11
A szocializmus, a szocialista demokrácia, a kommunizmus
A szocializmus a kommunista társadalom első foka!
A szocializmus csirái megvannak már a kapitalista rendben!
A szocializmus alapelve: mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint!
A szocializmushoz szükséges termelőerők alapvetően az individualizmussal az egyéni érdek hajtóerejével a kapitalizmus fejlődésével jönnek létre. Amíg a termelőerők nem eléggé fejlettek, addig az individualizmus, a verseny az egyéni érdek hajtóerejével, alapvetően a kapitalizmus a legkedvezőbb a létszükségletek bővítésére, a termelőerők fejlesztésére.
A kapitalizmusban a termelés a termelőeszközökkel munkamegosztásban kollektív formában történik, azonban a termelőeszközök magántulajdonban a magánérdekeltségében működnek, így a termelőeszközök fejlődését a kizsákmányolók egyéni érdeke, a verseny, az élősködése motiválja. A kapitalizmusban a társadalom érdeke az egyéni érdeknek van alárendelve, de a kapitalisták profitérdeke a meghatározó.
A termelőerők gyors fejlesztésére a kapitalista modell mellőzésével a Szovjetunió marxista-leninista pártja Sztálin vezetésével a szocializmus gazdasági-politikai modelljében is képes volt. Mao Ce-tung tisztelte Sztálint és sokat tanult tőle, vezetésével Kína mégsem a szovjet úton fejlesztette hatalmassá a termelőerőket, hanem a népi demokrácia formájában. Két modell két hatalmas ember, akik az emberré válás irányába vitték előre az emberiséget.
A kapitalista modell hatékonyan fejleszti a termelőerőket
Azonban a termelőerők fejlesztésére a szocializmushoz szükséges szintre a kapitalizmus működési módja minden hibájával együtt ehhez nagyon kedvező, nagy haladás volt a feudalizmushoz képest szinte minden vonatkozásban. Az emberi jogok, a demokrácia, a szabadságjogok, a jogállami forma, a hatékony termelési mód alapjainak a megvalósulása a kapitalizmusban kezd kifejlődni.
„Individualizmus: a burzsoá ideológiára és erkölcsre jellemző alapelv, amely az egyes személy érdekeit szembeállítja a társadalom érdekeivel; az egyéniség bálványozása, előtérbe helyezése. Olyan magatartás, amelyre jellemző az önös érdekek mindenek fölé helyezése, az önzés, a kapzsiság, a közösséggel való szembehelyezkedés. Az individualizmus valamennyi formájában idegen a szocializmustól, amely a kollektivizmust állítja vele szembe.” – Marxista fogalomlexikon
A termelőerők fejlődése igényli a társadalmi forma változását
A termelőerők fejlődésével a kapitalista modell hibái egyre élesebben jelentkeznek és gátolják az emberi társadalom fejlődését. A kapitalizmusban a fejlődés alapja, a hajtóereje az individualizmus, miközben a kollektivizmus, a szocializmus lehetősége és szükségszerűsége egyre intenzívebben hat.
Azonban a kapitalizmusnak nem érdeke a társadalom fejlődése szocializmusba, így azonban szükségszerűen marad a társadalom megállíthatatlan rothadása, ami elkerülhetetlenül válságokba, katasztrófákba, háborúkba, világháborúkba, népirtásokba sodorja az emberiséget. Mivel azonban a lét határozza meg a tudatot, ezért a kapitalizmus kénytelen a hatalma, az élősködők, a modell védelmében fasizmussal harcolni a társadalmi fejlődés, a szocializmus ellen.
