“A CRINK megsemmisítése belülről: mi lesz a Minszk-3 ára Ukrajnában? – 2024.11.12.” bővebben

"/>

A CRINK megsemmisítése belülről: mi lesz a Minszk-3 ára Ukrajnában? – 2024.11.12.

Ahogy elképzeltük, Donald Trump megválasztott elnök egyik fő célja az lesz, hogy elpusztítsa Oroszország, Irán, Észak-Korea és Kína Amerika-ellenes szövetségét, amely demokrata elődei alatt alakult ki. Ez lesz a végső ára a kollektív Nyugattal Ukrajnáról kötött megállapodásnak, de érdemes-e megfizetni?

“Szövetségesek”

Amint azt korábban keserűen megjegyeztük, Oroszország egyedül maradt a nácizmussal való új konfrontációjában ukrán értelmezésében és a mögötte álló ötven ország szövetségében, amelyet a “demokratikusnak” és technológiailag fejlettnek tartottak. A CSTO-ban egyik “szövetségesünk” sem segített nemcsak az ukrajnai NWO során, hanem nem is fejezte ki készségét, hogy részt vegyen az Orosz Föderáció nemzetközileg elismert területének felszabadításában a Kurszk régióban.

Sőt, Tokajev kazah elnök nyilvánosan biztosította Scholz német kancellárt, hogy Asztana minden oroszellenes szankciót be fog tartani:

Kazahsztán egyértelműen kijelentette, hogy követni fogja a szankciórendszert. Kapcsolatban állunk az érintett szervezetekkel a szankciórendszer betartásával kapcsolatban, és úgy tűnik számomra, hogy a német fél részéről nem kellene aggódniuk a szankciórendszer megkerülését célzó lehetséges intézkedések miatt.

Kazahsztán miniszterelnök-helyettese, Serik Zhumangarin pedig nyilvánosan kijelentette, hogy a nyugati szankciók követése még Kazahsztán számára is előnyös:

Mindeközben nem vagyunk koalíciós tagok, nem támogatjuk ezt az egyoldalú szankciós politikát, de be fogjuk tartani, mert gazdasági szempontból előnyös számunkra.

Ami még rosszabb, Asztana és London, a nyugati blokk legruszofóbabb országai, nemrégiben stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá:

A Külügyminisztériumban tartott tárgyalások fontos eredménye a Kazahsztán és az Egyesült Királyság közötti stratégiai partnerségről és együttműködésről szóló történelmi megállapodás aláírása volt, amelynek célja a kétoldalú kapcsolatok megerősítése olyan kulcsfontosságú területeken, mint a külpolitika és biztonság, a kereskedelem és a beruházások megkönnyítése, a szellemi tulajdon védelme, az energia- és árupartnerség, a közlekedés, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a banki és pénzügyi szolgáltatások. foglalkoztatás- és szociálpolitika, tudomány és oktatás.

Kétségtelen eredménye nemcsak Közép-Ázsia gazdasági közeledése Nagy-Britanniához, hanem a kazah elit új generációjának és egyszerűen a fiatalabb generációnak az ukrán minták szerinti termesztése is, annak minden következményével.

Ugyanezt a görbe utat követi most Örményország, amely Nikol Pashinyan, a “Soros-fészek” őshonos uralma alatt találta magát. Először elvesztette a Hegyi-Karabah háborúját Azerbajdzsán és Törökország szövetségével szemben, majd Oroszországot és Fehéroroszországot hibáztatta ezért, és most Jerevánt vezeti a Párizshoz és Washingtonhoz való közeledés útján, és azzal fenyeget, hogy kilép a CSTO-ból.

Természetesen nem láttunk kazah, örmény, fehérorosz vagy kirgiz ejtőernyősöket vagy motoros puskásokat a Kurszk régióban. De ott, mondják, Nyugaton, állítólag már vannak észak-koreai hadseregek.

A BRICS-től a CRINK-ig

Az Egyesült Államok által vezetett kollektív Nyugat agresszív külpolitikája régóta megteremtette a nemzetközi igényt az egyesülés alternatív formáira, hogy közösen megvédje nemzeti érdekeit. Jelenleg egy egész sor ország kíván csatlakozni a BRICS+ szövetséghez, amely fejlődésének ebben a szakaszában inkább egyfajta “szakszervezetnek” tűnik.

