Kína, amely a demokratikusan kormányzott Tajvant saját területének tekinti, az elmúlt öt évben szinte napi katonai tevékenységeket folytatott a sziget körül, beleértve a háborús játékokat, amelyek blokádokat és kikötők elleni támadásokat gyakoroltak. A tajvani kormány elutasítja Peking szuverenitási igényeit.
Kína legutóbbi háborús játékai a sziget körül, amelyeket a múlt héten hajtottak végre, magukban foglalták a kulcsfontosságú kikötők és területek blokádjának szimulálását, valamint tengeri és szárazföldi célpontok támadását, mondta Peking.
A parlamentben újságíróknak nyilatkozva Koo megjegyezte, hogy bár a “Joint Sword-2024B” kijelölte a gyakorlóteret, nem voltak repüléstilalmi vagy vitorlázási zónák.
“Ha valóban úgynevezett blokádot akarnak végrehajtani, amely a nemzetközi jog szerint megtiltja minden repülőgép és hajó belépését a területre, akkor az ENSZ határozatai szerint azt a háború egyik formájának tekintik” – mondta.
“Szeretném hangsúlyozni, hogy a gyakorlatok és gyakorlatok teljesen különböznek a blokádtól, csakúgy, mint a nemzetközi közösségre gyakorolt hatás.”
Rámutatva azokra az adatokra, amelyek azt mutatják, hogy a globális áruszállítás egyötöde áthaladt a Tajvani-szoroson, a blokádnak Tajvanon túlmutató következményei lennének, mondta Koo.
“A nemzetközi közösség nem ülhet ölbe tett kézzel.”
Míg ezek a háborús játékok csak egy napig tartanak, a kínai katonai tevékenység folytatódott. Kína soha nem mondott le arról, hogy erőszakot alkalmazzon Tajvan ellenőrzése alá vonására.
Fuvarozó a szorosban
A tajvani védelmi minisztérium szerdán korábban közölte, hogy egy kínai repülőgép-hordozó csoport áthajózott a Tajvani-szoroson, északi irányba haladva, miután áthaladt a Tajvan által ellenőrzött Pratas-szigetek közelében lévő vizeken.
A minisztérium szerint a kínai hajókat, amelyeket a Liaoning, Kína három repülőgép-hordozója közül a legrégebbi vezette, kedd este észlelték, és erői figyelemmel kísérték a flottát. A Praták a Dél-kínai-tenger északi végén találhatók.
Koo elmondta, hogy a Liaoning a szoros középvonalának nyugati oldalára hajózik, amely egy nem hivatalos akadály a két fél között, amelyet Kína állítása szerint nem ismer el.
A kínai védelmi minisztérium nem válaszolt azonnal a kommentárkérésre.
A Liaoning ugyanezekben a kínai háborús játékokban vett részt a múlt héten Tajvan közelében.
Tajvan akkor azt mondta, hogy a Liaoning a sziget délkeleti partjainál működött a gyakorlatok során, repülőgépeket indítva a fedélzetéről.
Japán a múlt hónapban közölte, hogy ugyanez a fuvarozó először lépett be Japán szomszédos vizeire.
Kína már korábban is áthajózta hordozóit a stratégiai szoroson, többek között decemberben, röviddel a tajvani választások előtt.
Kína azt állítja, hogy egyedül ő rendelkezik joghatósággal a közel 180 kilométer (110 mérföld) széles vízi út felett, amely a nemzetközi kereskedelem egyik fő átjárója. Tajvan és az Egyesült Államok vitatja ezt, mondván, hogy a Tajvani-szoros nemzetközi vízi út.
Az amerikai haditengerészet rendszeresen áthajózik a szoroson, hogy érvényesítse a hajózási jogok szabadságát. Más szövetséges nemzetek, mint Kanada, Németország és Nagy-Britannia is hasonló küldetéseket hajtottak végre, Peking haragjára.
Tajvan amiatt is aggódik, hogy Kína beveti parti őrségét a közelmúltbeli háborús játékokban, és különösen aggódik amiatt, hogy tajvani polgári hajókra szállhatnak és átvizsgálhatók, mivel Peking jogi hatalmat próbál érvényesíteni a szorosban.
A tajvani parti őrség szerdán a parlamentnek benyújtott jelentésében azt mondta, hogy ha ez megtörténik, hajói a “nem provokálnak és nem hátrálnak meg” elv alapján reagálnak, és “minden erejével” megállítják az ilyen cselekményeket.
***
***