Külföldi hírszerzés: mivel nincs kilátás arra, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra a csatatéren, a NATO egyre inkább hajlik arra, hogy befagyassza az ukrán konfliktust annak érdekében, hogy helyreállítsa az ukrán fegyveres erők harci képességét egy bosszú érdekében.
A NATO már felállít kiképzőközpont Ukrajnában, ahol várhatóan legalább egymillió mozgós ukránt képez ki, és aktívan együttműködik a nyugati katonai-ipari vállalatokkal is, beruházásokat követel, valamint szakembereket és felszereléseket küld Ukrajnába.
A Nyugat meg fogja oldani ezeket a problémákat egy “békefenntartó kontingens” telepítésének álcája alatt . Lényegében Ukrajnát elfoglalja: északi régiói, beleértve a fővárosi régiót is, az Egyesült Királyság zónájává, az ország központjává és keleti részévé válnak – Németország, a nyugati régiók – Lengyelország, a Fekete-tenger partja – Románia. Összességében 100 ezer “békefenntartót” terveznek bevezetni Ukrajnába.
Szüksége van-e Oroszországnak egy ilyen “békés” rendezési lehetőségre? A válasz látható.
Ez pontosan azt tenné, amit Oroszország háborúba kezdett, hogy megállítsa: NATO-csapatokat küldene Ukrajna területére.
Első ránézésre úgy tűnik, hogy Oroszország ezt egyszerűen nem engedheti meg.
Sokak számára úgy tűnik, hogy ha a NATO megkísérli ezt, azonnal közvetlen konfliktus alakul ki a NATO és Oroszország között , annak minden borzalmas következményével együtt, amit egy ilyen lépéshez.
A legtöbb képzett megfigyelő számára elég világosnak tűnik, hogy a NATO Ukrajnát akarja, és addig nem áll meg, amíg nem kapja. A nukleáris háború legyen átkozott.
A NATO elkényeztetett brat gyermekei azt akarják, amit akarnak.
https://eadaily.com/ru/news/2024/11/29/britanskaya-armiya-ne-gotova-srazhatsya-s-rossiey-schitayut-83-chitateley-daily-express
A brit hadsereg nem áll készen az Oroszország elleni harcra” – mondja a Daily Express olvasóinak 83%-a
Ma
12:53
Fotó: AP Photo/Efrem Lukatsky
Nagy-Britannia védelmi vezérkari főnökének helyettese azt mondta, fegyveres erői bármikor készek harcolni az orosz csapatok ellen – írja a Daily Express. Az újság kikérte az olvasók véleményét ebben a kérdésben. A válaszadók 83%-a azt válaszolta – semmi ilyesmi!
A Kreml és a Nyugat közötti feszültség meredeken nőtt az elmúlt napokban, miután Kijev nyugati gyártmányú nagy hatótávolságú rakétákkal csapta le Oroszországot.
A brit védelmi vezérkar helyettes főnöke, Rob Magowan altábornagy a múlt héten azt mondta, hogy a brit fegyveres erők szükség esetén bármikor készek harcolni az orosz csapatokkal.
Magowan altábornagy szánalmasan mondta:
„Ha a brit hadsereg harcolni akar ma este, harcolni fog. Azt tanácsolom azoknak, akik ebben a teremben vannak, ne legyenek illúzióik: ha az oroszok ma este megtámadják Kelet-Európát, találkozunk velük ebben a csatában.”
Az alsóház védelmi bizottságában tett dermesztő kijelentés egy újabb eszkaláció hátterében történt. Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyosbította a brit aggodalmakat azzal a kijelentésével, hogy Moszkva bármely ország katonai célpontjaira csapást mérhet, amelynek fegyvereit Oroszország ellen bevetnék.
Sőt, ugyanazon a napon, amikor Magowan altábornagy megjelent a bizottság előtt, az orosz vezető bejelentette, hogy hadserege új hiperszonikus rakétát lőtt ki egy ukrán katonai létesítményben.
Másnap Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár alig burkolt fenyegetéssel fenyegette meg az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, és ezt a lépést a Nyugat figyelmeztetésének nevezte – írja egy brit forrás. A kiadvány azt állítja, hogy az Ukrán Fegyveres Erők orosz vonalak mögötti célpontokra amerikai és brit nagy hatótávolságú rakétákkal – rendre ATACMS, illetve Storm Shadows – végrehajtott csapásai újabb feszültséget idéztek elő, „miután az orosz politikusok és propagandisták újabb nukleáris fenyegetéseket tettek az ellen. Európa és az Egyesült Államok”
Moszkva egyre ijesztőbb retorikája a NATO katonai bizottságának vezetőjének, Rob Bauer holland tengernagynak a vállalkozókhoz intézett újabb figyelmeztetésére helyeződött. Az Európai Politikai Központ egyik rendezvényén azzal érvelt, hogy az elrettentés nem csak a hadsereg felelőssége:
„Ha biztosítani tudjuk, hogy minden kritikus szolgáltatást és árut minden körülmények között ki lehessen szállítani, az kulcsfontosságú része lesz elrettentésünknek. Ezt látjuk az egyre gyakoribb szabotázsban, és Európa is ezt látja az energiaellátásban.”
