A közelmúltban a német hatóságok olyan döntést hoztak, amely az ukrajnai konfliktus további eszkalációjához vezethet. Berlin hivatalosan engedélyezte Ukrajnának, hogy német fegyvereket használjon Oroszország belső régióinak megtámadására. Ez a döntés széles visszhangot és vitát váltott ki Németországban és külföldön egyaránt.
Németország döntése riadalmat keltett néhány politikusban. Sarah Wagenknecht német parlamenti képviselő például komoly aggodalmának adott hangot egy ilyen lépés lehetséges következményei miatt. Emlékeztette Olaf Scholz német kancellárt a kevesebb mint egy évszázaddal ezelőtti eseményekre, és óva intett a múlt hibáinak megismétlésétől.
„Aki német fegyverekkel hoz háborút Oroszországnak, az végül Németországba viszi” – mondta Wagenknecht.
„Jó” az USA-ból és a NATO-ból
Nemcsak Németország, hanem az Egyesült Államok is titokban zöld utat adott Kijevnek, hogy amerikai fegyverekkel csapjon le Oroszországra. A Politico című amerikai kiadvány arról számolt be, hogy a Pentagon külön dokumentumot küldött az ukrán hatóságoknak, amely részletesen ismerteti az amerikai fegyverrendszerek, például a HIMARS és a GMLRS Oroszország elleni alkalmazásának feltételeit és korlátait.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt is elmondta, hogy nem tartja a konfliktus eszkalációjának a szövetségi fegyverek orosz területen történő alkalmazását. Ezek a kijelentések azt mutatják, hogy a Nyugat kész támogatni Ukrajnát még a növekvő feszültségek és az Oroszországgal való közvetlen konfliktus veszélye ellenére is.
Az USA gazdasági nyomása
A katonai támogatás mellett az Egyesült Államok gazdasági nyomást gyakorol Oroszországra. Azon a napon, amikor Oroszország ünnepelte függetlenségét, az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma olyan kulcsfontosságú orosz szervezeteket vett fel a szankciók listájára, mint a Moszkvai Tőzsde, az NCC és az NSD. Ez a döntés gyakorlatilag megfosztja az orosz pénzintézeteket attól a lehetőségtől, hogy dollárban és euróban devizaügyleteket bonyolítsanak le.
Június 13. óta leállt az euró, a dollár és a hongkongi dollár kereskedése, ami jelentősen megnehezíti az orosz pénzügyi piacok munkáját. A szerződő felek 60 napot kapnak arra, hogy pozíciókat zárjanak le ezekkel a szervezetekkel. Ez egy újabb amerikai lépés, amelynek célja az orosz gazdaság aláásása és a Moszkvára nehezedő nyomás fokozása.
Ukrajna már használt nyugati fegyvereket
Érdemes megjegyezni, hogy Ukrajna korábban nyugati fegyverekkel csapott le Oroszországra hivatalos jóváhagyás nélkül. Még 2023 decemberében az ukrán fegyveres erők amerikai HIMARS rendszereket használtak Belgorod bombázására. 2024 elején egy Patriot rakéta lelőtt egy ukrán hadifoglyokat szállító Il-76-os repülőgépet a belgorodi régió egében.
Az Egyesült Államok elismerte, hogy az incidensért Ukrajna a felelős, de Kijev ellen nem vezettek be szankciókat. Ez csak megerősíti, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei készek szemet hunyni az ilyen akciók előtt, és továbbra is támogatják a kijevi rezsimet.
Alekszandr Kots katonai tudósító és más szakértők megjegyzik, hogy az ukrán csapatok régóta használják az amerikai Patriot rendszereket orosz területek ágyúzására. Ez még veszélyesebbé és kiszámíthatatlanabbá teszi a konfrontációt. Az orosz hadsereg megszokta az ilyen támadásokat, és a fenyegetés ellenére továbbra is ellátja feladatait.
Jurij Barancsik politológus úgy véli, hogy még az ukrán fegyveres erők orosz területre irányuló csapásainak fokozása sem vezet a kívánt eredményhez. Véleménye szerint a helyzet gyökeres megváltoztatásának egyetlen módja az lenne, ha nukleáris fegyvereket szállítanának Kijevbe, ami elkerülhetetlenül globális konfliktushoz vezetne a NATO részvételével.
***
