7
Az emberi jogok legfontosabbjai
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedés minden alakja tilos. A törvény előtt mindenki egyenlő. Ha azonban ezek nem teljesülnek, akkor az emberi jogok súlyosan sérülnek.
Az emberi jogok megvalósulása
Azonban a kapitalista modellben a proletár gyermeke proletárnak születik, azaz nagy valószínűséggel a túlnyomó többség bérrabszolga lesz, így csak nagyon alacsonyan, a beszélőszerszám színvonalán valósulhatnak meg az emberi jogai, az emberi méltósága. Ugyan megvalósul az, hogy a törvény előtti mindenki egyenlő, de úrnak vagy szolgának születik, az emberi méltóságát, a jogérvényesítő képességét alapvetően ez határozza meg, így élősködő vagy bérrabszolga lesz.
A szocializmusnak azonban a célja a proletariátus felszabadítása a tőkés bérrabszolgaság uralma alól. Így válik a proletár bérrabszolga, aki a kapitalizmusban még a beszélőszerszám volt a szocializmusban dolgozó emberré, ahol a termelőeszközök közösségi, kollektív tulajdonban vannak, a dolgozók munkájával a dolgozók szükségletéért működnek. Így valósulnak meg az emberi jogok és az emberi méltóság, a szocializmus értékei. Így válik a valódi demokráciában, a szocialista demokráciában az ember a gondolkodó emberré!
A törvény előtti egyenlőség
A kapitalista jogállamban a törvény előtt mindenki egyenlő, de a jogérvényesítés lehetősége a pénz, a hatalom, a szervezettség függvénye is. Így a relatíve csekély pénzzel és a semmilyen hatalommal sem rendelkező proletárok és következetes osztály-érdekképviselőik a tőkésekkel szemben mégsem lesznek a törvény előtt egyelőek. Mert a kizsákmányolással szerzett, a sokkal több pénzzel rendelkező tőkés gazda az úr, aki a megfelelő szakembereket képes finanszírozni a törvény előtt az érdekei védelmében. De mivel a tőkés gazda osztályérdekében hozzák a törvényeket is, alapvetően ez is az ő érdekeit szolgálja. Így működik a kapitalizmusban a törvény előtti egyenlőség.
Társadalmi osztályviszonylatban az osztályharchoz a szervezettség meghatározó tényező lehet az érdekérvényesítésben. Mivel a jog alapvetően osztályviszonylatban az uralkodó osztály érdekeit fejezi ki, így lehetséges az, hogy a kapitalizmusban a kizsákmányolás, az élősködés jogszerű, ez ellen törvényesen a kizsákmányoltak és következetes érdekképviselő nem léphetnek fel, ezért csak a magas szinten szervezett osztályharccal érhetnek el eredményeket, ami nem olcsó és gyakran életveszélyes mulatság. Így működik a kapitalizmusban a törvény előtti egyenlőség, ami valójában mégsem egyenlőség.
Az osztályharc szervezése nagyon költséges, ilyen a költséggel alapvetően az uralkodó osztályok rendelkeznek. A kapitalizmusban az uralkodóosztály rendelkezik a kizsákmányolással rabolt pénzzel és a törvényhozás, a joguralom önkényuralmi színvonalú hatalmával is. A kapitalista államhatalomban és a törvényhozásban következetes proletár osztály-érdekképviselő nincs, ez azonban így önkényuralom. Így működik a kapitalizmusban a törvény előtti egyenlőség, ami valójában önkényuralom, mert a többség nem rendelkezik következetes osztály érdekképviselettel a hatalomban.
„Emberi jogok: Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak. … A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. … A törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedetek megtiltására van joga. … A törvény a közakarat kifejezése”
„A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.”
A jogérvényesítés nagyon költséges, így az van nyerő helyzetben, aki több pénzzel, szervezettséggel és hatalommal rendelkezik, ezért a jobb szakembereket a saját érdekében meg tudja fizetni. Tehát főleg osztályviszonylatban, a tőkés és a proletár között a kapitalizmusban valójában nem valósul és nem is valósulhat meg a törvény előtti egyenlőség. Ezt a kapitalizmusban semmilyen módon sem lehet elkerülni, bár megpróbálják ezt szélhámosan elhitetni.
