“Gondolatok az osztályharcról” bővebben

"/>

Gondolatok az osztályharcról

8

Az élősködés oka a termelőeszközök magántulajdona!

A kapitalizmusban a termelőeszközök magántulajdonával a kizsákmányolással élősködés valósul meg!
A kapitalizmus minden formájára jellemző az élősködés érdekében a felsőbbrendű erkölcs!
A felsőbbrendű erkölcs és az élősködés alapvető meghatározó jobboldali „érték”!

A kapitalizmusban a termelőeszközök magántulajdona teszi lehetővé a tőkés vállalkozó profitjának a keletkezését, ami azonban alapvetően a proletár dolgozók munkájával az árutermeléssel, vagy egyéb tőkés vállalkozással, az értéktöbblet elsajátításával, az élősködés érdekében jön létre. A tőkések élősködése érdekében azonban elkerülhetetlen a bérrabszolgaság és a kizsákmányolás, de ehhez szükséges az alapvető jobboldali „érték” megvalósulása, a felsőbbrendű erkölcsű kizsákmányolók és híveik uralma. Így uralkodik, élősködik a gazda a bérrabszolgáikon.

A felsőbbrendű erkölcs térnyerésének azonban reális alapja is van, mert vannak elmaradott képességű, lehetőségű emberek, ezért a létfeltételekért zajló küzdelemben kénytelenek alárendeltségben élni, így az erősebb, a jobb képesség, lehetőség uralkodik a gyengébbeken. Ez a különbség azonban egyfajta húzóerő is a fejlődésre minden embertelensége ellenére is. A jobb képesség, a jobb lehetőség maga után húzza a gyengébbeket, így egy kényszerítő erő hat a fejlődésre, ami kedvező az egész emberiségre. A kapitalizmus ennek a nagymestere.

Az osztályharc tulajdonképpen a jobboldali „érték”, a felsőbbrendű erkölcsre alapozott kizsákmányolás és élősködés ellen a baloldali, a szocializmus értékeiért folyik. Vagyis a gondolkodó állatból a gondolkodó emberré válásért, a társadalmi haladásért, a valódi demokráciáért. A világnézeti baloldal ereje a következetesen objektív tudományos világnézetben van, ami a társadalmi haladás, a civilizáció fejlődése, a gondolkodó emberré válás útja. A jobboldal felsőbbrendű erkölcse reakciós, mert a világnézete nem a következetesen objektív tudományos alapokra épít, hanem valójában a butaságra, a tudománytalan idealizmusra, a vallásra és végül is a célja az élősködés. Így küzd a jobboldal a világnézeti baloldal ellen a hamis világnézettel.

A szocializmus baloldali értékei a polgári demokráciától örökölt, a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériesség”, a demokratikus szabadságjogok, az emberi jogok, stb. valamint a marxizmussal továbbfejlesztett, a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségre alapozott demokrácia, a munka szerinti elosztás, a tervgazdálkodás, a kollektivizmus, a következetesen objektív tudományos világnézet, stb., ami szükséges a kizsákmányolás, az élősködés, a bérrabszolgaság, a felsőbbrendű erkölcs megszüntetéséhez, a valódi demokrácia megteremtéséhez. Így az osztályharc valójában a jobboldal és a baloldal harca.

A valódi, a világnézeti baloldal a szocializmus megvalósításáért, a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokráciáért, a következetesen objektív tudományos világnézetért harcol.

A kapitalista állam a társadalom szervezésével biztosítja az individualizmusra épülő vállalkozás szabadságát és ezen az alapon a kizsákmányolás, az élősködés lehetőségét, megvalósítását, amihez azonban tőkésosztály önkényuralmára, a kapitalista államra van szükség, mert ez a termelési mód osztályharcot generál, amit le kell törnie a kapitalizmusnak a létezése érdekében.

Az osztályharc fejlődése a modern kapitalizmusban

A fejlett modern kapitalizmusban az osztályharc sokáig passzívan, alapvetően a társadalom rothadásával, a rothadás katalizátorával zajlik. A termelőerők fejlődése idővel már sokkal magasabb létfeltételeket biztosít, mint ami nyomor alapján történő összefogásra, a következetes harcra sarkallná a proletár dolgozókat, de a kizsákmányolók növekvő élősködése, pazarlása, korrupciója, a tőkésosztály totális, gátlástalan hatalma, osztály-önkényuralma, a szélhámos hazug szociális demagógiája rothasztja minden társadalmi osztály erkölcsét.

Ez a rothadt erkölcs, a tudománytalan világnézet elsősorban mégis a hatalmon lévő kapitalizmus híveinek tudatát sújtja legerősebben és ezért képtelenek lesznek a felmerülő súlyos társadalmi problémák megértésére, a megoldásához szükséges megfelelő döntésekre, ami súlyos katasztrófákra vezet.

