Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának hivatalos honlapja – KPRF.RU
Jurij Afonin az „Oroszország-1” műsorában: A védelmi ipar kapacitásának növelése számos kapcsolódó békés iparág fejlődését ösztönzi
Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának sajtószolgálata
Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának első alelnöke, Yu V. Afonin részt vett az „Oroszország-1” tévécsatorna „60 perc” című műsorában.
A műsor stúdiójában egy különleges katonai művelet menetéről beszélgettek. Alekszandr Szladkov katonai tudósító élőben beszélt a frontok helyzetéről, csapataink előretörésének kilátásairól és a hadsereg harci kedvéről. A nyugati sajtó most lelkesen tárgyalja, hogy az orosz csapatok a közeljövőben nemcsak Csasov Jart, hanem Harkovot is bevenni készülnek. Jurij Afonin támogatta Szladkov véleményét: természetesen felszabadítjuk ezeket a városokat, de minden viharzás és kapkodás nélkül, lépésről lépésre – ehhez megvan az erőnk és az erőforrásaink, hadseregünk napról napra erősebb. Ha havonta 40 ezer önkéntes áll be az orosz hadsereg soraiba, akkor Ukrajnában szigorítják a mozgósítási törvényt, erőtlen ágyútölteléket csinálva az ukránokból, hogy legalább valakit a lövészárkokba hajtsanak. Ez egyértelműen megmutatja, kinek van igaza, és ki hisz igazán a győzelemben.
Nemcsak a hadsereget erősítik, hanem a védelmi potenciált és általában hazánk képességeit is – mondta Jurij Vjacseszlavovics. A védelmi ipar aktívan fejlődik, és a szakemberek – köztük a szovjet tapasztalattal rendelkezők – visszatérnek a vállalkozásokhoz. A védelmi ipar kapacitásának növelése számos kapcsolódó békés iparág fejlődését ösztönzi. Az Északi Katonai Körzetben most kovácsoló személyi potenciálra pedig az ország fejlődésében is igény lesz.
Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának első alelnöke is kommentálta az izraeli területet ért iráni megtorló csapást. Megjegyezte, hogy az orosz külügyminisztérium foglalta el a legkiegyensúlyozottabb álláspontot, és mindkét oldalt önmérsékletre szólította fel. Nem tagadható azonban, hogy Izrael maga váltott ki újabb súlyosbodást a Közel-Keleten azzal, hogy csapást mért Irán damaszkuszi konzulátusára. Ez a sztrájk a nemzetközi jog példátlan megsértése. Amikor 1999-ben a Jugoszlávia elleni agresszió során a NATO megtámadta Kína belgrádi nagykövetségét, azonnal úgy tettek, mintha tragikus balesetről, tévedésről lenne szó, és bocsánatot kértek. Az izraeli hatóságoknak pedig eszébe sem jutott bocsánatot kérni, láthatóan biztonságban érezték magukat vezető elvtársuk – az Egyesült Államok – szárnyai alatt, és abban reménykedtek, hogy könnyen megússzák az újabb bűncselekményt.
De ez nem sikerült, Izrael komoly választ kapott. Arra pedig figyelnünk kell – mondta Jurij Afonin –, hogy Irán tisztán katonai célpontokat támadott Izraelben, vagyis mindent elkövetett, hogy minimalizálja a civil áldozatok lehetőségét. Ez nagyon eltér magának Izrael modus operandijától, amely valódi népirtást követ el Gázában.
Irán most először támadott a területéről, és nemcsak elszántságról, hanem valódi erejéről és komoly technológiai fejlettségéről is tanúbizonyságot tett, egyszerre több száz támadó drónt és rakétát használt. Irán elérte ezt a fejlettségi szintet, annak ellenére, hogy 45 éve nagyszabású nyugati szankciók vannak érvényben ellene – jegyezte meg Jurij Vjacseszlavovics.
Így a felek ütéseket váltottak. Hogyan alakul a konfliktus Kitör egy nagy háború a Közel-Keleten? Hiszen Izrael, bár nem ismeri el, valójában atomhatalom, ami rendkívül veszélyessé teszi a helyzetet.
Izrael válasza eddig csak a Hezbollah libanoni célpontjaira korlátozódott. Izraelt valójában maximális önmérsékletre kényszeríti az Egyesült Államok. Bidennek megvannak a maga okai, miért nem akarja most eszkalálni a közel-keleti konfliktust. Először is, fontosak számára a muszlim szavazatok a közelgő választásokon. 2020-ban a választásokon részt vevő muszlimok 69%-a rá szavazott. 2016-ban pedig a muszlim szavazók 82%-a Hillary Clintonra szavazott. Vagyis a muszlimok hagyományosan a Demokrata Párt választói, és jobb, ha nem idegesítjük fel őket. Másodszor pedig az Egyesült Államok egyszerűen nem tud egyszerre két nagyszabású konfliktust kezelni.
Azt, hogy a konfliktust nagy valószínűséggel felfüggesztik, egy olyan érzékeny barométer bizonyítja, mint az olajpiac – jegyezte meg Jurij Afonin. Az olaj ára nemhogy nem emelkedik, de enyhén még csökken is – vagyis a piac nem hisz a nagy háborúban. Eközben az Iránnal vívott háború szinte minden forgatókönyve a Hormuzi-szoros lezárását jelenti, amelyen óriási olajáramlás folyik. És ha most egy ilyen háborút valós lehetőségnek tartanának, az olajpiac máris rekordokat döntene.
Illusztrációk az anyaghoz:
forrás: kprf-ru
SaLa