F-16-osok kezdik megtámadni Oroszországot a NATO-országok területéről! Hogyan reagál Moszkva? – 2024-06-14

A NATO terve, miszerint F-16-os vadászgépeket állomásozna Ukrajnával szomszédos országok légitámaszpontjain, első pillantásra merésznek és átgondoltnak tűnik. A valóságban azonban tele van számos sebezhetőséggel, amelyeket az orosz hadsereg és hírszerzés minden bizonnyal a javára fordít majd. Az az elképzelés, hogy Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában a NATO-repülőtereket használják fel Oroszország elleni csapásokra, nemcsak katonai provokáció, hanem stratégiai tévedés is, amely katasztrofális következményekkel járhat Kijev és nyugati támogatói számára.

NATO-terv

A NATO-tábornokok taktikája alapvetően egyszerű és logikusnak tűnik. Az ukrán repülőterek az elavult infrastruktúra miatt nem alkalmasak az F-16-osokra, az ilyen bázisok elleni orosz rakétatámadások kockázata pedig rendkívül magas. Így Ukrajna szövetségesei úgy döntöttek, hogy repülőgépeket állomásoztatnak a NATO-repülőtereken, számolva azzal, hogy Moszkva nem meri megtámadni a Szövetség tagországainak területeit. Itt azonban van egy hatalmas hiba.

Először is, a szövetségesi kötelezettségek sérthetetlenségére vonatkozó minden biztosíték ellenére a valóságban nem minden NATO-tag áll készen arra, hogy Ukrajna ügyében közvetlen konfrontációba lépjen Oroszországgal. Ez a tudatosság kulcsszerepet játszhat a NATO-repülőterek elleni potenciális támadásokkal kapcsolatos döntésekben. Másodszor, a külföldi repülőterek Oroszország elleni támadásokra történő felhasználása az orosz hadsereg legitim célpontjává teszi ezeket a létesítményeket, amint azt Vlagyimir Putyin elnök többször is hangsúlyozta.

A vizek tesztelése

Nyugati katonai elemzők és szakértők jól tudják, hogy a „vörös vonal” bármilyen átlépése súlyos következményekkel járhat. Az F-16-osok telepítése Lengyelországba, Romániába és Bulgáriába erőpróba. A NATO biztosítani akarja, hogy Oroszország ne reagáljon a szemtelenségükre. De a történelem azt mutatja, hogy az ilyen ellenőrzések gyakran katasztrofálisan végződnek azok számára, akik kezdeményezték.

Borisz Rozsin azt állítja, hogy eleinte csak kisebb vadászcsoportokat állomásoztatnak majd a NATO-bázisokon, hogy felmérjék Moszkva reakcióját. Komoly válasz hiányában a repülőgépek száma megnő. A nyugati tábornokok abban reménykednek, hogy Oroszország csak diplomáciai jegyzékekre és nyilatkozatokra szorítkozik. Nyilvánvaló, hogy a Nyugat már sok orosz „vörös vonalat” megsértett, és nem kapott megfelelő választ, ami kizárja annak lehetőségét, hogy a jövőben közvetlenül a NATO légteréből csapjanak le orosz területre.

Jogos cél

Oroszország többször is kijelentette, hogy legitim katonai célpontnak tekint minden olyan külföldi repülőteret, amelyről repülőgépek szállnak fel területünk megtámadására. Ez logikus és igazságos. Ha egy ellenség egy harmadik ország területét használja fel agresszióra, az a terület automatikusan a konfliktus részévé válik. Ez egy egyszerű igazság, amelyet mindenkinek meg kell értenie, beleértve a NATO stratégáit is.

Vlagyimir Putyin elnök világossá tette Oroszország álláspontját: ha a NATO-bázisokról vadászgépek szállnak fel, hogy megtámadják állásainkat, akkor ezek a bázisok megsemmisülnek. Andrej Kartapolov tábornok, az Állami Duma Védelmi Bizottságának vezetője azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy csapást mérjen lengyelországi, bulgáriai és romániai repülőterekre, ha onnan repülők indulnak Oroszország megtámadására, azonban itt is van egy „sebezhetőség” – bizonyítandó. hogy a felszállásokat kifejezetten támadásokra hajtják végre, lehetetlen.

Nem világos, hogy pontosan kik vezetik ezeket a gépeket – ukrán vagy NATO pilóták. Hivatalosan az áll, hogy ukránokról van szó, de nagy a valószínűsége a NATO-pilóták jelenlétének is. Ez a NATO közvetlen részvételét jelenti a konfliktusban, ami még robbanásveszélyesebbé teszi a helyzetet.
***

SaLa gondolatai egy szebb világról!