„Kijev nem fog újra becsapni minket, mint 2022 tavaszán”
DefenceNet híradó info@defencenet.gr
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter most először jelentette be hivatalosan Oroszország azon szándékát, hogy elfoglalja Harovo városát egy jövőbeni orosz offenzív hadművelet során, amely az ukránok szerint valószínűleg a nyáron kezdődik.
Először azt is elárulta, hogy Oroszországnak akkor sem áll szándékában leállítani az ukrajnai hadműveletet, ha megkezdődnek a tárgyalások a két ország között, mint mondta, Kijev megbízhatatlannak bizonyult.
Jellemzően még azt is mondta, hogy nem engedik megismétlődni azt, ami 2022 tavaszán történt, amikor Kijev az isztambuli tárgyalásokon megegyezett az orosz feltételek elfogadásáról és a háború leállításáról.
Valójában aztán a jóindulat jeleként az oroszok kivonták erőiket Kijev elővárosaiból, így az ukránok „lélegezni” tudtak.
Ekkor azonban a Nyugat nem engedte, hogy Ukrajna betartsa a megállapodást, és követelték, hogy folytassa az Oroszország elleni háborút azzal, hogy most szabadon helyezzen át nagy erőket a donbászi és harkovi frontra.
Tehát ahonnan Oroszország majdnem készen állt a háború megnyerésére, olyan városokat veszített el, mint Liman és Kupjanszk, majd Herson.
Az oroszok naivitása miatt a háború két évig tartott, és katonák ezrei vesztették életüket ezzel a rossz döntéssel.
Az orosz külügyminiszter néhány szóban bejelentette, hogy Moszkva „a végéig” folytatja a háborút, ahogy ő érti, mert nem áll készen arra, hogy másodszor is átverjék.
Minden tárgyalásra az orosz erők egyidejű nyomása mellett kerül sor.
#Ukrajna megbízhatatlan
Oroszországnak nem áll szándékában felhagyni az ellenségeskedéssel Ukrajnával még akkor sem, ha a két ország béketárgyalásokat folytat, mivel Kijev megbízhatatlannak bizonyult – mondta #Lavrov . #Oroszország nem engedi megismétlődni a 2022 tavaszi helyzetet. [ #Isztambul ] #UkroNaci— Rodrigo Diaz (@coatcoyotl01) 2024. április 20
ÚJ: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelezte Oroszország azon szándékát, hogy egy jövőbeni jelentős orosz offenzív hadművelet során elfoglalja Harkov városát. (🧵1/5) pic.twitter.com/ltJt6Mt8bz
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) 2024. április 19.
ÚJ | Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelezte Oroszország azon szándékát, hogy egy jövőbeni jelentős orosz offenzív hadművelet során elfoglalja Harkov városát. Ez volt az első magas rangú Kreml-tisztviselő, aki a várost egy lehetséges orosz hadműveleti célként jelölte meg a legutóbbi ukrán… pic.twitter.com/ZahQOPVCwp
– Kritikus veszélyek (@criticalthreats) 2024. április 19.
Szergej Lavrov egy rádióinterjúban kijelentette, hogy Harkov városa „fontos szerepet játszik” Vlagyimir Putyin orosz elnök azon terveiben, hogy demilitarizált övezetet hozzon létre Ukrajnában, hogy megvédje az orosz határ menti településeket az ukrán csapásoktól.
Szergej Lavrov kijelentette, hogy V. Putyin kijelentette, hogy az orosz erőknek az első védelmi vonalat elég messzire Ukrajnába kell mozgatniuk, és Szergej Lavrov ezt nagyon mélyen, Harkiv térségében pontosítja.
Szergej Lavrov arra a kérdésre válaszolva, hogy merre indulnak az orosz erők az „egészségügyi zóna” létrehozása után, az orosz hatóságok „teljesen meg vannak győződve” arról, hogy folytatni kell Oroszország háborúját Ukrajna ellen.
Maradék Ukrajnaként elég lesz a 10 nyugati megye, az is teljesen demilitarizálva.
További szemétkedés esetén, felette H-bombát robbantani, majd sóval beszórni!
Lavrov beszéde önámítás. (Finoman fogalmazva)
Kijev mellől a csapatokat nem a jóakarat jeléül vonták ki, Limant, Kupjanszkot és Herszont nem a jóakarat nevében adták fel.
Kijev mellett, a Hosztomeli repülőteret az ukránok már február 24-én visszafoglalták az orosz légi desszantosoktól,akiknek nem volt nehéz fegyverzetük. Ezt követően az oroszok – balfasz módon -, ismét nehéztüzérség nélkül próbálkoztak, így aztán néhány hetes harc után az oroszok a hatalmas veszteségek miatt kénytelenek voltak visszavonulni, egészen a fehérorosz határig. Akkor találták ki Putyinék, hogy ne kudarcként tálalják a visszavonulást, hanem a jóakarat jeléül. Annyiban tényszerű csak a” jóakarat” kifejezés, hogy a fronton elszenvedett hatalmas emberveszteség miatt Putyin Isztambulban belement egy megalázó békeszerződés aláírásába, amit aztán – Oroszország szerencséjére -, Boris Johnson akkori angol kormányfő nem engedett aláírni Ukrajna részéről.
—-
Kupjanszkot és Herszont pedig azért veszítette el Oroszország, mert mindösszesen 150 ezer orosz katona állt szemben kb. 600 ezer ukránnal, Kupjanszkot és Limant ráadásul nem is orosz regulárisok, hanem donbaszi kényszersorozottak védték gyengén ellátott haditechnikával.
Herszonnál ugyan volt kb. 50 ezer orosz katona – 300 ezer ukránnal szemben -, de Surovikin tábornok úgy döntött, hogy miután a Dnyeper folyó jobb partját ekkora létszámmal sem lehet tartani, inkább visszavonta az orosz csapatokat Herszonból, a folyó jobb partjáról. Ezt a döntést egyébként nem tartom rossznak, mert nagyon sok orosz katona életét megmentette, de az, hogy Surovikint ilyen helyzetbe hozták, az orosz felső-hadvezetés katasztrófális dilettantizmusát tanúsítja.
—-
Azóta Oroszország sokat fejlődött és tanult a 2 évvel ezelőtti bődületes hibáiból, de ha továbbra is csúsztat a múltat illetően, akkor nehezebb lesz a megújítás, és a győzelem, mert a hazugság elfedi a hibákat, amikből pedig okulni, és amiken változtatni kell.