EU: Orbán Viktor miniszterelnök 2024.05.24-én pénteken kijelentette, hogy Brüsszelben készülnek Európa ukrajnai háborúba lépésére, hozzátéve, hogy meg kell erősíteni Magyarország önvédelmi képességeit.
„Van néhány riasztó hasonlóság a mai és az első és második világháború előkészítésének időszakában” – mondta Orbán a Kossuth Rádiónak. „Ami ma történik Brüsszelben és Washingtonban, vagy jelenleg inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, az egy esetleges katonai konfliktus hangulatát teremti meg, amelyet akár Európa háborúba lépésének előkészítéseként is leírhatunk” – mondta.
Orbán ugyanakkor megemlítette, hogy a hadseregre azért van szükség, mert az önmagában nem vezet háborúhoz. A háborúk leggyakoribb oka a gyengeség, ezért szerinte szükség van hadseregre és katonákra, előkészületekre, önvédelmi képességek megerősítésére. Magyarországnak hosszú ideig nem voltak ilyen kapacitásai, és még mindig nem elégségesek. Az ország hadereje még nem elég erős, de ennek megerősítése érdekében előrelépés történik – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország leáll-e Ukrajna veresége után, azt válaszolta, hogy az orosz hadsereg komoly és nehéz háborút vívott az ukránokkal, és mégsem tudta legyőzni őket. A NATO katonai képességei összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint Oroszországé. Az a feltételezés, hogy Oroszország, amely még Ukrajnát sem tudja legyőzni, hirtelen jön, és elnyeli az egész nyugati világot, logikátlan.
Szerinte nagyon kicsi az esélye annak, hogy ma valaki meg merjen támadni egy NATO-tagországot. A NATO egyértelművé tette, hogy védelmi szövetségről van szó, és nem tűr el semmilyen katonai akciót, amely sérti bármely tagállam szuverenitását.
Az orosz fenyegetés említését Orbán az európaiak vagy a Nyugat előkészítő manővereiként értelmezte a háborúba való belépés felé.
Ahelyett, hogy a konfliktust két szláv nemzet háborújaként kezelnék, a nyugat-európaiak saját háborújuknak ismerik el a konfliktust – magyarázta.
Németország helyzetének eltolódása jól mutatja, hogy hónapról hónapra egyre közelebb kerülünk a háborúhoz. Most már olyan tervekről beszélnek, amelyek szerint egyes országok orosz katonai felszereléseket semmisíthetnek meg Ukrajna légterében, vagy a frontvonalon kívül léphetnek be Ukrajna területére.
„Az európai történelem megértésével ez a háborús tevékenység kommunikációs manőverének tekinthető” – mondta.
Orbán szerint nem lehet megmondani, meddig tart az európai stratégia sikere, mennyi fegyvert és pénzt kell még küldeni. Ez előbb-utóbb összeütközést eredményezhet a NATO, az Európai Unió és Oroszország között, amely utóbbi egy atomhatalom. Ez az a helyzet, amely indokolja a „legfeketébb látomást”.
Magyarország jelenleg nagyon nehéz helyzetben van, mert „olyan ország vagyunk, amely ragaszkodik a NATO alapszerződéséhez és a küldetését meghatározó konszenzushoz” – mondta Orbán. A NATO egy védelmi szövetség, amelyet annak biztosítására hoztak létre, hogy ha valamelyik tagállamot megtámadják, a többiek a segítségére jöjjenek. A NATO-tól nem várták el, hogy a területén kívül katonai műveleteket hajtson végre, és nem vállaljon háborút a szövetségen kívüli országokkal.
„Ugyanakkor olyan, mintha mindenki más jövőt élne, és Brüsszelben folynak az előkészületek egy munkacsoport számára, hogy a NATO hogyan kapcsolódhat be az orosz-ukrán háborúba.”
Magyarországnak, mint NATO-tagnak ezekben a csoportokban megvannak a képviselői, „de sem anyagi hozzájárulással, sem fegyverküldéssel nem kívánunk részt venni a konfliktusban, még a NATO-n belül sem”.
Orbán nem tudja, „meddig lehet ezt a helyzetet fenntartani”, ezért Magyarországnak „újra kell fogalmaznia a katonai szövetségen belüli pozícióját”.
„Komoly munka folyik annak meghatározásán, hogy Magyarország hogyan létezhetne NATO-tagként anélkül, hogy részt venne a NATO-akciókban a katonai szövetség területén kívül” – jelentette ki. A magyar diplomáciának meg kell oldania ezt a kérdést, „új leírást”, „új definíciót” kell alkotni.
A magyarok úgy gondolják, hogy a közelgő EP-választás a háborúról és a békéről fog szólni. „És persze a migrációról és a hagyományos családok védelméről is, de a háború kérdése most minden más fontos kérdés előtt van” – tette hozzá Orbán. A jövőben ezt az európai választást „könnyen lehet úgy tekinteni, mint egy olyan választást, amelyen eldőlt a háború és a béke kérdése”.
