8
A kapitalizmus, a fasizmus világnézete, erkölcse
A fasizmusra, mivel kapitalizmus, jellemző rá a hamis idealista vallásos tudománytalan világnézet, az embertelen bérrabszolgaság, az élősködő, a felsőbbrendű jobboldali erkölcs, a szociális demagógia, a fajelmélet, a gyűlölet-, a félelem-keltés, a szélsőséges nacionalizmus, de a legfontosabb a szocialista demokrácia, a kommunisták elleni fékezhetetlen harc. A fasiszta-kapitalizmus legnagyobb ellensége a dolgozók demokráciája, a szocialista demokrácia, a kommunista világnézet, a gondolkodó, humánus emberré válás.
A fasizmushoz vezető út nagymértékben függ az adott történelmi helyzettől, a hozzá vezető történelmi eseményektől, a társadalom fejlődésének sajátosságaitól, a környező, a távoli nemzetek, népeknek történelemi kölcsön hatásaitól, hogy az adott esetben milyen formává alakul.
A fasizmus következetesen valósítja meg a hamis világnézete alapjának megfelelő embertelen erkölcsét, ami a gondolkodó vadállat színvonalának megfelelő. A fasiszta-kapitalizmus visszafejlődés az emberiség barbárságába! De, mivel a kapitalista modell a termelőeszközök, a demokrácia, a tudomány, a civilizáció fejlődésével egyre instabilabbá válik, igényli a változást, a védelmében csak egyetlen út lehetséges, a „kapitalista szocializmus”, ami a fasizmus.
A kapitalizmusnak a működési módja miatt a társadalmi haladás már nem az érdeke, ezért vált reakcióssá. Így a szocializmus, a kommunista világnézettel szemben kénytelen a gondolkodó állat színvonalán harcolni, mert ennél többre nem képes.
A szocialista demokrácia egyetlen következetes képviselője és megvalósítója a marxista-leninista kommunista párt, aminek legjelentősebb, eredményes megvalósítója a Sztálin vezette Szovjetunió volt. A szocialista demokrácia ellenségeivel szemben kíméletlen proletárdiktatúrával harcolt, eredményesen.
A fasizmus a polgári demokráciában
A polgári demokráciában, a totális gazdasági-politikai-
A proletárok többségének az osztályérdekeikről általában fogalmuk sincs, élnek, mint beszélőszerszámok, ezért, egy hazug mosolyért legtöbbször a szervezett osztályellenségeiket juttatják a hatalomba. Ez lehetetlenné teszi a demokráciát, mivel a többség érdekei nem jelentkeznek a hatalomban, ami súlyos társadalmi aránytalanságot, végül világméretű katasztrófát okoz. Mert a demokrácia hiányában a kapitalizmus szükségszerűen, fékezhetetlenül rothad!
A kapitalizmusnak, ha mégis szüksége volna a valódi demokráciára vagy néhány értékére, akkor bajba kerülne, mert ez nem valósítható meg a felsőbbrendű élősködő erkölcse, hamis világnézete miatt. Amíg kapitalizmus van, addig bérrabszolgaság is van, így a demokrácia a kapitalizmusban csak hazugság lehet.
A társadalmi tudat súlyos sérülését jelenti, ha a jelentős többség a saját osztályérdekei ellen van!
A polgári demokráciában működő kapitalizmus társadalmi tudatformája, világnézete, erkölcse sikeresen akadályozza azt, hogy a proletároknak saját osztály érdekképviselő igényük legyen. Így jobbára szervezetlenül egyénileg harcolnak a saját érdekükben. Működik az oszd meg és uralkodj! Ha azonban mégis eljutnak oda a proletárok, hogy a saját érdekeikben közösen fellépjenek, szervezkedjenek, akkor jön a terror, ami vagy a kapitalista érdekeltségű joguralom vagy a nyílt diktatúra formájában jelentkezik. Az osztályharcnak a tartós letörése pedig végül elvezet a társadalmi katasztrófába, mert a demokrácia nélküli világ rothad, a káosz felé halad és csak idő kérdése a pusztulása.
„reakció [lat.]: haladás ellenesség; a társadalmi fejlődéssel szemben kifejtett ellenállás; a hanyatló vagy bukott kizsákmányoló osztályok, ill. maradványaik aktív ellenállása a társadalmi haladással szemben; törekvés a történelmileg idejétmúlt társadalmi rendszer fenntartására, ill. visszaállítására; a kizsákmányoló osztályok politikai hatalma, erőszak a dolgozó osztályokkal szemben, a demokratikus szabadságjogok korlátozására, ill. megsemmisítésére, a népek nemzetek elnyomására irányuló politika. A haladásellenes erők gyűjtőneve.” – Politikai kisszótár
A mosolygó fasizmus a kapitalista joguralomban működik!