„Forradalom: társadalmi forradalom: az osztályharc legmagasabb formája, az osztálytársadalom fejlődésében törvényszerűen bekövetkező szakasz, amelyben a fejlettebb, magasabb rendű társadalmi-gazdasági alakulat (fegyveres vagy békés eszközökkel) felváltja az elavult társadalmi rendszert, a hatalom a régi reakciós osztály kezéből a haladó osztály kezébe megy át, s ily módon megnyitja a társadalom továbbfejlődésének útját. A forradalom szükségszerű a fejlődő termelőerők és a fejlődés gátjaivá vált régi termelési viszonyok közötti ellentéten alapszik. A forradalom megoldja azt az ellentmondást: új termelési viszonyokat teremt, amelyek szabad utat nyitnak a termelőerők további fejlődésének.” – Marxista fogalomlexikon
Ezek a hibák a kapitalista modellben alapvetően a valódi demokrácia hiánya és megvalósíthatatlansága, a kapitalista uralkodóosztály osztály-önkényuralma a hatalmának a védelmében a fasizmus különböző formáival, a népgazdaság, sőt a világgazdaság társadalmi méretű tervgazdálkodásának megvalósíthatatlansága, a szélsőségesen megosztott világ embertelensége, a törvényes erkölcsös élősködés, a felsőbbrendű erkölcs, a fajelmélet, a holokauszt, az elkerülhetetlen katasztrofális válságok, a rabló háborúk, sőt a világháborúk. Ez a kapitalizmus rothadásának az eredménye!
Az emberiség léte azonban az individualizmussal már veszélybe került, mert egyre nehezebben tud uralkodni a fejlett termelőerők adta lehetőségeken és a hatalmas rombolóerők felett, amely alapvetően kevesek egyéni érdekét szolgálja és az emberiséget, a többséget kizárja a hatalomból.
A fejlett kapitalizmusban az emberiség reális szükségletei kielégítésének a megvalósulása egyre inkább messze elmarad a fejlett termelőerők adta lehetőségekhez képest, mert nem ez a célja a kapitalista modellnek, hanem az egymással versengő kapitalisták profitja, hatalma, ezért élősködnek az egymással versengő kapitalisták a még csak a beszélőszerszám színvonalán létező emberiségen.
A termelőerők fejlődésével azonban a kollektivizmus, a valódi demokrácia igénye szükségszerűen erősödik. A kapitalizmus azonban a működési módja miatt, az individualizmus védelme érdekében fasizmussá fejlődött. Veszélybe került az emberiség léte, de változni kell a valódi demokrácia, a kollektivizmus, a szocializmus irányába, mert baj lesz, a fasizmussá fejlődött kapitalizmus útján továbbhaladva kipusztul az emberiség.
A szocializmus hatása az ellenforradalomra
Az emberiség (a gondolkodó anyag) fejlődésében azonban a kapitalizmus elkerülhetetlen, mert ez az emberré válás útja, a szocializmushoz vezető út. A Szovjetuniónak és a népi demokráciáknak azonban szocializmus építése alatt még a kapitalizmusra, a polgári demokráciára jellemző gazdasági, világnézeti feladatokat is fel kellett vállalnia, amit sikeresen megtett, még akkor is ha az ellenforradalom végül is legyőzte. Az ellenforradalom a kapitalizmussal ugyanoda már nem térhetett vissza, hordozza a szocializmus szemléletét, néhány értékét, akárhogyan is próbálják azt elnyomni.
Az emberré válás haladó polgári gondolkodói
A polgári demokrácia haladó gondolkodói az emberiség legnagyobbjai voltak, munkájukkal hatalmas segítséget adtak az emberré váláshoz, de a kapitalizmusban ez még teljességében nem valósulhat meg, az individualizmus ezt nem teszi lehetővé. Így csak alacsony szinten valósulhatnak meg a demokratikus szabadságjogok, az emberi jogok, a jogállamiság, viszont szinte egyáltalán nem valósul meg a szabadság, egyenlőség, testvériség, a valódi demokrácia, mert az emberiség túlnyomó többsége beszélőszerszám, így csak a gondolkodó állat színvonalán élhet. Mert a kapitalizmusban a valódi demokrácia csak demagógia lehet.
