CNN — A kínai hadsereg elszigetelheti Tajvant , megbéníthatja gazdaságát, és a demokratikus szigetet a Pekingben uralkodó Kommunista Párt akaratának engedheti anélkül, hogy egy lövést is leadna – figyelmeztet egy neves agytröszt.
A félelmek, hogy a Kommunista Párt beválthatja ígéretét, miszerint egy napon, szükség esetén erőszakkal átveszi az irányítást Tajvan felett, az elmúlt években fokozódott Hszi Csin-ping kínai vezetőnek az önuralmon lévő szigettel szembeni egyre harciasabb fellépése miatt.
Az, hogy Kína nem volt hajlandó elítélni Oroszország ukrajnai invázióját, csak fokozta ezeket a félelmeket.
Ebben a forgatókönyvben az elemzők és katonai stratégák már régóta a Kína számára elérhető két kulcsfontosságú lehetőségre összpontosítanak – a teljes körű invázióra vagy a katonai blokádra.
De egy washingtoni agytröszt, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) arra figyelmeztet, hogy létezik egy harmadik út is, amely sokkal nehezebbé teszi az Egyesült Államok és más hasonló gondolkodású demokráciák számára az ellensúlyozást: a karantén.
A „szürke zóna” taktikáját alkalmazva – a háborús cselekmények alatti cselekményeket – a kínai parti őrség, az úgynevezett tengeri milíciája, valamint a különböző rendőri és tengeri biztonsági ügynökségek teljes vagy részleges karantént kezdeményezhetnek Tajvanon, esetleg elzárva a hozzáférést. kikötőibe, és megakadályozza, hogy a létfontosságú ellátások, például az energia eljusson a sziget 23 millió lakosához, áll a CSIS frissen kiadott jelentésében.
Bonny Lin, Brian Hart, Matthew Funaiole, Samantha Lu és Truly Tinsley szerzők szerint a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA), a világ legnagyobb katonai erejének haditengerészeti, légi és szárazföldi komponensei csak segéd- és támogató szerepet tölthetnek be.
„Kína az elmúlt években jelentősen megnövelte a Tajvanra nehezedő nyomást, felkeltve a félelmeket, hogy a feszültség egyenes konfliktusba fajulhat. Nagy figyelmet fordítottak az invázió fenyegetésére, de Pekingnek a megszálláson kívül lehetősége van Tajvan kikényszerítésére, megbüntetésére vagy annektálására” – áll a jelentésben.
A hónap elején Szingapúrban tartott Shangri-La Dialogue védelmi csúcstalálkozón Dong Jun kínai védelmi miniszter figyelmeztette azokat, akik támogatják a Tajvan függetlenségéért tett bármilyen lépést, „önpusztításba” fognak kerülni.
„Határozott lépéseket fogunk tenni Tajvan függetlenségének megfékezésére, és gondoskodunk arról, hogy egy ilyen összeesküvés soha ne járjon sikerrel” – mondta Dong egy tolmácson keresztül, miközben a „külső zavaró erőket” sújtotta fegyverek eladása és „illegális hivatalos kapcsolatfelvétel” miatt Tajvannal.
Kína egyre fokozódó szürke zónás taktikája ezen a héten szembetűnő volt, amikor a kínai parti őrség hajói összecsaptak a Fülöp-szigeteki haditengerészet hajóival a Dél-kínai-tengeren.
A videók azt mutatják, hogy a pekingi csapatok fejszével és más pengéjű fegyverekkel fenyegetik a filippínókat, Manila pedig azt mondta, hogy az egyik katona elvesztette hüvelykujját egy kínai indíttatású ütközésben.
Az erőszak mértéke jelentős előrelépés volt a Második Thomas Shoal közelében lezajlott korábbi összecsapásokhoz képest, ahol a Fülöp-szigetek egy partra húzódó hadihajón tart fenn egy előőrsöt Peking és Manila vizein.
Hasonlóképpen, a pekingi katonai és gazdasági megfélemlítés Tajvannal, egy magasan fejlett szabadpiaci gazdasággal szemben, sokkal hangsúlyosabbá vált Xi idején.
A kormányzó Kínai Kommunista Párt a szigetet a magáénak vallja, annak ellenére, hogy soha nem volt ellenőrzése alatt, és megfogadta, hogy szükség esetén erőszakkal „újraegyesül” vele.
A CSIS-jelentés azonban azt mondja, hogy Pekingnek komoly lehetőségei vannak, amelyek nemcsak a PLA-t távol tarthatják a harctól, hanem a szigetországi demokráciát vagy annak támogatóit, például az Egyesült Államokat, a katonai konfliktusok kezdeményezőinek szerepébe helyezhetik Tajvan autonómiájának megőrzése érdekében.
