Miközben Európa a szél- és napenergiára való átállással próbál áttérni a „növekedés tilalma” politikára, azzal a kifogással, hogy csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, Kínában már olyan új technológiákat tesztelnek, amelyek helyettesíthetik az atomerőműveket.
Kína a Góbi-sivatagban próbareaktorként üzembe helyezte a világ egyetlen tóriumreaktorát – és az működik. Az atomenergia sokkal biztonságosabb alternatívája.
Tekintettel arra, hogy a tóriumos reaktorok, különösen az úgynevezett LFTR-ek (Liquid Fluoride Thorium Reactors), amelyek a könnyen hozzáférhető tórium-232 elemet használják, amely neutronbefogással urán-233-má alakítható, a jövő fontos technológiájának számítanak a villamosenergia-termelésben.
Ez különösen igaz, mert az ilyen reaktorok nem okozhatnak nukleáris olvadást. A csernobilihoz hasonló „szuperkatasztrófa” éppoly valószínűtlen, mint a fukusimai cunami, amely megrongálta az azonos nevű atomerőművet.
Ugyanakkor alapterhelés mellett is stabil tápellátást biztosítanak.
A mostani áttörés Kínában, amely egy ilyen tóriumos tesztreaktort állított üzembe a Góbi-sivatagban, mérföldkövet jelent. Bár a technológiai érettség még mindig alacsonyabb, mint a hagyományos atomerőműveké, ez lehet az első lépés egy új korszak felé.
A tesztreaktor jelenleg 2 megawatt hőteljesítményt ad (ami körülbelül 600 kilowatt elektromos teljesítménynek felel meg). Ez csak mintegy 1500 otthon áramellátására lenne elegendő, de ami kis léptékben működik, az is bővíthető.
Magában Kínában felhívják a figyelmet arra, hogy az ország tóriumkészlete elméletileg elegendő lenne a nemzeti energiaellátás több ezer évre történő biztosítására. És ez lényegesen kevesebb nukleáris hulladékkal, mint amennyit a jelenleg használt uránreaktorok termelnek.
Ráadásul a kínai kísérletek az 1960-as évek nyilvánosan elérhető amerikai kutatásán alapulnak, megismételve a régi kísérleteket, és továbbfejlesztve ezt a technológiát.
Már épül egy másik, nagyobb, 10 megawatt villamosenergia-termelő kapacitású olvadt só-tórium reaktor. Már 2030-ban üzembe kell helyezni.
És ki tudja – 2050-re az ilyen reaktorok a globális villamosenergia-szükséglet akár 20 százalékát is fedezhetik. Mindezt időjárásfüggő ingadozások, például szél- és naperőművek nélkül.
A Közép-Királyság számára ez a technológia minden bizonnyal lépést jelentene a villamosenergia-termelés önellátása felé. Kína már nem függene annyira az energiaimporttól, mint korábban, hanem egyszerűen saját tóriumkészleteiből meríthetne.
És az európaiak? Továbbra is építenek szél- és naperőműveket, és egyre inkább az időjárásra bízzák az áramtermelést…
Készítette: Cenzúrázatlan igazság
***