8
A materializmus lényege, minden ami létezik az anyag, más nincs!
Minden a természet törvényeinek van alárendelve!
A materializmus harca az emberré válásért!
A materializmus az egyedüli tudományos filozófiai irányzat, amely merőben ellentétes az idealizmussal!
A világegyetem objektív valóságának megértése megismerése csak a materializmus világnézetével és a dialektika tudományával lehetséges, mert az anyagon kívül igazolhatóan bizonyítottan más nem létezik. Az anyagon kívül létező bármi állítása csak képzelgés csak tudománytalan spekuláció, idealizmus, mert a valóságban nyoma sincs. A materializmus azt vizsgálja, hogy milyen az anyag, mást azonban nem lehet vizsgálni, mert az objektív valóságban érzékelhetően más nem létezik.
Az anyagon kívül más valami nem létezhet!
Miért?
Azért, mert, ha valami, bármi bizonyíthatóan létezik, akkor az szükségszerűen anyag, bármilyen is a formája, a tulajdonsága. Ez vonatkozik a kitalált isten szellem valamire is. Az isten szellem jellemzője azért valami, mert ismeretlen, csak egy elképzelt valami, objektíven a valóságban semmi sem tudható róla, mert ilyen kitalált valami észlelhetően nem létezik a világegyetemben. Nem is tud róla senki semmi valósat.
Bár ettől még létezhetne az isten valami, azonban azt objektíven akkor észlelni kellene, hogy bármit lehessen állítani róla, de az isten valami észlelhetetlen, vagyis csak a képzeletben létezik, így minden állítás az isten valamiről csak képzelgés.
*
Egy kis idealista képzelgés, ami csak egy ötlet
Talán az isten szellem valami, mint istenanyag vagy szellemanyag az anyag ismeretlen formájában létezik (ha ha ha, szellemanyag, hmmm …). Azonban objektíven a gondolkodó anyag, az ember számára ez a valami észlelhetetlen. Így ez a valami olyan az ember számára, mint a semmi. Ezért az ember nem is tud ilyen isten szellem valamiről objektíven semmit sem, csak képzeleg egy jobb, igazságosabb világról, egy jóistenről.
De ha mégis, ha az isten szellem valami bizonyíthatóan létezne, észlelhető lenne, akkor az anyag (tömeg/energia/valami más) lenne. De bármilyen is a formája rá feltételezhetőleg az E=mc2 is érvényes lenne. Vagy valami más, mondjuk: E=mc2 + isten vagy szorozva istennel + 2,8529, (ha ha ha). Ugye milyen mulatságos?
*
De mivel az isten szellem valami képzete a tudatban csak az idealizmus módszerével spekulált vízió, ezért a jellemzésére bármi kitalálható, elképzelhető, nem kell hogy igaz legyen. A képzelet korlátok nélkül száguldhat a végtelenül tökéletes jóisten kitalált víziójába, csak az a baj, hogy ez nem igaz.
A lényeg az, hogy ha a valóságban isten bizonyíthatóan létezne, észlelhető lenne, akkor az anyag lenne. De az isten a következetesen objektív tudományos módszerrel nem észlelhető, tehát azt kell, csak azt lehet elfogadni az objektív valóságnak, hogy nincs isten! Isten valami hatása a világra bizonyíthatatlan. Azonban, objektíven bizonyíthatóan, mi az az isten?
De, ha létezne egy szuper intelligens valami, az szükségszerűen anyagból lenne, gondolkodó anyagból és nem a képzelet szülötte, de ilyet még nem észlelt a következetesen objektív tudomány. Vajon miért kell a képzelt valamit a valóságnak elfogadni? Értelmes dolog ez?
