Xi Jinping, Li Qiang, Zhao Leji, Wang Huning, Cai Qi, Ding Xuexiang és Li Xi megérkeznek, hogy részt vegyenek a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottságának harmadik plenáris ülésén Pekingben. A plenáris ülésre 2024. július 15. és 18. között került sor. Fotó: Xinhua
A Kínai Kommunista Párt (KKP) 20. Központi Bizottsága harmadik plenáris ülésén határozatot fogadott el a reformok további átfogó elmélyítéséről a kínai modernizáció előmozdítása érdekében, és átfogó tervet dolgozott ki, amely az elkövetkező években irányt mutat Kína reformjának és nyitásának, egy csütörtökön kiadott közlemény szerint.
A közleményt a hétfőtől csütörtökig Pekingben tartott harmadik plenáris ülés befejezése után tették közzé.
A KKP Központi Bizottságának főtitkára, Hszi Csin-ping fontos beszédeket mondott. Az ülésen a Központi Bizottság meghallgatta és megvitatta a Politikai Iroda munkájáról szóló jelentést, amelyet Hszi mutatott be a Politikai Iroda nevében.
Az összetett nemzetközi és hazai helyzet közepette Kínában és a világ minden táján sokan szorosan figyelemmel kísérik a reform témájú ülést, amelyet gyakran “harmadik plénumnak” neveznek.
Az elmúlt mintegy négy évtizedben a “harmadik plénumok” kritikus szerepet játszottak Kína gazdasági csodájában.
A harmadik plénum mostani kiadása nemcsak megerősítette Kína megingathatatlan elkötelezettségét a reformok és a nyitás iránt, hanem egyértelmű utat jelölt ki Kína folyamatos, magas színvonalú fejlődéséhez is, amely segít növelni a bizalmat itthon és külföldön egyaránt.
A világ számára Kína mélyülő reformja és bővülő nyitása nagyobb lehetőségeket teremt a globális gazdasági visszaesés és a növekvő gazdasági protekcionizmus közepette, Kína magas színvonalú fejlődése pedig elősegíti az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet elvein alapuló új típusú nemzetközi kapcsolatok létrehozását – mondták külföldi szakértők.
Tiszta út
A KKP 20. Központi Bizottságának harmadik plenáris ülése a több évtizedes hagyományoknak megfelelően a reform- és nyitási tervek feltérképezésére is összpontosított. Megjegyezve, hogy a jelen és a közeljövő kritikus időszakot jelent Kína azon törekvése szempontjából, hogy egy nagy országot építsen fel, és a kínai modernizáció révén minden fronton a nemzeti megújulás felé mozduljon el, az ülés tovább növelte a reform fontosságát az ország számára, és hangsúlyozta a kínai modernizáció előrehaladását.
“A kínai modernizáció folyamatosan haladt előre a reformok és a nyitás révén, és minden bizonnyal szélesebb horizontokat fog felölelni a további reformok és nyitások révén” – áll a közleményben. “Céltudatosan nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a reformokra, és átfogóan tovább kell mélyítenünk a reformokat a kínai modernizáció előmozdítása érdekében, hogy jobban kezelhessük az összetett fejleményeket mind otthon, mind külföldön.”
A határozatban megfogalmazott reformfeladatok a gazdaságtól és az egész folyamatú népi demokráciától az ökológiai megőrzésig és a nemzetbiztonságig számos területet lefedtek a közlemény szerint.
Különösen a gazdasági reform volt a fő hangsúly. A harmadik plénum szerint Kína 2035-re minden tekintetben magas színvonalú szocialista piacgazdaságot épít ki. A magas színvonalú szocialista piacgazdaság kiépítése során jobban ki kell használni a piac szerepét, elő kell mozdítani egy igazságosabb és dinamikusabb piaci környezetet, és a lehető leghatékonyabbá és legtermelékenyebbé kell tenni az erőforrások elosztását.
Különböző reformokat is végre fognak hajtani aagyváltó-minőségű fejlesztés, beleértve a kínálati oldali strukturális reform elmélyítését. Az intézményeket és mechanizmusokat is javítani fogják, hogy a helyi feltételeknek megfelelően új, minőségi termelőerőket mozdítsanak elő. Reformfeladatokat határoztak meg a makrogazdasági kormányzásra és az olyan kulcsfontosságú területekre vonatkozóan is, mint a pénzügy és az adózás.
Li Daokui, a Tsinghua Egyetem Kínai Gazdasági Gyakorlat és Gondolkodás Akadémiai Központjának igazgatója elmondta, hogy a harmadik plenáris ülés nemcsak világos utat jelöl ki a következő évek reformjaihoz, hanem megerősítette Kína elkötelezettségét a reformok és a nyitás iránt.
“A közlemény hangsúlyt fektetett mind a reformra, mind a nyitásra, és megerősítette a nyitás alapvető nemzeti politikájának fenntartását, amely véleményem szerint további megnyugvást nyújt a külföldi vállalkozások és befektetők számára” – mondta Li csütörtökön a Global Times-nak.
