7
A kapitalizmusban a dolgozó proletár csupán a tőkés profitjáért dolgozhat, élhet!
Tehát valójában a proletár beszélőszerszámok a tőkések hasznáért dolgoznak, az általuk termelt értékeket a bérük ellenében megvásárolják, elfogyasztják, csupán csak ezért élhetnek, miáltal a tőkés ingyen jut a profithoz. De ez a profit nem a tőkés munkájának az eredménye, ebben a folyamatban a tőkés az élősködő, a proletár dolgozó a beszélőszerszám, az érték létrehozója. A kapitalizmusban a tőkésnek csak az a dolga, hogy biztosítsa a tőkét ehhez az árutermelő folyamathoz, szervezze a kizsákmányolást és a végén a profitot, ami nem az ő munkájának az eredménye, zsebre vágja, és ebből élősködjön. De a tőkés tőkéje is alapvetően a kizsákmányolásból származik.
A kapitalista termelés lényege
„a tőkés termelés alapvető ellentmondását így fogalmazzuk meg: a termelés magas fokú társadalmasodásával szemben az elsajátítás magán-, tőkés jellegű. A tőkés magánelsajátítás végeredményben idegen munka kisajátítása. … A kapitalizmus alapvető ellentmondásából következik egy további igen lényeges ellentmondás is, mégpedig a termelés és a fogyasztás ellentmondása. … A tőkés termelési módnak a legáltalánosabb összefüggését, vagyis azt, hogy a termelés közvetlen célja a minél nagyobb értéktöbblet elsajátítása, ami egyrészt a termelés növelésével, másrészt a munkások kizsákmányolásának fokozásával biztosítható, értéktöbblet-törvénynek nevezzük, s e törvény a kapitalizmus gazdasági alaptörvénye.” – A kapitalizmus politikai gazdaságtana
Mint egy gép: (1) a vállalkozó kapitalistának tőkebefektetése a termelési tényezőkbe – (2) a proletárok ezekkel a tőkés vállalkozó hasznáért dolgoznak, termelnek, értéket, árut hoznak létre – (3) a tőkés a piacon értékesíti a bérrabszolgák által létrehozott árukat, értékeket – (4) a bérrabszolgák a bérükért fogyasztanak – (5) a tőkés az értéktöbblet alapján a profitot zsebre vágja, amihez ingyen jutott hozzá és ebből vígan élősködik.
De a tőkéseknek harcolniuk kell egymás ellen és a dolgozó proletárok ellen is, ami a vigadalmát egy kicsit elrontja. Kárpótlásként azonban ott van számukra a bőséges hasznot hajtó rabló háborúk, a világháborúk 100 milliós, (akár több milliárdos) proletár hullahegyei és a milliárdos nagyságú proletár nyomor. Élvezhetik felsőbbrendűségüket a milliárdnyi beszélőszerszám ember felett. Valóban emberek ezek a felsőbbrendű kapitalisták? Ugyanúgy nem emberek, mint a bérrabszolgáik!
A kapitalista gazdaság szükségszerűen harcban, háborúban a válságokon keresztül fejlődik!
„Individualizmus: a burzsoá ideológiára és erkölcsre jellemző alapelv, amely az egyes személy érdekeit szembeállítja a társadalom érdekeivel; az egyéniség bálványozása, előtérbe helyezése. Olyan magatartás, amelyre jellemző az önös érdekek mindenek fölé helyezése, az önzés, a kapzsiság, a közösséggel való szembehelyezkedés. Az individualizmus valamennyi formájában idegen a szocializmustól, amely a kollektivizmust állítja vele szembe.” – Marxista fogalomlexikon
A kapitalista gazdaságnak azonban a teljes népgazdaság érdekeit is figyelembe kellene vennie, ez azonban ellentmond a polgári demokrácia szabadságelvével, individualizmusával, a kapitalizmus működési módjával, vagyis a népgazdaság, a világgazdaság elkerülhetetlenül válságokon keresztül anarchikusan működik, azonban a kapitalizmus alapvetően ezt a beszélőszerszámok kárára teszi.
A kapitalista népgazdaság, világgazdaság nem a társadalom szükségleteire következetesen szervezett gazdaság, hanem a magángazdaságok konkurenciában, válságokban, katasztrófákon keresztüli gazdasága, amit a kapitalizmus működési módja érdekében a kapitalista állam vezet.