Az eddigi következetesen objektív tudomány szerint az anyagra csak az anyag (tömeg/energia) képes hatni, így ha létezik valami, akkor az csak anyag, csak így lehet észlelni. Tehát, ha az isten szellem létezne, akkor az anyag lehetne csupán, mert csak így lehetne észlelni. Ha azonban az isten szellem valami nem anyag „lenne”, akkor semmit sem lehetne róla tudni, mert úgy mint a semmi (anyag), észlelhetetlen lenne, a hatását pedig nem lehetne megkülönböztetni a megmagyarázhatatlantól. Hát, hmmm … a vallás szerint tulajdonképpen ez így is van. Ilyen például a csoda.
Ezért az ismeretlen megmagyarázhatatlant a képzelet segítségével, az idealizmussal csak félremagyarázni lehet, de bizonyítani nem. Így is történik. Ezért a megmagyarázhatatlan valami, a csoda, a vallás szerint az isten tevékenységének bizonyítéka, elfogadásához pedig a hiszékenység, a tekintély szükséges.
Az ismeretlen megmagyarázhatatlan jelenség mögé képzelni valamit, mondjuk egy anyag nélküli istent szellemet az maga az idealizmus tudománytalan hamissága, mert ha észlelhető, akkor az anyag (még akkor is, ha az csupán szellemanyag … ha ha ha, sőt: hi hi hi).
A világegyetem és az ebben létező anyagi világ az objektív valóság, ami az ember szubjektumától függetlenül létezik, ezenkívül mást nem fedeztek fel, így más nincs, de ami bizonyíthatóan van, létezik az anyag, bármi legyen az. A következetesen objektív tudományos módszer ezt az objektív valóságot vizsgálja, a materializmus, a marxizmus a világnézetét erre alapozza.
A következetesen objektív tudományos világnézet következtetése szerint a végtelen méretű és mindörökké létező világegyetemben csak a különböző formákban mindörökké mozgásban létező anyag van, ezért ez a materializmus tudományos világnézeti alapja. Csak azt lehet vizsgálni ami létezik, de ha létezik, akkor az anyag.
A modern materializmus a következetesen objektív tudományos módszerre támaszkodik, az objektíven észlelhető, bizonyítható, a tudomány eredményei alapján következtethető létezőt vizsgálja, másnak semmi értelme sincs, mert minden létező az anyag vagy a mozgásának az eredménye. A következetesen objektív tudomány csak ezt vizsgálhatja, mert csak ez van, más nincs.
A kitalált nem létező valamit, a semmit nem lehet vizsgálni, mert az csak a tudatban létező virtuális kép, amit egy speciális tudomány vizsgál, ha azt valódinak vélik.
Mivel az anyagon kívül az objektív valóságban más nincs, objektíven bizonyíthatóan mást nem észlelhető, így a következetesen objektív tudományos világnézet, a marxizmus is a materializmusra alapozza megállapításait.
Az ember, mint minden a természet törvényeinek van alárendelve, azonban az ember csak a társadalomban lehet valóban ember. Ezért a következetesen objektív világnézet társadalomtudománya a törvényeit a következetesen objektív tudományos módszer eredményeire szerint, a dialektikus és történelmi materializmus alapján alkotta meg, amely tudományos világnézete a marxizmus-leninizmus, majd ennek vezérfonalán haladva továbbfejlesztői Sztálin, Mao Ce-tung, … műveiben található meg.
Az idealizmus gátolja, késlelteti a társadalmi haladást!
A társadalmi haladás megakadályozása a kizsákmányoló társadalmi osztályoknak a létérdeke, ami a társadalom kialakult formájának a konzerválása, a változás, a társadalmi fejlődés megakadályozása, lassítása, mert gazdasági-politikai-társadalmi hatalmukat ez biztosítja. Ezért szívesen elfogadják és felhasználják az idealizmus felszínes hamis következetlen tudománytalan világnézetének változatos formáit, amelyek ezzel támogatják a reakciós társadalmi osztályok hatalmát. Így válik az idealizmus a reakció támaszává.
