhalasi-
A Duna—Tisza közti légi felderítés Szabadkán négy 100 tengelyes vonatot állapított meg, egyébként semmi különöset nem észlelt.
A Dunától nyugatra levő szakaszban Szt. Lőrincnél járőrharcok. A szerbek e szakaszban erősebben portyáznak, hogy a demarkációs vonal átlépését megakadályozzák.
Pécs, Villány, Baranyavár, Pálmonostoron álló szerb csapatok állítólag parancsot kaptak vasúti szerelvényeket a létszámhoz képest készen tartani.
A Mura mentén a helyzet változatlan.
Hadihajózás: Ellenséges monitorok ellen való védekezés céljából a Tisza, Szentestől egy km-re délre, kettő aknavonallal elzáratott.
Repülők: Felderítésen kívül röpiratok ledobattak: Komárom, Érsekújvár, Párkánynána és Baja fölött.
HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 5, osztály. Összefoglaló helyzetjelentés.) — Tisztázat.
56
1919 április 24
A csehszlovák sajtóiroda cáfolja a Magyar Tanácsköztársaság ellen indított offenzíva hírét
A csehek nem kezdték el az offenzívát. A csehszlovák csapatok előnyomulásának híresztelése nem felel meg a valóságnak
Pozsony április 23. Azok a híresztelések, melyek a csehszlovák csapatoknak a demarkációs vonal átlépésére és az offenzíva megkezdésére vonatkoznak, a csehszlovák csapatok főparancsnokságának hivatalos jelentése szerint nem felelnek meg a valóságnak1. Král, a már idézett könyvében, érdekes adatokat közöl e cáfolattal kapcsolatban. Előzményként megemlíti, hogy Klofác csehszlovák hadügyminiszter április 7-én adott parancsot a Magyar Tanácsköztársaság elleni intervencióra. Ezt követően a csehszlovák burzsoá sajtó tele volt olyan jellegű cikkekkel, amelyek mind azt bizonygatták, hogy a magyarok provokálták a háborút. Majd így folytatja: „Az emlékezetes 1919 április 24-én, mikor a csehszlovák hadsereg megkezdte az offenzívát a magyar Vörös Hadsereg ellen, a polgári és reformista sajtó nem írt többé a szlovákiai eseményekről. Mit tehetett mást, mint hogy mélyen hallgatott, hiszen már az intervenciós hadjárat első napján tagadta, hogy a csehszlovák katonaság átlépte volna a demarkációs vonalat” — írja könyvében. (Id. mű. 97. old.)
Ezért vette át a pozsonyi magyar nyelvű lap is a közölt cáfolatot.*
Magyar Újság (Pozsony), 1919 április 24. A csehek nem kezdték el az offenzívát.
57
1919 április 25
(Délután 3 óra 30 perc)
A kiskunhalasi katonai parancsnokság táviratban értesíti a Hadügyi Népbiztosságot a szerb demarkációs vonalon bekövetkezett hangulatváltozásról
A demarkácionális vonalon levő jó baráti viszony a szerb katonákkal a mai nappal megszűnt. A szerbek azt üzenték, hogy mindenkit, aki feléjük közeledik, rögtön agyonlőnek. Szerbek szemmel láthatólag sokkal szigorúbban látják el a szolgálatukat, az őrsöket gyakran váltogatják. Bácskából jött 3 egyén egyhangú kimondása szerint Dél-Bácskában nagyobb francia csapatok vannak. Szabadkán szikratávírót állítottak fel, néhány falut a vonal mögött teljesen elzártak a szerbek. A lakosságnak sem ki, sem befele nem szabad menni. Szegedre és Bajára nagyobb csapat-összpontosítások vannak.
Katonai parság
Kiskunhalas
HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 5. osztály. — Táviratmásolat.)
58
1919 április 25
Kun Béla javaslatot tesz Böhm Vilmosnak a hadsereg egységes vezetésének megteremtésére
A hadsereg egységes vezetése és szervezése érdekében a következő sürgős intézkedésekre, azaz reformokra volna szükség:
I. Egy működő Hadseregfőparancsnokság felállítására. — II. Egy hadtápfőparancsnokság felállítására. — ad I. Feladata a hadsereg nagybani, operatív vezetése. — A vezetés megkönnyítése céljából a következő front, azaz hadseregparancsnokságok volnának felállítandók: 1. az északi cseh front parancsnoksága (az osztrák határtól a Tiszáig Csap—Ungvár vonaláig), 2. román arcvonal parancsnoksága, 3. Tisza és Duna közti szakasz parancsnoksága, 4. dunántúli délszláv szakasz parancsnoksága, 5. Budapest közvetlen védelmét intéző parancsnoksága — mindkét főparancsnokság, úgyszintén hadseregparancsnokságok élére hadügyi népbiztosok volnának kinevezendők, kik mellé vezérkari főnökök volnának beosztandók. — ad II. Feladata a hadsereg megszervezése, annak anyagi ellátása. — Ez nagyjában megfelelne a Hadügyi Népbiztosság eddigi működő körének, melyből csak azok az osztályok és csoportok volnának kiveendők, melyek a működő Hadseregfőparancsnokság munkaköréhez szükségesek. — Feladata következő főbb pontokra osztható: 1. A működő hadsereghez tartozó, azaz pótlásul behelyezendő egységeknek megszervezése, másodszor a munkás-tartalékzászlóaljak megszervezése, 3. Fegyverzet, lőszer, 4. tüzérségi anyag,5. autóügyeknek radikális megszervezése, 6. légügyeknek radikális megszervezése, 7. ruházat, felszerelés, 8. élelmezés, 9. utánszállítás (vasút), távirat, telefon, 10. belrend, ellenforradalom leküzdése. — E célból a Vörös Őrség neki alárendelendő volna. — A hadtápfőparancsnokság munkakörén belül önállóan működő szerv, mely természetszerűleg mindenben a működő Hadseregfőparancsnokságnak volna alárendelve.
Kérek ehhez a javaslattételemhez állásfoglalást, azaz a javaslatot.