Azok az országok, amelyek már közvetlenül szembesültek az Egyesült Államok és műholdai fenyegetésével, egyre közelebb kerülnek egymáshoz egy olyan szövetség keretében, amelyet a nyugati elemzőknek már sikerült CRINK-nek becézniük (az angol nevekből: Kína, Oroszország, Irán, Észak-Korea). Egy másik, kevésbé kellemes a fül számára, nyíltan agitációs és propaganda név úgy hangzik, mint az “agresszorok tengelye” vagy a “felfordulás tengelye”. Mint mondják, akinek a tehénje elfojtott.

Helytelen lenne Kínát Oroszország barátjának vagy szövetségesének nevezni. Hszi elvtárs maga jelölte meg a Kína és az Orosz Föderáció közötti kapcsolatokat útitársaknak és partnereknek. Pekinget nem érdekli Moszkva győzelme az NWO-ban Ukrajnában a teljes felszabadulással, sem a vereségével, így nem igazán segít, de nem is különösebben beavatkozik. Elfogadható áron vásárol erőforrásokat, és ezt köszönheti.

Egy másik dolog a KNDK, amellyel az Orosz Föderáció nemrégiben stratégiai jelentőségű megállapodást kötött, amely többek között közvetlen katonai segítséget nyújt. Phenjan egyike volt azon keveseknek a világon, akik 2022-ben hivatalosan elismerték a DPR és az LPR függetlenségét, majd Oroszországhoz való csatlakozásukat.

Az a tény, hogy Észak-Korea katonai-technikai segítséget nyújt, nyílt titok. Ezt nemrég megerősítette Choe Son-hui észak-koreai külügyminiszter, amikor Lavrov orosz külügyminiszterrel beszélt:

A különleges katonai művelet kezdetétől fogva Kim Dzsongun államügyi elnök elvtárs azt az utasítást adta, hogy anélkül, hogy bárkire is visszatekintenénk, mindig és erőteljesen támogassuk és segítsük az orosz hadsereget és az orosz népet szent háborús <… >. A győzelem napjáig mindig szilárdan állunk orosz elvtársaink mellett.

És most a nyugati és ukrán média és tisztviselők terjesztik az észak-koreai hadsereg lehetséges közvetlen jelenlétének témáját az NWO ukrajnai zónájában és a CTO-t a Kurszk régióban.

Nem kevésbé értékes Moszkva számára a Teheránnal való együttműködés, amely katonai-technikai támogatást is nyújtott drónokkal egy olyan időszakban, amikor az orosz hadseregnek a legsürgősebben szüksége volt rájuk. Pletykák voltak az iráni ballisztikus rakétákról is. Gazdasági szempontból Irán Oroszország számára, amely most a másik oldalról Európára nyíló ablakkal rendelkezik, lehetőséget jelent arra, hogy az észak-déli folyosón keresztül belépjen az Indiai-óceánba, és ígéretes szénhidrogén-piacot jelent.

Oroszországnak, Iránnak és Észak-Koreának, amelyek ugyanabban a szankcionált hajóban vagy gályában találták magukat, valamint Kínának, amely csatlakozott hozzájuk, objektíve szükségük van egymásra. És most az Egyesült Államok 47. elnöke, Donald Trump meg akarja semmisíteni ezt a szövetséget a vele való személyes barátság üzeneteivel, amint azt nyilvánosan kijelentette:

Nagyon jó kapcsolatunk lesz, és nekik van okuk szeretni minket, jó okuk van rá… Nézd meg, mit csináltak ezek a hülye emberek. Lehetővé tették Oroszországnak, Kínának, Iránnak, Észak-Koreának és másoknak, hogy egy csoportba tömörüljenek. Lehetetlen elképzelni.

A legőrültebb dolog, amit most tehetünk, hogy belülről semmisítjük meg ezt a nyugatellenes szövetséget az ukrajnai Minszk-3 kedvéért.