A kapitalizmus reakciós társadalmi haladás ellenes formába, fasizmusba fejlődött, azonban használnia kell a materializmust és a dialektikát is a tőkések profitja érdekében, de az idealizmusra is szüksége van, hogy megakadályozza a társadalom fejlődését, a valódi demokrácián alakuló kollektivizmust és a gondolkodó emberré válást.
Ettől a kapitalizmusnak nagyon zavaros lesz a világnézete, rothad a társadalom erkölcse, de nem mondhat le az idealizmusról, mert a kapitalisták hatalma, élősködése, felsőbbrendűsége érdekében lemond, le kell mondania a következetesen objektív tudományos világnézetről, mert az érdeke ezt kívánja meg.
Az elnyomott társadalmi osztályoknak azonban érdeke a társadalmi haladás, a dialektikus materialista tudományos világnézet, ami az emberré válás lehetőségének a megismerését jelenti, ezért fordulnak a tudós képviselőik és követőik az objektív valóság megismerésével foglalkozó következetesen tudományos módszer szerinti világkép felé, ami a marxizmus-leninizmus-
A következetesen objektív világnézet az objektív valóságból nyeri bizonyítékait, ezért az objektív igazságot állítja, azonban az idealizmusnak szükségszerűen hazudnia kell, mert állításai nem felelnek meg az objektív valóságnak.
A hamis reakciós társadalmi tudat kapitalista monopóliuma
Azonban hiába osztályérdeke a kapitalizmusban a kizsákmányolt proletároknak a következetesen objektív tudományos, a marxizmus-leninizmus-
Mert a kapitalizmusnak az idealista, a vallásos világnézet, a felsőbbrendű erkölcs, a hamis társadalmi tudat a működési módja miatt a létérdeke, és hatalma is van ennek megvalósítására, mégpedig kapitalista osztály-önkényuralmi formában, a beszélőszerszámok kordában tartása végett, ami a fasizmus különböző formáiban valósul meg.
A kapitalista törvényhozásban nem képviseli senki a proletárok osztályérdekeit!
A kapitalista törvényhozásba a súlyuknak megfelelően a proletár dolgozók következetes osztály-érdekképviselői, a marxista-leninista kommunisták ritka kivételtől eltekintve, nem jutnak be, ez azonban kapitalista osztály-önkényuralom, azaz fasizmus. Ha a kommunisták mégis bejutnak a törvényhozásba, a kapitalizmus politika-gazdasági-társadalmi egyeduralma érdekében hozott törvények erősen korlátozzák a lehetőségeket a valódi osztályérdek képviseletében.
A kapitalista parlamentben (félelem nélkül nyíltan) nem lehet azt mondani, hogy a kapitalizmus bérrabszolgatartó embertelen, ezért bűnös társadalmi forma, törvényes az élősködés és a kizsákmányolás, nem valósulnak meg, nem valósulhatnak meg az emberi jogok, a demokrácia csak formális lehet, stb. ezért ezt a szocializmussal fel kell váltani, ehhez olyan törvényeket kell hozni ami megszünteti a kizsákmányolást és az élősködést, ami valódi, gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségen alapuló demokráciát valósít meg.
Amíg azonban a kapitalizmus nem jut általánosságban megoldhatatlan katasztrófába, addig a proletárok többsége alapvetően elfogadja a kapitalisták élősködését. Mert a kapitalizmusban a dolgozó proletárok, az emberiség többsége még csak beszélőszerszámként él és beszélőszerszám a tudatuk és a társadalmi helyzetük is.
A reakcióssá váló társadalmak, így a kapitalizmus világnézete szorosan kapcsolódik az idealizmus képzeletvilágához. Azonban kénytelen is erre, mert le kell mondania a hatalma, a kizsákmányolása, a felsőbbrendűsége, az élősködése védelmében a következetesen objektív tudományos világnézetről, a marxizmus-leninizmusról, a dialektikus és történelmi materializmus tudományáról.
