Felfedték, hogy mennyi pénzt kereshetnek a magyarok
Idén augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 601 300 forintra becsülhető, ez 13,8 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 600 800, a költségvetésben 596 800, a nonprofit szektorban 619 700 forintot tett ki, 13,1, 15,2, illetve 16,6 százalékkal emelkedett egy év alatt – írta legfrissebb adatközlésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 418 100, a kedvezményeket figyelembe véve 433 100 forintot ért el, 13,1, illetve 12,9 százalékkal magasabb volt, mint 2023. augusztusban. A reálkereset 9,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 520 000 forint volt, 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 360 100 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakát.
Idén augusztusig a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 421 800, a kedvezményeket figyelembe véve 436 600 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,9, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Kiemelt terület lett a bérpolitika
A bérpolitikával kapcsolatos közbeszéd azt követően élénkült meg Magyarországon, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek úgy fogalmazott, hogy az átlagbérek 50 százalékára lenne fontos felemelni a minimálbért, több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig.
„Annak ellenére, hogy az effektív minimálbérrel jól állunk, a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót” – mondta a tárcavezető. Majd szintén az Indexen szellőztettük meg, hogy egy kormányrendelet-módosítás értelmében 2025-től tényleg elkezdik lépcsőzetesen felzárkóztatni a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékának a mértékéhez a minimálbért.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, a kötelező legkisebb bérek meghatározása továbbra is a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek alkujaként kell hogy megszülessen. „A jelenlegi kormányzati célok, vagyis az 1000 eurós minimálbér, illetve az egymilliós átlagkereset ambiciózus vállalások, ugyanakkor elérhetők.”
A kormány múlt szerdán bejelentette, kedden pedig a Magyar Közlönyben kihirdette az új gazdaságpolitikai akciótervet . A gazdasági semlegességgel összhangban a terv három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz.
A lépés semmiképpen sem meglepő, az új kormányzati intézkedéseket a kormány korábban már belengette. Három kulcspontot emelt ki a kormány:
- a jövedelmek vásárlóerejének növelése,
- a megfizethető lakhatás biztosítása,
- valamint a Demján Sándor Program, amelynek célja a vállalkozások – elsősorban a kis- és középvállalkozások – méretének megduplázódása.
2028-ra a minimálbér 1000 euróra nőhet
Czomba Sándor szerint a kormányzat a gazdasági növekedést és így a bérnövekedést az akcióterv egyik pilléreként a Demján Sándor Programon több száz milliárd forintos új kkv-támogatási programmal igyekszik elősegíteni, a kkv-szektor a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatja ma Magyarországon.
A keddi adatokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár közleményében úgy értékelte, hogy már egy éve töretlenül nő a fizetések vásárlóereje. A reálbérek tartós és érdemi bővülése hozzájárul az óvatossági motívum fokozatos oldódásához, így a fogyasztás élénküléséhez, a gazdasági teljesítmény növekedéséhez.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a fizetések reálértéke már egy éve töretlenül emelkedik, miközben a foglalkoztatottság is folyamatos bővülést mutat. 2010-hez képest ma már 1 millióval több ember dolgozik Magyarországon, míg egy átlagos munkavállaló több mint háromszor magasabb fizetést vihet haza.
A kormány célja, hogy 2028-ra a minimálbér 1000 euróra, az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen. Czomba Sándor emlékeztetett, ennek a gyors bérdinamikának a gazdasági növekedésen kell alapulnia. – írja az index.hu.
A balrad.hu kommentje a “kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Czomba állattitkár “…emlékeztetett, ennek a gyors bérdinamikának a gazdasági növekedésen kell alapulnia…”
-Node…- HA A MAGYAROK A NEMMZETTHY INSULTATION ÚGY DÖNTENEK – és miért ne döntenének úgy?! – hogy a minimálbér 1000 euró, az átlagkereset pedig 1 millió forint legyen 2028 – ra, FÜGGETLENÜL A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSTŐL! – no AKKOR MI LÉSZEN?
Erre a kédésre ajánl egy IRÁNYMUTATÓ MEGOLDÁST az mfor.hu:
“Így gazdagodnak Kancsal Macáék
Hatalmas összegről van szó.
Még négy évvel tovább marad az Agrárminisztérium abban az exkluzív irodaházban, amit az Orbán-kormány még 2018-ban saját akkori kormánybiztosa, Schmidt Mária cégétől bérelt ki – derült ki a Hvg360 által közérdekű adatkikéréssel megszerzett dokumentumokból.
A Vigadó Palota Irodaház béreletére vonatkozó, 2018-as és a 2021-es szerződések szövegezése gyakorlatilag változatlan maradt, de a bérleti díjak jelentősen megemelkedtek: a bérleti díj 28 millió forinttal, míg az üzemeltetési díj 3 millió forinttal nőtt.
Így 2021-től a Schmidt Mária vezette családi cég, a BIF Nyrt. (Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.) nettó 147 millió forintot számláz havonta.
A tőzsdén jegyzett BIF Nyrt. fő részvényese a PIÓ-21 Kft., amely Schmidt Máriának és családtagjainak a cége. A kft. többségi tulajdonosa az exkormánybiztos-múzeumigazgató, a két másik tulajdonos pedig a lánya, Ungár Anna, illetve fia, Ungár Péter, aki az LMP társelnöke, országgyűlési képviselője. Nemrégiben új céggel bővült érdekeltségi körük:
Első a család: Schmidt Mária és Ungár Péter közös vagyonkezelőt gründolt
A lap szerint a szerződésekben az infláció automatikusan érvényesül, így a bérleti díjak minden évben emelkednek a KSH által közölt infláció mértékének megfelelően. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a BIF Nyrt. bevétele folyamatosan növekedjen. Az inflációs indexálás révén Schmidték családi cége 2018 óta több mint 10,6 milliárd forintot kapott az államtól a bérleti és üzemeltetési díjakért.
Mindkét szerződésben szerepel egy 748 millió forintos óvadék, amelyet az állami bérlő fizetett biztosítékként a BIF Nyrt.-nek. Emellett az Agrárminisztérium az üzemeltetési díjon felül a közüzemi költségeket is állja, illetve a parkolási díjakért is fizet, bár ezt nem részletezték a nyilvánosság számára.
Az Agrárminisztérium ragaszkodott ahhoz, hogy a Vigadó Palota Irodaházban maradjanak, annak ellenére, hogy a minisztérium Kossuth téri székházának felújítása tovább húzódik. A tárca azzal indokolta döntését, hogy el akarják kerülni a költözéssel járó nehézségeket, és nehéz lenne más, megfelelő épületet találni a minisztérium létszámának.
Bár a szerződés tartalmazott egy „break option” lehetőséget, amely lehetővé tette volna a minisztériumnak, hogy 2024-ben egyoldalúan felmondja a bérletet, ezzel a lehetőséggel nem éltek. A Transparency International szerint azonban nem történt piackutatás vagy versenyeztetés a bérlet ügyében, így felmerül a kérdés, hogy valóban ez volt-e a legköltséghatékonyabb megoldás. Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója szerint a döntés valószínűleg „haveri alapon” született, mivel nem vették figyelembe a versenypiaci lehetőségeket.”
-Azaz: ALAPÍTSANAK A MAGYAROK INGATLANHASZNOSÍTÓ CÉGEKET! Mint pld. Kancsalék! Oszt’ minden szép lesz, minden jó lesz!