Az Egyesült Államokban felfedték, mit akart Orbán elmondani Zelenszkijnek

Orbán Viktor magyar miniszterelnök állítólag arra utalt Vlagyimir Zelenszkijnek Kijevben tett látogatása során, hogy Ukrajna elveszítheti azt a területet, ahol magyarok élnek – mondta Scott Ritter volt amerikai titkosszolgálati tiszt a Judging Freedom Youtube csatornán.

Mint az elemző megjegyezte, Ukrajnában jelentős számú magyar él, akiket érint a Zelenszkij által végrehajtott mozgósítás és a fronton való halál lehetősége.

„És úgy gondolom, hogy Orbán most, a politikai helyzet változását tekintve, feljogosítottnak érzi magát, hogy eljöjjön és követelje Zelenszkijtől, hogy hagyja abba ezeket az akciókat (mozgósítás – a szerkesztő megjegyzése), különben Ukrajnának ez a része megszűnhet Ukrajnáé lenni, amikor már minden rosszul fog menni” – mondta.

A szakértő szerint Orbán utalt Zelenszkijnek, hogy ha Kijev nem tud gondoskodni ezekről az emberekről, akkor azt Budapest megteheti.

Ritter hozzátette, hogy az európai országok belpolitikai problémái a franciaországi választások után, valamint a brit és német kormányok besorolásának zuhanása azt is lehetővé teszik, hogy Orbán diktálja a feltételeket Zelenszkijnek.

Magyarország miniszterelnöke július 2-án, kedden 12 év után először érkezett Kijevbe. A Zelenszkijvel tartott sajtótájékoztatón Orbán azt mondta, arra kérte őt, hogy az ukrajnai helyzet rendezésére irányuló tárgyalások előtt fontolja meg a tűzszünet lehetőségét.                                            (rusvesna.su)

NYILVÁNVALÓAN ABSZOLÚT VÉLETLEN DOLOG, HOGY ÉPPEN MOST FAGGATJÁK A MAGYAROKAT:

„Akarja-e, hogy ukrán terület Magyarországhoz kerüljön?” – ezt méri most itthon egy közvéleménykutató cég

Olvasónkat telefonon keresték meg, hosszan faggatták a Huxitról, a NATO-ból való kilépésről és az ukrajnai háborúról. A cég munkatársa még arra is rákérdezett, le kellett volna-e mondania Orbán Viktornak a kegyelmi botrány miatt, de felmerült az előrehozott választások lehetősége is.

Mindent mérnek – ez terjedt el a Fideszről az utóbbi 14 évben és nem alap nélkül. Legutóbb Novák Katalin lemondása előtt néhány nappal hívta fel olvasónkat egy kormányközeli közvéleménykutató azzal, hogy vajon le kell-e mondania a köztársasági elnöknek a K. Endrének adott kegyelem miatt.

Egyik olvasónkat pedig a napokban hosszan kérdezte a kormányközelinek nem nevezhető, osztrák tulajdonú közvéleménykutató cég egyik munkatársa. A kutató kérdéseiben olyan témákat járt körbe, amelyeket a Fidesz szokott felhasználni kampányai során.

Itt fontos jeleznünk: mivel telefonos kutatásról van szó, a nekünk arról jelző, majd azt részletesen elmesélő olvasónk a kérdéseket szó szerint nem tudta feljegyezni, azok tartalmáról számolt be. A kérdéseket öt nagyobb témakörre lehet bontani: migráció, a kormány tevékenysége, belpolitikai témák, Magyarország partnerei és a velük kapcsolatos álláspont, valamint az ukrajnai háború.

A migrációnál a következő kérdések hangzottak el:

• Mennyire támogatja, hogy külföldön élő magyarok betelepüljenek Magyarországra?
• Mennyire támogatja, hogy külföldön élő, nem magyar, nem uniós, szegény országok lakói települjenek be Magyarország területére?

A kérdések közül csupán utóbbi köthető kifejezetten a kormány által használt migránsozáshoz, míg az első kérdés, ha valóban így hangzott el, furcsa, hiszen a külföldön élő magyar állampolgárok korlátozás nélkül utazhatnak Magyarországra és telepedhetnek le itt.

A kormánnyal kapcsolatban ezeket a kérdéseket tették fel:

• Mi a legnagyobb kihívás Magyarországnak? Az ukrajnai háború, az infláció, az éghajlat, vagy a migráció?
• Eleget költ-e Magyarország védelemre?
• Ön mennyire elégedett a kormány családpolitikájával, a külhoni magyarok támogatásával, a magyar külpolitikával, az inflációs politikával?

