(idézet: A Magyar Vörös Hadsereg – 1919)
1
I. Fejezet
Kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot.
A Vörös Hadsereg szervezése.
A román burzsoá hadsereg támadása és a Vörös Hadsereg visszavonulása
1919 március 21 — április 30
1—71. dokumentum
1. Kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot
1919 március 21
Mindenkihez!
Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat.
A polgári világ teljes összeomlása, a koalíciós kormányzás csődje kényszeríti rá Magyarország munkásságát és parasztságát erre a döntő lépésre. A kapitalista termelés összeomlott, a munkásság nem hajlandó többé a nagytőkések és nagybirtokosok igájába hajtani a fejét. Az országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése mentheti meg.
Ugyanakkor külpolitikailag is teljes katasztrófa előtt áll a magyar forradalom. A párizsi békekonferencia úgy döntött, hogy Magyarországnak csaknem egész területét katonailag megszállja, a megszállás vonalait végleges politikai határnak tekinti, és ezzel a forradalmi Magyarországnak élelmezését és szénellátását végképpen lehetetlenné teszi.
Ebben a helyzetben egyetlen eszköze maradt a magyar forradalomnak a maga megmentésére: a proletárság diktatúrája, a munkások és a földműves-szegények uralma.
A proletárság diktatúrájának döntő alapföltétele a proletárság teljes egysége. Éppen ezért, a történelmi szükség parancsára teljes egyesülését mondotta ki a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja.
E két párt helyett egyetlen proletárpárt fogadja magába ezután az ország minden dolgozó férfiát és asszonyát: a Magyarországi Szocialista Párt.
A kormányhatalmat a párt megbízásából Forradalmi Kormányzótanács veszi át. E tanács kötelessége lesz a munkás-, paraszt- és katonatanácsok országos kiépítése. A törvényhozói, végrehajtói és bíráskodó hatalmat a munkás-, paraszt- és katonatanácsok diktatúrája gyakorolja.
Magyarország Tanácsköztársasággá alakul. A Forradalmi Kormányzótanács haladéktalanul megkezdi a nagy alkotások sorozatát a szocializmus, a kommunizmus előkészítésére és megvalósítására.
Kimondja a nagybirtokok, a bányák, a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vállalatok szocializálását. A földreformot nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelőszövetkezetekkel hajtja végre.
Az árdrágítókat, az élelmiszeruzsorásokat, a tömegek éhségének és rongyosságának spekulációs haszonélvezőit irgalmatlan kíméletlenséggel üldözi.
Vasfegyelmet követel. Halállal sújt le az ellenforradalom banditáira, csakúgy, mint a fosztogatás brigantijaira.
Hatalmas proletárhadsereget szervez, amellyel a munkásság és parasztság diktatúráját érvényre juttatja a magyar kapitalistákkal és nagybirtokosokkal szemben csakúgy, mint a román bojárokkal és a cseh burzsoákkal szemben.
Kijelenti teljes eszmei és lelki közösségét az orosz-szovjet kormánnyal, fegyveres szövetséget ajánl Oroszország proletárjainak. Testvéri üdvözletét küldi Anglia, Franciaország, Olaszország és Amerika munkásságának, egyben pedig felszólítja őket, hogy ne tűrjék egy pillanatig sem kapitalista kormányaik gaz rablóhadjáratát a Magyar Tanácsköztársaság ellen. Fegyveres szövetségre hívja fel Csehország, Románia és Szerbia meg Horvátország munkásait és földműveseit a burzsoák, a bojárok, a nagybirtokosok és a dinasztiák ellen. Felszólítja Német-Ausztria és Németország munkásait, hogy kövessék a magyar munkásság példáját, szakítsanak végleg Párizzsal, szövetkezzenek Moszkvával, állítsák föl a tanácsköztársaságot, és fegyverrel a kezükben szálljanak szembe a hódító imperialistákkal.
A Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzótanács fölismeri, mennyi nehézséggel és áldozattal kell megküzdenie a magyar munkásságnak, ha elindul ezen a bátor és nagyszerű úton. Háborút kell viselnünk élelmünk és bányáink felszabadításáért, harcot kell vívnunk proletártestvéreink szabadságáért és a magunk létéért. Nélkülözések, nyomorgás, szenvedés várakozik ránk ezen az úton. És mégis rá kell lépnünk, és mégis rá merünk lépni, mert bízunk a magyar proletárság hősiességében és áldozatkészségében. Rá kell lépnünk, mert csakis így vihetjük győzelemre a szocializmus világot megváltó ügyét.
Minden munkást és földművest felszólítunk, hogy dolgozzon, termeljen vagy álljon be a proletárhadseregbe, verejtékével vagy vérével áldozzon az eszme diadaláért.
Bármi várjon ránk, a szocializmus ügyének győznie kell! Éljen a proletárdiktatúra! Éljen a Magyar Tanácsköztársaság!
Magyarországi Szocialista Párt
Forradalmi Kormányzótanács
Vörös Újság, 1919 március 22. Mindenkihez!