A kapitalizmus társadalmi tudata
A materialista világnézet helyett a tudománytalan idealista vallásos világnézetre nevelt elnyomott kizsákmányoltak nagy többsége a saját osztályérdekeit nem vagy nehezen ismeri fel, mert a kapitalizmus társadalmi tudata, érdeke, a valódi demokrácia hiánya nem kedvező erre, így csak a katasztrófa, a társadalom rothadása készteti a tömegeket a változásra, a harcra, az osztályharcra.
Ez azonban nagyon veszélyes, mert nagy fokú a társadalomban a vak véletlen hatása, ami végül elvezetett a fasizmusba. A rothadó erkölcsű kapitalizmusban elkerülhetetlen a társadalmi fejlődés akadályozása, elnyomása a a fasiszta-kapitalista társadalmi tudat kialakításával. A kapitalizmusban a társadalmi haladó erők és a tudományos világnézet korlátozása, akár a híveinek a megsemmisítése is elkerülhetetlen. A fasiszta-kapitalizmus ezt a célt szolgálja, ezzel védi az élősködők hatalmát.
De ez az elnyomó kizsákmányolók számára is veszélyessé válik, mert kénytelenek az érdekeik, az élősködésük védelmében a tudománytalan idealista vallásos világnézetet elfogadni, ezáltal sérül a tudatuk. Erre azonban alapvetően nem a butaságuk, hanem az individualista profitérdekeik, a kapitalizmus működési módja, a társadalmi helyzetük kényszerítik, mert a lét határozza meg a tudatot. Így válik a kizsákmányolók és hívei tudatának a meghatározójává a különböző világnézetek kotyvaléka, ami a tudomány, a materializmus, a dialektika, az idealizmus, a vallás ízlés szerinti keveréke.
A kapitalizmus híveinek azonban szükségszerűen alapvetően meghatározóan tudománytalan idealista a világnézete, így az csak a gondolkodó állat színvonalának megfelelő, mert érdekük vagy csak vélt érdekük a bérrabszolgaság, az élősködés megvalósulása, elfogadása, ami nem működik idealizmus nélkül, ezért a felsőbbrendű erkölcsük miatt válnak a csőcselék élére állva fasisztává, vagy egyszerűen csak állattá.
A kapitalizmus proletár beszélőszerszám hívei azonban tudatlanságukban nem ismerik fel az osztályérdekeiket, így osztályárulókká válhatnak, és gyakran osztályárulókká válnak, mert ők is még csak a gondolkodó állat színvonalának megfelelő tudattal rendelkeznek, így könnyen válnak a fasizmus katonáivá és harcolnak az osztály-öntudatos proletárok ellen a bérrabszolgaság védelmében vagy a kapitalisták érdekében más nemzetek kifosztásáért, az imperializmus világuralmáért.
A társadalmi haladás a gondolkodó emberé válás útja
Az emberi jogok, a szabadságjogok, a valódi demokrácia, a kollektivizmus a gondolkodó emberré válás alapvetően az elnyomott társadalmi osztályoknak az érdeke, de ennek megvalósíthatóságához a termelőerőknek fejlődnie kell. A következetesen objektív dialektikus és történelmi materialista tudományos világnézet a következetesen objektív tudományos módszerre alapozottan feltárja a társadalmi haladás útját, a lehetőségeket, a társadalmi törvényeket, ez a marxizmus-leninizmus tudománya.
A termelőerők individualizmussal való fejlődését a társadalmi haladás érdekében egyre inkább a kollektivizmusnak kell követnie, ez a gondolkodó emberré válás útja, ez az emberiség megmaradásának egyetlen lehetősége. Mert az individualizmusra épülő gazdasági-politikai modell alapvetően egy élősködő kisebbség érdekében az osztály-önkényuralmával a társadalmi munkamegosztás követelményeként szervezi meg nagyon embertelenül beszélőszerszám színvonalon a kollektivizmust.