Kun Béla hadügyi
népbiztos1
1 A távirat a Hadseregparancsnokság különvonatára érkezett. A fenti szöveg után a következő megjegyzés olvasható: „Ezen távirat közvetlen ide érkezett. Böhm elvtárs már lepihent, és ezért neki nem mutattam be. Hozzászólás és javaslattétel céljából Stromfeld elvtársnak előterjesztem azzal, hogy az állásfoglalás tudtul adása szombat délutánra, Böhm elvtársnak a frontról való visszaérkezése utánra kéretett. Kovács parancsőr elvtárs.”
Alatta Böhm kézírásával és aláírásával: „Szóbelileg megbeszéltem, egyelőre tárgytalan. IV. 27. Böhm.”
Stromfeld véleményét a táviratra nem vezették rá. Ismeretes azonban a Tombor (a Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának vezetője) és Stromfeld közötti telefonbeszélgetésről készült feljegyzés 1919 április 30-ról. Ebben — többek között — a következőket olvashatjuk: „Stromfeld vállalja az újonnan felmerült feladatot, vezérkari főnöki minőségben … Stromfeld megjegyzi, hogy ha a parancsnokságot át is veszik, azáltal azon az állásponton nem változtatnak, hogy a keleti hadsereg csapatai jelenleg nem harcképesek, és csak három hét múltán érnék el harcképességüket, feltéve, hogy a kívánt anyagpótlásokat és pótalakulásokat (szervezett munkásokat) megkapják … A Hadseregparancsnokság székhelyéül Stromfeld Gödöllőt tartotta megfelelőnek, és a parancsnokságot a Gödöllőre való beérkezés után vélné átveendőnek.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 5. csomó. Számnélküli feljegyzés. — Eredeti.)*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 44. csomó. (VHP 425/18. hdm. sz.) — Távirat.
59
1919 április 25
A Vörös Újság cikke Hajdúszoboszló visszafoglalásáról és Debrecen kiürítéséről
Debrecenből Hajdúszoboszlóra kisebb román járőr érkezett, amely a páncélvonaton előrehaladó csapataink előtt a síneket fölszedte, és a páncélvonatra tüzet adott le. Vöröscsapataink azonban előrenyomultak, a vasúti pályatestet helyrehozták, és a várost visszafoglalták.
Most érkeznek részletek Debrecen városának kiürítéséről.
A román támadás hírének közeledtére Debrecenben 22-én este riadót fújtak. Tíz órakor már az egész helyőrség és a felfegyverzett szervezett munkásság talpon volt, és zeneszóval, énekelve vonultak ki a frontra. Ezek a munkáscsapatok hősies elszántsággal mindaddig tartották a frontot, míg fontos stratégiai okokból Debrecen városának katonai kiürítése vált szükségessé.
A kiürítés teljes rendben előre megállapított terv szerint történt, a város direktóriuma a katonai hatóságokkal utolsó percig helyén maradt, és teljesítette kötelességét. Közben megérkezett a jelentés, hogy a Vámospércsen levő bécsi nemzetközi ezred kénytelen a román túlerő elől visszavonulni. Rothziegel elvtárs, parancsnok elesett, Böhm, a tengerészek parancsnoka, fogságba jutott. Háromnegyed tizenkét órakor kiadták a visszavonulási parancsot. A katonai intézmények hosszú trénsorai szállították el a katonai fölszereléseket.
Vörös Újság, 1919 április 26. Hajdúszoboszló visszafoglalása.
60
1919 április 25
A keleti hadseregparancsnokság értékeli a kialakult helyzetet, és parancsot ad ellentámadás végrehajtására Nyíregyháza térségében
24-én dut. 11h-ig a hadsereg északi szárnyán a helyzet a következő képet mutatja:
a) 1. ho. Biri—Nagykálló—Napkor-
b) A székely különítmény teljesen elfáradt, és elcsigázott csapatai a mai egész napon harcban állottak, melynek végeredményeként Ibrány—Pap (Kisvárdától 2 km keletre) vonaláig vonultak vissza.
Sem az ellenség csoportosításáról, sem annak ténykedéséről a Hadseregparancsnokság jelentést a különítménytől nem kapott.
F. hó 25-re a Hadseregparancsnokság a következőképp rendelkezik:
a) 1. ho. a még Nyíregyházán levő üteg és esetleg egyéb harcképes csapatot szintén az elöl levő csapatokhoz vonja.
A Hadseregparancsnokság elvárja, hogy ezekkel a pihent erőkkel a ho.-parancsnokság helyes harcászati vezetés által a románok előnyomulását nemcsak feltartóztatja, hanem a kellő pillanatban ellentámadásba átmenve, ezek folyékony előnyomulásának hosszabb időre gátat vet.
b) A székely különítmény parancsnokság végre szakítson a kordonszerű felállítással és Kisvárda—Nyírkárász—
Egyszersmind elrendelem, hogy a székely különítmény parancsnokság az előírt időben a saját és ellenséges helyzetről a Hadseregparancsnokságnak jelentsen, mert jelentés nélkül a vezetés lehetetlen.
Keleti Hdsg.-parság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 44. csomó. (VHP 425/1. hdm. sz.) — Fogalmazvány.
61
1919 április 25
(Délelőtt 8 óra 45 perc)
Az I. hadosztályparancsnokság jelentése a Nyíregyháza térségben folytatott védelmi harcokról és visszavonulásról
Nagykállói csoport 7h óta harcban. Csapatok ellenálló ereje igen gyönge. Előreláthatólag a mai nap folyamán a visszavonulást meg kell kezdeni. Szándék: utolsó emberig kitartani, és csak azután visszavonulás Rakamaz felé.
Kérek intézkedést, hogy a Hadosztályparancsnokság hová menjen1. Délután 6 óra 45 perckor Stromfeld a következő parancsot küldte: „Az 1. hadosztály csapataival Hajdúhadház—Bököny vonalában és Nyíregyházától keletre okvetlen tartsa magát. Nyíregyházát feladni nem szabad.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 44. csomó. VHP 425/13. sz.)*
Papp—Szabó2
2 Ismeretlen személytől korabeli feljegyzés a lap alján: „Rakamaz—Szerencs—Miskolc-
HIL M. Tan. Közt. iratai. 44. csomó. (VHP 425/—sz.) — Telefonjelentés.
62
1919 április 26
(Déli 12 óra)
Az I. hadosztály parancsnoksága jelentést tesz a Nyíregyháza előtt megindított ellentámadásról
Nagykálló község irányából ellenség támad. Az összes erőkkel szembemegyünk (ellentámadás).