—
A Vörös Hadsereg felállítása és szervezése.
Intézkedések a proletárdiktatúra védelmére
2
1919 március 24
Felállítják a Vörös Hadsereget
A Forradalmi Kormányzótanács a Vörös Hadsereg alakítására a következő rendeletet adta ki:
1. A Forradalmi Kormányzótanács elrendeli a Magyarországi Tanácsköztársaság forradalmi fegyelmen alapuló új proletárhadseregének alakítását, a következő alapokon1 A Hadügyi Népbiztosság a Forradalmi Kormányzótanács elvi intézkedését 7119/eln.—6—1919. sz. rendeletében a következőkkel egészítette ki: „1. A Vörös Hadsereg 2669/eln.—6.—1919. sz. hadügyminiszteri rendelet hadrendje szerint, a Vörös Hadsereg székely különítménye a 4571/eln.—6.—1919. sz. hadügyminiszteri rendelet szerinti hadrenddel alakul meg” (HIL M Tan. Közt. iratai. 6. csomó.) A 2669/eln.—6.—1919. sz. rendeletet még a polgári demokratikus forradalom Hadügyminisztériuma adta ki Fontosabb elvi intézkedései a következők. „Elnevezés: Az újonnan felállítandó önkéntes hadsereg »a Magyar Népköztársaság önkéntes hadserege« elnevezést viseli … Hadrend: Eszerint az önkéntes hadsereg három-három dandárcsoportot összefoglaló 6 gyaloghadosztályból áll. Egy különálló része a »Dunaőrség«, melyre nézve rendelkezés következik. A székely csapatok jelenlegi összeállításukban mint »székely különítmény« megmaradnak … Alárendelés: A Magyar Népköztársaság önkéntes hadserege közvetlenül a magyar hadügyminiszternek van alárendelve, ki e hadsereg szervezésénél, vezetésénél és alkalmazásánál a fennálló és a hadseregre még hozandó néptörvények rendelkezései szerint jár el … Szervezés. … Az új hadsereg a Magyar Népköztársaság meg nem szállt részein lakó, illetőleg a megszállt részekről odamenekült, önként jelentkező oly tisztekből, altisztekből és köztársasági katonákból alakul meg, kik külön megállapított feltételeknek felelnek meg. Az önként jelentkezők — a menekültektől eltekintve — általában a területi kiegészítés elvének szem előtt tartása mellett osztatnak be az egyes alakulásokba … Az önkéntes hadseregben való szolgálat állami szolgálat … A legénységi állomány fedezése az önkéntes jelentkezés alapján, toborzás útján történik. Elvileg csak olyan, már katonailag kiképzett és a világháború alatt lehetőleg harcvonalbeli szolgálatot teljesített egyének vétetnek fel, akik: a) 1919-ben töltik be 24. életévüket vagy annál idősebbek, de 42. életévüket még nem töltötték be, illetőleg csak 1919-ben töltik be. b) Magukat a mellékelt »Kötelező« szerint legalább 6 havi tényleges katonai szolgálatra kötelezik, és magukat a katonai fegyelemnek és esküdtszéki intézménynek fogadalommal alávetik, c) Valamely politikai (közigazgatási) hatóság, illetőleg társadalmi, gazdasági vagy munkásszervezet írásbeli tanúsítványával erkölcsi megbízhatóságukat és kifogástalanságukat igazolják, d) A toborzó bizottság által a katonai szolgálatra alkalmasnak találtatnak.” A rendelet a továbbiakban irányelveket közöl a szervezés végrehajtására, amelynek három fázisban 1919 március 25-ig kell megtörténni, de március 20-án a demarkációs vonalon álló csapatokat már fel kell váltani. (HIL Polg. dem. forr. iratai.4. csomó.):
A hadsereg neve: Vörös Hadsereg. A Vörös Hadsereg elsősorban a szervezett munkásságból toborzott és a jelenleg fegyverben álló proletárkatonákból áll. A hadseregbe való belépésre jogosít a csapattestek bizalmi testületének vagy a Magyarországi Szocialista Pártnak, vagy a szakszervezeteknek, vagy pedig a munkás- és földművesszegények tanácsának ajánlata.
2. A Vörös Hadsereg katonái teljes ellátást, ruházatot, felszerelést és havi négyszázötven korona fizetést kapnak. A Vörös Hadseregben szolgáló katonák hozzátartozóiról gondoskodás történik olyképpen, hogy minden családtag után havonkint ötven-ötven korona családi pótlékot kapnak. A családos katonák fél évenként 300 (háromszáz) korona lakbérben részesülnek. Jutalomdíj hat havi kifogástalan, fegyelmezett szolgálat után háromszáz korona. Karhatalmi kiküldetési pótdíj a helyőrségen kívül napi két korona. Ruházati pótdíj használható katonai egyenruha és lábbeli után napi két korona. Ruházati jutalom saját ruha hat havi viselése után kétszáz korona. A proletariátus felszabadító harcában sebesülés vagy betegség miatt munkaképtelenné vált proletárharcosokról vagy az elesettek hozzátartozóiról való gondoskodás a Tanácsköztársaságnak legszentebb kötelessége.
