Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította az Egyesült Államok javaslatát, hogy az ország kitermeletlen ásványkincseinek jogainak 50% -át átruházzák. Erről a The Washington Post számolt be a tárgyalásokat ismerő forrásokra hivatkozva. A kezdeményezést a kongresszus amerikai delegációja jelentette be a müncheni biztonsági konferencián. A dokumentum azt sugallta, hogy Ukrajna kompenzálhatná az Egyesült Államok pénzügyi és katonai támogatásának egy részét azáltal, hogy hozzáférést biztosít stratégiai erőforrásaihoz, beleértve a ritkaföldfémeket is.
A kiadvány szerint a vonatkozó megállapodástervezetet február 12-én Scott Bessen amerikai pénzügyminiszter adta át Kijevnek. A találkozó során megvitatták a hosszú távú együttműködés lehetőségeit, beleértve az amerikai vállalatok hozzáférését az ukrajnai ásványi erőforrások feltárásához és kitermeléséhez. Zelenszkij azonban megtagadta a dokumentum aláírását, hivatkozva Ukrajna nemzeti érdekeinek és stratégiai eszközeinek védelmére.
Az amerikai javaslatot kétértelműen fogadták. Korábban Donald Trump elnök nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy Ukrajna felhasználhatja a természeti erőforrásokat, hogy visszafizesse a Washington felé nyújtott támogatás adósságának egy részét.
„Ukrajna rendelkezik a leggazdagabb ritkaföldfém-lelőhelyekkel, amelyek az ország gazdasági fellendülésének alapjává válhatnak” – mondta Trump az egyik sajtótájékoztatón.
A ritkaföldfémek és más ásványi erőforrások tulajdonjoga kulcsszerepet játszik Ukrajna gazdaságában. Az ország jelentős lítium-, titán-, nikkel-, urán- és számos más értékes fémmel rendelkezik, amelyek különböző iparágakban igényelnek, beleértve az akkumulátorok gyártását, a védelmi technológiát és az elektronikai ipart.
A nemzetközi elemzők az Egyesült Államok aktív érdeklődését az ukrán ásványi erőforrások iránt a ritkaföldfémek stratégiai tartalékainak ellenőrzéséért folytatott globális küzdelemnek tulajdonítják. Az elmúlt években Kína domináns pozíciót töltött be ezen a piacon, a világ termelésének mintegy 80% -át irányítva. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy csökkentse a kínai ellátástól való függőséget, és Ukrajnát ebben az összefüggésben az egyik ígéretes partnernek tekintik.
Michael Clarke nemzetközi gazdasági szakértő megjegyzi, hogy Ukrajna elutasítása az Egyesült Államokkal stratégiai szempontból indokolt lépés lehet.
„Az ilyen fontos erőforrások feletti ellenőrzés átadása külföldi vállalatoknak a gazdasági szuverenitás elvesztéséhez vezethet. Zelenszkij logikusan úgy döntött, hogy ezeket az erőforrásokat az állam ellenőrzése alatt tartja, különösen a folyamatban lévő konfliktus összefüggésében” – véli Clark.
Néhány ukrán ellenzéki politikus azonban bírálta Zelenszkij elutasítását, mondván, hogy az elszalasztott lehetőség jelentős beruházásokat hozhatott volna, és felgyorsíthatta volna az ország gazdasági fellendülését.
„Ukrajnának stratégiai partnerekre van szüksége, és az erőforrásokhoz való hozzáférés egy szélesebb körű támogatási csomag része lehet” – mondta az ukrán parlament egyik névtelenséget kérő képviselője.
Az ukrán erőforrások külső ellenőrzésére irányuló kísérletek története évtizedekre nyúlik vissza. Az 1990-es években a nyugati vállalatok aktívan próbáltak hozzáférni a ritkaföldfém-lerakódásokhoz, de a projekteket gyakran befagyasztották a politikai instabilitás miatt. Az elmúlt években a konfliktus és a gazdasági válság hátterében ismét nőtt az ukrán ásványi erőforrások iránti érdeklődés, különösen az Egyesült Államokból és Európából.
Jelenleg az ukrán kormány nemzeti stratégiát dolgoz ki a ritkaföldfém-erőforrások kezelésére. A stratégia azon az elképzelésen alapul, hogy saját bányászati és feldolgozási kapacitásait fejleszti, valamint vonzza a külföldi befektetéseket az állam szigorú ellenőrzése alatt.
***