A kapitalizmusban az elérhető jövedelem nagysága alapvetően a termelőeszközökhöz való viszonytól függ és nem a ráfordított munkától, azonban ez az alapja a társadalmi osztály megosztottságnak is, bár az értékesebb több hasznot hozó bérrabszolga jövedelme nagyobb. A kapitalizmusban az elérhető jövedelem szélsőségesen megoszlik az élősködő kapitalisták javára és az őket kiszolgáló dolgozó proletárok között.
A kapitalizmusban a szabadságjogok és az emberi jogok, a demokrácia ennek a modellnek lehetőségéig tart, amit alapvetően meghatároz a termelőeszközök magántulajdonának szentsége, az ezen az alapon az élősködés és az ehhez szükséges bérrabszolgaság. Így a proletár bérrabszolga az beszélőszerszám, az élősködőknek csak termelési költség, hasonlóan a többi szerszámhoz, ezért a szabadságjoga, az emberi joga, a demokráciája ennek megfelelően alakul.
„Kommunizmus: a kapitalista társadalmat felváltó társadalmi-gazdasági alakulat, a munkásmozgalom végcélja. Fejlődésének több szakasza van: alsó foka a szocializmus, felső foka a kommunizmus. Elméletileg Marx és Engels alapozta meg. … a kommunizmus: Osztály nélküli társadalmi rendszer, amelyben a termelési eszközök egységes köztulajdonban vannak, ahol megvalósul a társadalom valamennyi tagjának teljes társadalmi egyenlősége … (megvalósul a) Mindenki képességei szerint, mindenkinek a szükségletei szerint (elv)” – Marxista fogalomlexikon
A szocializmus az emberré válás egyetlen lehetősége
A szocializmusban a kapitalizmustól örökölt fejlett termelőerőkkel, a kollektivizmussal szervezett társadalomban már lehetővé válik a mindenki számára a munkája szerinti értékelés, ezen az alapon a részesedése a társadalom tagjai által termelt javakból és megszűnik az élősködés.
Csak a szocializmus alkalmas az emberi méltóság megvalósulására, a bérrabszolgaság megszüntetésére, a kapitalizmusban ez lehetetlen, mert beszélőszerszám társadalmi forma. A szocializmusba való átmenetre azonban a legalkalmasabb a népi demokratikus forma, bár a kapitalizmus megfelelő szintre fejlődésével akár ki is maradhat. A Szovjetunióban ezt nem lehetett megvalósítani, de Sztálin vezetésével, a kapitalizmus modell teljes megszüntetésével mégis hatalmasat fejlődött, világhatalom lett.
A szocializmus-kommunizmus azonban az emberiség megmaradása, emberré válása érdekében elkerülhetetlen. Mert a kapitalizmus individualizmusra épülő gazdasági modellje, működési módja nem teszi lehetővé társadalmi (világ) méretekben a társadalom (az emberiség) szükségleteire tervgazdálkodással a termelés megszervezését, a háborúk elkerülését, a valódi demokráciát és szélsőségesen antagonisztikusan embertelenül megosztotta az emberiséget és ennek a modellnek a védelmében fasizmussá változott, ami elpusztíthatja az emberiséget.
A kapitalizmus még csak az emberiség gondolkodó állat korszaka lehet
A kapitalizmus a beszélőszerszámokon élősködők társadalma, kapitalista osztály-önkényuralom, ami így még csak az emberiség gondolkodó állat színvonala lehet. A szocializmus-kommunizmus formában az ember-állat a gondolkodó állatból a gondolkodó emberré válik, ami így már képes az emberiséget megmenteni a pusztulástól, mert következetesen objektív tudományos világnézet alapján emberségesen szervezett társadalmi forma.
A kapitalizmus világnézeti, politikai rothadása, a kizsákmányoló élősködő felsőbbrendű rabló erkölcse, és az ezzel együtt járó, az egész emberiségre kiterjedő valódi gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságra alapuló demokrácia hiánya, lehetetlensége, előbb-utóbb hatalmas világméretű katasztrófába és talán a pusztulásba is viheti az emberiséget.