3. A Vörös Hadsereg legfelsőbb irányítója a Forradalmi Kormányzótanács. A hadsereg közvetlen irányítását és szervezését a Hadügyi Népbiztosság végzi.
4. A Vörös Hadsereg nagy szerepét, amely a proletárság forradalmának fegyverévé avatja, csak úgy töltheti be, ha forradalmi fegyelem tölti el. A Vörös Hadsereg forradalmi fegyelmén legfelsőbb fokon a forradalmi törvényszék őrködik, kisebb fegyelmi vétségekben, mulasztásokban, hanyagságban az osztályok és a csapattestek választott esküdtszékei ítélkeznek.
5. A Vörös Hadsereg a proletárság osztályhadserege. Minden katonájának egyenlő kötelessége a forradalmi proletárság érdekeinek védelme minden külső és belső ellenség ellen, harc a világproletárság felszabadításáért.
A Vörös Hadseregben nem lehetnek osztálykülönbségek, semmiféle rendfokozatot és rangjelzést nem ismer, csak parancsnokai és katonái vannak. Parancsnok és vöröskatona egyformán szolgálja a proletárság felszabadításának ügyét.
6. A parancsnokokat századparancsnoktól kezdve felfelé a hadügyi népbiztos nevezi ki. Minden szakasz bizalmiférfit választ, aki egyben a szakasz parancsnoka. Minden raj rajvezetőt választ1. A Hadügyi Népbiztosság 7119/eln.—6.—1919. sz. rendelete a parancsnokok kinevezését a következőképp módosítja: „2. … A parancsnokokat, századparancsnoktól fölfelé ideiglenesen a ho. parancsnokok, a bizalmiférfiak és a Hadügyi Népbiztosság politikai megbízottai meghallgatása után bízzák meg, és végleges kinevezés iránt nekem haladéktalanul tegyenek előterjesztést.” (HIL M. Tan. Közt. iratai. 6. csomó.)
A Keleti Hadseregparancsnokság nem sokkal megalakulása után 143/Szü.—1919. sz. rendeletével megszünteti a parancsnokok választásának rendszerét. Egyúttal meghatározza, kinek áll jogában parancsnokokat kinevezni. (HIL M. Tan. Közt. iratai. 7. csomó. Hünb. 9540/eln.—6.—1919. sz. rend.)*
7. A gazdasági ügyek ellenőrzésére, az ellátás és a kulturális ügyek irányítására minden alosztály egy-egy külön jóléti bizalmiférfit választ. Ezek minden csapattestben jóléti bizottságokká alakulnak.
8. Az alosztályparancsnokok lehetőleg a proletárság katonai tapasztalatokkal rendelkező elemeiből kerüljenek ki. Magasabb parancsnokok csak kellő elbírálás után nevezhetők ki. Ebből a célból egy bizottság alakítandó, amely a Hadügyi Népbiztosság, a munkás- és katonatanácsok és a Magyarországi Szocialista Párt egy-egy kiküldöttéből áll. A Vörös Hadseregbe szolgálatra jelentkező volt tisztek (tényleges, tartalékos tisztek és tiszt vizsgás egy évi önkéntesek) jegyzékét a sajtó útján állandóan közszemlére kell tenni, elsősorban a jelentkező régebbi ezredével kell közölni.
A jelentkezés napjától számított egy héten belül a jelentkezők egyéniségére, múltjára és politikai megbízhatóságára bárki megteheti észrevételeit a bizottságnál, amely ezeket a jelentéseket felülvizsgálja és a Hadügyi Népbiztossághoz jelenti.
9. Minden csapattesthez, illetve önálló osztályhoz a Magyarországi Szocialista Párt előterjesztésére a Hadügyi Népbiztosság politikai megbízottat rendel ki.
10. A proletárság soraiból kikerülő parancsnokok számának emelése érdekében a Hadügyi Népbiztosság külön parancsnokképző tanfolyamokat rendez.
11. A Vörös Hadseregen belül, mint annak tartaléka, munkás-tartalékzászlóaljak, csapattestek állítandók föl. Ezekben a parancsnokok kizáróan a munkásság soraiból kerülnek ki. A kiképzést kiképző tisztek végzik, akiknek sem parancsnokló, sem fegyverviselési joguk nincsen. A kiképzés a rendes munkaidőn kívül történik. A fegyvereket a gyári munkástanács őrzi.
12. A Vörös Hadsereg toborzását és megszervezését e rendelet kiadása után haladéktalanul meg kell kezdeni, minden munkás-, katona- és paraszttanács, minden hatóság, hivatal és szerv a külön kiadandó végrehajtási utasítások szerint teljes erővel végezze el a kötelességét. Mindenki, aki a toborzást és a Vörös Hadsereg fölállítását akadályozza vagy hanyagságból károsítja, forradalmi törvényszék elé kerül.
Népszava, 1919 március 25. Felállítják a Vörös Hadsereget.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!