A videó a filippínó erők és a kínai parti őrség közötti konfrontációt mutatja be
A jelentés megjegyzi, hogy a kínai parti őrséget – a világ legtöbb parti őrségéhez hasonlóan – bűnüldöző ügynökségnek tekintik. Ez azt jelenti, hogy leállíthatja és szabályozhatja a hajózást a sziget körül az úgynevezett karanténban, amely különbözik a blokádtól.
„A karantén egy bűnüldözés által irányított művelet a tengeri vagy légi forgalom ellenőrzésére egy adott területen, miközben a blokád elsősorban katonai jellegű” – áll a jelentésben.
Szakértők szerint a nemzetközi jog a blokádot háborús cselekménynek tekinti.
„A kínai parti őrség által vezetett karantén nem jelent háborút Tajvan ellen” – áll a jelentésben, és nehéz helyzetbe hozná az Egyesült Államokat – figyelmeztetnek a szerzők.
Washingtonnak törvényi kötelezettsége – a tajvani kapcsolatokról szóló törvény értelmében – biztosítania a szigetet a védekezéshez szükséges eszközökkel, és ellátja védelmi fegyverekkel.
Joe Biden amerikai elnök túllépte a törvényi előírást, és ismételten kijelentette, hogy amerikai csapatokat használ Tajvan védelmére, amely figyelmeztetés látszólag eltér Washington „stratégiai kétértelműség” korábbi álláspontjától, és a Fehér Ház tisztviselői visszaléptek.
De ha amerikai katonai hajók vagy repülőgépek beavatkoznak a Kína szerint bűnüldözési műveletbe, akkor az Egyesült Államok katonai ellenségeskedést kezdeményez.
A jelentés szerint a kínai parti őrség létszáma 150 óceánjáró és 400 kisebb, mint például a PLA haditengerészet, amely a flotta méretét tekintve a világ legnagyobb hadereje. Pekingnek több száz hajója van a Tengerbiztonsági Ügynökségben és a tengeri milíciában, amelyek halászhajók a kínai katonai és bűnüldözési szolgálatokba integrálva.
A jelentés szerint a tajvani parti őrségnek, amelynek mindössze 10 óceánjáró hajója és körülbelül 160 kisebb hajója van, nincs elegendő létszám ahhoz, hogy visszaszorítsa a karantént.
A CSIS szerzői megjegyzik, hogy a pekingi karanténintézkedések rendkívül korlátozottak lehetnek, és továbbra is gazdaságilag megfojthatják Tajvant. Kevés szolgáltató szeretne szembesülni azzal a lehetőséggel, hogy vagyonát a kínai hatóságok lefoglalják, és önként leállíthatják a sziget kiszolgálását.
„A kínaiak kimutatott hajlandósága csak néhány kereskedelmi hajó átkutatására és lefoglalására túlméretezett elrettentő hatást fejthet ki, és elriaszthatja a hasonló jogsértéseket” – áll a jelentésben.
A jelentés szerint a korlátozott átkutatási és/vagy lefoglalási intézkedések hatással vannak a tajvani járatokra, mivel a karantén könnyen kiterjeszthető a levegőre.
A jelentés szerint csak néhány járatot kellene figyelmeztetniük a kínai repülőgépeknek, hogy fojtogató hatást gyakoroljanak az egész forgalomra.
Kína rendszeresen repül katonai repülőgépekkel a sziget körül, naponta néha több tucatnyit. A péntek reggel 6 órakor végződő 24 óra alatt 36 kínai katonai repülőgép lépett át Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába – közölte a tajvani védelmi minisztérium.
Mindeközben a karantén, nem pedig a blokád, nem követelné meg Kínától, hogy lezárja vagy korlátozza a Tajvani-szoroshoz való hozzáférést – állapítja meg a CSIS jelentése. Ez azt jelenti, hogy Washington és szövetségesei elveszíthetik egyik legnagyobb igényüket a nemzetközi jog szerinti beavatkozásra, megőrizve a hajózás szabadságát a nemzetközi vízi utakon.
„Ha a karantént bűnüldözési műveletnek tekintik, Kína könnyen bejelentheti a művelet végét, és azt állíthatja, hogy a célkitűzései teljesültek” – áll a jelentésben.
A szerzők szerint, hogy a dolgok még visszafogottabbak legyenek, Kínának talán nem is kell a „karantén” szót használnia Tajvan elszigetelésére irányuló művelet megkezdéséhez.