A szocialista demokrácia a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségre alapuló demokrácia, ami a kollektivizmussal a dolgozó nép demokráciája, ahol mindenkit a munkája alapján értékelnek, nincs élősködő, nincs kizsákmányolás, ami azonban a szocializmus gazdasági-politikai modellje nélkül megvalósíthatatlan.
A valódi a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségre alapuló demokrácia
Az emberiség számára a valódi demokrácia csak a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőség alapján valósulhat meg. Mert, ha nem valósul meg a gazdasági, a politikai, a társadalmi egyenlőség, akkor az emberek között alárendeltség (társadalmi rendiségi forma) van, az egyik ember szükséglete, érdeke, léte, emberi méltósága alárendelődik a másik érdekének, hasznának, élősködésének. A gazdasági-politikai-társadalmi alárendeltségben az érdekképviselet korlátozódik, ami lehetetlenné teszi a valódi demokráciát.
A kapitalizmusban a működési módja miatt nem valósulhat meg a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőség, mert a proletár dolgozók, az értékek létrehozói csak beszélőszerszámok lehetnek. A polgári demokráciában működő kapitalizmus beszélőszerszám társadalmi forma – hasonlóan a demokráciát elvetőhöz -, ezért lehetetlen a valódi demokrácia megvalósulása, nem is valósul meg.
A szocializmusban a dolgozók számára a szocialista demokrácia, a valódi demokrácia azonban tudatosan, következetesen az objektív tudományos társadalmi világnézetre alapulva valósul meg, a marxista-leninista-sztálinista és a Mao Ce-tung vezérfonalán járó kommunista párt vezetésével.
Amíg fejletlenek a termelőerők, addig nem lehet megvalósítani a szocializmust. A Szovjetunióban ennek érdekében a termelőerők gyors fejlesztését a Sztálin vezette kommunista párt a körülményekhez alkalmazkodva sikeresen oldotta meg. Követői azonban nem tudtak a körülményeknek megfelelően változni, erre csak a Mao Ce-tung vezette Kínai kommunista párt volt alkalmas, aki még csak a népi demokráciát valósította meg, de azt sikeresen.
A szocializmusban a termelőeszközök kollektív tulajdonban vannak és társadalmi, (világméretű) tervgazdálkodással a társadalom (az emberiség) szükségletei érdekében szervezetten munkamegosztásban működnek. A népi demokráciában a termelőeszközök kollektív és kapitalista tulajdonban a népgazdaság szükségleteinek megfelelően tervgazdálkodással működnek a kommunista párt vezetésével.
A szocializmus-kommunizmus a következetesen objektív tudományos világnézetre, a marxizmus-leninizmusra alapozottan szervezi a társadalmat. A marxista-leninista (sztálinista, maoista) kommunista párt a dolgozók pártja, következetesen a tudományos világnézet alapján a dolgozókból, a kommunizmus híveiből verbuvált élcsapat, végcélja a szocializmus, majd a kommunizmus felépítése.
A kommunista párt a dolgozók, a kommunisták élcsapata, mert a marxizmus-leninizmus (sztálinizmus, maoizmus) világnézetének tudományával felvértezve alapvetően a dolgozók osztályérdekének, a népi demokráciában a demokrácia védelme érdekében a dolgozóosztályok, a kommunista világnézetűek legöntudatosabb tagjaiból kerülnek ki.
A kommunista párt végcélja a kommunizmus, az osztály nélküli társadalom megvalósítása. Ehhez a körülményeknek megfelelően a népi demokrácián, a szocializmuson át vezet az út.
A szocializmusban csak a marxista-leninista (sztálinista, maoista) vezérfonalon járó kommunista párt vezetheti a szocializmus építését, vehet részt a hatalomban, a szükségletnek megfelelően a dolgozók érdekében működő proletárdiktatúrával kizárja a kapitalizmus híveit a hatalomból. A kapitalizmus bérrabszolgatartó embertelen élősködő társadalmi forma, a szocializmusban az erre törekvő hívei kárt okoznak az emberiségnek, ezért a szocializmusban nem vehetnek részt a demokratikus hatalomban.
