Az emberek többsége szerint az anyagi bizonytalanság miatt születik egyre kevesebb gyerek Döbrögisztánban
Az adókedvezmények és hitelek helyett magasabb életszínvonal lenne a megoldás – derül ki a Publicus felméréséből.
Az emberek nagyobb része nem elégedett a kormány családtámogatási rendszerével, és úgy gondolják, a kedvezményes hitelek és adókedvezmények nem alkalmasak arra, hogy valóban gyerekvállalásra ösztönözzék a fiatalokat – derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített felméréséből.

a Fidesz-KDNP szavazóinak 74 százaléka elégedett és csak 18 százalék mondta ennek ellenkezőjét. Ezzel szemben az ellenzékiek 79 százaléka elégedetlen, míg a Tisza szavazónak körében ez 77, a bizonytalanoknál pedig 51 százalék.
A felmérésből kiderül, hogy a túlnyomó, 68 százalékos többség támogatja Orbán Viktor tusnádfürdői bejelentését, miszerint a kormány a következő évben megduplázza a gyerekek után járó családi adókedvezményt. Ez az intézkedés még az ellenzékiek és a tiszások többségének (55 százalék) tetszését is elnyerné. Ugyanakkor, mint azt a Népszavának korábban nyilatkozó szakértők kiemelték: ez az intézkedés – a Fidesz többi családtámogatási kedvezményéhez hasonlóan – elsősorban a jómódúaknak jelent valós anyagi segítséget. Azoknak, akik eleget adóznak ahhoz, hogy igénybe vehessék a teljes kedvezményt. Úgy tűnik, tisztában van ezzel az emberek nagy része is:
56 százalék úgy gondolja, a különböző adókedvezmények és kedvezményes hitelek nem vagy inkább nem alkalmasak arra, hogy gyerekvállalásra ösztönözzék a fiatalokat, ezzel szemben 37 százalék bízik ezekben a módszerekben.
Itt is a pártszimpátia a döntő, az előző kérdéshez hasonlóan a kormánypártok szavazói hisznek leginkább a CSOK, a babaváró és az SZJA-kedvezmény gyerekvállalást-ösztönző erejében.
Idén júniusban 6040 gyerek született Magyarországon, ami 1217 újszülöttel kevesebb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Ez az elmúlt 20 év legalacsonyabb adata, és abban ritkán tapasztalható konszenzus van a magyar társadalomban, hogy ez egy kedvezőtlen folyamat.
A válaszolók 86 százaléka tartja problémának a népességcsökkenést, és csupán 10 százalék szerint nem gond, hogy egyre kevesebb gyerek születik az ország határain belül.
Meglepő módon a Fidesz-KDNP szavazói között vannak a legtöbben, akik szerint nem probléma az egyre kevesebb gyerek – körükben 16 százalék gondolkodik így. Abban viszont megint csak megosztott a magyar társadalom, hogy vajon a bevándorlók megoldhatják-e az ország demográfiai válságát. Orbán Viktor erről azt mondta tusványosi beszédében: Magyarországnak „önfenntartó állapotba kell kerülni, nem lehet szó migrációból pótolt népességről”. Ezzel a kijelentéssel összesen 61 százalék értett egyet, a Fidesz szavazóinak 91 százaléka. Más pártok hívei és a bizonytalanok viszont már közel sem ennyire elutasítók a bevándorlókkal: az ellenzékiek 37, a Tisza szavazók 48, a pártnélküliek 54 százaléka ért egyet a miniszterelnökkel.
A gyerekvállalási kedv csökkenésének az 52 százalékos többség szerint anyagi okai vannak – magasan ezt a válaszlehetőséget jelölték meg a legtöbben, amikor az okokat firtatták a kérdezők. 33 százalék szerint a jövőtől való félelem tartja vissza a párokat a gyerekvállalástól, és csupán 18 százalék gondolja, hogy a „fiataloknak ma már kevésbé fontos a családalapítás”. (Itt több választ is meg lehetett jelölni). Szintén kevesen, 14 százaléknyian látnak a trend mögött politikai okokat, és ugyanennyien vannak, akik szerint „az állam nem támogatja eléggé a családokat”.