Ma del. 8h óta tart a harc. Legalább két zlj. sürgősen kell.
1. ho.1 A lap alján Stromfeld kézjegye.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 44. csomó. (1. ho.-pság. helyzetjelentése.) — Telefonjelentés.
63
1919 április 26
(Délután 5 órakor)
Az 1. hadosztályparancsnokság jelentése a keleti hadseregparancsnokságnak a Nyíregyháza térségben kifejlődött harcról
Tegnap este Nagykállóból visszavonult saját csoport Nyíregyháza előtt gyülekeztetve, ma reggel támadásra rendeltetett a Nagykállóból kifejlődött ellenség ellen. Terv volt a támadást a balszárnyról átkarolólag végrehajtani. Mikor a saját csapatok Nyírjestanya—Szászkúttanya vonalát érték el, az Oros—Pazony vonalában álló csoporttól — Orostól délre — az átkaroló támadás megindult, mely ellen a Kállai-tanyától közvetlen nyugatra levő erdőből kb. hason erejű ellenséges oszlop fejlődött ki. A harc de. 8 óra óta állandóan tart. Az a benyomás, hogy kb. egyenlő erők állanak egymással szemben. Eredmény ismeretlen. A székely különítmény helyzetéről semmi tudomásunk nincsen. Az újfehértói vörösőr-különítmény dél folyamán jelentette, hogy reggel Debrecenből Nyíregyháza irányában egy erősebb lovaskülönítmény indult el. Ezen különítmény valószínűleg Nagykálló felé tért ki, mert Újfehértót nem érintve járőrei délben Nyíregyházától közvetlen délre jelentek meg. Nyíregyháza katonai kiürítése végrehajtva. Az összes hadianyagok és államjavak biztonságban. A székely hadosztály bizonytalan helyzetére való tekintettel a székely csoportoknak Tokaj—Szerencs körletében való gyülekeztetésére szóló parancsot az 1. hadosztály hajtja végre. Részletes jelentés következik1. Pap-Szabó vezérkari főnök telefonjelentése.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 44. csomó. (1. ho.-pság helyzetjelentése.) — Telefonjelentés.
64
1919 április 26
A székely hadosztály parancsnokság megbízottai aláírják a fegyverletételi jegyzőkönyvet a II. román lovashadosztály kiküldöttje előtt
Jegyzőkönyv
Felvétetett 1919 április hó 26-án a székely különítmény fegyverletételi tárgyalásán.
Jelen voltak a székely különítmény részéről mint teljhatalmú megbízottak:
Füleky Dezső százados, vezérkari főnökhelyettes,
Grofs Márton százados,
Molnár Béla főhadnagy.
A 2. román hadosztály részéről:
Guliano Alexandra főhadnagy.
A székely hadosztályparancsnokság alulírott teljhatalmú megbízottai elfogadják az alábbi fegyverszüneti feltételeket:
a) azonnali fegyverletétel,
b) a tiszteknek és csapatoknak internálása azon időpontig, míg a jelenlegi román akció be nincs fejezve,
c) biztosítva van a székely különítmény hozzátartozóinak életük, vagyonuk és teljes szabadságuk, ha a román rendeleteket és törvényeket tiszteletben tartják.
d) Azonnal, amint a pillanatnyilag folyamatban levő harcok be lesznek fejezve (körülbelül 8—10 nap), míg a románok a Tiszáig eső területet megszállni szándékoznak, a székely különítmény hozzátartozói szabadon bocsáttatnak és otthonukba visszatérhetnek. Nyírbakta, 1919 április 26-án d. e. 1 órakor.
Grofs Márton szds. s. k.
Molnár Béla fhdgy. s. k.
Füleky Dezső szds. s. k.
Parlamentar al. Div. II. Cavaleria. Locot. Guliano s. k.1 A II. lovashadosztály kiküldöttje, Guliano főhadnagy sajátkezűleg.*
HIL M. Tan. Közt. iratai. 78/a csomó. (A székely hadosztály iratai sz. nélk.) — Másolat.
A székely hadosztály csapatainak csak egy része jutott román fogságba. A Vörös Hadsereggel visszavonult székely alakulatokat a Hadseregparancsnokság 506/22. hdm. sz. intézkedésével újjászervezte. (HIL M. Tan. Közt. iratai. 46. csomó. 127. sz.) Az újonnan megalakult 2. székely dandár mindvégig kivette részét a Vörös Hadsereg harcaiból.
Június 5-én Stromfeld ismertette a román sajtóiroda jelentését a román fogságba jutott székelyek sorsáról:
„A román sajtóiroda hivatalosan közli, hogy az április hó közepén román fogságba jutott székely hadosztály, mely Nagyszeben környékén volt internálva, éhség miatt zendülést támasztott. A zendülést azonban fegyverrel letörték, s az egész hadosztályt jelenleg kis csoportokra osztva tartják fogságban.
Az összes beosztott székely alakulásokkal ez közlendő azon hozzátevéssel, hogy ismét bebizonyosodott, minden árulás előbb vagy utóbb elveszi méltó jutalmát.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 51. csomó. (VHP 605/7. hdm. sz.) — Eredeti fogalmazvány.)
Füleky Dezső és Stomm Marcell a székely hadosztályparancsnokság több tisztjével együtt júniusban már a szegedi ellenforradalmi Hadügyminisztérium szolgálatában beosztott hadműveleti tisztként dolgozott. (Lásd: Honvédelmi Minisztérium (1919 Szeged) iratai. 431. csomó.)
65
1919 április 28
Presan tábornok Magyarország teljes megszállását javasolja Foch tábornagynak
Van szerencsém a következőket Foch tábornagy úr tudomására hozni:
1. A magyar haderők nemsokára teljesen át lesznek vetve a Tisza nyugati partjára.
2. E hadművelet befejeztével kénytelenek leszünk erőink legnagyobb részét a Dnyeszter mentére küldeni, ahol feltétlenül és sürgősen szükség van rájuk.
3. Hogy e változás Románia katonai és politikai helyzetének kompromittálása nélkül legyen végrehajtható, a magyar veszedelmet teljesen ki kell küszöbölni. E célból szükséges, hogy Budapest elfoglalhassák, és hogy a magyar hadsereg teljesen lefegyvereztessék.
