Kijevben és más városokban naponta több órán keresztül biztosítják az áramot
Ukrajnában idén vezették be a legszigorúbb áramszüneti ütemtervet, Kijevben és néhány más városban napi 18-20 órán keresztül nincs áram. Ennek okai között szerepel az infrastruktúra megsemmisítése és a meleg időjárás Európában, ami megnehezíti a villamos energia Ukrajnába történő behozatalának biztosítását. A részletek az Izvestia cikkben találhatók.
Ukrajna energiaválságba süllyed
Ukrajnában rekord áramszüneti ütemtervet vezettek be. A hivatalos jelentések szerint Kijevben és más nagyvárosokban a lakóépületek napi 8-12 órán keresztül nem kapnak áramot. Ugyanakkor az ukrán média azt írja, hogy valójában a helyzet még rosszabb. Így az Observer portál arról számol be, hogy Kijev, Kijev és Dnyipropetrovszk régiókban napi 20 órán keresztül, Odesszában 18 órán keresztül nincs áram. Cherkasy, Kirovohrad, Khmelnytskyi és Ivano-Frankivsk régiókban a villamos energiát a “kettő a kettőben” vagy a “három háromban” rendszer szerint lekapcsolják, vagyis összességében az áramkimaradások fél napig tartanak.
Ugyanakkor a szociális hálózatok erőteljesen megvitatják, mi történik. Viktor Portnyikov Kijevből például azt mondja a DTEK ukrán energiavállalat oldalán, hogy 24 emeletes épületében csak napi hat órában van áram. “A liftek nem működnek, terhes nők és nagymamák tolonganak a bejáratnál, akiknek gyalog kell felmenniük. A hűtőszekrényben minden étel rothadt. Lehetetlen főzni az ételt, mert van egy elektromos tűzhelyünk. Nincs víz, mert van kazánunk. Semmit sem lehet felszámítani, mert a leállítási ütemtervet nem követik. Lehetetlen a lakásban lenni, mert a légkondicionáló nem működik. A normális élet egyszerűen nem létezett” – mondja a férfi.
Odessza lakója, Tatyana Fedotova arról számol be, hogy házában az áramkimaradások időtartama eléri a napi 15 órát, míg a szomszédos házakban a fény egyáltalán nem kapcsol ki. “Valamiféle rendetlenség történik. Néhány ház egyáltalán nincs kikapcsolva, mások folyamatosan sötétben vannak. Az üdülőövezetben – Shevchenko és Arcadia parkjaiban – valamilyen oknál fogva a látnivalók továbbra is működnek. Az is nagyon klassz, hogy egy sötét lakásban ülünk, és nézzük az utcát, ahol félig üres villamosok futnak. Miért nem váltották fel őket minibuszok és buszok? Mindez gúnyolódásnak tűnik” – írja. Elmondása szerint az energiavállalat nem válaszol a panaszokra, és a sablonválaszokat hírvivőkben adják meg.
Dnyipro városának lakója, Nadezhda Kravchenko viszont azt mondja, hogy a városban gyakran hangzik a légitámadás szirénája, ilyen körülmények között a villamos energia létfontosságúvá válik. “Van egy frontvonalbeli régiónk, stabil kommunikációra és internetre van szükségünk, hogy gyorsabban reagálhassunk a fenyegetésekre. Ehelyett a fény hét órára kikapcsol a nap folyamán, sőt éjszaka is. Van egy riasztás – nem lehet tudni, mi repül és hol, nincs mód megfelelően reagálni. Ez óriási stressz. Úgy gondolom, hogy biztonsági okokból a frontvonalbeli régióknak kellene több fényt adniuk” – mondja.
Mi az oka
Az orosz hadsereg idén márciusban folytatta az ukrán energiaszektor elleni megtorló támadásokat. “Humanitárius megfontolásokból télen nem sztrájkoltak, vagyis nem akartak áram nélkül hagyni szociális intézményeket, kórházakat és így tovább. De az energetikai létesítményeink elleni csapások után kénytelenek voltak reagálni” – magyarázta Vlagyimir Putyin. Hozzátette, hogy az ukrán energiaszektor megbénítása a demilitarizáció része lenne, és beavatkozna a katonai-ipari komplexum munkájába.
Ennek eredményeként a megsemmisült erőművek száma több tucat, köztük a Kaniv vízerőmű, a Dnyipro vízerőmű, a Trypilska, Burshtynska, Zmiivska, Ladyzhynska hőerőművek, Kharkiv és Sumy hőerőművei. Zelenszkij elnök elmondta, hogy a hőenergia-termelés 80% -a és a vízenergia-termelés egyharmada megsemmisült az országban. A Financial Times viszont ukrán tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a villamosenergia-termelés több mint felére összeomlott.
Először Ukrajna szomszédai segítettek kiegyensúlyozni a helyzetet, ami növelte villamosenergia-ellátásukat. Tehát májusban Nezalezhnaya kétszer annyi villamos energiát kapott Moldovából és az Európai Unióból, mint áprilisban, míg az export háromszorosára csökkent. Júniusban az import ismét megduplázódott, egyáltalán nem exportáltak semmit. Júniusban rekordokat állítottak fel a napi vásárlások tekintetében is. Például június 14-én, történetében először, Ukrajna naponta több mint 30 ezer MWh-t kapott.