A kapitalizmus sem működhet kollektivizmus nélkül, mert az is emberi közösség, társadalom, és a létszükségletek előállítása a termelőeszközökkel kollektívákban világméretekben munkamegosztással történik. Azonban a munka kollektív formában a termelőeszközök pedig magánérdekben működnek. Ez kibékíthetetlen ellentmondás, amit csak a szocializmus-kommunizmus képes megszüntetni, ahol kollektív formában egyesülnek.
A dialektikus és történelmi materialista tudományos világkép az emberré válás lehetőségének az útját is megmutatja. A társadalomnak tudományos világképre támaszkodó fejlődése elengedhetetlenül szükséges a gondolkodó humánus emberré váláshoz, ami az emberiség létérdeke. A termelőerők fejlődésével a társadalmi formának is változnia kell, amit a dialektikus materialista tudományos világnézet tár fel, erre a változásra az idealizmus képzeletvilága alkalmatlan.
A dialektikus materializmus ezt a fejlődést segíti az objektív valóságra alapozott világnézetével, az idealizmus azonban a képzelt világkép szerinti hamis úton járás, mert nem akarja következetesen a valóságot megismerni és elfogadni, ezért gyakran egy kitalált világba menekül.
Az idealizmus módszere azonban kedvez a reakciós kapitalista hatalomnak, amelynek érdeke a társadalmi haladás megakadályozása. A társadalmi haladásellenes reakció modern formája a fasizmus, ami a kapitalizmusban a kapitalista osztály-önkényuralommal általános jelenséggé vált.
Az UFO gondolkodó anyag lehetséges hatása az emberré válásra – egy kis fantáziálás
Az ember-állat a gondolkodni képtelen állatvilágból a szerszámkészítés képességével vált gondolkodó állattá, ezzel védte és még ma is ezzel védi meg a létét. Bár lehet, elképzelhető, hogy ezt egy földönkívüli gondolkodó anyag – UFO, akit istennek tartanak a vallásban – segítségével, az ember-állat génmódosításával, az evolúció meggyorsításával, evolúciós ugrással valósult meg.
Érdekes, mintha a vallások erkölcse, irodalma, történelmi háttere is értelmes beavatkozásra utalnának. Ez talán több is mint idealizmus, de a materializmus talaján álló képzelgés, amit tudományos vizsgálatok támasztanak alá. Talán a vallással az idegen gondolkodó anyag az emberiséget a civilizáció irányába terelte.
Bár az isteni szellemvilág egy virtuális világ, de pont úgy működik, mintha valós lenne. A vallás az emberiséget évezredeken át összetartotta, vezette, minden hátulütőjével együtt hasznos volt, segítette az emberiséget az emberré válásra.
Az ember-állat gondolkodó állatból gondolkodó emberré válása
De az emberiség léte már veszélyezetté vált az individualizmussal, a gondolkodó állattal magas szintre kifejlesztett termelőerők által, mert ez a hatalmas erő már igényli a gondolkodó embert, a kollektivizmust, a valódi demokráciát, az emberi jogokat, a demokratikus szabadságjogokat, ami csak a kommunizmussal válhat realitássá.
A gondolkodó állat még állati módon él, marakodik, alapvetően az egyéni individualista érdeke a meghatározó, de a termelőerők fejlődésével már lehetővé válik a kollektivizmussal humánus gondolkodó emberré válni. Nem kellene ezt a lehetőséget elszalasztani! Az individualizmussal nem lehet gondolkodó emberré válni! Bár a fejlődéshez nélkülözhetetlen volt!
A társadalmi haladás alapvetően a gondolkodni képes és gondolkodni akaró ember érdeke, hogy ne süllyedjen vissza a gondolkodni képtelen állatvilágba, de ehhez nélkülözhetetlen, hogy a világot objektíven, a következetesen objektív tudományos módszerrel vizsgálja, ehhez alakítsa világnézetét, ennek megfelelően cselekedjen, ami a dialektikus materializmus világnézetére épül.
Erre azonban következetesen csak a marxista-leninista-sztálinista világnézet vezérfonalát képviselő, azt a tapasztalatok alapján továbbfejlesztő, a realitásokhoz alkalmazkodó kommunista párt alkalmas, a dialektikus és történelmi materializmus tudományának világnézetével.