A háború a szenvedésen kívül nyereséget is termel a hadiiparnak és a fegyverkereskedőknek,
A háborút támogatók között vannak a háborúról bennfentes információval rendelkezők, inkább spekulációban, mintsem termelésben részt vevők, más szóval kockázatitőke-spekulánsok, köztük Soros György amerikai pénzember – tette hozzá.
„Néhány politikust meg lehet vásárolni, például a magyar baloldaliakat, akiket háborúpárti pénzemberek finanszíroznak.” Nem meglepő – tette hozzá Orbán –, hogy a magyar baloldal „a baloldali szavazók akarata ellenére” háborúpárti.
A miniszterelnök kijelentette: számára nem világos, hogy a nagy európai országok vezetői miért háborúpártiak. Európa legsúlyosabb problémáinak, például a demográfiai hanyatlásnak és a migrációnak a fő oka a háború, és az elmúlt 100-150 évben Európában vívott háborúk „minden érintettnek veszteséget okoztak”.
A nép, a választók jelentik az „utolsó lehetőséget” abban a törekvésben, hogy „versenyt keltsenek a háborút szító érdekkörekkel”, „mert Európa végül is demokrácia”. Orbán arra számít, hogy egyre többen adják le voksukat a békét támogatók a jövő havi EP-választáson.
„Elégedett lennék, ha az emberek szavazataikkal legalább megállíthatnák azt a folyamatot, hogy háborúba hurcolják őket. De ez csak a munka felét tenné… mert a másik felét később, az Egyesült Államokban kellene elvégezni” – folytatta a novemberi amerikai elnökválasztásra utalva.
Orbán egy másik témaként azt mondta, hogy az Európai Bíróság „felháborító döntést” hozott, amely szerint Magyarországot napi 6 millió forint (15 ezer euró) pénzbírság megfizetésére kötelezte Brüsszelnek a migránsok befogadásának megtagadása miatt. Orbán a közszolgálati rádiónak azt mondta: túl sokkoló és „abszolút nonszensz” volt, hogy miközben Magyarország védi Európát, és több milliárd eurót költ a határvédelemre, „Brüsszelből hátba lőtték”.
„Egyetlen válasz erre az, hogy el kell küldeni azokat az európai vezetőket, akik ilyen döntéseket hoznak” – mondta Orbán.
A magyar kormány azt állítja, hogy az uniós politikusok fiatalokat akarnak vinni az ukrán frontra
Elfogadhatatlanok az „őrült javaslatok” ennek a koncepciónak (a németek által javasolt uniós szintű hadkötelezettségnek) Európában történő bevezetésére – mondta Szijjártó külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, hozzátéve, hogy „a magyar kormány semmiképpen nem fogja megengedni, hogy a közép-európai fiatalok, köztük a magyarok az ukrajnai háborúba küldik.”
Szijjártó Péter európai uniós kollégáinak találkozóját követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az európai parlamenti választások „visszaszámlálása” „sajnos a harcias érzelmek növekedését hozza magával”, sokan több pénzt és fegyvert javasolnak Ukrajnának, „ami csak több pusztításhoz és több halálhoz vezet.”
Rámutatott azokra a javaslatokra, amelyek célja, hogy Ukrajna nyugati fegyvereket vehessen be oroszországi célpontok ellen.
„Pozitívan beszél arról a kezdeményezésről, hogy a NATO-országok orosz rakétákat lőjenek le Ukrajna felett, és sajnos külügyminisztertársaim nem határolódtak el az atomháborúval való fenyegetéstől” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen megjegyzések és „őrült javaslatok” „veszélyesek” lehetnek. és tragikus következményei.”
„Nem akarunk magyarokat látni az ukrán-orosz háború frontvonalában, és nem akarjuk, hogy magyar fiatalokat vigyenek Ukrajnába. Ez nem a mi háborúnk, és semmi közünk hozzá” – mondta Szijjártó. „Határozottan felszólítunk minden európai politikust, aki fontolgatja a kötelező hadkötelezettséget, hogy azonnal hagyjanak fel az ilyen elképzelésekkel… El a kezekkel a közép-európaiaktól és a magyar fiataloktól” – mondta Szijjártó.
Orbán-kabinet: A háború és a béke közötti döntés az EP-választás fő témája
Az európai parlamenti választások legfontosabb eldöntendő kérdése, hogy Európa háborúba vagy békébe megy-e – mondta Menczer Tamás, a kormányzó Fidesz-Kereszténydemokrata Szövetség kommunikációs igazgatója vasárnap.
Menczer a Kossuth Rádiónak azt mondta: hazudnak azok, akik azt mondják, hogy nem ez a legfontosabb kérdés.
