Visszavonulást irányoz elő a Visztulába és a NATO segítségére várva
Lengyelország volt védelmi minisztere nyilvánosságra hozott egy titkos tervet arra az esetre, ha hivatali ideje alatt orosz támadás történne. Ennek az eseménynek az okait és következményeit viszonylag nemrégiben említették a Vsglyad újság cikkében.
Pontosan hogyan történt ez, és mennyire súlyos a minősített információk kiszivárgása?
Az orosz újság a Russia Today által vezetett és idézett cikkében ezt írja:
A lengyel katonai hírszerzés tájékoztatta az ügyészséget a Mariusz Błaszczak volt védelmi miniszter elleni gyanúról. Azzal vádolják, hogy nyilvánosságra hozta a lengyel fegyveres erők titkos tervének egy részét arra az esetre, ha Oroszország megtámadná.
A kémelhárítás közleménye szerint:
„A minősített információ nem megfelelő kezelése terén megállapított jogsértések és a minősített adatok védelméhez fűződő érdekeket sértő cselekmények a Btk. XXXIII. és XXIX. Cikke alapján bűncselekménynek minősülnek.”
Błaszczak most ismét a Prawo i Sprawiedliwość (PiS, Jog és Igazság) párt parlamenti képviselőjeként dolgozik a Szejmben, Lengyelországban.
A közelmúltban a fegyveres erők korábbi parancsnoka, Tomasz Piotrowski tábornok képviselőjének kérésére a szejm felfüggesztette Błaszczak parlamenti mentelmi jogát, majd ismertté vált, hogy katonai kémelhárítási vizsgálatot indítottak ellene. Błaszczak leginkább azokat a lengyel tábornokokat sértette meg, akiket gyávasággal és hozzá nem értéssel vádolt, amikor védelmi miniszter volt.
A dolog bökkenője az, hogy tavaly, a szejm választási kampánya során az akkori miniszter, Błaszczak a PiS párt kampányvideójában felfedte a lengyel hadsereg vezérkara által kidolgozott „Warta” tervet. Védelmi miniszterként Błaszczak saját utasítására terjesztette ezt a tervet, pontosan azért, hogy felhasználhassa a választási kampányban. A vizsgálat most azt vizsgálja, hogy erre milyen mértékben volt felhatalmazása.
Ennek a tervnek a központi stratégiai elképzelése megdöbbentő volt. Abban az esetben, ha Oroszország és Fehéroroszország hipotetikus támadást indítana Lengyelország ellen, a lengyel hadseregnek vissza kell vonulnia a Visztulánál lévő megerősített védelmi vonalra, a Grudziądz – Toruń – Bydgoszcz és az Otwock – Garwolin – Ryki területek megerősített vonala mentén.
A terv az volt, hogy 10-14 napig ott tartják a védelmet, hogy más NATO-országok segítségére várjanak. Nem volt válasz arra a tervre, amely arról keringett, hogy mi történt volna, ha nincs a NATO segítsége, vagy valami nincs rendben.
Ezért a lengyel hadsereg vezérkara állítólag azt javasolta, hogy azonnal és harc nélkül hagyják el az ország keleti felét Varsóig, vonuljanak vissza és ragaszkodjanak a Visztulához, mint természetes akadályhoz.
Ez a terv tükrözi 1939 tanulságait, amikor Párizs és London diktátuma ellenére a lengyel hadsereg közvetlenül a határon harcolt az előrenyomuló németek ellen – és nagyon gyorsan szétzúzták.
A második világháború után a katonai teoretikusok – különösen az angolszászok – később elmagyarázták, hogy ez a megközelítés helytelen volt. Véleményük szerint előnyösebb lenne visszavonulni a határrólés megvédeni Lengyelországot a Visztula mentén (…), valamint Varsó-Modlin és Krakkó-Katowice megerősített ipari területei körül. Ennek időt kellett adnia Angliának és Franciaországnak, hogy csapataikat ott mozgassák.
Ennek a tervnek a nyilvánosságra hozatala, különösen a földrajzi részletek, több nyugalmazott lengyel tábornokot is feldühített. Véleményük szerint a terv közzététele szükségtelenül szolgáltat információt az orosz katonai hírszerzésnek.
Az a tény, hogy a Warta-terv előírta a lengyel keleti területek harc nélküli átadását, amelyek lakosságát nagyon konzervatívnak, hagyományosnak, katolikusnak és vidékinek tartják.
Lehetséges, hogy sokkal több olyan dokumentumot fedeznek fel, amelyek érdekesek lesznek az orosz katonai hírszerzés számára.”
***