Ebből feltehetően az látszik, hogy az emberek ebben a kérdésben nem elsősorban az állami dotációtól várják az anyagi stabilitást, a támogatásoktól függetlenül szeretnének jó színvonalon élni, hogy biztonságban alapítsanak családot. Minden nyolcadik válaszadó (12 százalék) szerint a népességfogyásnak az is oka, hogy a fiatalok inkább külföldön alapítanak családot. Csupán a válaszolók 6-6 százaléka sorolja az okok közé, hogy nehéz összeegyeztetni a szülőséget a munkával és hogy rossz a közszolgáltatások – vagyis a bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi ellátás – színvonala. A legkevesebben (4 százalék) azt tartják a probléma gyökerének, hogy „a fiatalok nehezebben találnak párt, mint régen”.
Nem meglepő módon a Fidesz szavazói ebben a kérdésben is másképp látják a helyzetet, mint a más pártok szavazói vagy a pártnélküliek.
Közülük csupán 35 százalék feltételez anyagi okokat az egyre kevesebb születés mögött, ez az ellenzékiek körében 65, a Tisza párti szavazók között 63 százalék.
A jövőtől való félelmet (26 százalék), a családtámogatások elégtelenségét (8 százalék), a politikai okokat (8 százalék), és más, a kormány politikáját kedvezőtlen színben mutató válaszlehetőséget is körükből jelölték meg a legkevesebben. Viszont ők gondolják magasan a legnagyobb arányban (32 százalék), hogy a fiataloknak ma már kevésbé fontos a családalapítás, és hogy a fiatalok nehezebben találnak párt, mint régen (7 százalék).
Amikor arra kérték a kutatásban résztvevőket, hogy jelöljék meg, mik lennének a legfontosabb dolgok, amikkel hatékonyan lehetne ösztönözni a gyerekvállalást,
a legtöbb, 59 százaléknyi „szavazatot” a jobb fizetések és a magasabb életszínvonal kapta.
29 százalék vélekedik úgy, hogy javítani kellene a közszolgáltatások, a bölcsődei- óvodai- egészségügyi ellátás és az oktatás színvonalát, 23 százalék szerint pedig abban kell segíteni a nőket, hogy a családjuk mellett is sikeresek lehessenek a munkájukban. (Itt szintén több választ is meg lehetett jelölni). Minden ötödik ember, 21 százalék szerint még több családtámogatással, adókedvezménnyel és kedvezményes hitellel kellene jutalmazni a gyerekvállalást. Csupán 4 százalék hisz benne, hogy hatásos lehet, ha arra biztatják a nőket: válasszák a családot a karrier helyett.
Népszerűtlen a támogatások kiterjesztése a határon túlra
Orbán Viktor a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában azt mondta, idővel az összes olyan támogatást, ami „a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja – például a családtámogatási rendszert – ki kell terjeszteni teljes egészében a magyarok lakta területekre az országhatáron kívülre is”. A Publicus kutatása szerint ezzel a tervvel csupán az emberek 26 százaléka ért egyet, 69 százalék ellenez egy ilyen intézkedést. (Öt százalék nem akart vagy nem tudott erre a kérdésre válaszolni). Kizárólag a kormánypárt szavazói között vannak 55 százalékos többségben, akik támogatnák a határon túli magyar családok bevonását a hazai rendszerbe, de 39 százalékuk nem értene egyet ezzel, vagyis tízből négy fideszes ellenezné ezt. Az ellenzékiek és a Tisza Párt szavazói között egyaránt 7-7 százalék támogatja a tervet, a pártnélküliek körében pedig 19 százalék. (Népszava)
Bal-Rad komm: A vajda be is lengette, hogy „… idővel az összes olyan támogatást, ami „a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja – például a családtámogatási rendszert – ki kell terjeszteni teljes egészében a magyarok lakta területekre az országhatáron kívülre is…”
-A társadalom „STABILITÁSÁT” értjük is! Egy teljesen lebutított, őt és a hordáját az utolsó leheletéig KISZOLGÁLNI HAJLANDÓ – STABIL SZAVAZÓBÁZIS MEGVÁSÁRLÁSA – TERMÉSZETESEN KÖZPÉNZEN!
