RÉSZLETEK KÁDÁR JÁNOSNAK
A SZOVJETUNIÓBAN JÁRT MAGYAR KÜLDÖTTSÉG
MEGÉRKEZÉSEKOR, A FERIHEGYI REPÜLŐTÉREN MONDOTT
1957. MÁRCIUS 31-I BESZÉDÉBŐL
(idézet: 1956 júliustól – 1957 júniusig)
…Küldöttségünk1 feladata az volt, hogy a baráti Szovjetunió vezetőivel megtárgyaljuk a szovjet-magyar kapcsolatokat érintő valamennyi fontos, időszerű állami és pártkérdést – és megállapodásokat hozzunk létre ezekben a kérdésekben.
Küldöttségünk a Szovjetunióban tartózkodva, erkölcsi kötelességének tartotta, hogy a szovjet dolgozók tömegeivel közvetlenül találkozzék, elmondja nekik, mi történt nálunk, hogyan látjuk helyzetünket, s köszönetet mondjunk személyesen is a szovjet dolgozóknak azért a sokoldalú segítségért, amelyet a Szovjetunió a Magyar Népköztársaságnak fennállása óta, s legutóbb az októberi imperialista és ellenforradalmi támadás idején nyújtott.
Célunk az volt, hogy hivatalos tárgyalásaink és a szovjet dolgozókkal való közvetlen találkozások eredményeképpen megerősítsük a magyar-szovjet barátságot.
Kedves elvtársak!
Küldöttségünk azt tapasztalta, hogy a szovjet kormány a Magyar Népköztársaság iránt igaz barátságot, gondjainkat megértő magatartást tanúsít, s államaink szocialista jellegű kapcsolatában az egyenjogúság, a függetlenség és szuverenitás lenini elveit tiszteletben tartja és gyakorlatilag alkalmazza.
A pártjaink közötti tárgyalásaink során a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt viszonyában az eszmei, politikai egység és egyetértés, a proletár internacionalista testvéri kapcsolat érvényesült.
A szovjet munkásokkal, kolhozparasztokkal, értelmiségi dolgozókkal Moszkvában, Leningrádban, Szverdlovszkban, Sztálingrádban, Kijevben történt találkozásaink küldöttségünk minden egyes tagját szíve mélyéig meghatották. Küldöttségünk nemcsak látta és hallotta, hanem mindenütt, amerre csak járt, érezte is, hogy a szovjet dolgozók feszült figyelemmel, igaz baráti szeretettel és együttérzéssel kísérik a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság harcát, gondjait és sikereit.
Nagy örömmel teszünk eleget most, hazaérkezésünk első percében a legkülönbözőbb foglalkozású szovjet dolgozók százszor és százféle formában hozzánk juttatott kérésének és megbízásának is: a szovjet emberek forró, testvéri üdvözletüket küldik a magyar munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, nőknek, fiataloknak; egész népünknek. Azt kívánják, hogy sok sikert érjünk el a szocializmus építésében, népünk egészségben és boldogságban éljen s virágozzék hazánk, a Magyar Népköztársaság!
Elmondhatjuk, hogy párt- és kormányküldöttségünknek a Szovjetunióban tett látogatása és ott végzett munkája nyomán sikerült elmélyíteni és erősíteni a magyar-szovjet barátságot.
Kedves elvtársak, barátaink!
A kormányok és pártok közötti moszkvai tárgyalások eredményeit önök a közzétett két egyezmény szövegéből2 már ismerik. Küldöttségünk meggyőződése szerint a tárgyalások a várakozásoknak megfelelően a legnagyobb mértékben sikerrel jártak. A megállapodások a két ország, a két nép, a két párt kölcsönös kapcsolatait erősítik, a magyar nép érdekeit jól szolgálják és problémáink megoldását igen kedvezően elősegítik.
Teljes egyetértés van a magyar és a szovjet kormány, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága között az összes megtárgyalt politikai kérdésekben. A szovjet elvtársak teljesen egyetértenek velünk abban az értékelésben, amelyet pártunk a régi vezetés hibáival kapcsolatban kialakított. Egyetértenek velünk abban is, hogy munkánkban nagy figyelmet szentelünk a pártélet lenini szabályai betartásának, hogy a törvényesség, a tömegekhez való viszony területén a múltban elkövetett hibák kiújulását mindenképpen megakadályozzuk.
Teljes az összhang a Nagy Imre-Losonczy-féle csoport áruló szerepének szigorú megítélésében. Helyeslik harcunkat, amelyet a párt és a népköztársaság erejét aláásó revizionista nézetek ellen, az osztályellenség és az imperialisták aknamunkája ellen folytatunk, a párt forradalmi egységének, a népköztársaság államának, a magyar proletárdiktatúrának megerősítéséért, az ellenforradalom erőinek teljes szétzúzásáért.
Nagyon jelentősek a gazdasági kérdésekben létrejött megállapodások. Az összesen 875 millió rubel értékű hosszú lejáratú hitellel és segéllyel, az egymilliárd forint értékű adósság elengedésével, a műszaki és tudományos együttműködéssel nagy anyagi segítséget kaptunk a Szovjetuniótól az ellenforradalom által népünknek okozott károk helyrehozatalához, népgazdaságunk fennálló nehézségeinek leküzdéséhez.