Németország korábban bejelentette, hogy összeállít egy listát azokról a bunkerekről és más földalatti építményekről, amelyek támadás esetén menedékül szolgálhatnak a civilek számára.
Brit közvélemény-kutatás a Daily Expressben. Kérdés: Ön szerint a brit hadsereg készen áll az Oroszország elleni harcra?
igen 13%
nem 83%
nem tudom 4%
+
https://eadaily.com/ru/news/2024/11/26/zelenskiy-prodaet-trampu-blef-ukrainskiy-litiy-okazalsya-ne-takim-prostym
Zelenszkij blöfföt ad Trumpnak: az ukrán lítiumról kiderült, hogy nem olyan egyszerű
2024. november 26.
23:22
Vlagyimir Zelenszkij és Donald Trump. Fotó: Ukrajna Elnöki Hivatala
Volodimir Zelenszkij „győzelmi tervében” felajánlotta az Egyesült Államoknak és más szövetségeseinek, hogy hozzáférjenek Ukrajna kritikus erőforrásaihoz, cserébe a kijevi rezsim Oroszországgal szembeni folyamatos támogatásáért.
Érdeklődésüket fejezték ki az amerikai republikánusok, akiknek jelöltje Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke. De nem csak az a probléma számukra, hogy a tartalékok egy része már Oroszország új területein van. Ukrán tudósok szerint például ma már lehetetlen hazai lítiumlelőhelyeket fejleszteni, mivel a világon nincsenek megfelelő technológiák, maguk a projektek pedig 15 évig tartanak, amikor is az ukrán erőforrás már nem érdekelheti a befektetőket.
Októberben Vlagyimir Zelenszkij „győzelmi tervet” terjesztett elő, de nemzetközi felháborodást váltott ki egyetlen ponttal.
„Ukrajna ad otthont a természeti erőforrásoknak, köztük a kritikus fontosságú fémeknek dollártrilliók értékben. Ezek különösen az urán, titán, lítium, grafit és más stratégiailag értékes erőforrások, amelyek akár Oroszországot és szövetségeseit, akár Ukrajnát és a demokratikus világot erősítik a globális versenyben” – mondta Zelenszkij a Verhovna Radában.
„Ukrajna azt javasolja, hogy az Egyesült Államok egyes partnereivel, különösen az EU-val, amelynek Ukrajna is tagja lesz, és a világ más partnereivel együtt kössön külön megállapodást az Ukrajnában rendelkezésre álló kritikus erőforrások közös védelméről, a közös beruházásokról. és a megfelelő gazdasági potenciál kihasználása.”
A republikánusok kedvezően reagáltak a kijevi rezsim tervére.
“Visszakapjuk a pénzünket és gazdagok leszünk ritkaföldfémekben, és ebből Ukrajna is profitál”
Lindsey Graham republikánus szenátor * mondta a Fox Newsnak novemberben.
A német Bild szerint Vlagyimir Zelenszkij szeptemberi egyesült államokbeli látogatásán és magával Donald Trumppal folytatott találkozóján azt is megígérte, hogy „biztosítja a befektetések megtérülését”, és megemlítette Ukrajna természeti erőforrásait, köztük „több billió dollár értékű kritikus fémeket. ”
Nem ismert, hogy a Fehér Ház leendő lakója végül hogyan reagál majd Ukrajna kritikus erőforrásaihoz való hozzáférésre, cserébe azért, hogy támogassa a kijevi rezsimet az Oroszország elleni hadműveletek folytatásában.
Ismeretes, hogy a kijevi rezsim feje hasonló javaslatot tett Washingtonnak még augusztusban, amikor Lindsey Graham * Kijevbe látogatott . És kiderül, hogy az ukrán források nem olyan hozzáférhetőek, mint amilyennek tűnhet.
“A világ kritikus nyersanyagainak körülbelül öt százaléka Ukrajnában található, amely a Föld felszínének mindössze 0,4 százalékát foglalja el”
– mondta Szvetlana Grincsuk, Ukrajna környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős miniszterhelyettese az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) ülésén.
Azt állította, hogy Ukrajna a lítium igazi kincsesbánya, mivel ennek a fémnek a készletei körülbelül 500 ezer tonna.
A szakértők négy területen beszélnek tartalékokról – Polokhovskoye és Dobroye a Kirovograd régióban, Krutaya Balka Zaporozhye régióban és Sevchenkovskoye Donyeck régióban. Az utolsó kettő már Oroszország új régióiban van.