A nyitást “a kínai modernizáció meghatározó vonásának” nevezve a közlemény azt mondta, hogy a párt “folyamatosan bővíti az intézményi nyitást, elmélyíti a külkereskedelmi strukturális reformot, tovább reformálja a befelé és kifelé irányuló befektetések irányítási rendszereit, javítja a regionális nyitás tervezését, és finomítja a magas színvonalú együttműködés mechanizmusait az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretében”.
A reformfeladatok közül Li rámutatott az emberek jólétének biztosítására és fokozására irányuló különböző reformintézkedésekre, beleértve a jövedelemelosztási rendszer javítását és a foglalkoztatást előtérbe helyező politikát, amely segít kezelni az emberek közvetlen aggodalmait. A magas színvonalú szocialista piacgazdaság kiépítésére irányuló reformtervnek szintén nagy jelentősége van, mivel elősegíti az igazságosabb és dinamikusabb piaci környezet megteremtését, mondta Li.
A bizalom
növelése A harmadik plénum által felvázolt átfogó reformterv mélyreható jelentőséggel bír mind Kína, mind a világ számára, és segít növelni a bizalmat a világ egészét érintő növekvő kockázatok és kihívások közepette – mondták kínai és külföldi szakértők.
“A reformfeladatok kritikusak Kína gazdasági fejlődésének és globális pozíciójának alakításában” – mondta Lian Ping, a Kínai Vezető Közgazdász Fórum igazgatója csütörtökön a Global Times-nak. “Ezeknek a reformoknak a sikere közvetlenül befolyásolja, hogy Kína gazdasága tovább emelkedhet-e a következő 10 évben és azon túl.”
Miközben Kína gazdasága az elmúlt években a globális visszaesés ellenére stabil növekedést ért el, egyre több kockázattal és kihívással néz szembe, beleértve a növekvő gazdasági protekcionizmust és a geopolitikai feszültségeket. A reformintézkedések kulcsfontosságúak e kihívások kezeléséhez és Kína folyamatos, magas színvonalú fejlődésének biztosításához – mondták a szakértők.
“A reform célja a régóta fennálló problémák kezelése és a rendszerek javítása a folyamatos gazdasági növekedés akadályainak elhárítása érdekében” – mondta Lian.
A közlemény azt is kimondta, hogy a reformok további átfogó elmélyítésének általános célja a kínai jellemzőkkel rendelkező szocializmus rendszerének további javítása és fejlesztése, valamint Kína rendszerének és kormányzási képességének korszerűsítése.
Ez a KKP vezetésének hatékonyságát és fontosságát is tükrözi Alekszandr Lomanov, a Primakov Nemzeti Világgazdasági és Nemzetközi Kutatóintézet tudományos munkáért felelős igazgatóhelyettese szerintal Relations, Orosz Tudományos Akadémia (Moszkva).
“Különösen fontos a CPC azon képessége, hogy helyesen értékelje a gazdaság helyzetét, az emberek érdekeiből induljon ki, és minden erejével megvédje ezeket az érdekeket” – mondta Lomanov a Global Times-nak. “A gazdaságpolitika legfelső szintű kialakítása, amelyet csak a KKP vezetése tud biztosítani, nagyon fontos.”
A KKP vezetése a Kína gazdasági fejlődésébe vetett bizalom forrása mind rövid, mind hosszú távon, mondták a szakértők.
A harmadik plénum nemcsak a hosszú távú, magas színvonalú fejlődés biztosítását szolgáló reformfeladatokat jelölte meg, hanem elemezte a jelenlegi helyzetet és a párt előtt álló feladatokat, és szilárd elkötelezettséget sürgetett az idei gazdasági és társadalmi fejlődés céljainak megvalósítása iránt.
Li elmondta, hogy a tartalom azt sugallja, hogy 2024 második felében további intézkedéseket vezetnek be, különösen a belső kereslet bővítése tekintetében, hogy biztosítsák az éves növekedési cél elérését.
“Ez egy nagyon fontos üzenet a világ számára” – jegyezte meg Li.
A kínai modernizáció és Kína folyamatos magas színvonalú fejlődése szintén nagy jelentőséggel bír a világ multipolarizációjának tendenciája szempontjából, mondta Lomanov.
“Kína gazdasági fejlődése kedvező előfeltételeket teremt egy új típusú nemzetközi kapcsolatok létrehozásához, amelyek az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet elvein alapulnak, megfélemlítéstől és nyomástól mentesen” – mondta Lomanov.
A közlemény hangsúlyozta, hogy a kínai modernizáció a békés fejlődés modernizálása. “A külkapcsolatokban Kína továbbra is szilárdan elkötelezett a béke független külpolitikájának folytatása mellett, és elkötelezett a közös jövővel rendelkező emberi közösség előmozdítása mellett” – jegyezte meg.
***
