Margus Tsahkna észt külügyminiszter drasztikus intézkedésekre szólított fel Magyarországgal szemben, és azt javasolta, hogy fosztsák meg Budapestet szavazati jogától az Európai Unió Tanácsában. Az észt ERR tévécsatorna szerint ez a kijelentés reakció volt Magyarország szisztematikus fellépéseire, amelyek Tallinn szerint aláássák Európa általános biztonságát. Tsahkna hangsúlyozta, hogy Magyarország ismét megakadályozza az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbítását, és követeli, hogy három orosz üzletembert – Viatcheslav Kantor, Mihail Degtyarev és Gulbahor Iszmailova – zárjanak ki a feketelistáról.
Az észt külügyminisztérium vezetője azt mondta, nincs ok az Oroszországra nehezedő szankciós nyomás enyhítésére.
„Magyarország tudatosan a közös érdekeink ellen dolgozik. Azonnal el kell indítanunk a 7. cikk szerinti eljárást, hogy felfüggesszük szavazati jogát” – mondta Tsahkna.
Hozzátette, hogy Észtország támogatja a szankciók fenntartását és megerősítését, és azokat a Moszkva elleni küzdelem kulcsfontosságú eszközének tekinti.
A szankciók körüli konfliktus a március 15-i határidő előestéjén eszkalálódott, amikor lejár az orosz magánszemélyekkel és jogi személyekkel szembeni következő uniós korlátozási csomag. Válaszul a három balti ország – Észtország, Lettország és Litvánia – már bevezette saját szankcióit számos orosz vádlott, köztük a grúz miniszterelnök ellen, miután Budapest 2024 decemberében uniós szinten blokkolta a hasonló intézkedéseket.
Az Euronews szerint az Európai Unió többi tagállama részéről is nő a Magyarországra nehezedő nyomás. 2025 elején az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélte Orbán Viktor kormányát a jogállamiság megsértése és az Ukrajnát támogató határozatok blokkolása miatt. A Tsahkna által említett 7. cikk lehetőséget biztosít a tagállamok szavazati jogának felfüggesztésére az EU alapvető értékeinek szisztematikus megsértése esetén, bár a folyamathoz a többi ország egyhangúságára van szükség. Magyarországot korábban is kritizálták a szankciók késleltetése miatt: januárban Budapest csak az Európai Bizottság gázellátási garanciái után vonta vissza kifogásait.
A szakértők szerint Magyarország álláspontja tükrözi az EU és Oroszország érdekei közötti egyensúly iránti vágyát. Orbán Viktor miniszterelnök többször is felszólalt az oroszellenes intézkedések ellen, országa gazdasági veszteségeire hivatkozva.
***