„A kormány egy hosszú előkészítő szakaszt követően úgy döntött, hogy azok a szereplők, akik a háborús helyzetből kifolyólag nem várt előnyöket élveznek, a megnövekedett kiadásokhoz járuljanak hozzá” – így összegezte az Indexnek Varga Mihály azt, hogy augusztustól védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak és pénzintézetnek, amely extraprofitra tett szert. A kormány ettől az intézkedéstől csak az idei évre 400 milliárd forint pluszbevételt vár.

Nem azonnali intézkedésekkel kell reagálnia

Nem is tehetnénk másképp, hiszen az Európai Bizottság döntései alapján várhatóan hét országgal szemben indul túlzottdeficit-eljárás, és ezek között Magyarország is megtalálható. „Őszre már olyan terveket kell letenni a bizottság asztalára, ami vázolja, hogyan tudunk a hiánycsökkentő pályán maradni.” A hatályba lépő új típusú eljárás részletszabályait még nem tisztázták, jelenleg úgy lehet számolni, hogy a korábbi eljárásoktól eltérően szeptember végéig be kell nyújtani a középtávú nemzeti strukturális programot.

Ezt értékeli a bizottság, a megnövekedett hiányra várhatóan nem azonnali intézkedésekkel kell reagálnia a tagországoknak, 4 éves átmeneti időt adnak arra, hogy a költségvetési hiány fokozatosan csökkenjen. Magyarország a meghozott döntések alapján ehhez illeszkedni tud.

Varga Mihály az Index kérdéseire részletesen kifejtette, míg 2013-tól a világjárványig javuló és kiszámítható környezetben végezhették a fiskális politikához kapcsolódó munkájukat, addig az elmúlt négy évben a gazdaságpolitika teljesen átalakult. Napjainkban előfordul, hogy csak rövid távú válaszokat lehet adni.

„Ám a tervezésnél nem spórolhatjuk meg, hogy megvizsgáljunk 3-5 éves periódusokat, és a Pénzügyminisztérium pontosan ezt teszi, amikor konvergenciaprogramot készít.” A tárcavezető szerint a kormány továbbra is arra törekszik, hogy ezek a hosszú távú, a tervezést jobban lehetővé tevő időszakok világos horizontot adjanak a gazdaság szereplőinek, legyen szó akár családokról, akár a vállalkozásokról.

Varga Mihály jóslatai

Érdemes felidézni néhány, Varga Mihályhoz kapcsolódó prognózist, amit az elmúlt időszakban tett:

• a pénzügyminiszter már 2022-ben a Közgazdász Vándorgyűlésen jelezte, hogy hamarosan 20 százalék lesz az infláció, és akkor azt állította, hogy egy évig recesszióban lesz az ország.
• Tavaly szintén a vándorgyűlésen azt mondta, hogy az infláció csökkenti a vásárlóerőt, szétzilálja a kapcsolatokat, teret ad a spekulánsoknak. Ha túl magas az infláció, az a gazdasági növekedést visszaveti. Az első számú feladat, hogy letörjük az inflációt. „A magyar infláció a dobogó legmagasabb fokán van. Ennek a magyar gazdaság energiakitettsége az oka.”
• Majd egy hónappal később kiemelte, a visszaeső fogyasztás miatt kieső adóbevételek is hozzájárultak a hiánycél emeléséhez.
• Decemberben pedig az Indexnek adott interjújában jelezte, a lakosság az infláció, valamint az energiaválság hatására összébb húzta a nadrágszíjat, jelentősen visszafogta a fogyasztását, és később a félmondataiból ki lehetett hallani, hogy szerinte a társadalomban ez az óvatossági motívum csak később oldódhat.

Varga Mihály szerint a türelmes és következetes gazdaságpolitika, ami ösztönözheti a gazdasági szereplőket a fogyasztásra. Ez azért fontos, mert a magyar adórendszer fogyasztásalapú. Amennyiben nem elégséges a fogyasztás, úgy az nehézségeket szül a költségvetés bevételi oldalán. „Az óvatossági motívum pedig lassabban oldódik, még akkor is, ha reálbérekben növekedés könyvelhető el. Ezt mindenki láthatja a kiskereskedelmi forgalomban, nem olyan felpattanás történik, mint ahogy azt korábban vártuk. Megjegyzem: ezt az ipari termelés legutóbbi adatai alá is támasztják, a magyar lakosság teljesen racionálisan viselkedik, az óvatosság indokolt.”

A pénzügyminiszter az Indexnek kiemelte, ennek ellenére a költségvetés a korábban meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően már azon a pályán van, amit kitűzött: eddig 675 milliárd forintnyi beruházást halasztottak el, és Varga Mihály szerint még bőven van tartalék: „2000 milliárd forint fölött van az állami beruházási szektor, itt arról a beruházási összegről beszélek, amit idén finanszíroz a költségvetés.”

A védelmi hozzájárulás támogatja a költségvetést, de ezen túl is vannak még eszközeink. A mozgástér bővebb, ott vannak az állami vállalatok kiadásai és bevételei, ezeket is tudja a kormány saját hatáskörben módosítani. Azonban nem indokolt semmiféle kapkodás, átgondolatlanság. Meg merem kockáztatni, hogy év végén a helyzet kedvezőbb lesz annál, minthogy 4,5 százalékos hiánnyal zárjunk. Egy olyan költségvetési pályán vagyunk, amelynél tartható a hiánycél.

Varga Mihály szerint a legutóbbi vizsgálatánál az Európai Bizottság nem foglalkozott az egyes országok államadósság-arányaival. Alapvetően a hiány szerkezetét vizsgálta: mennyire kiugró, mennyi egyszeri tétel alkotja és van-e lehetőség arra, hogy visszaálljon a korábbi 3 százalék alatti szintre. (Ezért nem került az eljárásba több ország, akiknek egyébként jóval 3 százalék fölött van a hiánya.) „Magyarország, az elmúlt négy év magas államháztartási hiányszintje miatt egyelőre olyan kategóriában található, amelyben intézkedéseket vár el a bizottság” – összegezte Varga Mihály.