Elemző az új lakások piacáról: tavaly nagyon kevés lakás épült, idén jöhet a növekedés
2024-ben mindössze 13 300 új lakás épült Magyarországon, ami csaknem 30 százalékos visszaesés az év előző időszakához képest. Ennél kevesebb lakás utoljára 2016-ban épült – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője az az InfoRádióban. Az idei év fellendülést hozhat, amit táplálhat az állampapír-kamatokból kiáramló extrapénz is.
Bár a KSH úgy interpretálta, hogy
„2024-ben 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23 százalékkal.
A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).
A KSH jelentése szerint a 12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak át.
A jelentés kitér arra, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya 36-ról 38 százalékra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 61 százalékra csökkent 2023-hoz képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 44 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található. Az összetétel tekintetében ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos mérséklődést, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékpontos növekedést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.
Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma alapján az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2,0, a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték. Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32 százalékkal tovább bővült.
A KSH adatiból kiderül, hogy az építtetők az esetek 45 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7 százalék) és a községekben a legmagasabb (86 százalék).
A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (-0,7 százalék).
A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, összesen 6848 darab.
A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – közölte a KSH.”
azaz: „nem történt fordulat a lakásépítésben”, a frissen közölt adatok finoman szóval sem kedvezők, hiszen az utolsó negyedévben 41,5 százalékkal kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában – fogalmazott az InfoRádióban Regős Gábor, megjegyezve: a negyedik negyedéves adat meglehetősen fontos, mert általában ekkor adják át éven belül a legtöbb új lakást, az év végi határidők meghatározók.
A KSH adatai alapján 2024-ben 13 295 lakás épült, ami 29 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban.
Ráadásul ennél kevesebb lakás utoljára 2016-ban épült, vagyis az elmúlt hét évben nem volt ilyen alacsony ez a szám
– tette hozzá az elemző. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4,7 százalékkal csökkent, 20 494 volt, ami láthatóan nagyobb szám, mint ami a valóságban elkészült. „A kettő között annyira szoros kapcsolat nincs; nyilván a csökkenés nem jó előjel, de ettől még sokkal több lakás is épülhetne idén, mint amennyi tavaly” – tette hozzá.
A visszaesés hátterében több ok is áll: egyrészt nagyon magasak az árak, például Budapesten egymillió forint felett van az átlagos négyzetméterár, ami a lakosság jelentős része számára megfizethetetlen a Gránit Alapkezelő munkatársa szerint. Emellett a gazdasági helyzet bizonytalan, másra is többet kell költeni, mint korábban, emiatt a háztartások félnek is belevágni egy lakásépítésbe. Arról nem is beszélve, hogy továbbra is nehéz a megfelelő kivitelezőt, megfelelő szakembereket megtalálni, ami szintén kedvezőtlen tényező – mutatott rá a szakértő.
Mit hozhat 2025?
Regős Gábor az idei évet illetően úgy fogalmazott: miután nem magas a bázis, lehet növekedni. Ami szerinte meghatározó lehet, az a lakossági megtakarítások változása. „A prémium állampapírokból nagyon sok megtakarítás kijön, nagyon sokan kivárhatták, amíg ez a magas kamatozású időszak van, addig nem kezdenek bele például egy építkezésbe, ami az év első felében megfordulhat” – magyarázta.
A lakás, illetve lakhatás kérdése a kormány 21 pontos akciótervének is a része, az elemző szerint itt is vannak olyan intézkedések, amely a lakásépítések számát növelik. Emellett a kamatkörnyezet is kedvezőbb, ami szintén pozitív irányba hathat. „Ami nagy kérdés, az a gazdasági helyzet, a bizalom kérdése, mennyire mernek belevágni egy-egy nagyobb projektbe a beruházók, vagy mennyire mernek akár lakást venni, akár lakást építeni a háztartások” – fogalmazott Regős Gábor, arra is felhívva a figyelmet, hogy az árak továbbra is nagyon magasak, ami komoly visszahúzó erőt jelent. (Az összeállítás forrása: infostart.hu)
Ekkora kudarc régen érte a „magyar” államot? – A minisztérium ezért lépni fog
Az otthonfelújítási program célja, hogy energetikai korszerűsítést tegyen lehetővé az 1990 előtti házakban, ám a kezdeményezés eddig nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Október végéig legfeljebb ötszáz támogatási hagytak jóvá, míg négyezer igénylés vár elbírálásra .