4. Az általunk végrehajtott akció azt mutatta nekünk, hogy a jelenlegi körülmények között ez a művelet könnyű leend, kivált ha az haladéktalanul és a Magyarországgal szomszédos összes szövetséges csapatok által egyszerre lesz végrehajtva.
5. Miután általános érdek, hogy minden figyelem, minden energia és az összes rendelkezésre álló erők észak felé összpontosíttassanak, véleményem szerint szükség van egy Magyarország felé indítandó hadműveletre. E hadműveletben Románia 2 hadosztállyal vehet részt, amelyeket a hadműveletek vezetésével megbízott parancsnokság rendelkezésére bocsátana mindaddig, amíg a kitűzött cél el nem éretik.
6. Az esetre, ha a szövetségesek e hadművelet céljaira semmit se áldoznának, a román csapatok a Tisza mentén megállanak, ahol a legkönnyebben állhatnak ellen a magyarok újabb támadásainak, s innen jobban támogathatják a határmenti lakosságot is.
Közli: Doberdói Breit József. A magyarországi 1918/19. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború története. Budapest 1929. 223-24. old.
66
1919 április 27
A Hadügyi Népbiztosság előkészíti a tiszántúli területek kiürítését és a csapatok elhelyezését a Tisza jobbpartján, valamint a Duna—Tisza között
1. Keleti hdg. csapatai zömét retablirozás végett fokozatosan a Tisza mögé vonja vissza, és a keleti parton csak a Rakamaznál, Tiszafürednél és Szolnoknál építendő hídfőket tartja. Csapatelhelyezési területül szándékoltatik:
a) 1. ho. a rakamazi hídfőben.
b) A 39. ddr. maradványai a tiszafüredi hídfőben.
c) A 4. ho. Szolnokon át egy különítménnyel a szolnoki hídfőben, dunántúli csapataival Jászladány, Újszász, Tápiószele, Jánoshida területén, budapesti csapataival (1. ezred, nemzetközi alakulások és tengerészek) Cegléd, Alberti Irsa területén.
d) A 6. ho, általában Mezőtúron át Nagykőrös és Kecskemét területén.
e) Székely különítmény Tokajon át Füzesabony —Kál területén.
2. Az 5. hadosztály és 2. hadosztály fentiekre való tekintettel a Tisza, valamint az Olaszliszka—Szerencs—Miskolc—
A 2. ho.-prság. továbbra is Kecskeméten marad.
3. Az 5. hadosztály jobb szárnya, mely Ungvárról a Latorcára vonatott vissza, csak abban az esetben vonandó fokozatosan a Sátoraljaújhelytől keletre fekvő magaslatokra, — legfeljebb Sárospatak környékére vissza, ha azt az ellenség délről vagy északról jövő előnyomulása elvágatással veszélyeztetné. A Bodrogközben levő Tisza- és Bodrog-átjárók (kompok) biztosítandók.
4. A 2. hadosztályt ápr. 27. reggel 9h-tól a keleti hdg.-nek alárendelem.
E hadosztály feladata ez ideig egyrészt a keleti hdg. déli oldalának fedezése, másrészt a csongrádi híd és a tiszai kompoknak Alpártól délre való biztosítása, melyekhez azonnal különítményeket rendeljen ki a 6. hadosztály esetleg e szakaszban visszamenő alakulásainak felvételére és a Nagykőrös—Kecskemét területére való irányítására.
A 2. hadosztály a csongrádi hídtól délre épített aknázáshoz egy géppuskás-osztagot különítsen ki.
Hadügyi Népbiztosság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 5. csomó. (Hünb. 426/35. hdm.—1919. sz.) — Eredeti tisztázat.
67
1919 április 28
A Ceglédi Népakarat tudósítása a város munkásainak harctérre indulásáról. Vágó és Szamuely népbiztosok beszéde az új harcosokhoz
Eltávoztak tőlünk testvéreink, a ceglédi vöröskatonák. Ma elhagyták az otthont, mert a proletárkötelesség így kívánja, mert szükséges, hogy fegyverrel a kezekben védje, még az élete árán is minden egyes proletár azt a forradalmat, amely megteremtette a proletariátus hatalmát, diktatúráját, a Tanácsköztársaságot.
A proletárforradalom ceglédi harcosai délután 5 órakor katonás rendben felvonultak laktanyájukból a városháza elé.
Cegléden éppen átutazóban volt Vágó Béla és Szamuely Tibor népbiztos, akik az eltávozó vöröskatonákhoz beszédet intéztek a városháza erkélyéről.
Reiner elvtárs jelentette be, hogy Vágó népbiztos elvtárs fog a vöröskatonákhoz szólni, majd Vágó elvtárs lelkes éljenzés közepette a következőket mondotta:
„Amikor a proletárdiktatúrát kikiáltottuk, amikor a munkásság kezébe vette a hatalmat, hogy felépítse a szocialista társadalmi rendet, akkor nem áltattuk a munkásságot, nem ígértünk lehetetlent. Hatalmunkkal összetörtük a régi idők rabszolgaságát, a szabadság tavaszát hoztuk. A múltban minden hatalom s minden erő a munkássággal szemben állt készenlétben. Mi mindent elvettünk a gazdagoktól, és odaadtuk a közösségnek, a dolgozóknak. Mi megmondottuk, el kell lennünk készülve a harcra, mi megmondottuk, hogy az osztályharcnak még nincs vége, csakhogy fordított viszonyban kell megvívnunk. A munkások mindent hatalmukba vettek, ami eddig a gazdagok hatalmát szolgálta, és megvalósítják azt az igét, hogy csak az ehessék, aki dolgozik!
