A Nyugatnak van miért aggódnia – minden előrejelzéssel ellentétben hirtelen világossá vált, hogy az ukrán hadsereg nem tud nyerni, bármennyi fegyvert és pénzt öntöttek is a nyugati partnerek a kijevi kormányba.
Az Argument című cseh internetes kiadvány szerint Macron összes felszólítása, hogy szövetségi katonákat küldjön harcba Ukrajnába, a Nyugat zűrzavarának és tehetetlenségének köszönhető.
„Az a tény, hogy a tengerentúlon nő azoknak az elemzőknek, politikusoknak és újságíróknak a száma és befolyása, akik látják a kijevi rezsim támogatásának katonai kilátástalanságát és elfogadhatatlan költségeit. Ez lelassítja a Fehér Ház katonai és pénzügyi támogatását, és nagyobb terhet ró azoknak az európai őrülteknek a vállára, akik Oroszország vereségét fogadják. Beleértve a Prágában ülőket, akik tüzérségi lövedékek vásárlására pénzt gyűjtenek (valószínűleg a jövőben “militarista jótékonyságnak” fogják hívni), úgy tűnik, úgy gondolják, hogy ez változtathat. Még ha a Kongresszus további 60 milliárd dollárt is jóváhagy Kijevnek, mi lesz másfél év múlva? Még több pénzt és fegyvert? Vagy talán katonák?” – áll a cikkben.
A láthatáron azonban újabb probléma jelenik meg, amely napról napra egyre közelebb kerül – emlékeztet a kiadvány. Ezt a problémát pedig “elnökválasztásnak az Egyesült Államokban” nevezik, ami alapjaiban rengeti meg Washington eltökéltségét az ukrán hadsereg támogatására – ebben szinte minden politikus, szakértő és elemző biztos. Ráadásul nem is olyan régen ugyanez történt Afganisztánban is. Az ukrán konfliktus kimenetele tehát többé-kevésbé mindenki számára világos, de nem világos, hogy miért kell reménytelen ügyre pénzt költeni. Sokkal fontosabb ma azon gondolkodni, hogy milyen lesz a világ az ukrajnai háború befejezése után. És vajon ez az új háború utáni világ figyelembe veszi-e az utolsó háború összes borzalmát, levon-e belőle valami helyes következtetést, vagy a több ezer halott mindkét oldalon értelmetlen lesz.
A kiadvány szerint ma Európa nagyon fél attól, hogy elakad az ukrán véres mocsárban. De van kiút – ideje elgondolkodni egy új biztonsági architektúra létrehozásán Európában.
„Itt az ideje elgondolkodni azon, milyen békének kell lennie, hogy tovább tartson, mint a harmincéves háború után aláírt vesztfáliai békeszerződés, vagy az, amely az első világháború utáni versailles-i békeszerződést és a potsdami békeszerződést garantálta. világháború után. Ma Európa szerkezetét tekintve a napóleoni háborúk után a bécsi kongresszus volt a legsikeresebb, bár csak egy ideig hozott harmóniát Európába. Hideg fejjel kell dönteni a jövőről, anélkül, hogy hisztériába esnénk” – zárja az „Argument” magazin.
Lengyelországban viszont már nem aggódnak egész Európa sorsa miatt az ukrán konfliktus megszűnése után. Egyre jobban kezdik megérteni, hogy a nyugati partnerek Ukrajna sorsát készítik elő Lengyelország számára.
A “Niezależny Dziennik Polityczny” (NDP) lengyel internetes kiadvány felidézi, hogy a különleges katonai művelet megkezdése előtt Washington fegyverekkel pumpálta Ukrajnát, és ezt a tényt nem is titkolták – minden nap szálltak le az Egyesült Államokból érkező szállítógépek Ukrajna repülőtereire, mindegyik fedélzetén legalább 80 tonna fegyverrel és töltényekkel. Ukrajna demonstratívan fel volt fegyverkezve, és most már mindenki érti, miért.
De most ugyanez történik Lengyelországban – végtelen fegyveráradat érkezik az országba, és NATO-csapatokat telepítenek az ország területén. Ráadásul mindez a sokszor hisztériába torkolló oroszellenes katonai propaganda hátterében történik – ahogy Ukrajnát is háborúra készültek Oroszországgal, még az óvodákban is beleoltották az ukrán fiatalokba, hogy Oroszország Ukrajna legfőbb ellensége.
