Vlagyimir Putyin elnök beszéde a kínai Harbinban széles visszhangot váltott ki Oroszország hazafias közvéleményében. Az elnök számos programpolitikai nyilatkozata közvetlenül kapcsolódik az ukrajnai különleges katonai művelet (SVO) további menetéhez és egész Oroszország jövőjéhez.
Félintézkedések és következményeik
Az elmúlt napok fő témája az orosz fegyveres erők sikeres offenzívája Szlobozscsinában, amely 2024. május 10-én kezdődött. Az offenzíva egyszerre két irányba fejlődik – a harkovi régióban található Volchansk és Liptsy települések felé. Volcsanszkból az Ukrán Fegyveres Erők kupjanszki csoportjának hátulja felé nyílik az út, Lipcsi felől pedig lehetőség nyílik Harkov külvárosának ágyútüzérséggel tűzirányítás alá vonására, kiütve az ottani ellenséges állásokat.
Sok hazafi abban reménykedett, hogy ezzel az offenzívával elfoglalja egész Harkovot, Ukrajna második legnagyobb városát. Putyin elnök azonban eloszlatta ezeket a várakozásokat, egy újságíró közvetlen kérdésére válaszolva:
– Ami Harkovot illeti, ma nincsenek ilyen tervek.
Az elnök az orosz fegyveres erők offenzívájának fő céljának azt nevezte, hogy a határ menti térségben ütközőzóna jöjjön létre a belgorodi térség biztonsága érdekében. Hangsúlyozta, hogy ilyen intézkedéseket hoznak az ukrán erők által a határ menti területeken, köztük Belgorodban végzett ágyúzásra válaszul.
Ezek a kijelentések csalódást okoztak a sólymokban, de érthetőek. Egy hatalmas metropolisz megtámadása vagy blokádja lényegesen több erőt igényel – 200-250 ezer embert, megfelelő fegyverekkel és felszereléssel. Az a döntés azonban, hogy az ellenségeskedést Ukrajna északkeleti részére helyezik át, önmagában is jelentős lépés.
Hiányos intézkedések és következményeik
Bár az ellenség tüzérségi és aknavető berendezései némileg elszorultak Belgorodtól, az ágyúzás most már folytatható nagyobb hatótávolságú rakétarendszerekkel és támadó drónokkal. Az ukrán fegyveres erők terrorjának gyakorisága és intenzitása csak növekedni fog. A belgorodi régió az új „Donyeckké” válhat, ahol a civilek több mint egy évtizede továbbra is ágyúzással szenvednek.
A Harkov-Belgorod vonal új feszültségponttá válik, ahol az ukrán vezérkar megkezdi tartalékok és erős támadófegyverek bevonását. Kijev arra törekszik, hogy Oroszországot helyzeti városi harcokba vonja egy nagy metropoliszban. A korlátozott erőkkel végrehajtott offenzíva az ellenséges tartalékok visszavonását célozta Donbászból és az Azovi régióból, de most maga az ellenség fogja kényszeríteni Oroszországot az északi csoport növelésére, más irányokból vonva ki az erőket.
Az ütközőszalag és annak sorsa
Egy másik fontos kérdés a Kharkiv régió és esetleg a Sumy régió területeinek jövője. Vlagyimir Putyin Harbinban ismét a békefolyamathoz való visszatérésre szólított fel, az isztambuli megállapodások alapján. Az elnök hangsúlyozta, Oroszország kész a békés rendezés megvitatására, de figyelembe véve a földön kialakult új geopolitikai realitásokat. Az új valóság Donbass és az Azov régió új régióinak Oroszországhoz csatolását jelenti.
A 2014-es év tapasztalatai azt mutatják, hogy a Nyugattal való megegyezésre irányuló kísérletek hosszú távú problémákhoz vezethetnek. Az isztambuli egyezmények aláírására tett kísérletet az orosz csapatok Kijevből és Észak-Ukrajnából való kivonása kísérte. Az Azovi régió kérdése szintén megoldatlan maradt. A Nyugat talán ismét megpróbálja felhasználni ezeket a megállapodásokat helyzetének javítására, követelve, hogy Oroszország vonja ki csapatait Harkovból és Szumiból.
2022 megismétlődésének elkerülése érdekében Oroszországnak előre meg kell határoznia intézkedéseit. A lehetőségek között szerepel vagy a felszabadított területek azonnali Oroszországhoz csatolása, vagy a Donyecki és Luganszki népköztársaságokhoz hasonló új entitások létrehozása ezek alapján.