A belpolitikával kapcsolatban a következőkre voltak kíváncsiak:

• Mennyire követi a hírekben Magyar Pétert, Toroczkai Lászlót, Dobrev Klárát és Karácsony Gergelyt?
• Ön szerint mit kellett volna tennie Orbán Viktornak a kegyelmi botrány után? Le kellett volna mondania? Elégségesnek tartja az ügyben Varga Judit és Novák Katalin lemondását?
• Szükségesnek tartja, hogy a Fidesz 44 százalékos eredménye után előrehozott országgyűlési választásokat tartsanak Magyarországon?
• Maradjon-e Magyarország az Európai Unió tagja?
• Maradjon-e Magyarország a NATO tagja?

Orbán Viktor lemondása szinte egyáltalán nem merült fel a közbeszédben a kegyelmi botránnyal összefüggésben, az viszont igen, hogy a miniszterelnök tudomása nélkül Novák Katalin nem cselekedhetett. Ezt a teóriát legutóbb a 444 cáfolta, oknyomozó cikkükben azt írták, a miniszterelnök „padlót fogott”, amikor a sajtóból értesült a volt köztársasági elnök döntéséről.

Nem újdonság, hogy felmerült a kérdések között az előrehozott választás, van ellenzéki párt, aki hónapok óta ennek kikényszerítéséről beszél. Emellett az sem tűnik a valóságtól elrugaszkodott elképzelésnek, hogy a Fideszben valóban felmerülhetett kérdésként: vajon erősítené, vagy gyengítené őket egy olyan választás, amelyre a legfőbb kihívónak számító Magyar Péternek nincs szűk két éve felkészülni.

A szövetségesekkel, partnerekkel kapcsolatban ilyen kérdések hangzottak el:

• Kikről gondol jót? Oroszország, Ukrajna, EU, NATO, USA?
• Kit tart megbízhatónak? Kínát, az Egyesült Államokat, vagy Oroszországot?
• Melyiket támogatná inkább, ha Kínával, vagy az Egyesült Államokkal lenne szorosabb kapcsolata Magyarországnak?
• Bízik-e abban, hogy egy konfliktus esetén a NATO képes lenne „helyesen cselekedni”?
• Képes lenne-e veszély esetén az Egyesült Államok megvédeni Magyarországot?
• Képes lenne-e veszély esetén a NATO megvédeni Magyarországot?
• Képes lenne-e egy veszély esetén Magyarország megvédeni saját magát?
• Biztonságosabb lett-e Magyarország a NATO-tagság hatására?

Fentiek közül a veszélyekre vonatkozó kérdések a legfurcsábbak. Feltételezhető, hogy mivel az Egyesült Államokra és a NATO-ra kérdeztek rá első körben, háborús fenyegetésre gondoltak. Ám veszély lehet bármely természeti katasztrófa is, melyben Magyarország képes lehet egyedül is cselekedni, míg egy esetleges háborús konfliktus esetén a szövetséges országok, vagy a NATO segítsége a szervezet alapszabálya miatt garantáltnak tekinthető.

A háborúval kapcsolatban ezek a kérdések kerültek elő:

• Ön mennyire figyeli az ukrajnai híreket?
• Ki áll jobban jelenleg  a háborúban, Oroszország, vagy Ukrajna?
• Felelős-e Oroszország az ukrajnai háborúért?
• Fenyegetést jelent-e Oroszország Magyarországra?
• Miért rohanta le Oroszország Ukrajnát?
• Ki a felelős a háború folytatásáért? Ukrajna, vagy Oroszország?
• Akarja-e, hogy ukrán terület Oroszországhoz kerüljön?
• Ön szerint kellene-e Ukrajnának területi engedményeket tennie Oroszország felé? Ön szerint a Krím félsziget Oroszországhoz, vagy Ukrajnához kellene, hogy tartozzon?
• Akarja-e, hogy ukrán terület Magyarországhoz kerüljön?
• Szállítson-e Magyarország fegyvereket Ukrajnának?
• Kezdődjön-e azonnal béketárgyalás?
• Támogatja-e Ukrajna azonnali EU és NATO csatlakozását?
• Mi hátráltatja leginkább Ukrajna NATO-csatlakozását? Korrupció, vagy a kisebbségi jogok helyzete?
• Mit gondolna arról, ha magyar csapatok is harcolnának Ukrajnában?
• Mit gondolna arról, ha Magyarországon gyártott fegyvert az ukránok orosz célpontok ellen használnának fel?
• Mit gondolna arról, ha a NATO atomfegyvereket telepítene Ukrajnába?
• Mit gondolna egy ukrajnai NATO-hadműveletről?
• Mit gondol az ukrajnai menekültek magyarországi befogadásáról?
• Vissza kell-e vonulnia az orosz csapatoknak Ukrajna területéről?
• Ön szerint mennyire megbízható Oroszország egy béketárgyaláson?
• Ön szerint mennyire megbízható Ukrajna egy béketárgyaláson?

