Elindult a legújabb nemzeti konzultáció, a kormány 11 kérdésben várja az állampolgárok véleményét. A „Magyarország meg tudja csinálni” címmel ellátott kérdéssor egyebek mellett taglalja a gazdasági semlegesség kérdését, a multicégek rendszabályozását, a fiatalok lakhatási támogatását és a 13. havi nyugdíj ügyét is.

A 13. havi nyugdíjra vonatkozó kérdés arra utal, hogy a kormány elismeri, veszélyben van az idősek extra pénze. A juttatást 2021-ben vezették be, lépcsőzetesen. Az első évben még csak negyedhavi összeget fizettek, majd 2022-től már a 100 százalékot. A járandóság minden év februárjában érkezik, összege pedig a rendes nyugdíjéval egyezik meg. A nemzeti konzultáció így írja:

Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat.

A kormány Brüsszel követelését elutasítja. A kormány szerint a következő években állandósítani kell a tizenharmadik havi nyugdíjat. Ön mit gondol erről?

A. Szükség van a tizenharmadik havi nyugdíj állandósítására.

B. Nincs szükség a tizenharmadik havi nyugdíjra.

Meg kell küzdeni a 13. havi nyugdíjért

Hankó Balázs, az Origo kérdésére elmondta, azért kérik ki az emberek véleményét a nemzeti konzultációban ebben a támában is, mert szavai szerint „a baloldalt, a liberálisokat Brüsszel most újra tüzeli, hogy a kormány vegye el a 13. havi nyugdíjat az idősektől”.

„Ha az emberek kitöltik a konzultációt, és a kormány megkapja a magyaroktól a kellő támogatást, megküzdünk a 13. havi nyugdíjért” – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter.

A 13. havi nyugdíj egyelőre nincs veszélyben, azok, akik idén legalább egy napot és egész januárban részesülnek társadalombiztosítási nyugellátásban, februárban megkapják.

Lakhatási támogatás és munkáshitel

A nemzeti konzultációban a lakhatásról is szó eszik. A kormány szerint adókedvezményt kellene biztosítani a cégek számára, ha az alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak. Azt is lehetővé kellene tenni, hogy a SZÉP-kártya is felhasználható legyen lakásfelújításra.

A lakhatás mellett a kedvezményes hitelek megteremtését is célul tűzte ki a kormány, de erről is igyekeznek megkérdezni a lakosságot. A kormány álláspontja szerint a Diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kellene adni.

Behúzta a féket nyugdíj ügyben a qrmány, hiába várták sokan a nagy bejelentést

A nyugdíjrendszert módosító jogszabály a jövő tavasszal lépne életbe, ha elkészülne addigra, de egyelőre tervben sincs.

Az Orbán-kormány évekkel ezelőtt tett egy nyilatkozatot, amelyben vállalta az Európai Bizottság előtt a nyugdíjrendszer reformját. Cserébe helyreállítási pénzt várhat a kabinet, de a folyamat eddig nem jutott előrébb. Újságírói kérdésre a Pénzügyminisztérium válaszából kiderül, hogy egy darabig nem is fog.

A kormány 2022 májusában elkészítette és benyújtotta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, melyet az Európai Bizottság el is fogadott. A benyújtott dokumentum kilenc pontja közül a Demográfia és köznevelés című foglalkozott a nyugdíjreformmal, egészen pontosan a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának és megfelelésének javításával.

Ebben az állt, írta a hvg.hu, hogy az Orbán-kormány „jogszabályt módosít”, törvényt alkot, amely „elősegíti a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságát, illetve megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségét”. A vállalás szerint a kormány három szakaszban készíti ezt elő, hogy aztán a nyugdíjrendszert módosító jogszabály 2025. március 31-én hatályba lépjen. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a jogalkotási folyamatnak már meg kellett volna kezdődnie.

Mi lesz a nyugdíjrendszer sorsa? Hiába várták a bejelentést

A nyugdíj előtt állók és a szakértők is várták, hogy megismerjék a részleteket, de hónapról hónapra nem hangzott el semmi erről. Sem a Kormányinfók témái közt, sem a paralmenti javaslatok nem tértek ki a nyugdíj témára, miközben kong a vészharang. A jelenlegi rendszer ugyanis nem lesz sokáig fenntartható.

Egyes gazdasági szakemberek szerint a módosítás fájó pont lesz majd a munkavállalóknak, és ezt a következő parlamenti választások előtt nem meri megkockáztatni a kormány.

A Népszavalevélben kérdezte meg a Pénzügyminisztériumot, a válasz szerint az Orbán-kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben. Azt ugyan elismerték, hogy a nyugdíjak értékállóságát igyekeznek megőrizni, a 13. havi nyugdíjakat kifizetik. Azonban az Európai Bizottság „nyomására” felkért szakértő javaslataival a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja.

Simonovits András nyugdíjszakértő szerint a uniós javaslatcsomag rövid távon népszerűségvesztést okozna a kormányzatnak. Komoly változtatások nélkül viszont egyre nőnek a nyugdíjrendszer feszültségei, és hamarosan egyre erőteljesen megszorítások válnak elkerülhetetlenné. Még akár a 13. havi nyugdíj eltörlése is – tette hozzá. – olvasható mindez a promotions.hu – n.

Arról pedig a forbes.hu ír, hogy:

A Leges – Legújabb Nemmzetthy Insultatióval újra milliárdok landoltak az egyik leggazdagabb magyar cégénél

Balásy Gyula cégei újabb négymilliárd forintos megbízást kaptak kormányzati kommunikációs kampányukra. A náluk landolt teljes összeg már a kétszázmilliárd forintot is meghaladhatja.

Mi történt? Újabb kormányzati kommunikációs kampány indul, aminek teljesítését ezúttal is Balásy Gyula reklámcégeire bízta a kormány. Szeptember 19-én nettó 4 milliárd 724,4 millió forintos keretszerődést írt alá a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel – írja az Mfor.

A lap szerint az összeg a most induló, „gazdasági semlegességről” szóló nemzeti konzultációt kísérheti.