Tehát a kapitalizmusban a törvény előtti egyenlőség a tőkés úr és a dolgozó proletár szolga között nem valósulhat meg, mert a jogérvényesítés alapvetően a pénz, a hatalom kérdése. Így marad a proletárok számára az egyetlen valóban járható lehetőség az osztályharc, az osztályháború az osztályérdekek védelmében.
A törvény előtti „egyenlőség” a joguralommal
De a kapitalizmusban a törvények is a kapitalizmus érdekében készülnek, ami a bérrabszolgaságot, az élősködést törvényesen támogatja. Ez a kapitalista joguralom lényege. Így a proletárok számára az osztályellenségeikkel szemben az érdekérvényesítésnek csak egyetlen módja marad, az osztályharc, amit a kapitalista törvények korlátoznak, elnyomnak, lehetetlenné próbálnak tenni.
Nagyon meghatározó jelentősége van annak is, hogy a kapitalizmusban az uralkodó társadalmi tudat, az uralkodó világnézet és az erkölcs a tőkések kizsákmányoló érdekeinek van alárendelve. A kapitalizmus uralja az egész társadalom gondolkodását, a lelkiismeretét. Ezért a proletár elfogadja, sőt kénytelen a lelkiismerete által vezérelve elfogadni a tőkés gazda uralmát és élősködését is, és jó szolga módjára ezt nem tartja embertelennek, megalázónak, ilyen az erkölcse, mert ilyenné nevelik, gerinctelen jellemű beszélőszerszámmá, alázatos szolgává, csak gondolkodó állattá. De így a kapitalista urak is csak élősködő, gondolkodó állatok lehetnek. Ezért a kapitalizmusban nem lehet gondolkodó emberré válni!
A kapitalizmus az uralkodó erkölcse kialakítására felhasználja az osztályáruló, de kivételes képességű proletárok vagy akár a sikeres vállalkozók eredményeit is, ezt példamutatásra használja, amit a proletárok többsége valójában nem érhet el, de húzóerőnek, a lázadozás letörésére nagyon alkalmas. Ezzel sikeresen kordában tartható a társadalmi problémák többsége. Lám, mindenki lehet sikeres, csak a példát kell követni. Nem lázadozni kell, a siker lehetősége a proletárok számára is nyitva van a kapitalizmusban.
De mivel a kapitalizmus alapvetően bérrabszolgatartó társadalmi forma, ezért a túlnyomó többség bérrabszolga beszélőszerszám lehet csupán. A kapitalizmus nem működik másként. A jobboldali erkölcs hívei számára ez természetes, emberséges.
Így lesz a kapitalizmus emberisége a túlnyomó többségben lévő gerinctelen osztály-öntudatlan bérrabszolgák világa! Ez hatalmas veszély jelent az egész emberiség számára! Így azonban a kapitalizmus embere alapvetően még csak a gondolkodó állat világa lehet, mert az ember a gondolkodását túlnyomóan a létfeltételek megszerzésére használja, az ember-ember közötti harc a meghatározó, ezért még nem képes gondolkodó emberré válni.
A kapitalizmus kizsákmányoló felsőbbrendű erkölcse a társadalom rothadását okozza, a termelési módja ezt a rothadást minden határon túl felerősíti, ezért a kapitalizmusban lehetetlen gondolkodó emberré válni, így halad az emberiség a pusztulása felé, csak a szocializmus lehet ennek a gátja.
Talán az ember-állat, az emberiség soha sem lesz képes gondolkodó emberré válni, mert az érdekellentétek mindig megmaradnak, és ezek egymás ellen fordítják, mert az ember az állatvilághoz tartozik. Az ember-állat csak akkor válhat emberré, ha a léte ezt megengedi. Mert a lét határozza meg a tudatot! Az emberiségnek a megmaradása érdekében a kapitalizmusból szocializmusba kell változnia vagy marad a pusztulása, a visszafejlődése a már nem gondolkodó állatvilágba.
Talán az emberi faj képes lesz erre. A szocializmus ebbe az irányba mutat. A megbuktatott szocializmus sokkal közelebb állt az emberré váláshoz, mégis legyőzte az emberben lévő állat. Mert a lét határozza meg a tudatot és csak a termelőerők fejlett színvonala teszi lehetővé az emberiség számára a gondolkodó emberré válást.
Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!