Medián: A vajdabanda rajongói is érzékelik a korrupciót, de nem a rendszer, hanem egyének bűnének látják

A Medián friss felmérése szerint Tisza Párt hívei utasítják el a legkövetkezetesebben a kormányzati korrupciót. A megkérdezetteknek fele hallott az Integritás Hatóságról, de ez utóbbiaknak csak az ötöde tartja azt a kormánytól független, tisztán szakmai szervezetnek.

Az egészségügy általánosan na­gyon súlyosnak tartott helyzete mögött 2024-re a korrupció lett a magyarok szemében a második legjelentősebb hazai probléma, és a Medián most – május végén, június elején – elvégzett reprezentatív felmérésében hajszállal megelőzte az inflációt és a szegénységet is, amelyek mögött a legutóbb tavaly ősszel még a negyedik helyen volt.

A 2023. októberi Medián-felmérés:

Hasonlóan stabil a véleménystruktúra a hazai oligarchák szerepének megítélésében. A legutóbb, tehát 2023-ban 77, most 73 százalék tartotta nagyon valószínűnek vagy legalább elképzelhetőnek, hogy „egyes, kiemelkedő gazdasági sikereket elérő vállalkozók, mint például Garancsi István vagy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor strómanjai, vagyis hatalmas üzleti nyereségük jelentős részét valójában a miniszterelnöknek adják tovább”. Arányuk még a kormánypárti szavazók körében sem elhanyagolható, 41 százalék.

A korábbi kutatásokból ismert, és időbeli összehasonlításra alkalmas kérdések mellett a Medián mostani felmérésében új témák is előkerültek. Kiderült például, hogy a megkérdezetteknek pontosan a fele hallott arról, hogy a kormány a korrupciógyanús esetek felderítésére létrehozta az Integritás Hatóságot, de ez utóbbiaknak csak az ötöde (20 százalék) tartja azt a kormánytól független, tisztán szakmai szervezetnek, kétharmaduk (66 százalék) szerint a kabinet érdekeit érvényesíti.

Ennél is többen (72 százalék) hallottak arról, hogy az Európai Unió úgynevezett jogállamisági eljárásban az igazságszolgáltatás, például a bíróságok függetlenségéhez kötötte az uniós pénzek folyósítását Magyarországnak. A teljes szavazókorú népesség kétharmada, ám a kormánypártiaknak csak az egyharmada értett egyet azzal, hogy az EU célja ezzel az uniós jogszabályok betartatása és a pénzek átlátható felhasználása volt. A Fidesz–KDNP szavazóinak abszolút többsége (59 százaléka) szerint a cél az, hogy az unió beavatkozzon az ország belső ügyeibe.

Ebben a témában csaknem lineáris összefüggés van a vélemény és egyes társadalmi-demográfiai jellemzők között: minél idősebb, minél kevésbé iskolázott, minél kisebb településen él valaki, annál valószínűbb, hogy a „szuverenista” álláspontot osztja. Nagyon hasonlóan alakultak az arányok, amikor az volt a kérdés, hogy joga van-e az EU-nak feltételekhez kötni a pénzek folyósítását. A válaszadók 60 százaléka elismeri ezt, és csak 32 százalékuk (a kormánypártiak közül viszont pontosan kétszer annyian) azt hangoztatják, hogy ezek a pénzek minden feltétel nélkül „járnak” az országnak.

A kutatás talán legérdekesebb tanulsága az, hogy az összes feltett kérdést figyelembe véve egyértelműen az éppen csak a közelmúltban színre lépett Tisza Párt támogatói a legkövetkezetesebbek. Míg más ellenzéki pártok szavazótáborában 52 százalék, a Fideszében pedig érthetően csak 2 százalék volt azok aránya, akik ötből legalább négy kérdésben kormány-, illetve rendszerkritikus álláspontot foglaltak el, a Tisza Párt hívei körében ez az arány 68 százalékos. Közhelyszámba megy, hogy Magyar Péternek elsősorban a korábbi ellenzéki pártok szavazói közül sikerült kisebb-nagyobb szegmenseket átcsábítani, a Medián kutatásai viszont rendre azt is jelzik, hogy az „átigazolók” tendenciaszerűen a rendszerrel legkövetkezetesebben szemben álló csoportokból kerülnek ki.

Azt pedig már a Nyájas Olvasókra bízzuk, hogy MI IS LESZ ABBAN A JÓ!