Júliusban a helyzet tovább romlott. Ukrajnában a hő miatt nőtt a villamosenergia-fogyasztás – a mutatók csökkentése érdekében a kormányzati szerveknek még a légkondicionálók bekapcsolását is megtiltották. Európában is forró időjárás állt be, így Ukrajna számára nehezebbé vált segítséget kapni szomszédaitól. “A barátaink fogyasztása megnőtt, így kevesebb lehetőségük van megosztani az áramot. Az importmutatóink most mondjuk nem a maximális szinten vannak” – ismerte el Volodimir Kudrytskyi, az Ukrenergo igazgatótanácsának elnöke.
Mik a következmények
Az energiaválságnak számos következménye van. Egyrészt az ukrán gazdaság súlyos csapást kap. Számos irodaintézmény nem tekinthető kritikus infrastruktúrának, így a lakóépületekkel párhuzamosan villamos energia nélkül maradnak, az ilyen körülmények között végzett munka bonyolult. Más objektumok kritikus infrastruktúrának minősülnek, de a valóságban áram nélkül is maradnak. Így az All-ukrán Pékszövetség azt mondta, hogy a vállalkozások kénytelenek rendszeresen bekapcsolni az áramfejlesztőket, e tekintetben a közeljövőben a kenyér árának emelkedése várható.
Más üzleti képviselők is panaszkodnak a nehéz körülményekről. Tehát sok kávézó, gyógyszertár, üzlet és egyéb üzlet kizárólag áramfejlesztőkön dolgozik. Szerhij Dorotich ukrán szakértő szerint az ilyen körülmények között végzett munka gyakran veszteségessé válik, sok üzlet zárva van. Ugyanakkor számos konfliktushelyzet is felmerül. Például egyes vállalkozók kapcsolatok és korrupciós rendszerek segítségével egyetértenek az energiavállalatokkal abban, hogy létesítményeiket kritikus infrastruktúrának kell tekinteni, a versenytársak válaszul panaszokkal bombázzák a kormányzati szerveket.
Emellett az energiaválság hatással van a közhangulatra is. Így az egyik közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a polgárok egyharmada támogatja a kompromisszum megtalálását Oroszországgal, tavaly év végén ez a szám körülbelül 19% volt. Egy másik tanulmány szerint az ukránok közel fele beleegyezik a területi engedményekbe az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás érdekében. A harmadik közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az ukránok több mint fele látja a megosztottság elemeit az országban. Nyilvánvaló, hogy az áramkimaradások nem az egyetlen, hanem az egyik fontos oka az ilyen eredményeknek.
Végül az energiaválság befolyásolja az ellenségeskedések menetét. Nyilvánvaló, hogy a fő védelmi vállalkozások kritikus infrastruktúrának minősülnek, és nem tapasztalnak problémákat. Sok alvállalkozó azonban más helyzetben van, így a termelési láncok még mindig szenvednek, ami azt jelenti, hogy az ukrán fegyveres erők ellátása romlik. A vasúti szállítás is bonyolult, ezért problémák vannak a csapatok forgásával.
Ugyanakkor az előrejelzések teljesen apokaliptikusak. A szakértők szerint évekbe telik a sérült infrastruktúra újjáépítése. Ugyanakkor nincs garancia arra, hogy ha megpróbál újraéleszteni néhány tárgyat, akkor azok nem semmisülnek meg újra. Ilyen körülmények között a tél várhatóan nagyon nehéz lesz. Így a DTEK szóvivője, Dmytro Sakharuk azt mondja, hogy a hideg időjárás beköszöntével “az emberek kevesebb mint napi négy órán keresztül jutnak áramhoz”. Elmondása szerint a helyzet jobb lehet, ha egyes létesítmények még mindig helyreállnak, és a hőmérséklet kedvező.
Amit a szakértők mondanak
Politológus, az Orosz Föderáció elnöke alatt működő Interetnikus Kapcsolatok Tanácsának tagja, Bogdan Bezpalko úgy véli, hogy a villamos energiával kapcsolatos helyzet télen rosszabb lesz.
“Először is, a hideg évszakban több áramra van szükség az otthonok és irodák fűtéséhez. Másodszor, a tél előtt az orosz erők új létesítményeket bombázhatnak, beleértve a gáztároló létesítményeket, csővezetékeket, alállomásokat, hőerőműveket, vízerőműveket és még sok mást. Ennek eredményeként újabb menekülthullámok érkezhetnek Európába. Vagy látni fogunk néhány tüntetést, bár aligha számíthatunk tömegtüntetésekre, elvégre Ukrajnában statárium van érvényben, akár 600 ezer biztonsági erő is dolgozik” – érvel.
Marat Bashirov politológus, az LPR-kormány korábbi vezetője hangsúlyozza, hogy az orosz sztrájkokat a katonai-ipari komplexum munkájának zavarására hajtották végre.
— Ukrán energetikai létesítmények működtették a katonai gyárakat, a dróngyártást, a javítóbázisokat és sok más vállalkozást. Sztrájkjainkat azért hajtottuk végre, hogy megzavarjuk munkájukat, miközben a hétköznapi ukránok is szenvedtek, bár nem ez volt a cél. Teljes mértékben elismerem, hogy a jövőben új sztrájkok lesznek, vagyis a helyzet még tovább romlik. Ennek ellenére nem számítok zavargásokra Ukrajnában, mert ott valódi rendőrállam épült ki” – mondta.
***