Ami viszont a „RUGALMASSÁGOT” illeti, ebben a kérdésben csak tippelni tudunk! Az az érzésünk, hogya vajda szerint ez azt jelenti, hogy a MEGVETT „ÚJMAGYAROK” BÁRMILYEN ÁLTALA KIADOTT PARANCSOT HAJLANDÓAK LEGYENEK VÉGREHAJTANI!
Közben pedig Ragály Tonyó – ez az „egyszerű parasztgyerek” – fölvázolta a FIATAL MAGYAR SZAKMUNKÁSOK ADÓSRABSZOLGASÁGBA VALÓ BELEHAJSZOLÁSÁNAK NAGY TERVÉT! Eszerint HITELLEL „SEGÍTENÉK” A PÁLYAKEZDŐKET! (Tartunk tőle: ez a ragályi ötlet hatalmas sikert fog aratni az érintettek körében! Ugyan több MAGYAR GYEREK NEM FOG SZÜLETNI, de a VÉGREHAJTÓK SZÉP JÖVŐ ELÉ néznek!)
A HATÁRAINKON BELÜL ÉLŐ MAGYAROKNAK VÉGRE RÁ KELLENE ÉBEDNIÜK: ITT SENKI ÉS SEMMI NEM SZOLGÁLJA AZ Ő ÉRDEKEIKET!





https://eadaily.com/ru/news/2024/08/27/v-gosdume-predlozhili-rasprostranit-iniciativu-gubernatora-ulyanovska-na-vsyu-stranu
Az Állami Duma azt javasolta, hogy Uljanovszk kormányzója kezdeményezését terjesszék ki az egész országra
Ma
14:38
Alekszej Ruszkikh, Uljanovszk régió kormányzója. Fotó: Kirill Zykov/RIA Novosti
Az Állami Duma azt javasolta, hogy Alekszej Ruszkikh kezdeményezését az egész országban terjesszék ki. Előző napon Uljanovszk kormányzója azt javasolta, hogy az új tanév első napján biztosítsanak szabadnapot az általános iskolások (1-4. osztályosok) anyukáinak – írja a 73online.ru internetes forrás ma, augusztus 27-én.
Russkikh azt mondta, hogy a végrehajtó hatóságok és az alárendelt intézmények számára utasítás készül.
„Felkérem a kereskedelmi struktúrákat a kezdeményezés támogatására” – mondta a régió vezetője
Emlékeztetünk arra, hogy idén szeptember 2-án tartják az ünnepi közgyűléseket az iskolákban.
Borisz Csernisov , az Állami Duma alelnöke elmondta, hogy teljesen helyes az a döntés, hogy az 1–4. osztályos gyermekek szüleit szabadnapot adnak az új tanév első napján:
„Izgalmas és nehéz nap ez az általános iskolás gyerekek számára, akik támogatást várnak szüleiktől. Ezen kívül mindig alkalom nyílik az osztály kisebb szülői értekezletének megtartására, ismerkedésre, a következő tanévre vonatkozó tervek és a legfontosabb iskolai hírek megbeszélésére a tanárokkal és az osztályfőnökkel. A szülők ilyen jellegű támogatása teljes mértékben összhangban van a gyermekvállalást és a nagycsaládosokat ösztönző és ösztönző állami politikával. Természetesen ezt a gyakorlatot szövetségivé kell tenni” – mondta a képviselő.
Állandó hírcím: eadaily.com/ru/news/2024/08/27/v-gosdume-predlozhili-rasprostranit-iniciativu-gubernatora-ulyanovska-na-vsyu-stranu
Közzétéve: 2024. augusztus 27., 14:38