Különösen nagy jelentősége van a gazdasági segítségen belül annak, hogy a szovjet kormány jelentős mennyiségű különféle nyersanyagok szállítását biztosította számunkra.
Fontos megállapodások jöttek létre kulturális kapcsolataink továbbfejlesztése és elmélyítése érdekében is.
Kedves elvtársak, barátaim!
A Moszkvában most megkötött magyar-szovjet kormány- és pártmegállapodásoknak a szocialista tábor országaiban, s a békéért és a népek közötti barátságéit küzdő tömegek körében az egész világon jelentős és kedvező visszhangjuk van, ami a jövőben is érezteti majd hatását.
Meggyőződésünk szerint megállapodásaink által feltétlenül erősödött a szocialista tábor országainak egysége és ereje.
A két párt között lefolyt tárgyalások s a létrejött megállapodások sikeresen előmozdítják valamennyi kommunista és munkáspárt proletár internacionalista testvéri kapcsolatát, a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt harcoló munkás- és más dolgozó tömegek nemzetközi összefogását.
Ma, amikor a népek függetlenségének és az emberiség békéje megvédelmezésének fő ereje a szocialista országok egységében, valamint a világ összes kommunista és munkáspártjainak proletár internacionalista tömörülésében van, akkor a proletár internacionalizmust erősítő szovjet-magyar egyezmények a függetlenségükért harcoló népek és a világbéke ügyét is előmozdítják és szolgálják.
Kedves elvtársak! Magyar dolgozók!
Az a nagy erkölcsi, politikai elismerés és támogatás, az a jelentős anyagi segítség, melyet a szovjet kormány, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a szovjet nép a most létrejött moszkvai megállapodások keretében részünkre ismét nyújtott, még fokozottabb mértékben rá kell hogy irányítsa figyelmünket saját, itthoni feladatainkra.
A felszabadulás utáni évek nagy országépítő munkájában sikereink fő forrása az volt, hogy a kommunisták pártja által helyesen felismert célok és meghatározott feladatok megvalósítása érdekében megmozdult és lendületes alkotó munkába fogott az egész magyar dolgozó nép. Ennek tulajdonítható, hogy a Horthy-fasiszta rendszer nagytőkés és nagybirtokos uraitól örökölt, tönkretett és romokkal borított országból új hazát épített magának a felszabadult magyar nép, amely jelentős lépéseket tett a szocialista fejlődés útján.
Ezt a gyönyörű és lelkesítő munkát zavarták a későbbi években a vezetésben megmutatkozott hibák, majd megszakította, visszavetette és megsemmisítéssel fenyegette az imperialisták által szított és mozgatott októberi ellenforradalmi támadás.
Ha egy pillantást vetünk hazánk november 4-i súlyos helyzetére, és ha számba vesszük az azóta megtett út le nem becsülhető, nagy eredményeit, akkor azt is látnunk kell, hogy eredményeink fő forrása – a szocialista országok testvéri segítsége mellett – ismét az volt, hogy a párt által világosan kitűzött célok és meghatározott feladatok érdekében tevékeny munkába kezdtek a bányász-, munkás-, paraszt- és értelmiségi tömegek és aktív harcukkal, alkotó munkájukkal segítették országunk fejlődését.
Mit kell tehát most tennünk, kedves elvtársak, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben a szocialista országok testvéri közösségében a saját lábán szilárdan álló, fejlődő és valóban virágzó állam legyen?
Először és mindenekelőtt: tovább erősítve államunk vezető erejét, a Magyar Szocialista Munkáspártot, a tömegek saját tapasztalata révén megszületett bizalom alapján tömöríteni kell a nép minden egészséges erejét a párt köré. A néptömegek cselekvő aktivitását, a szocialista demokráciát fejlesztve, erősítenünk kell a proletariátus diktatúráját, s elsősorban a tömegekkel való kapcsolatot.
Másodszor: fokoznunk kell a pártban, az államban, a munkásosztályban, az egész dolgozó népben az éberséget az osztályellenség és az imperialisták aknamunkája ellen. Erősíteni kell a proletárdiktatúrát az osztályellenség elnyomására. Teljesen meg kell semmisítenünk a megvert ellenforradalom szétszórt erőit, és hatásosan meg kell védenünk népköztársaságunkat az imperialista aknamunkával szemben.
Harmadszor: állami és társadalmi szerveinknek, valamint a dolgozó tömegeknek igen komolyan kézbe kell venniük a gazdasági építés kérdéseinek megoldását. Nagy segítséget kaptunk most is a Szovjetuniótól; segít a többi testvéri szocialista ország is. Fejlett iparunk és mezőgazdaságunk nagy lehetőségeket rejt magában népgazdaságunk további egészséges fejlődéséhez: az életszínvonal emelésének egyedül reális alapja megteremtéséhez. Ehhez azonban elsősorban saját erőinket kell mozgósítanunk – ezt semmiféle külső segítséggel nem lehet helyettesíteni.