„Materializmus: az egyedüli tudományos filozófiai irányzat, amely merőben ellentétes az idealizmussal. A materializmus fogalmat több értelemben használják, jelölik vele egyrészt az emberek ösztönös meggyőződését a külvilág objektív létezéséről, másrészt a materialista filozófiai világnézetet, amely az ösztönös materializmus szemléletének tudományos elmélyítése és továbbfejlesztése. A filozófiai materializmus az anyag elsődlegességét és a szellemi, az eszmei másodlagosságot vallja, ami azt jelenti, hogy a világ örök és nem teremtett létező, mely térben és időben végtelen. A materializmus a tudatot az anyag termékének, a külvilág visszatükröződésének tekinti, s ezért a világ megismerhetőségét hirdeti.” Marxista fogalomlexikon
„Az ember szubjektív tevékenysége az objektív világ törvényszerűségeinek a feltárására, alkalmazására, ill. a hozzájuk való alkalmazkodás előmozdítására. A megismerés két leglényegesebb szintje a köznapi és a tudományos megismerés, amelyeknek konkrét tartalma és kölcsönhatása történelmileg változó. Míg a köznapi megismerés az egyes ember egyéni tapasztalatain alapul, addig a tudományos megismerés a korábban feltárt tudományos ismereteken alapszik. A két megismerési szint alapvető közös vonása, hogy mindkettő az objektív valóságot tükrözi vissza és mindkettőnek jelentős szerepe van az emberiség életében. Lényeges eltérés viszont, hogy a köznapi megismerést a mindennapi gyakorlat keretei korlátozzák, gyakran megreked a felszínen és megtévesztik a látszatok. Jellemzi még a gyakran elhamarkodott általánosítás, az előítéletek és érzelmek erős hatása. A tudományos megismerés előnye, hogy itt a törvényszerűségek feltárása a cél, s ebben az objektív elem az uralkodó. Jóllehet a tudományos fejlődés is közelítő ismereteken keresztül halad a mind teljesebb és igazabb megismerés felé, mégis a köznapitól minőségileg különböző, magasabb szintű megismerést eredményez. Ennek elvi problémáival a tudományelmélet foglalkozik. A megismerésnél mindig két tényező kölcsönhatása érvényesül, ezek közül az egyik az ember, a megismerés alanya (szubjektuma), a másik a megismerés tárgya (objektuma), s a megismerés szerkezetének, folyamatának a megismerés tárgyához kell idomulnia. A megismerési folyamat első szakasza az érzékszervi észlelés, melynek alacsonyabb foka az érzékelés (egyes érzéki tulajdonságok differenciálatlan felfogása), magasabb foka pedig az észlelés (az adott jelenség meghatározott jelleggel bíró tárgyként jelenik meg előttünk). A csakis az emberre jellemző gondolati megismerés két, egymásra épülő fokozatból, az ún. empirikus és a teoretikus megismerésből áll. Az empirikus megismerés legfőbb jellemzője, hogy benne még közvetlenül az érzéki, tapasztalati anyagra épül a gondolkodás. A teoretikus megismerés ennél magasabb rendű; egymásra épülő alapvető formái: a fogalom, az ítélet (olyan állítás, amelyet fogalmak összekapcsolása révén nyerünk) és a következtetés. Jelentős szerepe lehet a megismerésben a képzelőerőnek, az alkotó fantáziának, az intuíciónak. A magasrendű megismerés eredményét elméletnek nevezzük, amely nem elszigetelt ismeretek halmaza, hanem ismeretrendszer, tehát a benne foglalt ismeretek meghatározott logikai összefüggések révén kötődnek egymáshoz. Ezek az összefüggések alkotják az elmélet struktúráját.” – Kislexikon: megismerés szócikk
Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Ha már a “matériáról” beszélünk.Nem kell ide atombomba, a sok millió illegális bevándorló USA-ból történő kitoloncolásáért “hálából” cserébe felgyujtja az egész amerikát.Az USA belülről fog szétesni, akárcsak egykoron a Római Birodalom.A feltrételei kisértetiesen azonosak.