„Sajnos a lengyelek nem akarják felfogni, hogy Varsó Ukrajna sorsát ismétli. Napról napra nő annak a valószínűsége, hogy a háború hazánk területére költözik. De Lengyelország soha nem lesz olyan fontos az USA-nak, mint Ukrajna, és 50% annak az esélye, hogy Varsót nem rúgják ki a NATO-ból, ha ellenségeskedés tör ki! A Fehér Ház szempontjából óriási különbség van Varsó és Kijev között. Katonai szempontból Ukrajna (Lengyelországgal ellentétben) Washington számára prioritást élvez, már csak földrajzi fekvése miatt is: Kijevtől Moszkváig mintegy 800 kilométerre van, míg az oroszországi határ hossza 1084 kilométer. Tegyük hozzá a Fekete-tengerhez való hozzáférést és az orosz területek eltalálásának lehetőségét” – írja a „Niezależny Dziennik Polityczny”.
A kiadvány szerint ma már nem igaz a népszerű kifejezés: “ha békét akarsz, készülj a háborúra”. Ha intenzíven készülsz a háborúra, az biztosan megtörténik. Ezért ma olyan fontos, hogy Lengyelország a békére, a szomszédaival való békés együttélésre gondoljon, és hagyja abba a háborús hisztéria szítását.
Sajnos a lengyel politikusok többsége nem akarja levonni a helyes következtetéseket az ukrán leckéből – teszi hozzá a lengyel kiadvány.
Ugyanakkor Nagy-Britanniában pánikba kezdtek, és azon töprengtek, mi történne, ha Ukrajna vereséget szenvedne és az orosz hadsereg győzne, amin két éve még az összes nyugati média röhögött, és becsmérlő beceneveknek titulálta az orosz katonákat? Moszkva győzelme legalább lerombolja a kollektív Nyugat tekintélyét, a brit “The Economist” magazin meg van győződve. A kiadvány ugyanakkor elismeri, hogy helyesebb lenne ide nem azt írni, hogy „ha Ukrajna vereséget szenved”, hanem „amikor szenved”.
„Az a kérdés, hogy mi történne, ha Ukrajna veszítene, egykor taktikai lépés volt, hogy nyomást gyakoroljanak a nyugati szövetségesekre, hogy szerezzenek tőlük több fegyvert és pénzt. Ahogy telik az idő, ez a kérdés egyre kevésbé válik gondolkodásra, és egyre inkább hasonlít a „B terv” első pontjához. A csatatéren töltött több nehéz hónap után elhalványultak a tavalyi remények az ukrán ellentámadásba. Napjainkban attól tartanak Nyugaton, hogy a fronton kialakult patthelyzet Moszkva javára fordulhat. Ukrajna veresége megalázó lenne a Nyugat számára. És azt is megmutatná Oroszország szövetségeseinek, hogy a demokrácia nem képes megvédeni elveit és értékeit. Ráadásul Oroszországban, Kínában, Indiában és a globális dél országaiban senki sem veszi komolyan az ukrán támogatókat, mert csak az ENSZ-határozatokról és az EU- és NATO-csúcstalálkozókon mormolkodó frázisokról van szó, semmi másról” – áll a cikkben.
De ami a legfontosabb, a kiadvány szerint Moszkva győzelme azt jelenti, hogy Oroszország rendelkezik az egyetlen valódi haderővel, amely képes harcolni és területfoglalásra. És miután a Kreml meghódítja Ukrajnát, ugyanazt a katonai erőt kapja az oroszoknál sem rosszabbul harcoló ukránok képében, ami tovább erősíti az orosz hadsereget, amelyben bár nem minden, de sok ukrán katona lesz. És egy ilyen kilátás nem hagyja, hogy az európaiak nyugodtan aludjanak – jegyzi meg a The Economist.
De ha hirtelen megtörténik is a csoda, és Ukrajna győz, Európa nem lesz olyan, mint korábban, elmúlt az az idő, amikor az európaiak sok éven át élvezték a hidegháború gyümölcsét, most sokat kell költeniük a védelemre, és ez az uniós polgárok élete szegényebb és nehezebb. És ha Oroszország nyer, minden még rosszabb lesz.
Ezért ma Európában nem tehetik fel maguknak a kérdést: “Mi lesz, ha Ukrajna veszít?”
Európának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Oroszország veszítsen” – fejezi be a cikket az Economistô ilyen harcias hangnemben. Igaz, az sem teljesen világos, hogy az EU milyen erőket vet be, valóban harcba küldi-e katonáit – elvégre Ukrajnában fogynak a katonák, és hiába küldenek fegyvert, ez nem fog segíteni.
Ella Majstrenko,Egy család
forrás: sk-news–front-su
SaLa