Nekünk, amint megmondottuk, azt a hatalmat, amelyet a munkások és parasztok kezükbe vettek, a forradalmat, amelynek tüzét szítjuk, meg kell védenünk a rablók ellen. Megmondottuk, hogy ennek az ideje bekövetkezik, és íme el is érkezett. A forradalom hív bennünket, az ország jövője, a munkásság jövője áll előttünk, és ezért a jövőért nincs proletár, aki ne szívesen áldozná fel életét, ha kell! (Éljen! Úgy van! Úgy van!) …1 A kihagyott részben Vágó Béla a belső ellenforradalomról, a klerikális reakcióról és a hadseregben mutatkozó fegyelmezetlenségekről beszélt.*
… A katonának mikor innen elindul, tudnia kell, hogy fegyelmet kell tartani. Minden proletárkatonának tudnia kell teljesíteni a parancsot, amelyet a saját érdekében teljesít. Aki nem akarja vagy nem tudja teljesíteni, az pusztuljon a sorainkból! (Éljen! Éljen!) A román katonákat volt tisztek, burzsoák hozták a nyakunkra, hogy visszaállítsák a régi rendszert. Élethalálharc ez, amit most vívunk, ez a harc a munka és a naplopók között. A hatalom a mi kezünkben van, és tudom, hogy minden munkás és minden katona átérzi azt a történelmi és dicsőséges szerepet, amelyet betölt. És éppen ezért nem lesz egyetlen egy sem gyáva, pribék gazember, hanem szívesen megy, ha kell a halálba is. Bátran megyünk előre, és szétszórjuk, mint a pelyvát az ellenségeinket. Győzni fogunk, mert győznünk kell. Előre a munkára! Akik itthon vannak, dolgozzanak a Tanácsköztársaság fönntartásáért, a vöröskatonák pedig védjék meg. Éljen a támadó Vörös Hadsereg!”
Lelkes éljenzés követte Vágó elvtárs szavait, aki után Szamuely népbiztos elvtárs lépett az erkélyre, ahonnan a következő beszédet intézte a vöröskatonákhoz:
„Amikor százezer és millió munkást és parasztot hajszoltak vágóhídra, azt mondották a kapitalisták, hogy ez lesz az utolsó háború. Nem igaz! Ahogy mindenben hazudtak, úgy hazudtak ebben is. Ez a volt háború egy új háborút szült. A szegények háborúját a gazdagok ellen.
Ebben a harcban Magyarország munkásai és földműves-szegényei győzelmet arattak már a gazdagjaik felett március 21-én. Kicsavarták a hatalmat a kezükből, és a társadalmi és gazdasági rend irányítói a munkások és földműves-szegények lettek.
A szövetkezett nemzetközi burzsoá szövetségre lépett a mi elűzött kizsákmányolóinkkal is. A mi földbirtokosaink, gyárosaink, bankárjaink testvéri szeretettel ölelték magukhoz a mocskos rablóbandát, melyet idecsalnak, hogy letiporják és vérbe tapossák a magyar munkásság forradalmi diktatúráját. Tudjátok jól, miért folyik a harc. A magyarországi proletariátusnak azért van kezében a fegyver, hogy megakadályozza a régi rend visszatérését. Nem hiszem, hogy visszatérjen a királyok és grófok világa. (Le velük! Le velük!) Nem hiszem, hogy akarná egy is közületek, hogy az élősködők, a kihízottak ismét a nyakunkra üljenek, hogy ismét aranygallérosok köttethessenek ki bennünket óraszámra, hogy milliók lehessenek a tőkések, bankárok kizsákmányoltjai. Meg vagyok győződve róla, hogy ti, akiknek jó része éveken át harcolt és vérzett idegen érdekekért, harcolni tud most is, amikor a saját érdekeiért kell harcolni! (Úgy van! Úgy van!) Arról van szó, visszatérjen minden, ami régi volt, a régi szolgaság, vagy a tietek legyen a termelés java, vagy a tietek legyen minden emberi szabadság! (Felkiáltások: Éljen a proletárdiktatúra!) Hitvány gyáva az a proletár, aki nem tudja megvédeni a saját érdekét. Méltó lenne arra, hogy hitvány féregként pusztuljon el, és ismét a tőke legyen úr rajta, amely hét bőrt húzzon le róla, ha most, amikor a hatalom a kezében van, nem arra használná fel azt, hogy megvédje a testvéreit, a szüleit, jövőjét és boldogságát.
E fegyvereket a Magyarországi Tanácsköztársaság a nemzetközi proletariátus nevében adta a kezetekbe. Ez nemcsak a mi felszabadulási harcunk, ez harc a nemzetközi tőke, a nemzetközi rablók és kizsákmányolok ellen. A mi győzelmünkkel fog ez végződni. Es ez a mi forradalmunk a nemzetközi forradalom megteremtője lesz!
A parancsot, amelyet hozzátok intéznek, legyen az akár nagy fontosságú, legyen az kis fontosságú, többé nem őfelsége a császár vagy a király nevében adják ki, hanem ez a parancs magának a munkásságnak a parancsa, és ezt minden körülmények között teljesíteni kell. Nincs kibúvó, alku, és ha tudtatok érdekeitek elleni parancsot teljesíteni, tudjatok olyan parancsot [is] feltétlenül teljesíteni, amely egyedül a munkástestvéreitek javát szolgálja. (Úgy van! Úgy van! Éljen!)
A mi győzelmünktől függ a nemzetközi proletárdiktatúra sorsa, rend és fegyelem töltse el tehát soraitokat! Nem szabad hátrálni, csak előre! A forradalom azt jelenti, hogy a hátunk mögött minden hidat felégettünk, nincs hátrafelé út — út csak előre van. Ha nem győznénk, akkor kettős kizsákmányolásban lesz részetek. Nemcsak a magyar tőkések és gyárosok, hanem a nemzetközi rablóhordák is a nyakatokra ülnek. Ezt nem bírja ki egyikőtök sem.
Aki felesküdött a forradalom zászlójára, annak a számára nem vezet visszafelé út. Elől vérvörös színekkel a győzelem, amely a mienk lesz, mert a munkásság győzni fog, a forradalom győzni fog a világ minden országában!”
Lobogó lelkesedéssel éljenezték meg Szamuely elvtárs beszédét, aki után Reiner Albert és Mátyás József elvtársak búcsúztak el a ceglédi vöröskatonáktól.
A beszédek után a vörösök cigányzenekara rázendített a Marseillaise-re, amely munkásinduló mellett a proletárforradalom harcosai elindultak a vasúti állomás felé.
Népakarat, Cegléd, 1919 május 1. Vágó és Szamuely népbiztosok a proletárforradalom harcosaihoz. Eltávoztak a ceglédi vöröskatonák.