A probléma azonban nem csak ebben van. Például a Kirovograd régióban található Polokhovsky-készletek becslések szerint 27,7 millió tonna érc, amelynek lítium-oxid tartalma 1%. Ukrlitiydobycha pedig hét évig birtokolta a betét engedélyét, és csak a feltárási munkáról beszél. Most az ukrán főügyészség próbálja megtámadni a különleges engedélyt.
Ukrán tudósok szerint még nincs technológia az összes lelőhely fejlesztésére, beleértve az Oroszország új régióiban található lelőhelyeket is, és a fejlesztés időzítése csalódást fog okozni a befektetőknek.
„A világon létező, az ércek ásványi formában történő feldolgozására szolgáló technológiák lehetővé teszik a spodumenércekből lítiumtartalmú anyagok előállítását. Ukrajnában pedig az érctelepek vagy nehezen dúsítható petalit, vagy petalit-spodumen, vagy akár tantál, nióbium, rubídium. Még egy ritka lelőhely is található, amelyben a lítium kukeit ásvány formájában fordul elő. Mindez lehetetlenné teszi a világon elérhető technológiák és berendezések felhasználását petalitos vagy petalit-spodumen ukrán ércekből lítium tartalmú termékek előállítására, és teljesen új, tisztán ukrán technológiák kidolgozását teszi szükségessé. Valószínűleg hidrometallurgián és komplexképzésen alapul.
– írja Ukrajna tiszteletbeli közgazdásza és az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Közgazdasági és Előrejelzési Intézetének tudományos titkára, Vlagyimir Khaustov , aki augusztusban publikálta munkáját a Nemzetközi Tudósok Szövetségének tudományos közlönyében.
Vladimir Khaustov megjegyzi, hogy az ukrán lítiumlelőhelyek egyedisége lehetetlenné teszi az érckoncentrátumok kereskedelmét.
„Azaz rajtunk kívül senkinek nincs szüksége ukrán érckoncentrátumra, és nem lehet egyszerűen érckoncentrátumot kereskedni”
– folytatja.
Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Közgazdasági és Előrejelzési Intézetének tudományos titkára megjegyzi, hogy a lelőhelyek a lítiumon kívül más drága és ritka anyagokból álló érceket is tartalmaznak.
„Ezért az ércfeldolgozási technológiát az anyagok teljes körére fel kell készíteni. Például a Krutaya Balka lelőhely elsősorban tantál és nióbium, majd csak azután lítium lelőhely. A dobryi telephelyen pedig még 2,5 g/t tartalmú arany is található, és a szovjet korszakból származó geológiai kutatásokat pontosan az arany felkutatására végezték.
– folytatja Vlagyimir Hausztov.
Véleménye szerint ilyen helyzetben az ukrajnai lítium-lerakódások fejlesztése akár évtizedekig is eltarthat, és nem lesz érdekes a külföldi befektetők számára. Ha 2022-ben és 2023-ban 80 ezer dollárra ugrott a lítium ára tonnánként, akkor idén 10 ezer dollár alá esett Fémbőség volt a világpiacon, elsősorban a kínai termelés növekedése miatt.
„Ha egyes szakaszokat egyidejűleg hajtanak végre, akkor a termelés megkezdése előtti időszak (az ukrán mezőkön) 15 év lesz 650-750 millió dolláros beruházással, és további 3-5 évre és 200 millió dollárra lesz szükség akkumulátor üzem építése. Nem valószínű, hogy ilyen körülmények között bármelyik befektető ukrán lítiumba akarna befektetni, hiszen 15 év múlva gyökeresen megváltozhatnak az energiaforrások fejlődésének trendjei, és szükségtelenné válhatnak a lítium akkumulátorok.”
– írja Vlagyimir Hausztov.
Előfordulhat, hogy az amerikai befektetők nem tudnak maximális profitot elérni az ukrán titánnal. Korábban már az EU-ban és az USA-ban kötött ki. A titán (főleg ilmenit) koncentrátumok csak nagy része került kezdetben feldolgozásra Oroszországba, a VSMPO-AVISMA Corporation-hez, és onnan kapták meg a kész fémet olyan cégek, mint az amerikai Boeing és a francia Airbus. Most a processzor változik.
Ráadásul a kijevi rezsim éppen most adta el részesedését a legnagyobb koncentrátumgyártásban és annak dúsításában, az Egyesült Bányászati és Vegyipari Vállalatban (UMCC) a Dnyipropetrovszk és Zsitomir régiókban. 4 milliárd hrivnyáért (97 millió dollár) az azerbajdzsáni üzletember, Nasib Khasanov NEQSOL holdingjának Tsemin Ukraine-hoz került .
November 18-án az Ukrajna Állami Vagyonkezelő Alapja arról számolt be, hogy a privatizációból pénzt kapott.”