Peking azt állítja, hogy Tajvan Kína területe, és megkövetelheti a vámáru-nyilatkozatok benyújtását, mielőtt a hajók behatolhatnak Tajvanba. Azok számára, akik nem tartják be az előírásokat, a végrehajtási mechanizmusok hűsítő hatást gyakorolhatnak az összes szállításra.
“A kínai bűnüldöző hajók felhatalmazást kapnak a hajók fedélzetére, helyszíni ellenőrzések lefolytatására, a személyzet megkérdezésére és egyéb intézkedések megtételére a nem megfelelő hajókkal szemben” – áll a jelentésben.
Ez az ötlet korlátozott műveleti kört tesz lehetővé Kína számára. A tanulmány szerint például a sziget legforgalmasabb kikötőjét, Kaohsiungot célozhatja meg, amely Tajvan tengeri importjának 57%-áért és energiaimportjának nagy részéért felelős.
Valószínű, de még mindig tele van kockázattal Kína számára
A CSIS jelentését áttekintő és a CNN-nek nyilatkozó külső elemzők hihetőnek találták. De fontos kétségeik is voltak a dolgok alakulását illetően.
Néhányan megemlítették, hogy a gazdaság nem feltétlenül játszik Peking javára.
„A karantén fenntartása drága és időigényes lesz” – mondta Carl Schuster, az Egyesült Államok Csendes-óceáni Parancsnokságának Közös Hírszerző Központjának korábbi műveleti igazgatója.
„Tajpej 60 napon belül nem adja fel” – állítja Schuster. „Fenntarthatja-e Peking az erőfeszítést és az esetleges nemzetközi reakciót ennyi ideig?”
A Tajvani-szoroson átívelő status quo felborítására tett erőfeszítések tovább ronthatják Peking külkereskedelmét – figyelmeztetnek a szakértők.
Alessio Patalano, a londoni King’s College háború és stratégia professzora felhívja a figyelmet a kihívásokra, amelyekkel a Kínai Kommunista Párt már most is szembe kell néznie egy olyan gazdasággal, amely még mindig küzd, hogy kilábaljon a Covid-19 elszigeteltségéből, amelynek növekedési üteme zuhant, és új kereskedelmi korlátozások, például vámtarifák tapasztalhatók. elektromos jármű exportja .
Tajvan kiemelkedő ipari gazdaság, a globális ellátási láncok kulcsfontosságú csomópontja, és a világ legfejlettebb félvezetőinek túlnyomó többségének gyártója. A karanténnak a szigeten nem csak belföldön, hanem globálisan is gazdasági következményekkel járna.
Míg a legtöbb nemzet diplomáciailag elismeri Pekinget Tajvan felett, a sziget egyre erősebb nem hivatalos kapcsolatokat alakított ki a nagy nyugati demokráciákkal, ami az elmúlt években elmélyítette ezeket a kapcsolatokat, ahogy Peking fenyegetései megerősödtek.
Tajvan és Kína gazdaságilag is szorosan összefonódik . A tajvani gazdasági minisztérium szerint tavaly a sziget exportjának 35%-a a kínai kontinensre irányult, ennek nagy része integrált áramkörök, napelemek és elektronikai alkatrészek voltak.
Ugyanebben az évben a szárazföldről érkező behozatal a sziget teljes importjának 20%-át tette ki. A tajvani kormány statisztikái szerint 1991 és 2022 között a tajvani vállalatok összesen 203 milliárd dollárt fektettek be az anyaországba, és ezzel több millió munkahelyet teremtettek Kínában.
Ezenkívül a karantén arra késztetheti a lakosságot, hogy a kormánnyal szemben álljanak össze, ahelyett, hogy felkelnének ellene – mondja Sidharth Kaushal, a londoni Royal United Services Institute tudományos főmunkatársa.
“Történelmi bizonyítékok azt mutatják, hogy még a súlyos blokádoknak is korlátozott a kényszerítő ereje, és a korlátozott karantén a zászló-effektus körüli felvonuláshoz vezethet” – mondja.
A karantén arra is késztetheti a tajvani kormányt, hogy kinyilvánítsa függetlenségét, ami Peking többször is hangoztatta, hogy valószínűleg fegyveres konfliktust von maga után – figyelmeztet Kaushal.
„Ez aztán a (Kommunista Párt) számára hagyná az eszkalációt vagy a jelentős visszaesést” – mondja.
Patalano szerint Kína számára a türelem a kulcsa az „újraegyesítés” céljának megvalósításához.
Az eszkaláció és természetesen az invázió nem „költséghatékony” – mondja. A háború nemcsak életekbe, hanem nemzeti vagyonba is kerül.
***