„A túltermelési válság a kapitalizmus jellemzője, a kapitalizmus alapvető ellentmondásának kiéleződése miatt válik szükségszerűvé. A kapitalizmus alapvető ellentmondása — a társadalmi termelés és az egyéni tőkés kisajátítás — két belőle fakadó ellentmondáson keresztül vezet a túltermelési válságok kialakulásához. Ez a két ellentmondás a vállalatokon belüli szervezettség és a tőkés termelés egészében uralkodó anarchia, valamint a termelés és a fogyasztás közötti ellentmondás.” – A kapitalizmus politikai gazdaságtana
Mert amint bekövetkezik a kapitalizmus (hibákkal, ellentmondásokkal terhelt) működési módja miatt a vállság, túl sok lesz a bérrabszolgák által termelt elfogyasztható termék. Így sok bérrabszolga beszélőszerszám feleslegessé válik, nem kell működnie, úgy, mint a felesleges szerszámoknak. Ezért nem kap bért, már nem lesz bérrabszolga, „szabad lesz” és repül, mint a madár, mert nincs rá szüksége a kapitalizmusnak, így nyomorog, elpusztul, bekerül a humán kukába, mint a felesleges szerszám a vastelepre, a MÉH-be kerül.
A kapitalizmus vállságaiban a szabaddá vált bérrabszolga feleslegessé válik, felszabadul a bérrabszolgaságból, elszakad a bérrabszolgaszíja, a bére megszűnik, de mivel nincsenek a létfeltételeihez szükséges termelési eszközei, a nyomor, a pusztulás fenyegeti. Pedig azért kell nyomorognia a beszélőszerszámoknak, mert túl sok értéket termeltek a beszélőszerszámok, de ehhez nekik semmi közük sem lehet, mert ez a termelésben felesleges élősködő kapitalista gazda érdeke.
A népgazdaság anarchiáján, a bérrabszolgaságon, a kizsákmányoláson, az élősködésen a kapitalizmus nyílt/burkolt fasiszta változatai a koncentrált tőkés államhatalommal, a tekintélyuralommal, az állammonopolista kapitalizmussal, vagy a monopolkapitalizmussal sem tud lényegében változtatni, mert a társadalmi, világméretű tervgazdálkodást, a tudatosan a társadalmi szükségletre történő gazdálkodást, a kapitalizmus következetesen nem valósíthatja meg, nem is teszi ezt, bár van erre gyenge próbálkozás, ami gyakran megreked a szociális demagógia szintjén. A kapitalizmus minden változata bérrabszolgatartó társadalom. A kapitalizmus bármely formája csak kizsákmányolással, bérrabszolgasággal tud működni!
„Lenin elemezte kora kapitalista országainak gazdasági életét, összefoglalta mindazt, ami az imperializmus gazdasági lényegét alkotja és ennek alapján öt főismérvét emelte ki. Ezek a következők: 1 a termelés és a tőke koncentrációjának magas fejlettségi foka, amely monopóliumok kialakulásához és ezeknek a kapitalista államok gazdasági életében betöltött döntő szerepéhez vezet. 2. A monopolista banktőke egybeolvadása a monopolista ipari tőkével, s így a finánctőke, a fináncoligarchia létrejötte. 3. A tőkekivitel jelentőségének növekedése, ellentétben az árukivitellel. 4. a monopolizálás folyamatainak eredménye a hatalmas nemzetközi monopóliumok kialakulása, amelyek gazdaságilag felosztják egymás között a világot. 5. a világ területi felosztásának befejeződése a legnagyobb kapitalista hatalmak maroknyi csoportja között. A monopolkapitalizmus szakaszába lépve a kapitalizmus rothadó, élősdi kapitalizmussá válik. Ezt az időszakot Lenin a szocialista forradalom előestéjeként jellemzi.” – Marxista fogalomlexikon
De a dolgozó proletár, mint beszélőszerszám azért ebben a kapitalista formában is megmarad, mint bérrabszolga, minden osztály érdekérvényesítő lehetőség nélkül, sőt a dolgozók osztály-érdekképviselőit, ha veszélyessé válik a tőkésosztály számára, mint ahogy egy jó fasiszta-kapitalistához illik, akár ki is irtja a kapitalista hatalom.
