8
A proletárdiktatúra a néphatalom védelmében
A szocialista, a népi demokratikus forradalom, amint megszerzi az államhatalmat kénytelen azonnal a kapitalizmus ellenforradalma ellen harcolni a proletárdiktatúra harci fegyverével. A proletárokból dolgozókká válók érdekében, az általuk létesülő érdekvédelmi szervezetek felhasználásával és a marxista-leninista-sztálinista kommunista párt vezetésével, a szocialista, a népi demokratikus állam segítségével erős harci szervezetet kell létrehozni a szocialista demokrácia, a népi demokrácia megvédésére.
A proletárdiktatúra a népgazdaság védelmében
A proletárdiktatúra a dolgozók hatalmával, szervezésével védi a szocializmus, a népi demokrácia építését és diktatórikusan lép fel a kapitalista önkényuralomra törő tendenciákkal szemben. Tehát védi a szocialista, a népi demokratikus állam hatalmát, a szocialista demokráciát, így biztosítja a szocializmus, a népi demokrácia győzelmét.
Amíg a termelőerők és a társadalmi tudat fejletlen, amíg a kapitalizmus hatalmas és fejlődőképes, addig az osztályharcnak erősnek kell lennie.
A népi demokráciában és a szocializmusban a proletárdiktatúrának harmóniában szükségszerűen együtt kell működni a szocialista demokráciával. A dolgozók érdekérvényesítése a szocialista demokrácia segítségével nagyon fontos, életbevágóan jól kell működnie, mert a proletárdiktatúra önmagában nem képes megvédeni a szocializmust. A formális szocialista demokrácia rosszabb, sokkal rosszabb, mint a polgári demokrácia formalitása, egyenes út az ellenforradalomra, különösen akkor, amikor még viszonylag fejletlen a gazdaság, erős a kapitalista világ és a fasizmussal harcol a valódi demokrácia ellen.
(idézet: Filozófiai kislexikon (1980))
A proletárdiktatúra: a proletariátus államhatalma, amely a burzsoá államgépezet szétzúzása eredményeképpen jön létre. A proletárdiktatúra alkotja a szocialista forradalom fő tartalmat, ez győzelemének elengedhetetlen feltétele és legfőbb eredménye. Éppen ezért a proletárdiktatúráról szóló tanítás a marxi—lenini elmélet egyik legfontosabb része.
A proletariátus arra használja fel hatalmat, hogy megtörje a kizsákmányolok ellenállását, megszilárdítsa a forradalom győzelmét, idejében elhárítsa a burzsoázia restaurációs kísérleteit, védekezzék a nemzetközi reakció agresszív cselekedetei ellen (lásd osztályharc).
Ám a proletárdiktatúra nemcsak és nem elsősorban erőszakot jelent. Fő funkciója — konstruktív, építő funkció. A diktatúrát a proletariátus arra használja fel, hogy megnyerje a dolgozok nagy tömegeit és bevonja őket a szocialista építésbe, hogy forradalmi átalakításokat hajtson végre a társadalmi élet valamennyi területén a gazdasági életben, a kultúrában, az életformában, hogy kommunista szellemben nevelje a dolgozókat és felépítse az új, osztály nélküli társadalmat.
A proletárdiktatúra a szocializmus felépítésének fő eszköze, győzelmének elengedhetetlen feltétele. Alapja és legfőbb elve a munkásosztály és a parasztság szövetsége, a munkásosztály vezető szerepének biztosításával. A szocialista építés során bővül és megszilárdul a proletárdiktatúra társadalmi bázisa, kialakul a társadalom társadalmi-politikai és ideológiai egysége.
A proletárdiktatúra rendszerében a fő vezető és irányító erő a munkásosztály élcsapata a kommunisták pártja.
A proletárdiktatúra rendszerébe beletartoznak a dolgozók különféle tömegszervezetei a népképviseleti szervek, a szakszervezetek, a szövetkezetek, az ifjúsági szövetségek és más egyesületek, amelyek a szocialista állam és a dolgozó tömegek fő összekötő láncszemei.
A történelemben a proletárdiktatúra első formája a Párizsi Kommün volt, amely értékes tapasztalatokkal gazdagította a marxizmust, s lehetővé tette, hogy Marx következtetéseket vonhasson le az eljövendő szocialista társadalom államformájára vonatkozóan. A szovjet forma (az oroszországi forradalmi munkásmozgalomban spontánul kialakult szovjetekből, tanácsokból keletkezett, azokra épülő államforma) a proletárdiktatúra új formáját alkotja. Jelentőségét Lenin tárta fel a két orosz forradalom tapasztalatainak tanulmányozása alapján. A legújabb forradalmi tapasztalatok alapján a proletárdiktatúra egy másik új formája alakult ki a népi demokrácia.
A proletárdiktatúra nem öncél, hanem a diktatúra és osztály nélküli társadalomba való átmenet történelmileg szükségszerű és egyetlen lehetséges eszköze. A szocialista építés során változásokon megy át. A társadalom szociális struktúrájának fejlődésfolyamatával egyidejűleg — melynek iránya az egyre növekvő homogenitás — a proletárdiktatúra állama fokozatosan egyetemes népi állammá alakul át. Az egyetemes népi állam szükségszerű szakasz azon az úton, amely a jövőbeli kommunista társadalmi önigazgatás megteremtéséhez vezet.
Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!