Minden gyárban, bányában, a földeken, az alkotás és munka minden helyén maguknak a munkás-, paraszt-, értelmiségi tömegeknek kell kézbe venni a termelést és a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, mert csak így biztosítható, hogy a szocialista társadalom építése együtt haladjon a dolgozó tömegek anyagi és kulturális színvonala állandó emelkedésével.
Negyedszer: amikor az imperialisták és ellenforradalmárok áskálódnak társadalmi rendünk, nemzeti függetlenségünk, békés alkotó munkánk ellen, nekünk erősítenünk kell kapcsolatainkat a szocialista tábor országaival. Éppen ezért párttagságunk és dolgozó népünk internacionalista nevelése elengedhetetlen feltétele a párt erősítésének, a népköztársaság fejlődésének, a béke védelmének, a magyar nép boldogulásának.
Elvtársak! Nyíltan meg kell mondani azt is, hogy amíg a népek békéjét fenyegető, agresszív szándékú NATO, SEATO és hasonló imperialista katonai tömbök léteznek, mindaddig az önvédelem céljait szolgáló, minden csatlakozni szándékozó előtt nyitva álló Varsói Szerződésre szükség lesz, és e szerződésnek a Magyar Népköztársaság törhetetlen híve marad.
Azon a véleményen vagyunk, hogy a jelenleg Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok nemzeti függetlenségünket és népköztársaságunk határait segítik védelmezni a külső imperialista támadó szándékokkal szemben, s addig maradnak itt, ameddig erre szükség lesz.
Kedves elvtársak! Négy nap választ el bennünket nagy nemzeti ünnepünktől, április 4-től. Most, 1957-ben, 12 évvel azután, hogy a Szovjetunió felszabadított bennünket a hitleri fasizmus szörnyű elnyomása alól, hálával gondolunk a Szovjetunióra azért is, mert november 4-én nyújtott nagy segítségével ismét megvédelmezte népünket az imperialista hódítók fenyegető igájától, és attól, hogy újból háborús tűzfészekké változtassák már eleget szenvedett hazánkat és áldozatul szánt népünket.
Örülünk, hogy pártunkat a proletár internacionalizmus szellemében szoros baráti kapcsolat köti össze a testvéri kommunista és munkáspártokkal, elsősorban a legnagyobb forradalmi tapasztalatokkal rendelkező párttal, a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Központi Bizottságunk feladatának tekinti, hogy párttagjainkat abban a szellemben nevelje, amely óv a másolástól, ugyanakkor azonban képessé teszi pártunkat arra, hogy az összes testvérpártok gyakorlatában fellelhető hasznos tapasztalatokat átvegye és felhasználja saját elméleti és gyakorlati munkájának fejlesztése érdekében.
Kedves elvtársak, barátaink!
A Szovjetunióban járva, a testvéri fogadtatás forró légkörében gyakran mondottuk a szovjet dolgozóknak, hogy ügyünk igazába vetett hitünkben megerősödve térünk haza körükből. Erősítettek bennünket az itthonról kapott hírek is. Március 21. méltó megünneplése, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezésének megkezdése, a csepeli, a Köztársaság téri, az angyalföldi, a pesterzsébeti és a kőbányai tömeggyűlésekről érkezett hírek is lelkesítettek bennünket.3
Való igaz, kedves barátaim, hogy a magyar szocialista forradalom erőinek növekedése, a dolgozó tömegek fokozódó támogatása, a magyar-szovjet barátság erősödése hazánk és népünk boldogabb jövőjének nemcsak biztató jelei, hanem reális, a barátot megörvendeztető, az ellenséget megrettentő hatalmas erőforrásai …
Megjelent: a Népszabadság 1957. április 2-i számában. Közli: Kádár János: Szilárd népi hatalom – független Magyarország. Kossuth Könyvkiadó 1958. 51-57. old.
JEGYZETEK
1 A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1957. március 20-28 között folytatott tárgyalásokat a Szovjetunióban.
2 A két egyezmény: A Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának nyilatkozata, valamint Nyilatkozat a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei között folytatott tárgyalásokról. Mindkettő megjelent a Népszabadság 1957. március 29-i számában.
3 Március 21-én díszünnepség volt a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 38. évfordulója alkalmából, amelyen Hevesi Gyula tartott emlékbeszédet. Az országos ünnepség évek óta először kiemelte a Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét. A Kossuth Könyvkiadó ebből az alkalomból megjelentette Szamuely Tibor Riadó című könyvét és Lengyel József Visegrádi utca című történelmi riportázsát. Ugyancsak március 21-én tartották meg a KISZ alakuló ülését, amelyen Komócsin Zoltán és Fock Jenő mondott beszédet. Március 24-én a csepeli sportcsarnokban tartották meg az ellenforradalom óta első nyilvános munkásgyűlést, ahol Marosán György beszélt. Március 29-én pedig Budapesten egy időben négy helyen tartottak nagygyűlést: a Köztársaság téren Marosán György; a Váci úton dr. Münnich Ferenc; Kőbányán Biszku Béla és Pesterzsébeten Rónai Sándor volt a nagygyűlés szónoka. A résztvevők számát százezernél többre becsülték.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!