Vállalkozó szellemiség
„A tőkés tulajdonviszonyok egyrészt az egyszerű árutermelők differenciálódása révén keletkeztek, tehát annak révén, hogy egyes kisárutermelők meggazdagodtak, mások tönkrementek. Másrészt és főként az ún. eredeti tőkefelhalmozás folyamatában, amikor erőszakkal fosztották meg földjüktől a falusi kistermelők tömegeit, és tették őket földönfutóvá. Ugyanekkor a kisajátítók hatalmas pénzvagyonokat halmoztak fel.” – A kapitalizmus politikai gazdaságtana
„A termelők és a termelőeszközök (a föld, a szerszámok stb.) elválasztása végnélküli rablásokkal és kegyetlenkedésekkel járt együtt. Ezt a folyamatot eredeti tőkefelhalmozásnak nevezzük, mert megelőzte a nagyüzemi kapitalista termelés kialakulását. … Az eredeti tőkefelhalmozás előkészítette a kapitalizmus kialakulásának feltételeit. A kistermelők — a parasztok és kézművesek hatalmas tömegeit fosztották meg a termelőeszközöktől. A nagybirtokosok, kereskedők és uzsorások kezében összpontosult hatalmas pénzvagyonok a parasztok földjének erőszakos elvétele, gyarmati kereskedelem, adók és rabszolgakereskedelem útján keletkeztek. Így meggyorsult a tőkés társadalom fő osztályainak: a bérmunkások és a tőkések osztályának kialakulása. A hűbéri társadalom méhében kibontakoztak és megérlelődtek a tőkés termelés többé-kevésbé kész formái. – Politikai gazdaságtan tankönyv” – SZIKRA
Valójában általában a kezdő tőke is a kalandorsággal, akár szélhámossággal, néha a bűncselekménnyel vagy az ügyeskedéssel jött, jön létre, azonban ehhez szükséges a vállalkozó képesség, a merészség, a szorgalom, a kitartás, a tudás, az okosság is, de a szerencse, a kapcsolatok, a korrupció, a gátlástalanság is kedvezően hatnak. A buta, a lusta tőkés vállalkozó rendszerint elbukik. Ezeknek a tulajdonságoknak emberileg jó és rossz oldala is van, mint minden dolognak, de enélkül nem jöhetett volna létre a kapitalizmus hatalmas, gyors fejlődése.
A vállalkozó szellem azonban elvezethet a fasizmusra is, és a kapitalizmusban ez el is vezetett!
Tehát a kezdő tőke keletkezése nem valósulhat meg mindenki számára, nem lehet mindenki tőkés, sőt a túlnyomó többség szükségszerűen proletár lesz, termelőeszköz nélkül marad. A kapitalizmusban a vállalkozó szellemű ember, aki idővel tőkés lett sok proletárt vont be az árutermelésbe, megváltoztatta az egész világot, a termelőerőkben, az életszínvonalban hatalmas fejlődést hozott létre.
Azonban csak a saját munkával nem, vagy csak nagyon ritkán lehet a hatékony tőkés vállalkozáshoz elegendő tőkét létrehozni, erre a proletár bére, mentalitása rendszerint nem elegendő. Bár tulajdonképpen teljesen mindegy hogyan jön létre a kezdőtőke, mert végül is az a kizsákmányolással növekszik.
„A tőkés kizsákmányolás a kizsákmányolás előző formáitól: a rabszolgatartó és a hűbéri kizsákmányolástól eltérően, burkolt jellegű. Amikor a bérmunkás eladja munkaerejét a kapitalistának, első pillantásra ez az ügylet árutulajdonosok szokásos ügyletének tűnik, árunak pénzre való szokásos kicserélésének, amely az értéktörvénnyel teljes összhangban megy végbe. Ám a munkaerő adás-vétele csupán külső forma, amely mögött az rejtőzik, hogy a kapitalista kizsákmányolja a munkást, hogy a vállalkozó ellenérték nélkül elsajátítja a munkás meg nem fizetett munkáját.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
„A termelési eszközök tulajdonformája dönti azt el, hogy a társadalom osztályokra bomlik-e vagy sem, s ha igen, milyen osztályokra. A termelési eszközök magántulajdona alapján kizsákmányoló és kizsákmányolt osztályok keletkeznek. A termelési eszközök tulajdonosai ugyanis olyan helyzetbe kerülnek, hogy mások munkájának egy részét elsajátíthatják. … a kapitalista a munkást nem gazdaságon kívüli, hanem gazdasági kényszer alapján zsákmányolja ki. Mivel a munkásnak egyáltalán nincs termelési eszköze, ezért az éhség kényszere a tőkés üzemébe hajtja.” – A kapitalizmus politikai gazdaságtana
A vállalkozó képesség a kapitalizmusban a működési módja, a világnézete, az erkölcse, a lehetősége miatt szükségszerűen a felsőbbrendűségre, a kizsákmányolásra, az élősködésre, bérrabszolgaságra, végül is az embertelenségre, az emberi jogok megsértésére, majd ennek védelmében a fasizmusra vezetett.
A kapitalizmus maximum a robotok totális elterjedéséig fejlődhet!
A vállalkozó szellem nagyon fontos az emberiség számára. A kapitalizmus működési módja miatt azonban a vállalkozás a konkurenciaharccal, a termelőerők fejlesztésével, a bérrabszolgasággal, a kizsákmányolással, az élősködéssel, a válságokkal, a háborúkkal, a rablásokkal, a népirtással, az embertelenséggel fejlődik, addig, amíg alapvetően már a robot lesz az ember helyet a munkaerő. Talán ez a kapitalizmus feladata, mert a gazdaság minden embertelensége ellenére a kapitalista típusú formában hatékonyan, gyorsan fejlődik. E nélkül valószínűleg nem fejlődhetnek a szocializmushoz szükséges, a munka szerinti elosztás megvalósítására alkalmas színvonalra a termelőerők.
Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!