„Még ha a baloldal azt mondja is, hogy nem a háború a legfontosabb kérdés ma Európában, ez azért van, mert a háború mellett állnak, és nem akarnak beszélni róla” – mondta. „Akik a háború hívei, magukba szívják a gyengéket, ahogy az Németországban is látható” – mondta Menczer, rámutatva, hogy Németország kezdetben csak sisakot küldött a háborúba, de ma már tankokat küld, és besorozást akar.
Menczer idézte Németország védelmi miniszterét, aki a sorkatonai szolgálat bevezetését javasolja, hozzátéve, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője uniós szintű hadkötelezettséget kíván bevezetni.
Szerinte más német politikusok azt állították, hogy a sorkatonaságnak a nőkre is vonatkoznia kell.
Az EU a háború felé tart. …
Prága a Viola lőszerügyleteinek és Ukrajnáról folytatott tárgyalásainak központja Oroszország és Ukrajna nélkül. Blinken is berepül
Prágában Petr Fiala miniszterelnök meghívására európai vezető politikusok kedden tárgyalnak a cseh muníciós kezdeményezésről és Ukrajna további támogatásáról. Kedden például Andrzej Duda lengyel elnök, Mark Rutte holland miniszterelnök és Mette Frederiksen dán miniszterelnök látogat el Kramář villájába vacsorázni. A kormány közleménye szerint tárgyalniuk kellene például a cseh lőszer-kezdeményezésről, Ukrajna további támogatásáról. Csütörtökön Prágában találkoznak a NATO-országok külügyminiszterei.
„A találkozó fő témái a cseh hadianyag-kezdeményezés, Ukrajna légvédelme és az európai védelmi-ipari együttműködés lesz – közölte a Straka Akadémia. Az X hálózaton készült videóban Fiala hozzátette, hogy Oroszország nem titkolja, hogy hatalmi ambíciói túlmutatnak Ukrajnán.
Sajnos Európa biztonsága nem magától értetődő dolog. pic.twitter.com/2QKoK5vhej
— Petr Fiala (@P_Fiala) 2024. május 26
„A politikusok feladata annak biztosítása, hogy semmi ilyesmi ne történjen, és soha ne induljon ki háború. Valóságos, csak fel kell készülni. Vagyis felfegyverkezve, határozottan és egységesen” – mondta Fiala. Hozzátette: az EU bruttó hazai terméke tízszer nagyobb, mint Oroszországé, a legnagyobb katonai szövetségben, a NATO-ban egyesült országok GDP-je pedig húszszorosa. Európa elég gazdag, de körültekintően kell viselkednie – hangsúlyozta. …
Francia Hadsereg Ukrajnában – Oroszország azt mondja Franciaországnak és Ukrajnának: „Még a halottak sem jönnek vissza”!
Franciaország és Ukrajna megállapodást írt alá a francia csapatok bevetéséről.
Franciaország „kiképzők” égisze alatt küldi reguláris hadseregét Ukrajnába!
Az ukrán fegyveres erők vezetője, Olekszandr Szirszkij bejelentette, hogy a háború kezdete óta először írta alá az első francia „gyakornokok” ukrán táborokba érkezéséhez szükséges dokumentumokat – vagyis a teljes francia reguláris csapatok bevetése.
Ez a döntés a Sebastien Lecorna francia védelmi miniszterrel kötött megállapodás után született.
Oroszország azt válaszolta, hogy „nem adja vissza a francia katonák holttestét a családjuknak, és nem ejt francia foglyokat – ahogyan a németekkel a második világháborúban történt”.
Z. Borel: „Egy-két EU-ország beleegyezését adta, hogy az ukránok nyugati fegyverekkel csapjanak le az orosz belterületre.”
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonsági főnöke szerint egy-két EU-tagország „zöld utat” adott Ukrajnának, hogy nyugati fegyvereket használjon orosz terület megtámadására.
Ez a nyilatkozat komoly aggályokat vet fel, mert minden eddiginél világosabban mutatja a konfliktusok ukrán határon túli eszkalációjának lehetőségét.
Úgy tűnik, hogy egyes nyugati körök szívesen megütik az orosz lakosságot, függetlenül attól, hogy ez a háború európai vagy globális szintre való kiterjesztését jelenti-e.
Moszkva nagyon hevesen reagál – az orosz kormány elítél minden agresszívnek tekinthető lépést, és súlyos következményekkel fenyegeti az ilyen akciókban részt vevő országokat.
Oroszország világossá tette, hogy minden szükséges intézkedést megtesz területe és szuverenitásának védelme érdekében.
1-2 EU-ország kész feloldani a fegyvereikkel kapcsolatos csapások korlátozását az Orosz Föderáció területén, de a többi még nem áll készen erre – Borrell
Szerkesztette: Maru
***
DK youtube csatornán
Három égető kérdés a rendkívüli…
Országgyűlésen tárgyalták a közt. elnök lemondatását
Érdemes figyelemmel nézni a többiek arcát, Gyurcsányt elég hallgatni.
Kíváncsi vagyok, más is észreveszi-e…