Azért nem árt elgondolkodni azon, hogy egyedül az anyag önszerveződéste képtelen és ahol van alkotás, ott van alkotó is…
Helyesbités:
Helyesen:”önszerveződésre”
“A materializmus lényege, minden ami létezik az anyag, más nincs!”
Ez úgy ahogy van hamis, ez mechanikus materializmus. A háttérhatalom, a kazár bankár banda egyik fegyvere a butításra. Minden ideológiát felhasználnak a XVII. század óta, és generálják is. Ekkortól ered minden új ideológia, melyet érdekes módon szinte mindig a fajtájuk valamelyik tagja kreált.
De a régi idealista ideológiákat is ugyanúgy használták és használják. Így öletik egymással a népeket.
Minden forradalmat és ellenforradalmat a Rothschild ház támogatott a többi bankár bűnözővel. Legyen szó a jakobinusokról, a bolsevistákról, vagy a fasisztákról, vagy bármely másról. Az embereknek hamis tudományokat tálalnak, hogy hű és buta rabszolgaként szolgálják a világhatalmat. A megosztottság különböző formái igazi fegyverek. Mielőtt az anyagnak nevezett objektumok kialakultak, volt komoly transzcendens előzménye, amit ők tudnak, de nem tanítják, mert kilógna a lóláb. Mint ahogy egy baromság a nagy ősrobbanás is. Az emberek azt tekintik tudásnak, amit a hamis oktatás beléjük sulykol.
A világ nem így működik, a magyarok ősei ezzel tisztában voltak. Ezért irtották a középkorban a tudás terjesztőit. És ennek a politikának köszönhető az is, hogy a Pannon provincia lakósságának kb. 70 %-a önként és dalolva fogadta el a kazár méreginjekciókat, melynek maximális kifutási ideje max 10 év. A fehér faj el fog tűnni.
Mert ez háború speciális fegyverekkel.
Nimrod=babilon=kazar=ösmagyar . vigyazat az eredeti pedigrés ösmagyarokkal,mert ök a kazárok.
Ez a téveszme, kazár kitaláció, semmi közünk a kazárokhoz.
Meg kell nézi egy Rothschildot, meg egy magyart.
A történelem tanítás egy hazugság folyam.
Kazaroknak dolgoztam Zug~ban. Mind magyarul beszélt. Kertész Balázs rogán ugyvedje szokot kijárni Zugba a parancsokért. Csak szoban személyesen kapta az utasitást a svájci kazár oktogon csoportol.
Kib@szott nagy chaos van a fogalmak és elnevezések körül – persze nyilván nem véletlen. Rokon népek NEM szoktak vérszerződést kötni. A vezető réteg TÜRK volt, akik ‘menet közben’ tanulták meg a magyaroktól a nyelvet, ami egy urali finnugor nyelv! NEM türk!
Ami túl van az emberi léten, arról halvány fin…unk sincs, mint ahogy a végtelent és az időtlen időt is próbálják okostojás tudósok és filozófusok meghatározni.Belemagyaráznak mindenfélét hogy elfogadhatóvá tegyék, amikor csak a kezdet és a vég fogalmát ismerik emberi léptékek között meghatározva.
Megigérem hogy nem boncolom tovább a kérdéskört, mert ez nem tartozik az oldal témaköréhez.
Ranger48
2025-01-18 – 18:41
+1
Idő nélkül nincs semmi, mert az idő a lét alapja.
M G Miklósszerint:
2025-01-19 – 08:31
+1
Köszi!Talán nem szólaltam meg hiába.Szerintem az idő csak az események , változások sorozatának egymás utániságának mérésére, rögzitésére használható, és semmi másra.Ámbár, lehet hogy rosszul gomdolom.