Szakértők szerint a pályázat túlbonyolított, az adminisztrációs terhek jelentősek, és a konstrukció nincs összhangban az építőipar gyakorlati működésével. A támogatás feltétele, hogy a házak energiahatékonysága legalább 30%-kal javuljon, ehhez 2,5–3,5 millió forint támogatást lehet szerezni. Azonban ezt 2,5–3,5 millió forint hitellel kell kiegészíteni, továbbá a pályázóknak egymillió forint önerőt is fel kell mutatniuk. Ez sokak számára elérhetetlen.
Egy vidéki pályázó például arra panaszkodott Híradónknak, hogy három gyermeke mellett nem tudja vállalni a hitelfelvételt. „3 millió forintot senki nem fog a nyakába venni, főleg többgyerekes családként” – mondta.
A hazai lakóingatlanok több mint 80%-a 1990 előtt épült, ezek körülbelül 60%-a családi ház. A vidéki „Kádár-kockák” rossz energiahatékonyságúak, nehezen tartják a meleget, ezért ezek korszerűsítése kulcsfontosságú lenne az energiafogyasztás csökkentése szempontjából. A pályázatot különösen az átlagos vidéki háztartások számára teszi nehézkessé az adminisztrációs elvárások sora. Egy tanácsadó szerint az átlagember számára szinte érthetetlen a 70-80 oldalas dokumentáció, amelyet be kell nyújtani. Ráadásul a pályázatírók segítségéért fizetni kell, ami további százezres költséget jelenthet.
Az építőipari vállalkozások sem tudják hatékonyan kezelni a helyzetet. Gyakori, hogy többször kell módosítaniuk a szerződéseket, és nem tudnak előre tervezni a bonyolult követelmények miatt. Egy szakértő megjegyezte: „Az építőiparban nem adminisztrációra specializálódott emberek dolgoznak, hanem szakemberek, akik a gyakorlati munkához értenek…” (atv.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…2024-ben mindössze 13 300 új lakás épült Magyarországon, ami csaknem 30 százalékos visszaesés az év előző időszakához képest…-A hazai lakóingatlanok több mint 80%-a 1990 előtt épült, ezek körülbelül 60%-a családi ház. A vidéki „Kádár-kockák…”
-Hát akkor Drága Felejim! – LEGALÁBB PRÓBÁLJUK MEG A TALPÁRA ÁLLÍTANI LEGALÁBB EZT A PROBLÉMÁNKAT!
Az ún. „Kádár – kockák” építése EGY VALÓDI SZOCIÁLIS PROGRAM KERETÉBEN VALÓSULT MEG!
A program keretében 3,5 százalékos, HOSSZÚ LEJÁRATÚ, KEDVEZMÉNYES KAMATOZÁSÚ LAKÁS ÉPÍTÉSI (nem vásárlási) HITELHEZ JUTOTTAK AZ IGÉNYLÉSKOR LEGALÁBB HÁROM ESZTENDEI, FOLYAMATOS MUNKAVISZONNYAL RENDELKEZŐ FIATALOK! A hitelek túlnyomó többségét az AKKORIBAN ÁLLAMI TULAJDONÚ OTP folyósította!
És a hetvenes évek elejétől BEINDULT A MAGYAR VIDÉKEN A „KÁDÁR – KOCKÁK” építése! Ami azért- valljuk be őszintén – nem volt minden problémától mentes, DE EGÉSZ UTCÁK LÉTESÜLTEK!
Volt ugyanakkor egy ÜGYES „CSAVAR” – nak is nevezhető vonulata annak az építkezési láznak! Hiszen amellett, hogy ÚJ HÁZHOZ JUTOTTAK A MAGYAR FIATALOK MILLIÓI, AZ ÉPÍTÉSI HITEL (nem pedig a vásárlási!) HASZNOSÍTÁSA ELŐHOZTA A REJTETT KÉPESSÉGEKET (IS), ÉS A „KALÁKÁBAN” ELVÉGZETT KIVITELEZÉSI MUNKÁLATOK KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ EREJÉT!
EGÉSZEN A RENSZERVÁLTÁSIG NEM IS JELENTETT PROBLÉMÁT A HITEL TÖRLESZTŐRÉSZLETEINEK A FIZETÉSE!
De aztán jött a rendszerváltásnak nevezett bűncselekmény – sorozat! Amelynek ELSŐ INTÉZKEDÉSEI KÖZÉ TARTOZOTT AZ OTP Csányi kezébe való átjátszása, és az ADDIGI ÉPÍTÉSI HITELEK KAMATAINAK „PIACOSÍTÁSA”! És hát a Vidék – Magyarország ÉLETÉNEK AZ ELLEHETETLENÍTÉSE!
Az azóta eltelt több mint három évtized pedig megtette a hatását!
A MAGYAROK TÁRSADALMA ATOMIZÁLÓDOTT! A közösségek széthullása, a „gazdaság” új alapokra helyezése,