A fasizmus a polgári demokráciában is működik, mert ebben a formában is totális kapitalista osztály-önkényuralom valósul meg, mivel a (törvényhozói) hatalomba a proletárok következetes osztály érdekképviselői nem jutnak be, bár a terror alacsonyabb szintű, mint a nyílt diktatúrában és alapvetően a joguralom és a társadalmi tudat formálásának a monopóliuma a hatalom eszköze.
A polgári demokrácia jogalkotásában a proletárok következetes érdekképviselői, a szocialista demokrácia hívei nem vesznek részt, így valódi osztályérdekeiket a polgári törvények csak az osztályharc eredményeképpen tartalmazhatnak. Azonban, ha a polgári törvények tartalmaznak „proletár érdeket”, azt nem a proletárok valódi érdekképviselői, a marxizmus-leninizmus vezérfonalát követő kommunisták alkották meg úgy, hogy hatásuk minél kevésbé zavarja a tőkések, a gazda érdekeit, ezért nagyrészt megvalósításuk a demagógia körébe tartozik vagy a kapitalizmus felismert érdeke a meghatározó.
A polgári demokrácia és az osztályharc
A polgári demokráciában működő kapitalizmus uralkodó világnézete és erkölcse, valamint a politikai-gazdasági-
A nyílt fasiszta diktatúrában mértéktelenül hazug, demagóg módon az osztályok felettiség hirdetésével minden valódi proletár érdekképviseletet eltörölnek, az osztályharcot a legradikálisabban elfojtják.
„a fasiszta államok korporációs államoknak nevezték magukat, mert arra törekedtek, hogy a különböző társadalmi rétegeket foglalkozási ágak, hivatások, szakmák stb. szerint korporációkban egyesítsék, és ezáltal a fasizmusnak osztályok feletti látszatot adjanak.” – Filozófiai kislexikon
„A korporativizmus (másként korporatizmus) (olaszul: corporativismo) ideológiai irányzat, amely szerint az egyes politikai érdekcsoportok (korporációk) egymással szemben nem ellenségesen állnak, egymással nem sztrájkoktól és osztályharctól terhes viszonyban vannak, hanem a munkabért és a munkafeltételeket békés egyetértésben rendezik. Maga a korporáció szó a latin corporatio (jelentése testület) szóból származik. … Két fő formája van: a tekintélyuralmi és a liberális korporativizmus. A tekintélyuralmi korporativizmus Mussolini fasiszta Olaszországában fejlődött ki, és később átvette az ausztrofasizmus és a nemzetiszocializmus is. Lényege a munkavállalóknak kötelezően egységes szakmai szervezetekbe tömörítése az állam által. … A korporatizmus alapgondolata az, hogy egy ország valamennyi lakosa – függetlenül attól, mely társadalmi réteghez vagy osztályhoz tartozik – közös érdekkel rendelkezik és emiatt az osztályharc maga, valamint a társadalom felosztása munkaadói táborra, ill. munkavállalói táborra az egész társadalom jólétére káros.”
A polgári demokráciában működő kapitalizmusban a proletár dolgozók egyetlen érdekérvényesítő eszköze az osztályharc, amit a kapitalista jogállam a tőkések, a kapitalizmus érdekében igyekszik törvényesen szabályozni, korlátozni, megakadályozni. Mivel a polgári demokráciában a törvényes hatalomba a többség, a dolgozó proletárok következetes osztály-érdekképviselői gyakorlatilag nem juthatnak be, ezért ez osztály-önkényuralom, vagyis fasizmus, a mosolygó fasizmus. A nyílt fasiszta diktatúrában az osztályharc már osztályháború, fegyveres kíméletlen háború!
A kapitalizmusban a gazda a bérrabszolga ura, így, ha a bérrabszolga morog, könnyen szabaddá válik, mint a madár repül, elszakad a rabszolgaszíj, éhezik, nyomorog, ezért inkább tűr, inkább elviseli a gazdi élősködését. De eljön az az idő, amikor kiegyenesíti a kaszáját és tómból, had hulljon a férgese.
„Osztályharc: olyan osztályok közötti harc, amelyeknek érdekei összeegyezhetetlenek vagy ellentmondanak egymásnak. A rabszolgatartó társadalomtól kezdve minden társadalom története osztályharcok története. A marxizmus-leninizmus az osztályharc tudományos magyarázatát adja. Kimutatja, hogy az osztályharc az antagonisztikus osztályokra bomlott társadalom fejlődésének hajtóereje. Bebizonyítja, hogy a polgári társadalomban az osztályharc szükségszerűen a proletáriátus diktatúrájához vezet, melynek célja az osztályok megszüntetése: az osztály nélküli kommunista társadalom megteremtése.” – Marxista fogalomlexikon
Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!