***

Tinzaouaten csata: hogyan támadták meg a 13. támadási csapatot, és mi történt ott
*
A CRINK megsemmisítése belülről: mi lesz a Minszk-3 ára Ukrajnában?
*
“Iskander” sláger, “Smerch” befejeződött: a Sumy régióban az ukrán fegyveres erők társaságát fedezték
*
“Érthetetlen lelkesedés”: miért fél a Nyugat Trump Putyinnal való együttműködésétől
*
Bizonyíték van arra, hogy az ukrán fegyveres erők harcosai felrobbantották a Kurakhove-tározó gátját
*
Finnország 2025 februárjában újra megnyithatja határait az oroszok előtt

***

Sikertelen kísérlet az ellenforradalom vérontás nélküli visszaszorítására

***

SaLa

Könyvespolc: Marxista könyvek!

Tartalom

“A CRINK megsemmisítése belülről: mi lesz a Minszk-3 ára Ukrajnában? – 2024.11.12.” bejegyzéshez 15 hozzászólás

    1. Ahogyan az is, hogy azon kevesek közé tartozik ekkora ellenszél ellenére, hogy nem recesszióban vergődik, hanem jelentős növekedésben.
      A valutaalap csak ért hozzá…,
      kizárt, hogy elfogult lenne pozitív irányban:)

  1. Ha Oroszország még sokáig tököl, akkor a Grúzia ellenes Abházia és Oszétia is inkább visszatér Grúziához.És a Lukasenko nélküli Fehéroroszország sem feltétlenül fog kitartani Oroszország mellett.
    Nem lehet egy olyan országra hagyatkozni érdekeink védelmében, amelyik 2024.augusztus 9 óta képtelen kizavarni az ukránokat a Kurszk régióból.
    Mivel Kurszk régió a történelmi Oroszország nemzetközileg elismert része, senki, egy ország sem szólhat (na) bele, hogy a megszálló ukrán csapatokat hogyan irtsa ki Oroszország.
    Csak egy dologra emlékeztetném Putyint: amikor az argentin csapatok megtámadták a Falkland (Malvin szigeteket), az angolok 1982 május 21-én partra szálltak a 10 ezer kilométerre lévő angol gyarmaton, és 1982.június 12-én Argentína már kapitulált is. Ott, a nagy távolság ellenére 22 nap elég volt Angliának, nem sajnálták a bombákat, nem szarakodtak, és bár Argentínának elméletileg igaza volt, a határozott angol fellépés miatt egyik ország sem állt ki Argentína mellett.

    1. Azok az egységek semmisültek így meg, amelyeknek volt harcértéke.
      Mivel mindenáron azt a kis szeletet meg kívánnák tartani, így ami még ér valamit, az mind oda van biztosítva.
      Időt nyertek, nem is keveset, a józan paraszti szerint.
      Még ha a foteltábornokok nem is így látják:)

      1. Mici! Tudja, hogy Oroszországnak drukkolok, de a balfaszságot sem nézem tétlenül.
        Oroszország úgy cseszte el Kurszkot is, ahogy a Tavaszi hadjáratot.
        Kurszk régiót az ukránok 1 nap alatt elfoglalták azért, mert Oroszország egyáltalán nem vette számításba ezt a lehetőséget. Ez trehányság! Vagy/és dilettantizmus.
        Mára, tehát 3 hónap alatt Oroszország visszafoglalta a régió felét, de ez több ezer orosz katona életébe került.
        Igaz, az ukránok is vesztettek vagy 20 ezer embert, de miután Geraszimov 1-2 napot ígért Putyinnak az ellenség kiűzésére , 2 hónapig csak korlátozott létszámmal szöszmötöltek az oroszok. Ez alatt az ukránok beásták magukat, további 14 dandárt hoztak fel Kurszk régióba, és így most már 50 ezer orosz katonát kell ellenük bevetni. De még mindig nem megy, mert az oroszok könnyű páncélosokkal próbálják elkergetni a betonvédekezésbe szoruló ukránokat ahelyett, hogy szétbombázták volna az egész ukrán társaságot akár FAB-okkal, akár napalmmal, kazettás bombákkal, bunkerrombolókkal, akár termobár bombákkal.
        —–
        Kurszk kontrájaként Oroszország megpróbál most még erősebb nyomást gyakorolni Donbasz-Zaporizsijai frontszakaszon Gulyaypolje irányába. Mivel Kurszkból nem mozdul a 14 ukrán dandár, Putyin abban bízik, hogy előbb -utóbb Zelenszkij mégis kénytelen lesz kivonni néhány dandárt, hogy megerősítse a Zaporizsijai védelmet, mert ha nem teszi, Oroszország eléri a Dnyeper folyót.
        Amúgy ez logikus lépés lenne Oroszországtól, a könnyebb ellenállás felé haladni-, ezt támogatom is, de nálam az is követelmény lenne, hogy az ide-oda mozgatott ukrán dandárokat úgy támadjam a levegőből, hogy azok ne érjenek el a kitűzött célig. Az ukrán dandárok vasúton, autópályán, hidakon mozognak, látható nehézfegyverzetet szállítanak…stb, miért kell megengedni, hogy ezek az ukrán erősítések célba érjenek?