„szocializmus: A szocializmus szó eredetileg azt a társadalmi tant jelenti, mely a munkásosztály felszabadítását, az osztályok megszüntetését, a termelőeszközök társadalmi tulajdonba való vételét hirdeti. … mint társadalmi forma a szocializmus a kommunista társadalom első foka, tehát a marxista-leninista pártok célja … A szocializmusban a termelőeszközök magántulajdona megszűnik s a társadalom gazdasági alapjául a gazdaság szocialista rendszere, a munka és termelési eszközök szocialista, kollektív tulajdona szolgál. A kizsákmányoló osztályokat kiküszöbölik, az ember ember általi kizsákmányolását megszüntetik. … A társadalom gazdasági életét a népgazdaság állami terve határozza meg és irányítja. A munkára, tanulásra és pihenésre való jog minden dolgozó számára biztosítva van. A munka mindenkinek kötelessége és becsületbeli ügye. A szocializmus alapelve, hogy mindenki képességei szerint dolgozik és a társadalomtól az általa teljesített munka szerint kap fogyasztási javakat. … A szocializmus csirái megvannak már a kapitalista rendben és annak ellentmondásai következtében fejlődnek tovább. … A kapitalizmusból a szocializmushoz vezető út Engels szerint a következő: „A proletariátus megragadja a közhatalmat és e hatalom segítségével a burzsoázia kezéből kisikló társadalmi termelőeszközöket köztulajdonná változtatja. Ez aktus által a termelőeszközöket megszabadítja addigi tőketulajdonságuktól és társadalmi jellegük érvényre juttatására teljes szabadságot ad. Most már lehetővé válik egy előre meghatározott terv szerinti társadalmi termelés”. – Filozófiai kislexikon
„A szovjet demokrácia vagy proletár demokrácia a demokrácia legmagasabb formája az osztálytársadalmon belül, a szocialista társadalom demokráciája. A szovjetdemokrácia nem formális demokrácia többé, mert a termelőeszközök legfontosabbjai (föld, bányák, ipari üzemek) az állam tulajdonában vannak; mindenfajta kizsákmányolás megszűnt és lehetetlenné vált; a társadalmi szervezetben, amelyen nyugszik, nem ismer ellentétes osztályokat, hanem barátságos együttműködést a társadalom két alapvető osztálya, a munkásság és szövetkezeti (kolhoz) parasztság között. Az államhatalom eleinte a munkásság kezében van, később a szövetséges két osztály, vagyis a dolgozó nép kezében. A parlamentáris-képviseleti rendszert felváltotta a szovjetrendszer, amelynek lényege, hogy a népet nem képviselők képviselik, hanem a nép politikai öntevékenységének szervei. A szovjet demokrácia megszünteti a munkanélküliséget, a válságokat, minden nemű és fajta elnyomást, legfontosabb feladata a szocializmus felépítése és az átmenet a kommunista társadalom magasabb fokába. A szovjetdemokráciában „nem a vagyoni helyzet, nem a nemzeti leszármazás, nem a nem, nem a szolgálati viszony, de minden polgár egyéni képessége és személyes munkája határozza meg társadalmi helyzetét” (Sztálin). Alapelve: „mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint”.” – Idegen szavak marxista magyarázattal
„Mind a szocializmusban, mind a kommunizmusban a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak. A kommunista társadalom mindkét fokán a társadalom alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. Tehát sem a szocializmusban, sem a kommunizmusban nincsenek magántulajdonban termelési eszközök. A termelőerők jellege és a termelési viszonyok mindkét fokon teljes összhangban vannak. … Nincs kizsákmányolás, nincs nemzeti, faji, vallási stb. elnyomás. … A szocializmusban és a kommunizmusban a termelés célja egyaránt az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása. … Mind a szocializmusra, mind a kommunizmusra az egész népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése jellemző. … A szocializmusban a munka szerinti elosztás törvénye érvényesül, a kommunizmusban viszont a szükségletek szerinti elosztás törvénye fog uralkodni.” – A szocializmus politikai gazdaságtana
Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!