A kapitalizmus hívei egyszerűen elpofátlanodnak, azt hiszik, mindig mindent megtehetnek, ezért elég jópofán, mosolyogva hazudozni! Azt hiszik, hogy értik a világ dolgait, hogy a tudománytalan világnézet útján járva megoldhatják az emberiség problémáit (ha egyáltalán képesek vagy akarnak ezen gondolkodni). Ezt a társadalmi rothadást csak fokozza a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségre alapuló demokrácia hiánya, amit idővel nem lehet ellensúlyozni a társadalmi tudat manipulálásával, a tőkések osztály-önkényuralmával, sőt ez a butaság katalizátorként felerősíti a kapitalizmus rothadó bűzét. A kapitalizmus hívei, amit hazudnak, azt végül is elhiszik, pedig tudják, legalábbis feltételezhetően az értelmesebbje, hogy hazudnak.

De a kapitalizmus kénytelenek az erőszakhoz is nyúlni, mert a hibák elsősorban a bérrabszolgáknak okoznak egyre súlyosabb problémákat, ami erősíti az osztályharcot és időnként lázadoznak, szervezkednek. Ez általában a polgári demokráciában a joguralommal is kezelhető, de elvezethet a nyílt fasiszta diktatúrába is. A fasizmus széles keretekben változhat a polgári demokráciától a tekintélyuralmon keresztül a nyíl diktatúráig, ami a fasizmus praktikus változataiban valósul meg.

A fasiszta-kapitalizmus hívei többségének halvány fogalma sincs a kapitalizmus és a szocializmus lényegéről, a működéséről, a gondolkodó humánus emberré válás szükségességéről, amit így az igazi ragadozó kapitalisták könnyen felhasználnak az osztály-önkényuralmukhoz. A fasiszta-kapitalizmus hívei nem ismerik, nem fogadják el a következetesen objektív tudományos módszerre alapozott világnézetet, így számukra marad a hamis világnézet, az ezen az alapon való cselekvés. Csak a marxizmus-leninizmus-sztálinizmus vezérfonalán járva lehet a következetesen objektív tudományos világnézetet megismerni, ez alapján cselekedni, gondolkodó emberré válni.

A semmilyen hatalommal sem rendelkező bérrabszolgáknak a kapitalizmusban a tőkések osztály-önkényuralmával, korlátlan hatalmával szemben kell az osztályharcot megvívniuk, így nagyon sok az áldozat.

A vezető erő ebben a harcban a marxizmus-leninizmus-sztálinizmus tudományára támaszkodó kommunista párt, a dolgozók élcsapata, amelynek a következetesen az objektív tudományos módszerre alapozott a világnézete.

A proletár dolgozók osztályharca a kapitalista osztály-önkényuralom ellen a valódi demokráciáért, az internacionalizmusért, az emberi jogokért, a szocialista demokráciáért, a munka szerinti elosztás megvalósításáért folyik, ami az emberiség történetében először a szocializmusban válik valóra.

Fasizmus: az imperializmus viszonyai között, a kizsákmányoló osztályok legreakciósabb részének legsovinisztább, legagresszívebb nyílt terrorista diktatúrája, amely vad, erőszakos terjeszkedés, más népek leigázása, a faji gyűlölet szitása, szélsőséges kommunistaellenesség és antidemokratizmus jellemez. Szociális demagógiájával igyekszik tömegbefolyásra szert tenni. A kapitalizmus általános válságának talaján nagy társadalmi megrázkódtatások idején jött létre, amikor az uralkodó osztályok a régi módon, a polgári demokrácia eszközeivel nem tudnak kormányozni, a munkásosztály pedig nem elég erős a hatalom megragadásához, a társadalmi-politikai erők polarizálása kritikus szakaszba lépett, a jobboldali erők a szélsőséges reakció (fasizmus) oldalán tömörülnek, a munkásmozgalom és az antifasiszta demokratikus tábor viszont nem egységes, de potenciálisan fenyegető erő a reakcióval szemben.” – Marxista fogalomlexikon

Szocializmus és Kommunizmus: a kommunista társadalmi-gazdasági alakulat két szakasza: a szocializmus az első vagy alacsonyabb, a kommunizmus a magasabb szakasz. Különbségük alapja a gazdasági érettség foka. Már a szocializmusban sincs meg a termelési eszközök magántulajdona, és a termelési viszonyokat nem az uralkodás és alárendeltség, hanem a kizsákmányolástól felszabadult emberek elvtársi együttműködése és kölcsönös segítsége jellemzi. Ebben a vonatkozásban nincs különbség a szocializmus és a kommunizmus között.” – Marxista fogalomlexikon

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com