68
1919 április 29
A Keleti Hadseregparancsnokság elrendeli a tiszántúli területek kiürítését és ismerteti a hadsereg újjászervezésére és a támadó hadjárat előkészítésére vonatkozó tervét
A folyó hó 29-re virradó éjjel a Hadseregparság kényszerítve volt a Körös- és Hortobágy-csatorna vonalának és a Tisza balpartjának a kiürítését elrendelni. Ezen elhatározás részben a románok támadása, részben az egyik parancsnok helytelen és valótlan jelentése (amint az eddig megállapítható volt)1. Az eredetiben az állítmány hiányzik.* A csapatok magatartása kielégítő volt. Ezen intézkedés folytán az ellenséggel való érintkezés fenntartására kirendelt erőkön kívül csakis a szolnoki támadóhídfő és a tiszafüredi védőhídfő van a Tisza keleti partján saját birtokban. A következő időre a Hadseregparancsnokságnak az a terve, hogy a hadsereget támadólagos hadjáratra előkészítse. Ezen előkészület két részből áll:
1. A meglévő csapatok fegyelmezése, kiképzése, kiegészítése és felszerelése.
2. A hadsereg részére a Tisza nyugati partján a nagy hadműveleti tervnek megfelelően a szolnoki hídfő biztosítása, hogy a támadólagos hadműveletek megkezdhetők legyenek. Ezen hídfő megtartását a Hadseregparság igen fontosnak tartja, mert csak ezáltal látja biztosítottnak a hadseregnek a Tiszán túl való kibontakozását. Egy oly nehéz feladat megoldása, mint a Tisza forszírozása egy rövid idő alatt még mindig nem teljes értékű hadsereggel oly feladat, melytől a hadsereget meg kell kímélni. Ezért a Hadseregparság igyekszik a szolnoki hídfőt minden körülmények között tartani, természetes, hogy a Hadseregparság mindent megtesz, hogy a hídfőben álló csapatok esetleges visszaverésénél emberben és anyagban lehetőleg minél kevesebb veszteség álljon be. Ezen második pont egyúttal jelentést képez a Hünb. 428/33/5. számú rendeletére1 A Hünb. 428/33/5. hdm. sz. rendelete Tombor átirata az offenzív hídfők kiépítése miatt. Az átirat szövege a következő:
„A Keleti Hadseregparancsnokság megfontolásába ajánlom, hogy a kiépítés alatt álló offenzív hídfőket csupán az esetben szállja meg nagyobb erőkkel, hogy ha e hídfők megtartása túl erős ellenséges támadással szemben is biztosítottnak látszik. Ellenkező esetben a hídfők csapatokat emésztenek fel vagy kötnek le, értékes és nem pótolható hadianyag (ütegek) elvesztésével járhatnak. A hídfőknek felhagyása még nem jelenti az offenzív szándék feladását, mivel támadó fellépés a Tiszántúl meglepetésszerűen kevésbé a hídfőkből, mint inkább meglepő átkeléssel hajtható végre. Ez a mérlegelés azt teszi kívánatossá, hogy csupán a legfontosabb pontokon és csupán defenzív hídfők (hídbiztosítás) szállassanak meg kellő erővel, amely hídfőkből egy későbbi átkeléssel kapcsolatos támadó hadművelet sikere esetén a hídfőnél készenlétbe helyezett csapatok a hidakon átvonulhatnának.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 5. csomó.)*, ad. 1. A Hadseregparság a támadó hadműveletre a hadseregen belül a következő alakulásokat akarja felállítani:
6. hadosztály áll a 46. és 101. ddr.-ból, mindegyik 2—2 három zlj.-ból álló gyalogezredből alakul, ezenkívül 2 lovasszázadból és legalább 4 ütegből (1 hegyiágyús, 1 tábori ágyús, 1 tábori tar., 1 kettő lövegből álló nehéz tarack) álló tüzérezredből; azonkívül ezen hadosztályba tartoznak az 51. és 52. vörösőr-zlj.-ak a nagyváradi vörösőr-kerületből és egy tábori csendőr szolgálatot teljesítő különítmény.
Árki-csoport: ebben a következő csapattestek tartoznának hadosztálykötelékben: tengerészddr. (6 zlj.), nemzetközi ezred (3 zlj.), budapesti 1. vörösezred (4 zlj.), bihari gárda (1 zlj.), összesen: 14 zlj. Továbbá megfelelő lovasság és tüzérség.
4. hadosztály alakul: 10. ezredből (3 zlj.), nagykanizsai ezred (3 zlj.), az eddigi 20. és 44. zlj.-ak, 18. ezred (3 zlj., 2 zlj. 18-as és 1 zlj. eddigi 13/III. és V/1. vadászzlj.-ak, mint ezredcsoport). Továbbá hadosztálytüzérség és lovasság.
Székely különítmény: az eddigi jelentések szerint 1 [ezr.] kb. 5—6 zlj., némi tüzérség és némi lovasság.
Az 1. hadosztály parságának parsága alatt a 29. és 32. ezredekből alakult 3—3 zlj., továbbá a csepeli munkászlj. tüzérséggel és lovassággal szintén ddr. kötelékben. Ehhez a székely különítmény volna hozzácsatolandó.
Ez a 4 hadosztály képezné a támadó hadsereget, és elsősorban ezen 4 hadosztály felszerelésére, kiegészítésére és kiképzésére volnának az összes anyagi eszközök és az összes erők fordítandók. A csapatok kiegészítésére csakis és kizárólag szervezett, komoly, megbízható munkások volnának felhasználhatók.
ad. 2. A szolnoki hídfő tartására a 68. gyalogezred 2 zlj.-a és egy 6 zlj.-ból álló vörösőr-ddr. volna szükséges. Felváltásukra ezenkívül Budapesten készenlétben volna tartandó 3 vörösőr-zlj. A tiszafüredi hídfőben, felváltásokat beleszámítva, 3 zlj. vörösőr volna szükséges. A Hadseregparságnak ezen tervezetét fölterjesztem a Hünb.-nek azon kéréssel, hogy véleményét ezen terv mellett a Hadseregparsággal mielőbb közölje. A terv elfogadása esetén a hadsereg vezérkari főnök a részletek megbeszélése végett személyesen fog érintkezésbe lépni a Hünb.-el.