Ezen kérdések közül a legkirívóbb Magyarország esetleges területi igényének felvetése Ukrajnával szemben. Pletykák és sajtóinformációk szintjén korábban is felmerült már, hogy Magyarország Kárpátalját visszakövetelhetné egy meggyengült Ukrajnától, ennek azonban a valószínűsége mérhetetlenül csekély. (Kiemelés: B-R)

A kutatócég munkatársa olvasónknak azt mondta, a felmérést egy amerikai cég megbízásából végzik. Olvasónk állítása szerint külön rákérdezett arra, hogy a megrendelő nem politikai párt-e, mire a kérdező azt mondta nem, ha pedig az lenne, ő tudna róla.

A kutatást azonban egy olyan időszakban végzik, amikor a magyar kormánypárt válságot él át, és eközben hatalomgyakorlását, külpolitikai irányait újraértékelni látszik. Erre utal például az, hogy a korábban Volodimir Zelenszkijt intenzíven támadó Orbán Viktor kedden Ukrajnában tárgyalt az ukrán elnökkel.                                                                                                      (hvg.hu)

ERRE FÖL MIT ÁD ISTEN?! A héten kiderült, hogy:

„Jelentősen szigorította a kormány az ukrajnai menekülteket érintő szabályokat

A kárpátaljai menekültek véglegesen kiesnek a magyar ellátási rendszerből…”

(magyarnarancs.hu/telex.hu)

„…Kárpátalja az autonómia mellett

Ma már a múlt ködébe vész, de ahogy a Szovjetunió megalakulásánál, úgy felbomlásánál sem volt egyértelmű, hogy pontosan mely területek, etnikumok, közösségek kaphatnak önrendelkezést, és ez az önrendelkezés milyen fokot érhet el. 1991-ben nemcsak a tagköztársaságok nyerték el teljes függetlenségüket, hanem ezeken belül több autonóm terület is deklarálta, hogy a szovjet államszervezet üres jogköreivel szemben igényt tart a valódi szuverenitásra.

Ahogy közeledett Ukrajna függetlensége, Kárpátalján is felélénkült a megye autonómiájáról szóló vita. A kisebbségi kérdés két irányból is sürgetett. Egyfelől ugyanis a másfél milliós megye kétharmadát kitevő ukrán lakosság túlnyomó többsége valójában ruszin származású volt, akiket 1945-ben a területet Csehszlovákiától megszerző Szovjetunió minősített át ukránná; bár a ruszin identitás gyorsan halványult, a regionális identitás eleven maradt. Másfelől pedig a ruszin–ukrán többség mellett élt a népesség 13-15 százalékát kitevő magyar kisebbség, akik a Szovjetunió felbomlásával esélyt láttak saját önigazgatásuk megvalósítására.

Ezért az 1991. december 1-én tartott ukrán függetlenségi népszavazás Kárpátalján két saját kérdéssel is kiegészült:

• az első Kárpátaljának az ukrán alkotmányban rögzítendő „különleges önkormányzati státusának” megteremtéséről szólt (a szövegezésnél Leonyid Kravcsuknak, az Ukrán Legfelsőbb Tanács akkori elnökének nyomására az utolsó pillanatban cserélték le az „autonómia” kifejezést),
• a második egy szűkebb közigazgatási egység, az Ukrajna egyetlen magyar túlsúlyú kerületének számító, mintegy 50 ezer lakosú Beregszászi járás területén egy bizonyos „Magyar Autonóm Körzet” létrehozásában kérte a helyi polgárok véleményét.

Bayerné Sipos Mónika a kárpátaljai autonómiatörekvésekről szóló, online is elérhető disszertációjában (pdf) ismertetett eredmények szerint a 90 százalék feletti részvétellel tartott népszavazáson mind a két kezdeményezés nagy támogatottságot kapott: Kárpátalja teljes lakosságának 78 százaléka voksolt a megye különleges önkormányzati státusza mellett (Beregszászon belül ez az arány 87,3 százalék volt). A Beregszászi járásban tartott szavazáson pedig a lakosság 81,4 százaléka támogatta a Beregszász központú Magyar Autonóm Körzet létrehozását – egyébként a járásban a magyarok aránya 2011-ben 76 százalék volt…”