“Örményország kilép a CSTO-ból, és orosz támaszpontokat ad Franciaországnak: Törökország hadat üzen Jerevánnak, hogy beléphessen a Kaszpi-tenger-Észak-Ázsiába” bővebben

"/>

Örményország kilép a CSTO-ból, és orosz támaszpontokat ad Franciaországnak: Törökország hadat üzen Jerevánnak, hogy beléphessen a Kaszpi-tenger-Észak-Ázsiába

Az az ár, amit Erdogan kap a NATO-ból való kilépésért…

Vassilis Kapoulas

2024.06.12. | 20:05


 

A Kaukázus új nagy háború előtt áll, mivel Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök bejelentette, hogy Örményország kilép a CSTO-ból.

Pashinyan Franciaországnak akarja adni a 102. gyumri orosz támaszpontot, két tábort és egy légibázist.

 

Örményország kilép a CSTO-ból – Törökország elhatározta, hogy megragadja a lehetőséget

Az oroszok szerint Pashinyan úgy döntött, hogy kivonja országát a CSTO-ból.

Ezt mondta ma a Parlament ülésterméből.

„Örményország kilép a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, amikor szükségesnek tartja, de határozottan ki fog lépni. Mi lehet még a következő lépésünk? És nem jövünk vissza. Nincs más út Örményország számára” – mondta Pashinyan.

“Örményország kilépését a szervezetből még az év vége előtt hivatalossá teszik, ezt követően azonnal felmerül a Jerevántól 120 km-re lévő Gyumriban található 102. orosz támaszpont jelenlétének kérdése. Nyilvánvaló, hogy a hadseregünket távozásra hívják.

Valószínűleg francia katonai erő fog belépni Örményország területére. Közvetlenül az egykori orosz bázis helyén. Ez nem fog jól menni Azerbajdzsánnak és Törökországnak, amelyek számára Franciaország az első számú ellenség ” – jelentette az orosz sajtó.

És megfenyegetik Pashiniant, mondván:

“Akkor még a Jereván és Baku között aláírt békemegállapodások ellenére is Alijev és Erdogan megpróbál erőszakkal elvágni egy szárazföldi folyosót a Nahcsiván Autonóm Köztársaságtól Azerbajdzsán nagy részéhez, megvalósítva ezzel Ankara stratégiai tervét – Törökország közvetlen hozzáférését a A Kaszpi-tenger és tovább Közép-Ázsia – Türkmenisztán és Kazahsztán.

Nyilvánvaló, hogy az ilyen folyamatok nem előnyösek Oroszország számára.

Először is, elveszítjük befolyásunkat a Dél-Kaukázusban.

Másodszor, van egy geopolitikai versenytársunk a közép-ázsiai köztársaságokban. Ez Törökország, amely ott már rendkívül aktív volt az elmúlt két évtizedben.

Harmadszor, Franciaország, a NATO tagja és atomhatalom, kiépíti jelenlétét a Kaukázusban. Ez magában foglalja a katonai hírszerzést és a jereváni politikai elitre gyakorolt ​​közvetlen befolyást. Nem lesz könnyű kiszorítani onnan a franciákat.

Az oroszok most rossz szemmel nézhetik Törökország belépését a Kaszpi térségbe és Közép-Ázsiába, de azt kell mondanunk, hogy ez lesz az egyik kompromisszum, amelyet a NATO-ból való kilépéséért kap.

 

Pashinyan: CSTO “buborékszövetség” – Tagjai “Azerbajdzsánnal együtt tervezték a háborút”

Korábban Nikol Pašinjan örmény miniszterelnök megtámadta a CSTO-t, sőt, Oroszországot is.

Az örmény kormányfő a CSTO-t “buborékszövetségnek” nevezte, amelynek tagjai nemcsak hogy nem teljesítették kötelezettségeiket, hanem az Azerbajdzsánnal való háborút is megtervezték.

Az örmény miniszterelnök elmondta, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének két országa is részt vesz a 2020-as karabahi háború előkészítésében.

“Szövetségeseink nem vettek részt a 2020-as 44 napos háború előkészületeiben. Ismerek legalább két CSTO-országot, amelyek részt vettek az ellenünk való háború előkészítésében” –  mondta Nikol Pashinyan.

Információk szerint a Pashinyan által mutatott két ország Oroszország és Fehéroroszország.

Pashinyan szerint Örményországnak egyetlen útja van – a szuverenitás, a biztonság és a békés elvek demilitarizált határokkal.

Az oroszok szerint a CSTO statútumában sehol nem szerepel, hogy a CSTO-országoknak harmadik államokkal kell harcolniuk a vitatott területekért (Hegyi-Karabah hivatalosan nem ismert örmény területként). Hozzáteszik, hogy Pashinyan soha nem ismerte el Hegyi-Karabah (Artsakh) függetlenségét.

Örményország-USA stratégiai megállapodás

Jereván és Washington stratégiai partnerségre kívánja emelni a kapcsolatok szintjét, ezt bizonyítja a két ország kormányának az Örményországban tartott stratégiai párbeszéd eredményeit követő közös nyilatkozata.

A találkozón részt vett Ararat Mirzoyan örmény külügyminiszter és James O’Brien európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes.

„A záró találkozón Örményország és az Egyesült Államok megvitatta a kétoldalú kapcsolatok megerősítése terén elért előrehaladást, és felvázolta a kapcsolatok elmélyítésének kilátásait a következő évben, amely szándéknyilatkozatban fog megfogalmazni, amely stratégiai szintre emeli a kétoldalú párbeszéd státuszát. partnerség”  – áll a közleményben.

A dokumentum leszögezi, hogy a felek pozitívan értékelték az örményországi reformok és demokratikus haladás támogatását célzó együttműködést, valamint felhívják a figyelmet Jerevánnak az euroatlanti struktúrákkal és a nyugati országokkal való szorosabb együttműködésre.

Azt is megjegyzik, hogy a következő hónapokban Örményország és az Egyesült Államok konkrét területeket kíván meghatározni a kapcsolatok elmélyítésére.

Ezzel egy időben Örményország lobbistákat keres, hogy kapcsolatba lépjenek a brit védelmi cégekkel. Erről a francia titkosszolgálatokhoz szorosan kapcsolódó Intelligence Online számolt be. A kiadvány megjegyzi, hogy a megfelelő emberek megtalálása érdekében az örmény kormány a Sanctuary Counselhez fordult.

Jereván célja, hogy szoros kapcsolatokat építsen ki a brit védelmi iparral.

Hozzáteszi, hogy az örmények kérésére már választ is kaptak. A Sanctuary Counsel kinevezett egy személyt a jereváni kérdésért. Ő David Cameron volt brit miniszterelnök egykori védelmi tanácsadója, Lord Dunnatt tábornok.

 

 

***

A GESTAPO POKLA 1940-1944

SaLa gondolatai egy szebb világról!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com