Keleti Hadseregparság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 40. csomó. (Keleti Hadseregparancsnokság. 429/10. hdm. sz.) — másolat.
69
1919 április 29
(Délelőtt 9 óra)1
1 Az óra megjelölése valószínűleg helytelen, ugyanis a Hadügyi Népbiztosságon mint 9 órai jelentést vették a 3. hadosztály 11 óra 20 perckor leadott jelentését.*
A 3. Hadosztályparancsnokság cseh csapatok támadásáról tesz jelentést a Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának
Helyzetjelentés. Budapest, 1919 április 29. del. 9.h
Ma del. 6.h a csehek a bánrévi szakaszban támadást kezdtek. Méhi elesett. Miután a helyszínen levő parnokok a helyzetet tarthatatlannak tartották, a hadosztályparság jóváhagyta, hogy a bánrévi szakasz összes erői a Rimától délre foglaljanak állást, és a Rimavonalat tartsák. Telefonösszeköttetés Bánrévével megszakadt. A putnoki direktórium a fenti parancsnokság jelentését megerősíti. A rendelkezésre álló 2 vörösőr-század parancsot kapott, hogy Bánrévére útbainduljon, és az ottani parságnak alárendeltetik. A salgótarjáni V. szakasz-parságnak rendelkezésére álló tartalékok menetkészültségbe helyeztettek. A szükséges garnitúrák és mozdonyok biztosítattak. Szándék: Feledről, a Hünb. részéről kilátásba helyezett, Putnokról jövő ellentámadással összhangban a Rima-völgybe az előnyomuló csehek ellen ellentámadásba menni át. A váci v.-szakasz. Bartóffy két zlj.-ának menetkészültség rendeltetett el. A 3. repülőszd. tegnap del. propagandarepülést végzett. Felderítés felhők miatt nem volt lehetséges. Újabb légi felderítés a Rima völgyében elrendeltetett. Az 5. h. o. részéről hasonló felderítés kívánatos lenne.
3. ho.-parság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 5. csomó. (Hünb. 5. osztály. 3. hadosztályparancsnokság. 74/2. op. sz. távirati jelentése.) — Táviratmásolat.
70
1919 április 30
(Délután 11 óra 50 perc)
Az 5. hadosztályparancsnokság helyzetjelentése a Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának a cseh támadásról
A csehek a késő délutáni órákban nagyobb erőkkel, erősebb tüzérségi előkészítés után Sajószentpétert megtámadták, és heves, váltakozó harc után visszaverettek. Sajószentpéteren álló saját vörös hadseregbeli egységeink (a 10. vörös gy.-ezred részei) részint a heves harc következtében, részint, mert állásaikat önkényileg elhagyták szétszóródtak. Jelenleg sajószentpéteri Vörös Őrség tartja a falut megszállva. A Sajó északi partján jelenleg nyugalom van. A csapi alszakaszból Miskolcra beérkezett erők jelenleg kötelékeiket rendezik, azonban nem hajlandók Sajószentpéterre kimenni.
A 65. dandárparság. csapatainak maradványaival (III/10. zlj. és 1 munkászlj. Sátoraljaújhelyről) Miskolcra este beérkezett és Borsodnyékre továbbindíttatott, ahol feladatuk kötelékeik rendezése után a Kakasnyílás és Borsodnyék, Nagycsécs vonalában holnap délig védelmi állásba berendezkedni. A Szikszón állott ½ IV/10. zlj. az est beálltával, tekintettel az általános helyzetre, Felsőzsolcára (Miskolctól 3 km-re keletre) visszarendeltetett, honnét a Sajó-átjárókat biztosítják kelet felé.
A 10. dandár feladata a rendelkezésre álló csekély, megbízható erőkkel a jelenlegi védelmi vonalat Sajószentpéter és Boldva vonalában feltétlenül addig tartani, míg az 1. ho. erői Tokajról Miskolcra áthaladtak. Utóbbiakról jelentés érkezett, hogy Tokajon állítólag boros pincéket feltörtek, lerészegedtek és garázdálkodtak.
A csapatok harckészsége minimális, fegyelmük laza. Ütegeink telefonanyag és irányzó eszközök hiányában csak direkt lőhetnek, és ezért könnyen leküzdhetők.
5 ho.-parság
HIL M. Tan. Közt. iratai. 4. csomó. (Hünb. 5. osztály helyzetjelentése.) — Telefonjelentés.
71
1919 május 1
(Délelőtt 8 óra)
A Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának összefoglaló jelentése valamennyi arcvonalról és a május 1-ig kialakult katonai helyzetről
I. Cseh arcvonal
A Duna mentén a helyzet változatlan. Hírszerzőink megállapítása szerint a csehek Lipótvár—Zsolnán át erőket tolnak el Kassa felé.
A győri ker. parság politikai megbízottja IV. 30-án jelentette, hogy az újszőnyi vöröscsapatok a komáromi munkássággal titkos egyetértésben még az éj folyamán el akarják foglalni Komáromot. Szántó népbiztos parancsára úgy a győri pol. megbízott, mint az új komáromi védőszakasz-parság utasíttatott, hogy az akciótól, tekintettel annak kilátástalan voltára és a külpolitikai következményekre, álljanak el1. A jelzett katonai akciót május elsején végrehajtották. A rossz előkészítés és vezetés miatt — a részvevők forradalmi lelkesedése ellenére — a hadműveletek balul ütöttek ki. A visszavonulásra kényszerített csapatok és a felfegyverzett komáromi munkások súlyos emberáldozat után feladták a harcot.*
Az Ipoly mentén a helyzet változatlan, a csehek soha sem mentek át támadásba. Balassagyarmatnál a cseh őrségek figyelmeztették őrségeinket, hogy ha vörös szalagokat vagy kommunista röpcédulákat visznek vagy dobnak át, tüzelni fognak. A szemközti cseh parság pedig balassagyarmati parancsnokunkat felszólította, hogy támadásuk esetén ne fejtsünk ki ellenállást. A támadás idejét még meg fogják izenni.
A rimaszombati szakaszban a csehek erősítéseket toltak előre védővonalaink felé. A 3. ho.-parság véleménye szerint valószínű, hogy a bánrévi támadáshoz csatlakozóan a csehek a füleki szakasz ellen is meg fogják kezdeni a támadást.