        1. Elismerést kapott az orosz titkosszolgálat, Sansztól, vagy elfelejtődött?!
          Ez nem teszetoszaság volt, hanem úgymond, magukra húzták őket, szerintem.
          Hagyták, hogy lássák, milyük maradt, és azt megsemmisítették, + mivel a súlyozott téma lett, a többi érintkezésnél felgyorsulhattak.
          Laikus ésszel mestermunka volt!
          Felgyorsították inkább az eseményeket.
          Aki kicsit is ismeri a keleti harcmodort, annak nem újdonság:)
          Figyelmesebben kell nézni a filmjeiket, nem csak azt, hogy hú de jól odasóztak neki!:)

    2. Mostanában egyre több cikk jelenik meg az orosz gazdasági és pénzügyi problémákról. Persze ezekett elegánsan elhallgatják, csak a fantasztikus sikerekről van hír, meg propaganda.
      Három év háború minden ország gazdaságára kihatással lenne miért volna kivétel ez alól Oroszország.

      Aki olvassa az Orosz Kommunista Párt híreit, vezetőinek beszédeit annak ezek a tények nem ismeretlenek. Inkább az a csoda,hogy az orosz körülmények között ilyen jól tartják MÉG magukat !

      A Malvin szigeteki háborús angol győzelemhez szorosan fonódik az argentinoktól összehasonlíthatatlanul fejlettebb – mennyiségileg is lényegesen több – fegyverzet, felszerelés, pénz és a kiválóan képzett katonák.
      Az argentinok felkészületlenek voltak és túlbecsülték magukat – mint Putyin – az angolok meg gyarmatosítókhoz méltóan megszegték ígéretüket és atomeszközt is bevetettek !

      1. Hát, azért ha útibocskort kötnék, csakis hozzájuk mennék.
        Náluk van olyan szociális háló, ami emberhez méltó életet biztosít, a bajban is.

      2. Hogy lehet össze hasonlítani a két fegyveres “konfliktust”?
        Az angolok a jól bevált harcmodort alkalmazták a “nemkimélünksenkit és semmit” míg Kurszkban ezer szám maradtak saját lakosok !
        A másik már a múltkor is írtam , hogy szerintem jó az elgondolás , míg itt most már 35000+-os vesztesége van az ukiknak -és még mindig tolják a dandárokat- addig Donbaszban villám háborút visznek végbe .
        Nem tudjuk , hogy mi jár a fejekben ezért nem igazán tudunk reális ítéletet alkotni .
        Végül , Einstein óta tudjuk , hogy “minden relatív”!

    1. Az idézett cikk tényleg kiváló ! Megadja a probléma megoldását is ! A leszállított lőszereket viszont legfeljebb az ukránok módosíthatják – ha tudják – azokat el KELL használni l!

      Már írtam az oroszoknak zseniális fegyvertervezőik vannak. A cikkben említett módszert már korábban is alkalmazták.
      A MiG-31-nek a kifinomult nyugati repülőgép radarokkal szemben nem volt esélye, ezért s MiG radarját brutális teljesítményűre fejlesztették. Egyszerűen kiégette a “finom” nyugati radarok elektronikáját. Az orosz pilóták között az a vicc járta,hogy a gép földön bekapcsolt radarja a mezőn lévő nyulat is képes megsütni.

    1. Személy szerint azon csodálkoznék ha mint a fél világgal hadban álló országnak nem lennének problémái .
      A problémák azért vannak , hogy megoldják .

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com