Az 5. ho. Miskolc körüli helyzete kritikus stádiumba jutott.
Rimaszécsnél, Bánrévénél és Putnoknál a csehek átlépték a Sajót, és megszállottak egyes, a Sajó déli partján fekvő községeket. A 60. ddr.-csoport itt harcban állt, 1 1/2. zlj.-a és az ózdi munkáskülönítmény fokozatosan visszavonulóban. — Az utóbbiak harcértéke nem nagy. A 60. ddr.-csoport a fő ellenállást Mikófalva—Apátfalva vonalában (Egertől 20 km-re északra) akarja kifejteni.
Miskolc irányában a csehek nagyobb erőkkel Sajószentpéterig nyomultak elő. E községet tüzérségi előkészítés után IV. 30. délután megtámadták, de heves és váltakozó harc után visszaverettek. Az itt állott csapataink — I/10., II./10., zlj. 4/10. üteg — a harc után részben szétszéledtek. A község biztosítását helybeli Vörös Őrség vette át.
A csapi és [sátoralja]újhelyi csapatok legnagyobbrészt Miskolcra már beérkeztek, de vonakodnak [Sajó] Szt. Péterre állásba menni. Így a ho.-parság ezen erőknek a Miskolctól kb. 10 km-re délre eső Kakasnyílás, Borsodnyék—Nagycsécs-állás megszállását utalta ki feladatul, ami végrehajtás alatt van.
A Hernád völgyében álló IV/10. zlj.-at a ho.-parság a Sajó keleti partjára N.-Zsolcára (Miskolctól 4 km-re keletre) rendelte vissza — feladata e hídfőt tartani és az 1. ho. csapatainak vasúton folyamatban levő visszavételét a Sajó mögé takarni.
Az 1. ho. csapatai Tokajról Miskolcra szállítás alatt. Ezekről az a jelentés érkezett, hogy Tokajon boros pincéket feltörtek, lerészegedtek és garázdálkodtak. Az 1. ho.-parság Mezőkövesdre beérkezett. Az 5. ho.-parság marad egyelőre Miskolcon.
Az 1. ho.-parság jelenti, hogy a csapatok harckészsége minimális, fegyelmük laza.
Miskolc biztosítására az 1/10. zlj.-ak parancsot kaptak Sajószentpéter—Boldva-vonalat feltétlenül tartani. Ezeknek támogatására a Miskolcra beérkezett II/18. zlj. Sajószentpéterre kirendeltetett. Mint további erősítés a II/19. III/19. zlj.-ak és a 3/68. üteg, IV. 30-án este Budapestről Miskolcra továbbíttattak. A holnap Bpestre érkező 3/18. üteg (Esztergomból) ugyancsak Miskolcra fog továbbíttatni.
Másodsorban tekintetbe jönnek a Hatvanba irányított következő erők: I/1. teng. zlj. (elindult IV. 30. este), egy teng. üteg, Budapestről és 3/17. üteg Velencéről (indulnak V. 1-én délben).
A ho. parság igyekezni fog Miskolcot tartani és az 1. ho. csapatainak a Sajóra való visszavitelét biztosítani. Ha Miskolc feladása mégis szükségessé válnék, úgy a ho. a következő vonalat fogja tartani: Apátfalva, Bükk-hegység, Borsodnyék, Sajó vonala.
II. Keleti hadsereg arcvonala
A románok a szolnoki és tiszafüredi hídfő kivételével mindenütt elérték a Tiszát.
Részletek:
Rakamaz és a Tiszadob körüli eseményekről nincsen új hír. De miután az 1. ho. csapatai a Tiszáról a Sajó mögé vétettek vissza, feltételezhető, hogy a románok a szakaszban már átlépték a Tiszát.
Sárai Szabó csoportjánál a tiszafüredi hídfőben a helyzet változatlan. A románok a Hortobágy-csatornánál és Tiszaszentimrénél (Tiszafüredtől 15 km-re délre) állanak.
A szolnoki hídfővel szemben a románok Törökszentmiklós előtt állanak, elérték Pusztapó vasúti állomást (Mezőtúrtól 15 km-re északnyugatra), és megszállották Tiszaföldvárt. A Mezőtúrt megszálló ellenséges csapatok tisztjei tökéletesen beszélnek magyarul.
Szentesnél álló osztagainkat (6. ho.-tól) a Tisza jobbpartjára vontuk vissza. — A románok itt Szentes, Szegvár, Mindszent vonalában állanak. Csongrádnál és Mindszenttől nyugatra álló biztosító osztagainkat tüzérségükkel lőtték. Csongrádnál gyalogsági tűzharc is volt.
A Hódmezővásárhelyen át előnyomuló francia szpáhik elérték a Tiszát.
Szegedtől 10 km-re északra Sándorfalvánál járőrcsatározás a franciákkal.
III. Déli arcvonal
A helyzet változatlan. Az ellenség sehol sem ment át támadásba.
Részletek:
Bajánál átszökött szerb katona, ki magát a nemzetközi vörös hadseregbe felvétette, jelenti, hogy tisztjeik a Budapest elleni előnyomulás mellett agitálnak.
Hírszerzők jelentése szerint Pécsett 6000 szerb katona van. A Pécsről északra húzódó demarkációs vonal mentén a szerb megszállás erősbödött. E szakasz több pontján járőrcsatározás.
A Mura mentén lévő szakaszban nyugalom.
IV. Német—osztrák határ
A gyanafalvi (Szombathelytől 50 km-re délnyugatra) állomásfőnök több oldalról azt az értesülést vette, hogy a közeli osztrák falvakban (Fehring környéke) 250 fő osztrák katona, nagyobbrészt tisztek érkeztek, azon feladattal, hogy a határt elzárják.
Egy szombathelyi jelentés szerint az osztrák határzár igen szigorú. Az osztrákok, állítólag antant-segítséggel május 1-én Vas, Sopron és Moson vármegyék területére benyomulni készülnek. A 18. ddr.-csoport az ellenintézkedéseket megtette.
HIL. M. Tan. Közt. iratai. 5. csomó. (Hünb. 5. osztály. Összefoglaló helyzet-jelentés.) — Eredeti tisztázat.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!